Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-07 / 260. szám

8 1996. november 7., csütörtök Panoráma UJ KELET Amerikai elnökválasztások —1960 óta MTI-Panoráma A hivatalban lévő amerikai elnök, Bili Clinton győzelmét hozó 1996. novemeber 5-i elnökválasztás nem végleges ered­ményeinek ismeretében nem érdektelen felidézni az Egyesült Államokban 1960 óta tartott elnökválasztásokon az elektorokra adott szavazatok megoszlását: 1960: John F. Kennedy (demokrata) 303 elektor Richard Nixon (republikánus) 219 elektor 1964: Lyndon B. Johnson (demokrata) 486 elektor Barry Goldwater (republikánus) 52 elektor 1968: Richard Nixon (republikánus) 301 elektor Hubert Humphrey (demokrata) 191 elektor 1972: Richard Nixon (republikánus) 520 elektor George McGovern (demokrata) 17 elektor 1976: Jimmy Carter (demokrata) 297 elektor Gerald Ford (republikánus) 240 elektor 1980: Ronald Reagan (republikánus) 489 elektor Jimmy Carter (demokrata) 49 elektor 1984: Ronald Reagan (republikánus) 525 elektor Walter Mondale (demokrata) 13 elektor 1988: George Bush (republikánus) 426 elektor Michael Dukakis (demokrata) 111 elektor 1992: Bili Clinton (demokrata) 370 elektor George Bush (republikánus) 168 elektor Kalapács alatt MTI-Panoráma Elárverezik Borisz Pasz­ternák orosz író és költő sze­relmes leveleit, amelyeket a Doktor Zsivágó című regény­ben (és filmben) szereplő Lara alakját ihlető hölgyhöz írt — jelentette be a Christie,s lon­doni árverési cég. Az aukció időpontja: november 27. Paszternákot a közte és Olga Ivinszkaja közötti tragikus szerelem ihlette az orosz for­radalom idején és közvetlenül utána játszódó, Nobel-díjjal kitüntetett regény megírására. A Szovjetunióban nagyon sokáig betiltott, s első ízben Olaszországban, 1957-ben megjelent Doktor Zsivágóból 1965-ben hollywoodi kassza­siker is született, a főszere­pekben Omar Shariffal és Julie Christie-vel. A film elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó Oscar- díjat, s a legjobb játékfilmnek járó Oscarra is jelölték. A könyvért Nobel-díjat ítéltek Pasztemaknak, de a forrada­lom ábrázolásával elégedetlen hivatalnokok rákényszerítet- ték a szerzőt, hogy utasítsa vissza a díjat. Az író leveleit és verseit a KGB 1960-ban elvette Ivinszkajától, akit egyébként a Paszternákhoz fűződő kapcsolata miatt két­szer be is börtönöztek. Öt éve halt meg Yves Montand MTI-Panoráma Öt évvel ezelőtt, 1991. no­vember 9-én távozott az élők sorából a francia sanzon egyik legnagyobb alakja, Yves Mon­tand. Halálát — hetvenéves korában — szívinfarktus okoz­ta: a sors iróniája, hogy néhány nappal korábban, utolsó film­jének forgatásán az általa ala­kított szereplő éppen szívének állapota miatt aggodalmasko­dott... Montand mindig is visszauta­sította, hogy válasszon mun­kásságának két fő eleme, az éneklés és a filmezés között: ugyanakkor kétségtelen, hogy karrierje a zenével kezdődött. A későbbi híresség — akinek igazi neve egyébként Ivó Livi volt — 1923-ban, mindössze kétévesen került Franciaor­szágba: édesapja, a kommunis­ta eszmékkel szimpatizáló munkás ekkor emigrált Olasz­országból Marseille-be. Montand a dél-franciaorszá­gi nagyvárosban nevelkedett, itt is lépett először színpadra a negyvenes évek elején, majd pedig 23 évesen, 1944-ben Pá­rizsba költözött, hogy ott foly­tassa pályafutását. Szerencséje van: a már akkor világhírű Edith P/«/'felkéri, hogy énekel­jen koncertjein, s így a fiatal Montand néhány hónap alatt a párizsi közönség egyik kedven­cévé válik. Életében az 1951-es év hoz­za a következő fordulópontot: ekkor rendezi meg első saját önálló párizsi koncertsoroza­tát, s ekkor köt házasságot a híres francia színésznővel, Simone Signoret-val. Ez a kap­csolat azután színészi karrier­jét is előrelendíti: bár már ko­rábban is kapott szerepeket (például Marcel Carné Az éj­szaka kapui című művében), ám leghíresebb filmjei, példá­ul a Félelem bére, vagy a Val­lomás azt ezt követő évtize­dekre esnek. Énekesként Montand mind­végig sikeres marad, ám késői filmjei kudarcot aratnak. Való­színűleg ez magyarázza, hogy nem sokkal halála előtt, már hetvenévesen miért kezdett bele még egyszer egy filmfor­gatásba: nyilván egy nagy si­kerrel akart távozni a ref­lektorfényből. Ez a terv már nem vált valóra, s az 1992-re tervezett újabb koncertkörútból sem lett semmi: tisztelői, rajon­gói már csak temetésére gyűl­hettek össze 1991 novemberé­ben. Yves Montand egykori felesége, Simone Signorét ol­dalán nyugszik a francia fő­város híres temetőjében, a Pere Lachaise-ben. Sörlekvár reggelihez MTI-Panoráma A sörivóknak eztán nem kell feltétlenül a korsóhoz nyúlni, ha egy kis söritalra támadt ked­vük: kedvenc italukat zselé for­májában kenyérre is kenhetik már a reggelihez. Mindez Karlheinz Altvater borosgazda tette lehetővé, aki a németországi Bad Dürkheim- ben kísérletezte ki a sörlekvárt. A csemege egyelőre csak a bo­ráról híres városkában kapha­tó, de országszerte érdeklődnek iránta a delikáteszboltok. Egyelőre Pilzeni, Búzasör és Ósör változatban kínálják a már nem is olyan folyékony kenye­ret. A dpa részletes híradása sze­rint a sörlekvár jó, de vannak még hiányosságai. A lekváros­üveg kinyitásakor átható söril­lat csapja meg ugyan a fogyasz­tó orrát, de a cukorral is javí­tott íz inkább emlékeztet gyü­mölcslekvárra, mint a sör ízé­re. Van viszont benne 2—3 szá­zaléknyi alkoholtartalom, de ahhoz, hogy valaki becsípjen tőle, legalább hatvan, vastagon megkent zsemlét kellene elfo­gyasztania — írta a dpa a felta­lálót idézve. Altvater úr korábban már ki­kísérletezett egy borzselét is, de az akkori szabályok szerint azt nem lehetett szabadalmaztatni, ám a „Serfőző-reggeli” néven árult sörkencét már szabadal­maztatta. Harsonaszóval MTI-Panoráma Kevés művésznek adatott meg, hogy „átmuzsikálhatta” az évszázad legizgalmasabb 50 évét. Nos, az éppen nyolcvana­dik születésnapját ünneplő amerikai Ray Conniffnak ez összejött: a harmincas évek közepétől egészen a nyolcva­nas évek derekáig járta a hazai és a külföldi előadótermeket. Pozanon tanult meg játszani apjától még iskolás korában. Amikor leérettségizett, kis­együttesekkel zenélt, majd előbb Bunnny Berigan együt­tesében vette át ezt a hangszert, azután pedig Artie Shaw zene­karába került. Ebben az együt­tesben már komoly sikereket könyvelhetett el. közreműkö­dött a zenekar több sikeres le­mezének felvételénél. Az örömzenélést megszakította a háború, Ray Conniffnak is ka­tonáskodnia kellett. Karrierje tulajdonképpen le­szerelésével kezdődött, s az öt­venes évektől lett világhírű. Saját együttesével 1954-től a Columbiánál készített felvéte­leket. Gyakran dolgozott együtt színpadon és stúdióban az ak­kortájt igen divatos Frankie Laine-nel, Rosemary Clooney- val, Guy Mitchellel és Martin Robbinsszal. Dzsesszes ele­mekkel átszőtt, de végül is a slágerek világánál maradó Conniff legfőbb érdeme, hogy felfedezte az énekhang „hang­szer-jellegét . A zenekarával fellépő, fan­tasztikus tudású énekegyütte­sek, kisebb és nagyobb kóru­sok szinte az egész világ rend­kívül gazdag és változatos slá­gertermését „leénekelték”. Pél­dátlan népszerűségükre jellem­ző, hogy az Egyesült Államok­ban 1957 és 1968 között az együttes 28 albuma került a negyvenes listára. Sokat emle­getett albumai közé tartozott a Say It With Music, az It's The Talk of My Town, a sok millió példányban elkelt Somewhere My Love. Felsorolhatatlan az ezeken felül készült, jól szer­kesztett és nagyszerűen hang­szerelt albumainak száma. A brit albumlista élére került 1969-ben a His Orchestra, His Chorus, His Singers című le­mez. O volt az első amerikai szórakoztatózenész, aki 1974- ben Moszkvában felléphetett. Érdekes színfoltja volt annak a koncertnek, hogy Ray Con- niffékkal helyi kórus lépett fel. A sikeres koncertről kitűnő le­mez is készült. Szívesen „utazott” a filmek világában is: feldolgozta a Love Story, a Doktor Zsivágó és más filmek „alapslágereit”. Ray Conniff nagy érdeme volt, hogy a szórakoztató zenében kitűnően házasította össze a dzseszes, a big band-stílust a melodikus slágerzenével. Mos­tanában már csak régi lemezei­vel él tovább a zenei köztudat­ban. Vélhetőleg ma is jó egész­ségnek örvend — legalábbis betegségéről, netán haláláról nem érkezett hír. Tutáliber, recefice F. Sipos József (Új Kelet) Szép a magyar nyelv. Vál­tozatos, árnyalatokban gaz­dag. Vannak gyönyörű sza­vaink, pattogó hangzásúak, simogatok, ritmusosak. Egy vietnami barátom — aki so­káig gyötörte magát nyel­vünk elsajátításával, soha nem birkózott meg a név­előkkel, a névutókkal, az igekötőkkel, a ragokkal és a képzőkkel — azt állította, hogy a legszebb magyar szó a „cipőfűző”. Egy orosz főiskolán tanító ismerő­sömmel a tatár népköl­tészetről beszélgettünk, és találtunk néhány olyan szót, melynek értelmét nem tud­tuk megfejteni, de mégis hallhatóan illett a helyére, mert a rím vagy a ritmus így követelte. Ez indított arra, hogy a magyar nyelvből összegyűjtsek néhány szin­tén „értelmetlen” kifejezést. Mind a népi irodalom, mind pedig a népi köznyelv, de az urbanizálódott nyelv is tar­talmaz ilyen szavakat. Né­melyik értelmetlen, helyét sem találjuk, mások csak írott környezetükben ért­hetők, de a jelentéshordozó értelmetlenségek azért be­lopták magukat a mindenna­pos nyelvhasználatba. Nem fejthető meg példá­ul az „ingyom-bingyom, táliber, tutáliber-máliber” jelentése, mégis gyermeke­ink egyik legelső gondolat­sorává válik, a bölcsődei énektanulás jóvoltából. így szól a nóta: Kék a kökény, „recece”, ha megérik, feke­te. Ha magyarázni próbál­juk, akkor ezek szerint az érett kökény fekete, ha pe­dig éretlen, akkor recece. Nem értjük továbbá azt sem, hogy mit jelent a „recefice”, az „apacuka fundaluka” és a „ripityom”, a „retyetyéről” és a „rutyutyurór nem is beszélve. Néhány szót a hétköznap­jainkban is gyakran alkal­mazunk. Ha jót mulatunk, akkor van nagy „ihaj-csu- haj”. Ha finoman dorgá­lunk, azt mondjuk, hogy „szedte-vette, teremtette”. Akinek maga felé hajlik a keze, az olyan „sundám- bundám” típus. Valaminek megismerjük a „csínját- bínját”, a lassú, lusta ember az „tutyimutyi”, a kiterjedt rokonság egyszerűen csak „retyerutya Az áron alul eladott árut „elkótyavetyéljük”, az érté­kes mütyürke a „csecsebe­cse”. Teljesen mindegy, hogy valaki „hinodál-ha- nodál" vagy „ötöl-hatol”. Arany János azt írja: Jer, ha mondom, „rontom-bontom”. Enyhe feddés az „irgum- burgum", de ha kissé oldot- tan szerencsétlenkedik vala­ki tánc közben, akkor „sete­sután rityi-rötyizik a kelekó­tya”, aztán ha összejön a dolog, akkor nincs „kec- mec”, elkerülhetetlen egy kis „ketymety”, majd ha mindez kitudódik, akkor kezdődik a nagy hercehur­ca”. Európa felé — Születési év, hónap, nap, adószáma, mennyi időre óhajtja igénybe venni a szolgáltatást?...

Next

/
Thumbnails
Contents