Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-07 / 260. szám
ÜJ KELET Megyei krónika 1996. november 7., csütörtök 3 A döntések kritikája Ötven település önkormányzati képviselője tartott tegnap kistérség-fejlesztési értékelő tanácsülést Gávavencsellőn, Karakó László polgármester kezdeményezésére. A rendezvényen részt vett Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke, mint a Megyei Területfejlesztési Tanács vezetője. Munkatársunktól Az összejövetel célja az volt, hogy a Gávavencsellőtől Újfehértóig tartó statisztikai kistérségi körzet önkormányzati képviselői kiértékeljék az első ízben meghirdetett és elbírált térségfejlesztési pályázatok tapasztalatait. A résztvevők egyhangúlag amellett foglaltak állást, hogy a valós igényekhez képest szűkös volt a pénzalap. Ehhez a gondolathoz azok a települések és kistérségek képviselői is csatlakoztak, amelyeknek kedvező bírálatot kapott a pályázata. Elhangzott: nem minden esetben juhattak hozzá a beruházásukhoz szükséges kért, teljes hozzájáruláshoz, emiatt néhány térség el sem kezdhette a tervezett fejlesztéseket. Mindemellett a felszólalók pozitívan értékelték a lehetőséget, s reményüket fejezték ki, hogy jövőre bővül a fejlesztésekre fordítható pénzalap. A segítő szándékú javaslatok között többen rámutattak arra, hogy a leendő pályázati elbírálások előtt a bírálóbizottság végezzen helyszíni tapasztalatgyűjtést. Veszélyes hulladékok Gál Attila (Új Kelet) _______ Je lenleg Magyarországon évente 200-250 ezer tonna veszélyes hulladék halmozódik fel, amelyből csupán 70 ezret tudnak a kisebb kapacitású, így a győri és a szászhalombattai égetők megsemmisíteni, a többi elhelyezése pedig óriási problémát jelent az államnak — tudtuk meg tegnap azon a szakmai fórumon, melyen Biacs Tamásné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) főtanácsadója ecsetelte a hulladéktárolás nehézségeit. A Gépipari Tudományos Egyesület által szervezett regionális találkozó központi kérdése a veszélyes, már elhasznált anyagokról szóló rendelet ismertetése volt. Mint azt Biacs Tamásné mondanivalójában hangsúlyozta: időszerűvé vált a jogszabályi háttér megteremtése, hiszen a társadalmi, gazdasági, illetve privatizációs változás eddig soha nem látott új helyzetet eredményezett. Ennek a megfelelő eszközrendszere a nyáron elfogadott 102/1996. évi kormányrendelet, mely kiteljed minden, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre, mint pédául a kezelésre, hasznosításra, gyűjtésre és szállításra, de érinti mindazon tulajdonosokat, termelőket, begyűjtőket, akik az említett anyaggal foglalkoznak. Ugyanakkor komoly adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a jogszabály, melynek elmulasztása azonnali szabálysértési eljárást, valamint szankciót von maga után. Majd a főtanácsadó asszony tájékoztatójában hozzátette: a KTM elképzelése szerint még az idén, de legkésőbb a jövő év elejére elfogadja az Országgyűlés a hulladékgazdálkodásról szóló törvényt, ám a szabályozás csak akkor tölti be maradéktalanul a szerepét, ha bizonyos technológiai korszerűsítés, tudatos termékfelhasználás lát napvilágot. Az önkormányzatokra is feladat hárul, hiszen a helyi sajátosságokat, különösen a kommunális hulladék elhelyezését a képviselő-testületeknek — a megyei vezetéssel karöltve — kell átgondolniuk. Nem beszélve arról a cseppet sem elhanyagolható momentumról, hogy európai uniós normatíva a veszélyes hulladékok tárolásának megléte. Szennyvíztisztító Harascsák-Annamária felvétele „Szerencse, hogy nem égett le a város” Fullajtár András (Új Kelet) Már a város határában érezni lehetett a tűz utáni égett szagot. Ha nem tudjuk, hogy hol történt az eset, akkor is odataláltunk volna. Ennek oka, hogy az égett hamu orrcsavaró illata egyre erősebb lett, ahogy közeledtünk a központ felé. No meg a kíváncsiskodó emberek hada is a tűz martalékává lett diszkó épülete felé tartott. Megdöbbentő látvány fogadott bennünket. A volt mozi épülete úgy nézett ki, mintha most készülnének tetőt tenni rá, még a gerendák is elégtek. Kívülről csak a csupasz falak látszottak, körbenyaldos- va iszonyatos lángnyelvek gyászfekete nyomával. Az ajtókat és ablakokat bedeszkázták, de nem azért, mert attól féltek, hogy valamit elvisznek, inkább a látványt akarták eltakarni a kíváncsiskodók elől. Amikor a hátsó ajtón bemerészkedtünk az épület belsejébe, úgy éreztük, mintha egy hatalmas kazán gyomrában lennénk, ahol már elégett minden, csupán a hamu és néhány éghetetlen anyag maradt üszkösen. Különös volt, hogy az egymástól fallal elválasztott helyiségekben is hasonló látvány fogadott bennünket, minden porig égett. Nekünk, laikus szemlélőknek az a benyomásunk volt a látottak után, hogy a tűz belülről indult el szörnyű pusztító útjára... A leégett diszkó szomszédságában lévő polgármesteri hivatalban Király Sándor polgár- mester személyes „élményként” elevenínti fel a történteket. — Tudomásom szerint hajnali 3 óra 15 perckor észlelte a tüzet a diszkó szomszédságában lévő mentőszolgálat ügyeletes dolgozója, aki azonnal riasztotta a tűzoltókat és a rendőrséget. Engem is értesítettek, fél négykor már a helyszínen voltam, és pár perc múlva megérkeztek a tűzoltók. Négy oltókocsi jött Nyíregyházáról, Hajdúnánásról, Tiszavasvá- riból, és keményen munkához láttak. Akkor már az egész tetőt lángok nyaldosták, és egyben égett az egész épület. Látszott, hogy a tűz alulról tört felfelé, így teljesen kiégett a létesítmény. Mintegy egy órás megfeszített oltás után a lángokat megfékezték, és nagyon ügyeltek arra is a tűzoltók, hogy az alig pár méterre lévő szomszédos házra ne terjedjen át a tűz. Még szerencse, hogy nem fújt a szél... —Kinek a tulajdonában van az épület? — Az épület önkormányzati tulajdon, korábban moziként üzemeltettük. Jelenleg egy tiszavasvári vállalkozó bérelte, és diszkót rendezett benne péntek és szombat esténként. Annak ellenére, hogy bérbe van adva, és tudomásunk szerint a bérlőnek biztosítása is van, nagy kár ért bennünket. Várjuk a vizsgálat eredményét, hogy valójában mi is történt?... Ennek a kérdésnek a megválaszolása egyelőre függőben van. Az összesereglett emberek legtöbbje biztos volt benne, hogy bűncselekmény, szándékos gyújtogatás történt. A bámészkodók között megjegyezte egy idősebb férfi: „Isteni szerencse, hogy nem égett le a város”. Hogy mi az igazság, azt remélhetőleg a szakemberek rövidesen kiderítik. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy rövid időn belül ez már a második diszkótűz megyénkben! Számlavezetés és Metropol K. Z. (Új Kelet) _________ — Ünnepi ülést tart november 30-án, a megye- székhely várossá nyilvánításának 210. évfordulója alkalmából a nyíregyházi képviselő-testület — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Felbermann Endre alpolgármester. — Az ünnepségen a polgármesteri hivatalból Sztarna Andrásné és Romanovits István a „Kiváló Köztisztviselői Munkáért” elismerést kapja, tizenheten pedig közéleti munká- jukért emlékplakettet és pénzjutalmat vesznek át. A képviselők hétfőn zárt ülésen arról döntöttek, hogy a Nyírbau Útépítő Kft.-ben lévő egy százalékos, 13 millió 750 ezer forint névértékű üzletrészüket 10 millió 50 ezer forintért eladják. Az üzletrész „nagyságrendje” miatt az önkormányzat a társaság üzleti életébe nem tud beleszólni, és osztalékot sem kapott még a város. A testület zártkörű döntése értelmében az önkormányzat számláját a pályáztatás után továbbra is az OTP vezeti. Nyáron a Postabank felajánlotta, hogy megveszi a Metropol Üzletház egy teljes szintjét 120 millió forintért és odaköltözik. Szó volt arról is, hogy esetleg az önkományzat számláját ez a pénzintézet kezeli. A közgyűlés döntése vélhetőleg pszichésen érinti a Postabank vezetőit és dolgozóit. Az tény, hogy a Metropol helyiségeinek eladásába az OTP beszáll december 31- éig. Az üzletház építése ügyében a felelősséget még mindig vizsgálja egy bizottság. A határidőt már nem először módosítják. A Bujtoson, a Damjanich laktanya térségében és Sóstón a szennyvízhálózat, a Tiszavasvári út térségében a gáz-közművezeték, valamint a Szegfű utca építését kezdik meg még ez évben. A beruházások összértéke 530 millió forint, melynek közel felét pályázatokon nyerték el. Jövő tavasszal újabb pályázatokat nyújtanak be Borbánya és Oros szennyvízhálózatának fejlesztésére. Térségi találkozó Gál Attila (Új Kelet)______ Közoktatási feladatokról és elképzelésekről tartott tanácskozást az 1992-ben alakult Térségi Jegyzők Klubja Harcsa Bertalan elnökletével kedden, a dombrádi házasság- kötő teremben. Az eseményen mintegy hetvenfős, többnyire jegyzőkből, illetve iskolaigazgatókból álló hallgatóság vett részt, valamint Molnárné Kisida Erzsébet, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium (MKM) főtanácsosa. A találkozó apropóját az 1973-ban alkotott, s azóta többször — legutóbb nyáron — módosított közoktatási törvényben szereplő rendelkezések gyakorlati megvalósításának kérdése adta. Mint azt Harcsa Bertalantól megtudtuk, a tanácskozás résztvevői arra keresték a választ, hogy a kistérségi települések oktatási formája, a tankötelezettség és az intézmények működési feltételeinek megteremtése hogyan alakul 1998. szeptember elsejétől. Számos elképzelés egyikeként 9-10 osztályos képzés lépne életbe, elősegítve azon fiatalok oktatását, akik nem jelentkeznek középiskolába. Ezt követően a Jegyzők Kibujának elnöke, Dombrád jegyzője tolmácsolta az MKM főtanácsosának szavait, aki az új intézmények alapító okiratának meglétét, a nyilvántartásba vétel tényét hangsúlyozta. Molnárné Kisida Erzsébet ismertette, milyen változásokon mentek keresztül az iskolák, szólt arról is, hogy nőtt a nem önkormányzati kézben, elsősorban a magán- és egyházi működtetésű intézmények száma. Gazdajegyzői kábítás? Haszongépjármű-bemutatóval egybekötött heti értékelő tanácskozást tartott tegnap a megyei agrárkamara harminc gazdajegyzője Nyíregyházán. A legfontosabb problémák között megvitatták a mezőgazdasági szektor várható jövő évi szabályozását és támogatási rendszerének alapelveit. Munkatársunktól ___ A g azdajegyzők a földművelésügyi miniszter által jóváhagyott fejlesztési tervekről a napokban tájékoztatják a települési mezőgazdasági bizottságok munkatársait, illetve körzetük gazdálkodóit. A megbeszélésen az Alkaloida Rt. képviselője ismertette a cég által kialakított máktermesztési rendszert. Elhangzott, hogy a megye — sok más mellett — a máktermesztés terén is egyedi helyzetben van: a feldolgozói, a felvásárlói háttér adott, a termesztéstechnológiai és -tanácsadási rendszer beváltan működik, csupán a térség gazdálkodói a nagyon gyenge termőerejű, alacsony aranykorona-értékű földön nem tudják a megfelelő minőségű növényt megtermelni, így az Alkaloida az Alföld déli részén termelteti meg az ópiátszármazékok előállításához szükséges mennyiségű mákot. Az összejövetel utolsó programjaként a mezőgazdasági terménybiztosítási lehetőségekről tájékozódtak a szakemberek. Az előadásból kiderült, hogy egyre kedvezőbb feltételeket kínálnak a biztosítótársaságok. Amellett, hogy az állam visszafizeti a szerződéskötési összeg egy meghatározó részét, ha a termelőnek nem keletkezik kára, akkor a társaságok visszatérítik a biztosítási összeg egy jelentős részét. I Kommentár nem kell Fotó: Csonka Róbert
