Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-04 / 257. szám
UJ KELET ■i * #v>:? Tiszadob •*HS 1996. november 4., hétfő 9 A cigányság összetart Ritkaságnak számít, ha települések önkormányzatai és a helyi kisebbségi önkormányzatok képesek és tudnak is együttműködni. Tiszadob szinte csodának tekinthető ebben a vonatkozásban. Nemcsak azért, mert a kisebbség vezetője egy törékeny nő, Vassné Janó Borbála, hanem az összedolgozás eredményeként nem mindennapi programokat indítottak el a községben. A Tisza, a gazdasági felemelkedés kulcsa Széchenyi terve ma is él Horváth Benő ökológus — Két éve vagyok vezető — mondja Borbála —, mióta az előző elnök lemondott posztjáról. Engem választottak, talán, mert én voltam a helyettes vagy mert bíztak, és bízni akartak bennem az emberek. Mindig igyekeztem segíteni mások problémáin, szívesen meghallgattam a bajbajutottak panaszát. Ez fontos, hiszen csak úgy fogadnak el, ha érzik, megértem őket. Célom, hogy összefogjam a cigányságot, hiszen mi összetartozunk. Mindössze négyszáz-kilenc- venezer forint áll önkormányzatunk rendelkezésére, ez egy évre szól. Ebből fedezzük a működési költségeit és az utazásokat, kiküldetéseket finanszírozzuk. Többször pályázunk különböző forrásokra. Létrehoztunk egy bábterápiás csoportot —pályázati pénzből —, amely a nehezen kezelhető gyerekek beilleszkedését segíti. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatói tartják a foglalkozásokat. A terápiára szoruló gyerekeket az óvónők és a tanítók választották ki. A játszóházunkba, melyet szintén egyetemi hallgatók tartanak valamennyi gyereket várunk. Kézügyesség- és kreativitásfejlesztő, valamint szintén beilleszkedési problémák leküzdését eredményezőjátékokkal segítenek a gyerekeken. Létrehoztunk egy filmklubot is az ifjúság részére, neve: Az én világom. A felszereléseket most szerezzük be, hogy minél hamarabb indulhasson a csoport. Szintén az ifjaknak szervezünk alkalmakat, ahol hasznosan tölthetik el szabad idejüket, sportolhatnak, szórakozhatnak. Gyakran szervezünk bálokat, diszkókat is. Mostanában erősebb a cigányság közötti összetartás, de a demokrácia kialakítása sok porblémát eredményezett. A konfliktusok legyőzésére, a gondok okainak feltárására a demokrácia iskolája címen indítunk egy tanfolyamot, melyet dr. Csoba Judit, a debreceni egyetem tanára fog tartani. Leginkább az ifjúság és a gyermekek fejlesztésére fektetünk nagyobb hangsúlyt. Fontos, ha felnőnek, ne olyanok legyenek, mint a mostani harminc-negyven évesek. A következő generáció talán segíthet a cigányság felemelkedésében. Vassné Janó Borbála A millecentenárium mellett több évfordulót is ünnepiünk ebben az évben. Különösen a szőke folyó közelében élők emlékeznek a Tisza-szabályozás megkezdésének százötvenedik évfordulójára. Annak idején Széchenyi István, a maihoz hasonló célokkal vezérelve az ország gazdasági felemelkedésén fáradozott, és az ország fel- emelkedését a keleti országrész fellendítésében látták. Egyetértettek abban, hogy a célhoz az Alföldön keresztül a Tiszán vezet az út. Öt évvel ezelőtt a magyar kormány egy újabb határozatot hozott az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről. Ez a nyilvánosság előtt Alföld Porg- ramként vált ismertté. Ennek egyik munkatársával, a miskolci Horváth Benő ökológussal a tiszadobi könyvtárban beszélgettünk. — A program kapcsán különböző ökológiai felméréseket végeztünk —— mondja. — A program rendkívül átfogó, jól megalapozott határozat. Összedolgozunk a korábban alakult Tiszadobiak Természetvédő Egyesületével és a környező, Tisza menti települések önkormányzataival, létrehoztuk a Tiszatér Területfejelsztési Társaságot. PHARE-támogatásra pályáztunk, s a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére az ökológiai feltárással is elkezdtünkfoglalkozni. Rájöttünk arra, hogy a Tisza Közép-Euró- pa legfontosabb ökológiai alkotórésze, és valós hossza hárorro ezer kilométer. Ugyanis a Morava és a Vardár völgyén keresztül a mediterránig, a görögországi Thesszaloniki-öbölig ér. Tavaly májusban háromnapos konferenciát szerveztünk, amelyre valamennyi minisztérium felelős szakembereit meghívtuk. Gondosan előkészítettük a napirendi pontokat és a programokat, hogy igazán hatékony tanácskozást tudjunk tartani. Első nap irányelveket fogadtunk el, második nap tárcaközi egyeztetést tartottunk, míg a konferencia utolsó napján konkrét programokat egyeztettünk. így, százötven éves késés után, hatszáz kilométer hosszan a Tisza ökológiai feltárására négymillió forintot kaptunk. A program integrálódott Szabolcs-Szatmár- Bereg megye területfejlesztési programjába is. Széchenyi az Alföld felemelkedését elindító programjában három alapcél megvalósítását tartotta szükségesnek: a folyószabályozást, valamint a bel- és árvízvédelem mint az új termőterületek kisajátításának és védelmének előfeltételét. Az aszálykárok elleni védekezést, az öntözőrendszer megvalósítását, csatornahálózat kialakítását. Valamint hajóút kialakítását a gazdaság feltárása számára. A „nagy magyar” programja befejezetlensége miatt ma is tart. Elgondolkodtató, hogy ma is, a szinte azonos feltételek és célok ellenére, a gazdasági talpra állás, a közeledés Európához és a Tisza programja érintik egymást. Örökösen újrafogalmazzuk a problémákat, de az a dolgunk, hogy tegyünk valamit a megoldás érdekében. Az oldalt írta: Kozma Ibolya. A felvételeket Bozsó Katalin készítette. A Tisza bal partján települt ősrégi község környéke csodálatos vidék. Sok erdővel, holtágakkal, nádasokkal, gazdag növény- és állatvilággal. Régészeti leletek bizonyítják, hogy Tiszadob területe az időszámítás előtti negyedik században kelta település volt. A honfoglalás előtti szláv lakosság emlékét őrzik a településen élő helynevek, elnevezések: a Földvár, Reje, Kunhalom, Csörsz-árka. A levéltári adatok szerint a község 1265-ig királyi várbirtok volt. A nemzetiségi birtok 1312. évi felosztásakor a Guth—Keled nemzetség dobi ágának jutott. A Zichy-okmányok szerint a település két részből állt. Zsig- mond király 1430-ban kelt adománylevelében „Dob”, az 1710- es okmányok szerint Tisza- Dobnak tüntetik fel. A Tiszadob elnevezés az 1900-as évektől általános. A későbbiekben a helységet a Monaki család birtokolta, 143Q-ban Zsigmond király az egri püspökségnek adományozta. A község 1588-tól 1624-ig a Báthoryak ecsedi uradalmához tartozott. A XVIII. század végén II. Rákóczi Ferenc és nővére, As- premont grófné tulajdona. Ennek emlékét őrzik a ma is élő Rákó- czi-fák. A község birtokosai voltak még Bánffy György, Károlyi Ferenc, később beházasodás folytán az Andrássy családé lett. A XVI. és a XVII. században a törökök portyázásai és a császári zsoldosok rablásai, erőszakosságai szinte elviselheteüenné tették a falu lakóinak életét. Többször kellett elmenekülniük a Tisza zsombékos völgyeibe: a Sózóra, a Tölgyerdőbe, a Ludashátra, a Hor- golóra. A községet a törökök gyújtották fel 1660-ban, majd a pestis és a kolera tizedelte meg a lakosságot. A XVn. században hajdúvároska volt, a múlt században mezővárosi rangra emelték. A település sokat szenvedett az árvizektől, a legsúlyosabbak 1830-, 1837-, 1845-, 1888-ban voltak. Az első ármentesítő társulat 1845-ben alakult Tiszadobi Társulat néven. Itt tette gróf Széchenyi István az első ünnepélyes kapavágást a Tisza szabályozásának megindulásakor. A szabályozás nagy munkájának emlékét őrzik a község határában felállított Széchenyi-, Andrássy- és Vásárhelyi-emlékművek, melyet a falu népe „hármas emlék”-nek nevez. Zarándokhely, a Tisza-szabályozás panteonja. A tiszadobi árterületet az Országos Természetvédelmi Hivatal 1976-ban tájvédelmi körzetté nyivánította. Az ókenézi vadászkastély a Tisza jobb párján feküldt. A folyó szabályozása folytán átkerült a förrásirány szerinti bal oldalra. A megmaradt holtág és az élő Tisza szigetet alkotva képezi a ókenézi részt. A kastély építésének ideje ismeretlen. Késő barokk és klasszicista stílusjegyei alapján a XVIII. század végére vagy a múlt század elejére tehető. A századfordulón Andrássy Aladár tulajdona. Utolsó birtokosa Andrássy Géza volt. Az Andrássy-kastély 1880—1885 között épült, idős Andrássy Gyula akaratából, a szájhagyomány szerint Erzsébet királyné tiszteletére. Fölavatására meghívták a magyar királyi párt is, de nem jöttek el. Az 1884. évben erre az alkalomra ültették a Hősök keljében még ma is látható Erzsébet királyné fáit. A Loire menti kastélyok mintájára készült épületnek négy bejárata, tizenkét tornya, ötvenkét szobája és háromszázhatvanöt ablaka volt a hagyomány szerint. Az építkezés faanyagát a gróf saját birtokairól szállíttatta, a téglát is maga égettette.A kastély szépségét csodálatos környezete növelte, parkját külföldi kertépítők tervezték. Északi oldalát a még most is pompás látványt nyújtó buxuslabirintus, az angolpark övezi, délen a ffanciapark, keletről a Tisza, nyugaton és északon az ötszáz hektáros parkerdő fogja körül. A község történetét több emlékmű őrzi. A református templom tornyában ma is megvan az I. Rákóczi Györgytől kapott 125 kilogrammos harang, melyet ma is Rákóczi harangjának hívnak. A római katolikus templomot a magyarok nagyasszonya tiszteletére Weckheim Leontin bárónő, Andrássy Aladár özvegye építtette 1909-ben. Plébániája 1939-ben létesült gróf Andrássy Sándor adományaiból. A hősök szobrát az eső világháborúban elesett mintegy száz tiszadobi katona emlékére állították 1936-ban. A szobor Debreceni Márton munkája. A Csonka szobrot a közelmúltban állíttatták a második világháborúban elhunytak emlékére. Sok még a régi parasztház Értéke a megyének A községet az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések közé sorolták. A polgármester, Szabó Péter szerint mégsem szabad csüggedni. — Sok kollégám panaszkodik, siránkozik — mondja. — Szerintem ezt a ciklust, ha összeszontott fogakkal is, de ki kell bírni. Tudomásul kell vennünk, hogy nehéz anyagi körülmények között kell irányítani a községet, de amit lehet, meg kell tennünk a fejlődés, a fejlesztés érdekében. Legfontosabb feladatunknak a népességmegtartó erő kialakítását Szabó Péter polgámester tartom. Olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyben jól érzik magukat az itt élők. Fel kell lendítenünk a falu gazdaságát, hiszen ez lehet, ami a szereteten és ragaszkodáson túl ideköti az embereket. A szennyvízhálózaton kívül adottak azok a feltételek, amelyekre egy vállalkozónak szüksége lehet. Már sikerült a telefont is bevezetnünk. Több épületet is tudnánk a beruházók részére felajánlani. A régi varroda és a magtár is várja a munkahelyteremtő vállalkozókat. Ötéves adókedvezményt adunk valamennyi cégnek. A falusi turizmus egyre fejlődik településünkön. Több kiadó szoba van, ahol megszállhatnak az ide látogató turisták. Jó néhány parasztház található a faluban, amelyet megvételre kínálnak. A Londonban élő herceg Odesz- kálky Pál megvásárolt és felújított két szép parasztházat, amely joggal vált Tiszadob díszévé. Én magam is vásároltam egyet, s ha nehezen is, de megpróbálom felújítani, és komfortossá tenni. Évről évre több vendég érkezik Tiszadobra, különösen a szervezett programok iránt érdeklődnek a turisták. A felújított kastélyban kisebb csoportokat fogadunk, sok a visszajáró vendég. Megtanultunk az apró dolgoknak is örülni, például annak, hogy még a fagy beállta előtt siekrült a kátyúkat megjavítani, így nem keletkezik még nagyobb kár az utakban. Törekszünk arra, hogy a faluban élő szabad munkaerőt — amely négyszáz főt érint — foglalkoztassuk és segítsük. Egyébként a községben jóval több az értelmiségiek száma, mint más településeken. Meggyőződésem, hogy megyei és országos vonatkozásban is Tiszadob több figyelmet érdemelne. Az itt található természeti és történelmi értékek megőrzése, karbantartása és megfelelő felújítása lehetővé tenné; hogy egy kis szigetté váljon a település. Kiemelt turisztikai térséggé, s olyan értéke lehetne a megyének, mint a fővárosnak Szentendre.
