Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-30 / 280. szám
Az oldalt írta: Úri Mariann, grafika: Borsi Csaba Otthonosság és kényelem az irodában is A 21. század küszöbén, a vállalkozások korában minden valamit is magára adó cég, pénzt és időt nem sajnálva, gondot fordít arra, hogy irodáját — a praktikusságot és a célt szem előtt tartva — ízlésesen és szépen rendezze be. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a cég székhelyére először ellátogató, leendő üzleti partnerben milyen benyomás alakul ki irodánkról, s ezáltal egy picit rólunk is. Mert, ha — urambocsá — egy disznóólhoz hasonlatos helyiségbe lép be, ahol az óriási rendetlenségben még a kabátjának sincs helye, üres székről ne is beszéjünk, elképzelhető, hogy rövid időn belül átgondolja, valóban kapcsolatba akar-e kerülni egy olyan céggel, ahol a fejetlenség az úr. Ugyanakkor egy kellemes környezetben, barátságos és világos irodában, ahol a megbízható és nagyon rendes titkárnő az „úr”, mindjárt jobb benyomás alakul ki a cégről. Éppen ezért érdemes jól meggondolni, hogyan és mivel rendezzük be munkahelyünket. Mielőtt azonban nekikezdenénk az iroda átrendezéséhez, néhány szempontot tekintsünk át. Az iroda berendezésénél célszerű arra ügyelni, hogy az oda belépőt illőn tudja a tikárnő, vagy más munkatársunk fogadni. Éppen ezért soha ne üljön az ajtónak háttal. Ne feledkezzünk meg arról, hogy legyen akármilyen kellemes az időjárás, vendégünknél mindig lehet egy könnyű kis zakó, vagy kabát, esetleg más kiegészítő, amit fel szeretne rakni a fogasra, vagy letenne egy székre. Tehát fogas, kényelmes szék, esetleg fotel legyen az irodába. Mivel nem biztos, hogy azonnal tudjuk fogadni a látogatót, lehetséges, hogy a várakozást olvasással, vagy munkával szeretné eltölteni. A maximális kényelem érdekében az ülőalkalmatosságokhoz magasságban is illő asztalt válasszunk. Ugyanilyen fontos szabály, hogy mindig legyen elég hely a közlekedéshez, ne kelljen lépten-nyomon felállítani a vendéget ahhoz, hogy a szoba egyik végéből át tudjunk menni a másikba. S ha már közlekedünk, lehetőleg úgy tegyük, hogy ne sodorjunk le minduntalan az asztalunkról iratokat, kisebb-nagyobb papírlapokat. Ezt a legegyszerűbben úgy kerülhetjük el, hogy rendet tartunk az íróasztalon. Csakis a munkánkhoz legszükségesebb dolgok legyenek a kezünk ügyében, a ritkábban használt aktacsomókat fiókban, vagy az erre a célra megvásárolt szekrénybe tároljuk. S azokat a dokumentumokat, amelyekre már nincs szükségünk, ne pakolásszuk feleslegesen egyik helyről a másikra, dobjuk ki. Ha nem ezt tesszük, menthetetlenül „belefulladunk” a hatalmas irathalmazba, és nem látjuk át a teendőket. A telefont úgy helyezzük el, hogy bármikor könnyedén hozzáférjünk, ne kelljen arrébb tologatni az iratokat, vagy a használati tárgyakat. pF Művészet és lak- berendezés Sajátos hangulatú, megleI hetősen szokatlan és újnak számító kiállítást tekinthettek meg nemrégiben az érdeklődők egy fővárosi galériában. Az olasz Dema bútorgyártó cég és nyolc magyar festőművész közös bemutatója nyílt meg, ahol is a művészek lehetőséget kaptak arra, hogy a cég bútoraiból tetszésük és ízlésük szerint válogatva, színeikben és stílusukban is festményeikhez illő kömyezeÍ tet teremtsenek. A festők —Bak Imre, Fehér László, Mulasics László, Nádler István, Soós Tamás, Szirtes János, Trombitás Tamás és Záborszky Gábor— őszinte lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába, és igyekeztek maximálisan megfelelni a kihívásnak. Bátran egymás mellé párosították a színeiben egymást ütő, de a látogatókra éppen ezért érdekes összhatást gyakorló darabokat. Sokan választottak modernebb, lendületes formákat, de a hagyományos, megszokott stílusú berendezés is gyakori volt. Mindenki igyekezett képeihez olyan „hátteret” kilakítani, amelyről ágy gondolta, maradéktalanul illenek műveikhez, kiemelik annak mondanivalóját és a szoba vagy lakóhelyiség igazi díszévé teszik. Hogy mindez létrejöhetett, és hazánkban először találkozhatott a lakberendezés és a képzőművészet, köszönhető mindazoknak a cégeknek, amelyek az ügyet támogatva — talán éppen hagyományt teremtve — rendelkezésre bocsátották a bútorokat, lámpákat, szőnyegeket és egyéb kiegészítőket. A szép bútorokat és a még szebb festményeket kedvelők őszintén remélik, hogy ez az egyedi kezdeményezés — amely elsősorban az olasz cég nevéhez fűződik — nem marad folytatás nélkül, és a jövőben gyakran tekinthetnek meg ehhez hasonló kiállításokat. Egyébként aranyszabály: tiszteljük meg ügyfelünket azzal, hogy nem szakítjuk folyton meg a tárgyalást egy- egy telefonhívás miatt. Célszerű arra is odafigyelni, hogy lehetőleg kerek, vagy félkör alakú asztalt válasszunk. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy hosz- szabb tárgyalások vagy értekezletek alkalmával egyeseknek elgémberedik a nyaka, vagy a távolabb ülők másról kezdenek el beszélni egymás között. Az tárgyalóasztal mellé ugyancsak kényelmes széket válasszunk. Gondoljunk arra, hogy a többórás tárgyalás során mennyire kellemetlen egy kemény, vagy kicsi széken ülni. Legalább ilyen kellemetlen és kényelmetlen, ha a szék túl magas, vagy túl alacsony. Ennek elkerülése érdekében válasszunk tetszőlegesen állítható széket. Ha lehetséges, alkalmazzunk természetes, vagy ahhoz hasonlító világítást, és az ablakokat csak annyira árnyékoljuk be, amennyi a kellemes munkavégzéshez szükséges. Soha ne ültessük munkatársainkat, vagy partnereinket a nappal, a fényforrással szembe, mert az állandó hu- nyorgatás elvonja a figyelmét a témáról. A legfontosabb berendezések kiválasztása mellett ne feledkezzünk meg arról sem, mit sem ér a kényelem, ha az irodában túl hideg, vagy éppen rettenetesen meleg van. A didergésre, kézfejmelegítésre figyelő vendég nem tud kellőképpen a tárgyalásra koncentrálni, de az állandó verejtéktörülgetés is legalább olyan kellemetlen mind a vendégnek, mind a házigazdának. Ma már számtalan üzletben kínálnak jobbnál jobb klímaberendezéseket, amelyeknek köszönhetően mindig optimális hőmérséklet uralkodhat irodánkban. S ha minderre odafigyeltünk, és gondot fordítottunk, már csak az marad hátra, hogy a kisebb kiegészítőket összhangba hozzuk a fő berendezési tárgyakkal. Ne legyen az iroda sem művészeti galéria, sem giccsek tárolóhelyisége, de ne legyen túl puritán sem. Az esetlegesen választott képek, vázák és szobrok ne legyenek túl hivalkodók, ne gazdagságunkat, inkább ízlésünket tükrözzék. S ha sikerül mindezt egyensúlyban tartani, garantáltan otthonosan és kellemesen érezzük majd magunkat a saját irodánkban...