Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-28 / 278. szám

UJ KELET Városlátogató 1996. november 28., csütörtök 7 Még mindig sokakat foglalkoztat, hogy leégett a tiszalöki diszkó. Erről és az útépítésekről, valamint a karácsonyi előkészületekről kérdeztünk meg a vá­ros központjában három járókelőt. Szabó Brigitta Kiss Lászlóné Nagy Zsolt — Az igazat megvallva, én nem nagyon jártam arra a szó­rakozóhelyre. Nincs semmi gondom vele, csak egyszerű­en a diszkózene nem az én stí­lusom. Az ismerőseim közül azonban sokan eljártak hétvé­geken táncolni oda. Most, ha jól tudom, a művelődési ház­ban lesz erre lehetőség. — Úgy érzem, már éppen itt volt az ideje, hogy kicsit rend­be tegyék az utakat. Sajnos elég kevés az olyan utca a vá­rosban, amin végig lehetne menni esős időben is. Én a Deák Ferenc utcán lakom, de ha hull egy kis égi áldás, már nagyon nehéz ott közlekedni. — Azt hiszem, ebben az év­ben nem fogok tudni túl sokat költeni ajándékokra. Ám sze­rintem ezzel nem csak én va­gyok így. A vőlegényemnek azonban mindenképpen ve­szek valamit, bár azt hiszem, be kell majd utaznom Nyíregy­házára, mert itt nem túl nagy a kínálat ajándékokból. — Ahogy én tudom, elég rossz híre volt ennek a disz­kónak. A fiataloknak azon­ban biztosan hiányzik, mert nem túl sok szórakozási le­hetőséget ad ez a város. Azt mondják, azért továbbra is lesz tánc, a művelődési ház­ba járhatnak majd el ezentúl a tizen- és huszonévesek. — Nagyszerűnek tartom, hogy végre áldozunk egy ki­csit az utak rendbetételére is. Nézze csak meg, most is olyan a cipőm, mintha a szán­tóföldeken jártam volna, pe­dig csak néhány utcán jöttem végig a gyógyszertárig. — Két gyerekem van, így bármennyire is nehéz beoszta­ni azt a kicsit, ami van, azért nekik mindig veszek valami apróságot Általában az ol­csóbb játékok közül választok, úgy legalább két-három darab­bal is meg tudom lepni őket. — Szerintem egészen jó diszkó volt itt, nagyon sajná­lom, hogy a vandál gyújtoga­tok tönkretették. Egy ösz- szeszokott társaság járt már le hétvégeken táncolni, mindig jó volt a hangulat. A művelődési ház mellett a Tisza étterembe is el lehet járni táncolni, mióta kicsit átalakították a helyisé­i get. — Már éppen itt volt az ide- } je, hogy valaki az utak állapo- í tára is felfigyeljen, bár szerin- ; tem amit a munkások most csi- j nálnak, az még mindig nem az i igazi. Csak toldoznak-foldoz- l nak, ahelyett, hogy egyszer ’ végre rendesen megcsinálnák j az egész felületet. Ahol egy kis gödröt találnak, azt gyorsan ■ betömik, a többi pedig megint ; marad majd a régiben. Pedig ha arról lenne szó, biztos va- ' gyök benne, hogy a városlakók i közül is többen támogatnák j anyagilag is a teljes felújításo- s kát. — Sajnos bárhogy is spórol- j tam az elmúlt hetekben, hóna- : pókban, elég kevés jut ajándé- j kokra. Nem kell túl sok ember- j nek vásárolnom, mégis elég I megterhelő a pénztárcámnak. > Ezzel azonban, úgy érzem, saj- j nos nem csak én vagyok így. Még egy hónapon át nézhetik meg az érdeklődők az iskolatörténeti kiállítást, melyet a diákok és tanárok közös erővel szerveztek meg, az aprócska teremben megidézve az oktatás elmúlt ezer esztendejét. Régi üzenőfüzetek, gramofonok, palatáblák, zászlók és emb­lémák őrzik a régmúlt idők iskoláját Javul az egészségügyi ellátás Ebben a városban mindig történik valami. Bár az anya­gi keret itt is nagyon szűkös, azért a legfontosabbakra mindig megpróbálja a szükséges forintokat kiszorítani a képviselő-testület. Soron következő ülésüket novem­ber 28-án tarják. A város gondjairól és mindennapjairól Király Sándor polgármester beszélt. — Még mindig sokakat fog­lalkoztat a városban, hogy no­vember 6-án leégett a tiszalöki diszkó. A tüzet a szomszédos mentőállomás ügyeletesei vet­ték észre, akik riasztották a tűz­oltókat. A lángok megfékezé­sén a tiszavasvári csapat mel­lett a nyíregyházi és a hajdúná­nási egységek is dolgoztak. A tetőszerkezet és a belső beren­dezés a legnagyobb igyekezet ellenére is leégett, s így az anya­gi kár is jelentős. Újabb híreket még nem tudok mondani, mert a szakértők még mindig dolgoz­nak az ügyön. Talán némi vi­gaszt jelent a fiataloknak, hogy a művelődési házban és a nem­régiben újra megnyílt Tisza ét­teremben lehetőség van a tánc­ra, szórakozásra. • Szerencsére az időjárás is kedvezett a munkálatoknak, így a Nyírbau emberei tovább dolgozhatnak a város utcáin. Bár a teljes felújításra nincs anyagi keretünk, a legrosszabb utakat mégis megpróbáljuk ki­csit rendbe tenni. A nemsokára beköszöntő fagyok miatt a munkálatok egyelőre félbe ma­radnak és tavasszal folytatják majd tovább a kátyúzást. A képviselő-testület ülésére hét napirendi pontot tűztünk ki. A polgármesteri beszámoló után a 96-os évi költségvetés módosítására ad előterjesztést az önkormányzat, majd a jövő évi költségvetés koncepcióját vitatjuk meg. Ezt követően az egybegyűltek a városi önkor­mányzat 1—III. negyedévi tel­jesítményének főbb mutatóiról kapnak tájékoztatást. Emellett napirendre kerül a közmeghall­gatás előkészítése és a vállal­kozó orvosokkal kötött meg­állapodás módosítása is. Jó híreim is vannak, hiszen az elkövetkezendő napokban tovább javul az egészségügyi ellátás. Hetente egy alkalom­mal az orvosi rendelőben ed­dig is volt kihelyezett ortopé­diai és bőrgyógyászati szakren­delés, s most ez a kör kibővül az érsebészeti rendeléssel. Több éven át állt üresen az egykori ÁFÉSZ ruházati bolt. Most végre vállalkozók segít­ségével újra élet költözött a falak közé, ezzel is javítva Tiszalök lakosainak általános ellátását. „Együtt gyermekeinkért” Fenyőünnep az iskolában Az aula — kivirágozva, feldíszítve — már a karácsonyi vakációt várja Az általános iskola aulája már kicsit a közelgő ünnepe­ket idézi. A plafonról színes papírfüzérek lógnak, a falakat tarka képek díszítik. Éppen nagyszünet van, a folyosók gyermekzsivajtól hangosak: Az iskola igazgatójával, Cse­res Sándornéval az emeleti irodában ülünk le beszélgetni. — Bár még csak november vége van, a diákok többsége szinte már visszafelé számolja, hány napot járnak még iskolába az 1996-os esztendőben. Nem kell túl sokat várniuk, a téli szü­net december 21-én kezdődik és egészen január 6-áig tart. — Már erre az évzárásra dí­szítették fel az iskolát? — Nem egészen, bár ez az ünnepi hangulat végig elkísér minket. Az elmúlt hét szomba­ton, november 23-án rendez­tünk az intézményben egy jó­tékonysági estet, mely az „Együtt a gyermekekért” ne­vet kapta. Ezen a táncos mu­latságon a város vezetősége és a szülők anyagi felajánlások­kal támogatták az iskolát. Két­százötvenen vásárolták meg belépőjüket a bálra, melynek teljes bevételét eszközfejlesz­tésre szeretnénk felhasználni. —Mi az, amire a legnagyobb szüksége van az intézménynek? — A szűkös anyagiak miatt ebben ez évben csak annyi tá­mogatást kaptunk, ami éppen csak a fenntartásra volt elegen­dő, semmi új dolgot nem tud­tunk vásárolni, pedig nagy szükségünk lenne néhány do­logra. Újabb fejlesztésre szorul a számítógépes parkunk. Öt évvel ezelőtt kezdtük el a szá­mítástechnika oktatását és mára már tizenhárom IBM tí­pusú gépünk van, melyeken a felső osztályosok tanulhatnak, gyakorolhatnak. Ez azonban kevésnek bizonyul, annál is inkább, mert 1998-tól önnálló tantárgyként kerül be az okta­tási rendszerbe a számítógépes ismeretek. így aztán fel kell szerelnünk még egy géptermet az épületben. — A bejárati ajtón hirdet­ményt láttam, mely szerint az iskolában olcsó könyvek kap­hatók. — Egy külső vállalkozó hoz minden hónapban eladó köny­veket, amit bizománybán itt­hagy nálunk. Azért egyeztem bele ebbe, mert húsz—ötven százalékos engedmény mellett nagyon jó könyveket vásárol­hatnak itt a gyerekek és a beté­rő felnőttek egyaránt. Mi is jól kihasználjuk ezt az akciót, ha csak tehetjük, mindig vásáro­lunk egy-két jó darabot az is­kolai könyvtár számára is. — Térjünk kicsit vissza a programokhoz. Milyen rendez­vények lesznek még december­ben? — A hónap első hétvégén természetesen hozzánk is eljön a télapó. December 6-án osztá­lyonként tartjuk meg az ün­nepségeket. Az osztályfőnö­kök a szülői munkaközösség­gel közösen veszik meg az apró kis meglepetéseket. A kicsik­nek a Mikulás személyesen adja át, a nagyobbak azonban ennél már jobban örülnek egy délutáni diszkózásnak. A nyol­cadikosok életében fontos nap lesz december 13-a is. Már többéves hagyomány nálunk, hogy a búcsúzó osztályok di­ákjai vidám műsorral szórakoz­tatják a téli szünet előtt az al­sóbb osztályokat és a tantestü­letet. Egy héttel később, decem­ber 20-án fenyőünnepet rende­zünk, melyen bennsőséges hangulatban megtartjuk az is­kola saját karácsonyi ünnepsé­gét. A várost Sikli Tímea látogatta meg. A fotókat Harascsák Annamária készítette Tiszalök Friss bélesek kakasszóra A cukrászati termelőüzem­ben a kinti hideg után kelle­mes meleg fogad. Halkan duruzsolnak a kemencék, s az üvegablakokon át látni, hogy nőnek meg a vajas és tepertős pogácsák. Senki nem tétlenkedik. Van, aki a béleseket hajtogatja és van, aki a mézes lapokat keni meg édes krémmel. Az üzem ve­zetőjével, Nagy Józsefnével a mindennapok tennivalói­ról beszélgettünk. —Öt évvel ezelőtt indítot­tuk el ezt a vállalkozást, s azóta nem múlt úgy el nap, hogy ne hajnali kettőkor csörgött volna az óra. Félre­értés ne essék, nagyon szí­vesen tesszük a dolgunkat, de nálunk nincs ünnepnap, nincs szabadszombat. Az emberek várják a frissen sült péksüteményeket, és mi igyekszünk mindenben a vevők kedvére tenni. Naponta körülbelül ötven­féle árut készítünk el. A haj­nal a házi jellegű kelt tész­ták dagasztásával kezdődik. Az első kakasszóval sülnek ki a túrós és mákos bélesek, a lekváros bukta, a kakaós csiga, a vajas és tepertős po­gácsa. Ezután a meleg süte­mények kosarakba kerülnek és elindul a szállítóautó, hogy nyitásra a környező települések boltjain is polc­ra tehessék a péksüteménye­ket. Az üzemben természe­tesen eközben sem áll meg az élet. Megsütjük a külön­féle torták és krémesek alap­lapjait, majd a már kész pis­kótákat megtöltjük az ízes krémekkel. A különlegesebb süteményeket általában a hétvégekre sütjük, mert az emberek leginkább ilyenkor keresik az édességeket. Már december elején megkezdjük a sokáig elálló sós és édes aprósütemé­nyek, linzerek készítését, mert ebből mindig szívesen vásárolnak. Természetesen nem karácsony a karácsony diós és mákos bejgli nélkül, ezért ezekből is kisül az ün­nepek előtt jó néhány rúd­dal. A karácsony előtti hé­ten aztán egymás után ér­keznek a megrendelések. Akad olyan háziasszony, aki többfélét is kér, hogy minden családtagjának kedvébe járhasson.

Next

/
Thumbnails
Contents