Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-28 / 278. szám
UJ KELET Gazdaság 1996. november 28., csütörtök 5 Afa-visszaigénylések Fekete Tibor (Új Kelet) Áfa-visszaigény lésekkor előfordul, hogy gyanakodni kezd az adóhatóság és bizony nem mindig alaptalanul. A visszaigényléseknek az alapja a bizalmi elv és bevallások alapján működik. A forgalmi adóról annyit tudni illik, hogy hozzáadott értékadó elvén számítják ki. Tehát ha valaki megvásárolja az alapanyagot X forintért, készterméket készít belőle és eladja Y forintért, akkor nyilvánvaló, hogy az Y mindig nagyobb lesz mint az X. Az X után befizeti az adót, az Y után pedig visszaigényli. A kettő közötti különbözet az ő adóhányada. A teljes adót a végső felhasználó, tehát a fogyasztó fizeti meg. Az elmélet nem rossz, ha gördülékenyen működik. Amint egy lácszem is kiesik a sorból, félborul a rendszer, és minél inkább a folyamat végén lévő tag nem fizet, annál nagyobb az adókiesés. Ha pedig a boltos számla vágy blokk nélkül szolgál ki, akkor az az áfa-rész nem kerül be a központi költségvetésbe. Ennek hiányát érezzük mindannyian. Már a parlamentben is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az adólánc következő tagja ne kaphassa meg az áfa-visszatérítését, ha a számla kibocsátója nem fizette meg az adott összeg adótartamát. Bár a jogszabályok — még — nem írják elő konkrétan a visszafizetés feltételeként az értékesítő áfa befizetését, de az adóhatóságnak joga és kötelessége a „gyanús esetekben” a kifizetés felfüggesztése és az ügy kivizsgálása. Ellenőrizhetik többek között, hogy az adózók helyesen állapították-e meg adófizetési kötelezettségüket és valóban abból a tevékenységből származott-e a számla, illetve a visszaigénylés, amire az engedélye szólt. Minden olyan esetben, ami- kon az adóhatóság ilyen vizsgálatot folytat, jegyzőkönyv is készül, és ennek tartalmát természetesen az érintettek is megismerik. Ha az adóhatóság döntését sérelmezik az érintett felek, joguk van peres úton érvényesíteni követelésüket. Nemzetközi kapcsolatok Munkatársunktól Csehország Prága és Brno között fekvő Havlickuv Brod járási központ önkormányzati, parlamenti képviselői és az őket kísérő üzletemberek együttműködési lehetőségek után kutatva, tárgyalásokat folytattak a megyei agrár-, illetve kereskedelmi és iparkamara képviselőivel a napokban. A delegációt vezető Jaroslava Pribilova asszony véleménye szerint könnyűipari, illetve mezőgazdasági területen szorosabbra fűzhető a kamarák közötti kereskedelmi koordinációs munka. Németország A Müncheni és Felső- bajorországi Kereskedelmi Kamara képviseletében Nyíregyházán járt Gerhard J. Ebert és Petra Cwertetschka. A német tartományi kamara tavaly alakított ki szorosabb együtműködést magyar társszervével, s ezen idő alatt több mint harminc szeminárium és szakmai program megvalósítását támogatták, amelyek közül két rendezvénynek megyei városok adtak otthont. A szakemberek véleménye szerint csodálatra méltók a kamara két év alatt elért eredményei, s a továbblépési lehetőségeket támogatva, informatikai fejlesztési közös projektlehetőségekről tárgyaltak. Emellett felajánlották segítségüket egy, várhatóan tavasz elején megrendezésre kerülő német—magyar üzletember-találkozó megszervezéséhez. Románia Mintegy egy hónappal ezelőtt járt megyei delegáció a romániai Nagybányán, a helyi gazdasági kamara meghívásának eleget téve. A két régió kapcsolatában mindkét megye képviselői fantáziát láttak, s a találkozó viszonzásául november 29-én, pénteken a nagybányai kamara vezetősége Nyíregyházára látogat. A kereskedelmi tárgyalások után a Sóstói Oktatási Központban a testületek képviselői együttműködési szerződést írnak alá. A minőség: kulcs a piachoz A minőségbiztosítás hasznát ugyanúgy látja a külföldi partner, mint a hazai gyártó, a munkahelyi alkalmazott vagy a fogyasztó. A közös bennük az, hogy százéves tapasztalatokon alapuló, minőségileg garantált termékkel kerülnek kapcsolatba, ugyanis nem mindegy, hogy a gazdasági rendszer fogyasztói szereplői a pénzükért mit kapnak cserébe. Munkatársunktól Ezen gondolatokra utalva mutatta be Füredi László a Magyar Minőség Társaságot szerdán, a Nyíregyháza-Sóstón megrendezett iparkamarai minőségügyi szemináriumon. Dr. Gutassy Attila, a TÜV Rheinland Hungária VRF munkatársa szerint a minőség- biztosítás a garanciákon túl komoly piacszabályzó és -védelmi eszköz az Európai Unión belül. A mind inkább le- bomló államközi vámszabályozás helyébe lép, s lassan csak azok a magyar cégek lesznek hosszú távon piacképesek, amelyek rendelkeznek az ISO 9000-es tanúsítványsorozat valamely bizonylatával. Ez egyben a megyei cégek számára piaci fejlődést, az alkalmazottaiknak viszont biztos munkahelyet és versenyképes jövedelmet garantál. Az érdekeltség közös, s a minőségbiztosítási rendszerek hazai elterjedését, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium koordinálásában állami célelőirányzat is támogat. A rendezvényen a megyei, már több mint tíz nemzetközi minőségbiztosítási elismer- vénnyel rendelkező vállalat közül gyakorlati oldalról megközelítve a tapasztalatokról kiselőadást tartott az Alkaloida Rt., illetve a Taurus Agrotyre Kft. minőségbiztosítási képviselője. Megalakuló Építészmérnöki Kamara Nyolc hónapos türelmi idő Megalakult az Építészmérnöki Kamara (ÉMK) megyei testületé. Az idén százharminc éves hagyományra visszatekintő mérnökszervezetet a kamarai törvény, illetve a szakmai önigazgatás szándéka hozta létre. Az ÉMK az érdekvédelmi tevékenységen túl, szakmai minőségi garanciát nyújt a megbízók részére. Munkatársunktól A kedd estébe nyúló alakuló közgyűlésen a megyei építészmérnök társadalom képviselői a szervezet elnökének Bán Ferencet választották. Felkérésükre az alelnöki megbízatást Kulcsár Attila vállalta el, illetve elnökségi tagsági bizalmat kapott Szatmári István, dr. Vincze István és Dobronyi István. A két évvel ezelőtt jóváhagyott kamarai törvény tette lehetővé a szakági önigazgatás megyei, területi, illetve országos szervezeteinek létrejöttét. Az egy hete megalakult Magyar Mémökkamara Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei társtes- tületeként fog ezentúl dolgozni az ÉMK. A régióban a lakosság arányához képest nagyszámú, megközelítőleg 190 olyan szakember tevékenykedik, akik elnyerhetik a kamarai tagságot. A tagfelvételi türelmi idő 1997. július 5-éig szól, s attól az időponttól csak azok az építészmérnökök vállalhat el tervezési feladatot, akik kamarai tagok. Az alakuló közgyűlésen a képviselők megállapodtak abban; felveszik a kapcsolatot mind a hazai, mind a külföldi társszervezetekkel, hogy egy közös megbízó-tervező közvetítési szolgáltatás alakulhasson ki. Ezen felül célul tűzték ki, hogy kezdeményezni fogják a mai szakmai besorolási rendszernél modernebb minősítés kialakítását. A legfontosabb elvégzendő feladatok között most a szervezési kérdésekre koncentrál az elnökség. Napokon belül felállítják a működéshez szükséges állandó, felügyeleti, etikai bizottságokat. A választott bíróságokról Az üzleti életben megengedhetetlen az a mai gyakorlat, hogy a leterhelt magyar bíróságokon akár 4—5 év alatt tisztázódjon egy-egy peres ügy. Korábban szinte csak vitás, nemzetközi esetekben alkalmazták a kamarai választott bíróságot hazánkban, de a gazdaságkonszolidációs folyamatban ma már nélkülözhetetlenné vált a testület munkája. Munkatársunktól Magyarországon 1949 óta ismert a választott bíróság intézménye. A gazdasági élet szükségszerűsége diktálta, hogy a korábban csak külföldi kereskedelmi ügyletek tisztázására kértek fel független bíróságon kívüli döntőtestületet, ma már egy hét éve létező törvény szerint, belföldi problémák kezelésére is igénybe vehető e szolgáltatás. A szükségességét az mutatja, hogy 1989-ben az összes ügynek mindössze nyolc százalékában voltak belföldiek a pereskedő felek, amíg tavaly ez az arány már 62 százalékra emelkedett. Minden jel azt mutatja, hogy az üzleti élet felismerte a választott bíráskodás hasznosságát. Az előnyök között szerepel, hogy a felek maguk jelölik ki a választott bíró személyét vagy az ajánlati listáról, vagy pedig független személyt kérnek fel erre. A választott bírósági eljárás egyfokú, a határozat ellen fellebbezésnek, felülvizsgálatnak helye nincs, a pereskedők az ügy súlyosságától függően egy—másfél éven belül jogerős ítéletre számíthatnak. A per szereplőit titoktartás kötelezi az egész eljárás alatt, és után is, emiatt a versenytársak sem értesülhetnek a jogvitáról. A választott bírósági eljárás rövidebb és költségkímélőbb az állami eljárással szemben, viszont a megszületett ítélet megegyezik vele, ugyanolyan jogerővel rendelkezik. A Magyarországon megszületett választott bírósági ítéleteket egy nemzetközi egyezmény értelmében 101 országban elismerik. Turisztika Új Kelet-információ Kiállítás A fővárosban megrendezett V. Welcom to Hungária elnevezésű beutaztatói szakkiállítás és vásáron szerény sikereket könyvelhetett el Szabolcs- Szatmár-Bereg megye. A Turinform jelentősebb érdeklődés mellet bemutatta a megyei turisztikai programot, viszont a kiállításon csupán három vállalkozás élt a bemutatkozási lehetőségével. Konferencia A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Turizmus és önkormányzat címmel tanácskozást szervez november 28-án, csütörtökön a Kongresszusi Központban. Egy nappal később nyitja meg kapuit a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság idegen- forgalmi fóruma, ahol az országos marketingkoncepciót ismertetik az előadók. A rendezvényeken megyei turisztika szakértők is részt vesznek. Gazdasági hírek Új Kelet-információ Fejlesztés A gazdaság- és kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer ez évi tapasztalatairól, illetve a jövő évi változásokról tart ismertető előad ást Mándoky László, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium tanácsosa december 3-án, kedden a megyei iparkamara székházában. Kárszakértés A minősített kárszakértői tevékenységről, az idén felálló kárbiztosítási testület szervezéséről rendez a kereskedelmi kamara tájékoztató előadást december 4-én, szerdán. A tervezett szolgáltatáscsomagról Fazekas József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kárbiztosok Testületének vezetője tart ismertető előadást. Külkereskedelem A külkereskedelmi engedélyezési rendszer jövő évi várható változásairól, a különleges gazdasági ügyletek szabályozás-módosításáról, a behozatali rendszer átalakításáról és a piacvédelmi eljárásokról tart tájékoztató előadást Bárdos Gyötgyné, az Ipari, Kéreskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium szakági tanácsosa december 16-án, hétfőn a Szarvas utcai irodaház 6. emeleti tárgyalótermében. Bevásárlóközpont
