Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-28 / 278. szám
2 1996. november 28., csütörtök Hazai krónika UJ KELET Szabad demokraták kormányzati feladatokról Új Kelet-információ A Szabad Demokraták Szövetségének országos vezetői megfogalmazták a koalíciós kormányzat törvényalkotási feladatait a parlamenti ciklus végéig. Véleményük szerint a beruházásokat folytatni kell és indokolt gyorsítani az adók csökkentését, a személyi jövedelemadónak érezhetően csökkenie kell. Átlátható, tiszta privatizációt szükséges kialakítani, a folyamatot 1998 közepéig be kell fejezni. Új, szektorsemleges, a mezőgazdaság tőkéhez jutását elősegítő földtörvényt kell kidolgozni. Az egyházak működését finanszírozó törvényt célszerű az Országgyűlésnek elfogadnia. Elő kell készíteni azokat a törvényeket, amelyek az egészségügyet társadalmi igényekkel összehangolva megreformálja. A magánnyugdíjak mellett a több pilléréres nyugdíjrendszer alapjait szabályozó jogszabályokat elő kell készíteni. Indokolt az országgyűlési képviselők mellett a köz- tisztviselői, és az önkormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvény kialakítása. Elő kell készíteni az igazságszolgáltatás reformját, és ki kell dolgozni az új alkotmány normaszövegét. Veszélyes szállítmány MTI Többórás késéssel szerdán, kora délután kezdték meg a letenyei határállomás teher- parkolójában 82 nap óta veszteglő tíz kamionnyi veszélyes hulladék átrakását a német Edelhoff fuvaroztató cég kamionjaiba. Összesen 34 tonna nátrium-hidrogén- szulfát, 6 tonna donalit nevű favédőszer, valamint 130 tonna nátriumacetát vár továbbításra. A négy kocsiból álló első német konvoj csütörtök délelőtt indul vissza Ausztrián át a németországi Osnabrückbe, s még aznap egy másik német fuvarozó cég teherjárművei érkeznek a Letenyén maradt nátriumacetát elszállítására. A letenyei és a budapesti veszélyes vegyianyag egyetlen, a német Corrado cég által kínai exportra szánt szállítmányhoz tartozik, amelynek tíz kamionnyi hányada augusztusban még nem veszélyes tranzitrakományként hagyta el Magyarországot, Rijeka úticéllal. A horvát kikötői vámhatóságok azonban — jó néhány rozsdás, sérült hordó láttán — veszélyesnek minősítették a rakományt és visszaküldték magyar területre. Kabos Gyula újratemetése MTI __________________ Ka bos Gyula végakarata, ötvenöt esztendővel halála után, végre teljesülhetett, földi maradványai már hazaérkeztek az Egyesült Államokból. A művész szombati Farkasréti újratemetésével a színházi szakma régi adósságot törleszt. Közadakozás tette lehetővé, hogy lerója tiszteletét a XX. századi magyar színház- és filmművészet egyik legsokoldalúbb egyénisége előtt a művésztársadalom és a közönség. E gondolatokat hangsúlyozta Székhelyi József, a művész nevét viselő társaság szóvivője a szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az eseményen részt vett Fenyvessy Éva színművész, aki Kabos Gyula partnere volt a máig legendás és nagy sikerű Hyppolit, a lakáj című filmben, valamint Palotás János Amerikában élő magyar zsurnaliszta. Az újságírók a hosszú előtörténetről megtudhatták: jó néhány évvel ezelőtt Rátonyi Róbert volt az első erőteljes szorgalmazója, hogy Kabos Gyula magyar földben leljen örök nyugalomra. Rátonyi halála után a Kabos Gyula Társaság életre hívói — Mikó istván, Székhelyi József és Szom- bathy Gyula színészek, — vették kezükbe az ügyet 1994-ben. Surányi Gabriella, Kabos nevelt leánya — aki Budapesten lakott, de már nem élhette meg a papa végtisztességét — régi fotókat, leveleket, dokumentumokat bocsátott a társaság rendelkezésére. A Pesti Riportban napvilágot látott cikk nyomán csatlakozott a magyarországi tervhezfo/wí Palotás, azaz Palotás János. A New Yorkban élő újságíró kutatta fel jó néhány éve Kabos Gyula sírját, amelyről nevelt leányának sem voltak igazán pontos ismeretei. Földi maradványainak hazahozatala érdekében Palotás János járt el az amerikai hatóságoknál. Hosszas ügyvédi eljárásokat követően — a Budapesti Te- metkezési Intézet Rt. „befogadónyilatkozata” és a New York-i Magyar Főkonzulátus közreműködése alapján — adták ki az amerikai hatóságok az engedélyeket. New Jersey Állam Legfelsőbb Bírósága november elején járult hozzá a sír felnyitásához. Kabos Gyula földi maradványait a Danu- biasped Airfreight és a Lufthansa Cargo szállította Budapestre. A Farkasréti dísztemetés szervezője a Kabos Gyula Társaság és a Színházi Dolgozók Szakszervezete. A tisztelők 10 és 11.45 óra között róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Kabos Gyulától Székhelyi József a ravatalnál, Mikó István a sírnál vesz végső búcsút. A színházi szakma és a közönség képviseletében Pécsi Ildikó, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja, országgyűlési képviselő köszön el. Magyar Bálim a közművelődés helyzetéről Nincs jó lobbija a kultúrának Fotó: Racskó Tibor Megyei közművelődési szakemberekkel tanácskozott Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter a megyeháza kistermében. A kedden délután tartott megbeszélésen a megye minden részéből érkeztek népművelők, hogy meghallgassák a miniszter beszámolóját ____________ Bé r kJ Antal (Új Kelet) Magyar Bálint a tárca legfontosabb feladatai között említette a közművelődésre vonatkozó törvények megalkotását. Egyebek között a következőket mondta: — Hiányzik a múzeumi törvény, a közgyűjteményi és könyvtári törvény. A közművelődési törvénytervezet áll a legjobban, elméletben már az idén be lehet majd nyújtani az Országgyűlésnek, néhány egyeztetés van hátra, és akkor remélhetőleg a jövő év elején elfogadhatják a köz- művelődési szakemberek számára nélkülözhetetlen jogszabályt. Igazság szerint nem sokat érnek ezek a törvények, ha nem kerül melléjük a nonprofit törvény. Ebben az ügyben elég nagy a késedelem, elsősorban azért, mert mind a Pénzügyminisztérium, mind az igazságügy húzódik a jogszabály benyújtásától, így került a feladat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, mintegy szorgalmi feladatként. A munka előrehaladott állapotban van, a vita arról folyik, hogy ki ellenőrizze majd a törvény szerint nonprofitúnak tekinthető szervezeteket. Vannak, akik az APEH részére kívánják kijelöltetni ezt a jogot, és vannak, akik (ez a minisztérium álláspontja is) egy független ellenőrző testületet kívánnak felállítani. Ha ezeket az alapvető ellentéteket sikerül feloldani, akkor ez a tervezet is záros határidőn belül az Országgyűlés elé kerülhet. Rendkívül körültekintően kell eljárnunk, mert ha hibázunk, akkor esetleg a kormány dobja vissza a tervezetet, vagy ha mégis a parlament elé kerül, akkor ott szedik ízekre, és söprik le az asztalról. Sajnos a kultúra érdekérvényesítő képessége talán a legkisebb a különféle ágazatok között, igazában a minisztérium magára maradt a közművelődés ügyét szolgáló tárgyalásokon. Ha csak feleannyi lobbistánk lenne, mint az agrárágazatnak, lényegesen jobb tárgyalási pozícióba kerülhetnének. Azért még így sem panaszkodhatunk, hiszen a jövő évi költségvetésből lényegesen nagyobb összeget tudtunk kulturális célokra kiharcolni, mint 1996-ban. Konkrét számot csak a színházak esetében tudok mondani, ez az összeg mintegy másfél milliárd forinttal több, mint amit tavaly fordítottunk ilyen célra. Szeretnénk, ha a költség- vetésben ismét megjelenne a közművelődési normatíva, ami ha nem is kötelezi az ön- kormányzatokat, de mégis valamiféle útmutatót jelenthetne. Úgy képzeljük, hogy a 64 000 forintos közoktatási fejkvóta egy százaléka lenne a közművelődésre fordítható összeg, ami országosan hat— nyolc milliárd forintos forrást jelentene. Még nem fejeződött be A tudomány rendszerváltása MTI A hazai tudományos élet rendszerváltása még nem fejeződött be, sőt, most áll igazán nehéz szakasza előtt — hangoztatta a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában tartott szerdai fórumon Glatz Ferenc. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Dunántúl tudományos életének képviselői előtt kifejtette: a hazai tudomány fellegvára még ma is a szovjet rendszertől örökölt osztálykeretek között működik, de szervezete nemcsak ezért rossz, hanem azért is, mert nem követi a világ tudományos életét is érintő informatikai forradalom változásait. Ha a bankrendszer konszolidációja megért háromszázötven milli- árdot, akkor a magyar tudomány is megérdemelne húsznegyven milliárdos befektetést — vélekedett az akadémia elnöke. Glatz Ferenc az ezredfordulón túlra tekintő tudományos stratégia megfogalmazását sürgetve hangsúlyozta: a tudománynak nem irányításra, hanem menedzselésre van szüksége. Kijelentette: nem örül annak, ha akadémikusokat lát a politikai pártok szakértői testületéiben, ugyanakkor azt sem tartja helyesnek, ha a szürkeállomány kimarad a döntéselőkészítésből, s a politikusokat lenéző tudósok magukban dohognak, hogy nem hallgatták meg őket. A többpártrendszerű közéletben a politikusok nagyobb teret engedhetnének a tudomány képviselőinek — vélte —, mert az Akadémia nem lehet pipázgató öregurak klubja. Az Akadémia elnöke hat parlamenti pártnál tett látogatásai alapján örömmel tapasztalta, hogy egyetértés mutatkozik abban, hogy a tudományt mentesíteni kell a napi politikai csetepatéktól, s igenis szükség van a tizenötmillió magyar számára jövőképet alkotó nemzeti tudománystratégia kidolgozására. Ezt kívánja az Európai Közösséghez való csatlakozás is, amelynek feltétel- rendszerét illetően ugyancsak egyetértést tapasztalt a pártok között. Horn Péter akadémikusnak a hazai agrárágazat tudományos infrastruktúrájának megőrzését szorgalmazó felvetésére Glatz Ferenc úgy válaszolt: a szürkeállomány mellett szerinte is a mezőgazdaság Magyarország jövőjének alapja. Az Akadémia elnöke a tudományos minősítés új hazai rendszerének létrehozását is sürgette. Hangsúlyozta: szükség volna egy ország előtti megméretést tükröző tudományos fokozat bevezetésére, ami megelőzi a kandidatúrát, de több mint a hároméves egyetemi gyakorlatot lezáró értekezéssel megszerezhető PhD-fokozat. [írről ____—_________, lírre Palotai István (Új Kelet) Bekövetkezett, amire már mindenki számított — bár Kuncze Gábor belügyminiszter már többször is kijelentette, hogy lehetetlen —, egy magyar falu öncsődöt jelentett. Mivel pedig a dolgok attól függetlenül léteznek, hogy létezésüket lehetetlennek tartják, avagy sem, világos dolog, van bőven gondolkodnivalónk. Öncsőd. A fizetésképtelenség bejelentése. Némi pénz van ugyan a számlán, de az édeskevés a tartozások kiegyenlítésére, így a számlát zárolják, majd a csődeljárás során újra megnyitják, és fontossági sorrendbe állítva a kifizetendő adósságokat, a csőd-, vagy felszámolóbiztos megkezdi a kifizetéseket. Természetesen csak a számlán lévő összeg erejéig, utána megkezdődik a „cég” ingó és ingatlan vagyonának a kiárusítása és az abból befolyó összegből tovább fizetik a tartozásokat. Kács a falu, amelyik befuccsolt. Be kell zárni az orvosi rendelőt, az iskolát, az óvodát, és minden olyan intézményt, amely a kezelésében működik. Ez azonban még mind semmi. Mivel nem tudja kifizetni a közvilágítást, kikapcsolják a villanyt, és az utcák egyiptomi sötétségbe borulnak. Elvileg a hálózati vízszolgáltatás is megszűnhet, és azok, akik eddig az önkormányzati szociális segélyen éltek, mehetnek koldulni, mert egy fillér nem sok, annyit sem kapnak majd a jövőben. Ugyanúgy, a polgármesteri hivatal dolgozói, a tanárok, az óvónők és természetesen a jegyző és a polgár- mester sem. A második fokozat akkor lép életbe, amikor elkezdik a falu kiárusítását. De mit adnak el? Tán eladják az iskolát, a községházát vagy a kultúrhá- zat. És ha eladták, akkor mi van. Gondolom, mindenki előtt világos, hogy ez teljes képtelenség. Az viszont nem az, hogy Kácsnak valahonnan, akár a föld alól is, pénzt kell juttatni, mert egy falut nem lehet bezárni. A külpolitikai költség- vetés cerberusai kénytelenek lesznek valamit csinálni, ha nem akarják az országot közröhej tárgyává tenni. Ha tartanak tőle, ha nem, hogy precedens lesz az ügyből, és más falvak is ehhez az eszközhöz folyamodnak. Mindenesetre a magam részéről csak gratulálni tudok Kács vezetőinek, hogy ezzel a halálugrással az ismeretlenbe megpróbálják a lehetetlent: ennek az önkormányzatokat halálra nyomorító kormánynak az alapos meg- rendszabályozását. Végre akadtak valakik, akik meg merték tenni az állítólagos lehetetlent, és karrierjük esetleges feláldozásával felmutatni az igazságot. Magyar Bálint miniszter
