Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-25 / 275. szám
UJ KELET Gazdaság 1996. november 25., hétfő 5 Alkotmánybírósághoz fordul a MOSZ A Mezőgazdasági Szövetkezők Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordul a garantált árak ügyében. Erről döntött a szövetség elnöksége. A törvény szerint az agrártárca vezetőjének a garantált árakat meghatározott időben meg kell hirdetnie a mezőgazdasági cikkekre. Erről azonban négy termék esetében —- a tej, a sertés, a szarvasmarha és a búza — még nem történt hivatalos döntés. Ezért határozott úgy a MOSZ elnöksége, hogy fenntartva korábbi álláspontját, az Alkotmánybíróságnál keres jogorvoslatot a törvényi késedelemre. A MOSZ szerint ugyanis a termelőnek alapvető érdeke, hogy tudja a garantált árakat; bár elismerve azt, hogy a közelmúltban Debrecenben a tárca vezetője egy agrárfórumon szóban közölte az említett termékek garantált árát, ám ezt hivatalosan még nem tették közzé. Hazait fogyasszunk! A hazai élelmiszeripar nettó árbevétele az elmúlt évben mintegy 1000 milliárd forintot tett ki, míg a mezőgazdaság nettó árbevétele becslések szerint szintén ezen a szinten mozog. Ez utóbbi szám azonban csak becsült adat, mivel a tényleges árbevételről csak a termelők kis hányada — minden második — ad számot. A hazai élelmiszeripar szeretné fenntartani azt az állapotot, hogy a lakosság 90 százalékban magyar élelmiszert fogyasszon. A magyar élelmiszertermékek 80 százaléka belföldön talál gazdára. Gazdaköri állásfoglalás A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének Választmánya a közelmúltban Lakiteleken ülésezett, s az ott született állásfoglalásról Jakab Istvántól, az országos szövetség elnökétől érdeklődtünk. — A választmány a következő állásfoglalást alakította ki a tagságát érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatban: 1. A mezőgazdaság egyre mélyülő válságát jelzi a tartós jövedelemhiány, a termelői alapok leépülése, a hozamok csökkenése, az egyes ágazatokban kialakult piaci zavarok. Különösen az állat- tenyésztésben kialakult válság követel sürgős, átfogó intézkedéseket. Az eddig meghozott és tervezett kormányzati döntések a családi gazdaságok tömeges csődjét idézhetik elő. 2. Az 1997. évre tervezett 88 milliárd forint agrártámogatás összege reálértékben negyven százalékkal kevesebb az 1995. évi támogatások összegénél. A támogatás csökkenése a válságot tovább mélyíti. A szinten tartáshoz legkevesebb 130 milliárd forintot kell az ágazat számára biztosítani. 3. Az adótörvények 1997. évre tervezett módosítása és az őstermelői igazolványok tervezett módon történő bevezetése elviselhetetlen mértékben növelik a családi gazdaságok adminisztrációs és adóterheit. A választmány tiltakozik a nem kellően átgondolt — megfelelő hatásvizsgálatok nélkül és végrehajthatóságában is kétséges — törvénymódosítás ellen. 4. A termőföld ötven százalékát művelő, kiszolgáltatott helyzetben lévő családi gazdaságok szövetkezését a gazdálkodáshoz szükséges állami garanciavállalású hitelek biztosításával és a tevékenység megkezdéséhez nyújtandó vissza nem térítendő támogatással kell segíteni. 5. A családi gazdaságok működését, felkészítését az EU-csatlakozásra és információval való ellátását segítő civil szervezeteket ugyancsak támogatni kell. 6. Az információra leginkább rászoruló gazdálkodói réteggel kapcsolatot tartó gazdajegyzők erkölcsi és anyagi megbecsülését növelni kell. A hálózat számára nyújtott költségvetési támogatás három év óta változatlan, növekvő feladatellátás mellett. 7. A választmány tiltakozik a termőföldről szóló törvény- tervezet módosítása ellen, amely a tervezet szerint lehetőséget ad áttételesen a külföldiek tulajdonszerzésére, és megteremti az alapját a magyar nagybirtokrendszer kialakulásának. Ez a családi gazdaságok ellen hat, eltér az EU rendszerétől, és ellentétes nemzeti érdekeinkkel. Az oldalt írta: Lefler György Kertész leszek... SE „Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek” — mondja József Attila gyönyörű versében. E gondolat többek fejében is megfogalmazódott a Nyíregyházi Mező- gazdasági Szakközépiskola november 21—22-ei nyílt napján. A nyolcadikosok és szüleik bepillanthattak a kiszemelt iskola osztálytermeibe, hogy megérezhessék a majdani órák hangulatát, megismerkedhessenek a tanárokkal, a felvételi lehetőségekkel, hogy kalkulálhassák a gyerek esélyeit. A választás, a döntés egy életre szólhat. Veisz János igazgatóhelyettes — körbevezetve az épületben — elmondta, hogy az iskola fél évszázados fennállása alatt számos reformon ment keresztül, az idei tanévtől pedig új helyen tanulhatnak-ta- níthatnak. a Krúdy Gimnázium egykori falai között. Jelenleg általános kertész és általános mezőgazdász képzés folyik náluk, valamint az ötödik tanévben technikusképzésre is lehetőség van, amellyel a tanulóik mintegy nyolcvan százaléka él is. Az általános kertész szakon a tanulók megismerkednek a kertészeti termelés valamennyi ágával (gyümölcs, szőlő, dísznövény, zöldség), és valamennyi fontos növényfaj termesztési technológiájával. Az első két évben főként közismereti tárgyakat tanulnak, melyek az érettségire való felkészüléshez elengedhetetlenek. A szakmai tárgyak elméleti és gyakorlati ismeretanyaga a szükséges jogosítványok megszerzésével egészül ki, de mód van a modern számítástechnikai alapismeretek elsajátítására is. Általános mezőgazdasági szakon mind a kis- és a nagyüzemek számára korszerű ismeretekkel rendelkező szakembereket képez az iskola, a tanulók a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és a gépesítés legfontosabb tudnivalóit mondhatják magukénak az iskola végeztével. Az iskolának az országban szinte egyedülállóan jó lehetőségei vannak a gyakorlati oktatás terén: öntözés, modem üvegházi fóliasátrak, korszerű ültetvények. A nyári gyakorlatokat a tanulók egyéni gazdaságokban is végezhetik, de a legeredményesebbek eljuthatnak külföldre is, például Hollandiába. A megszerezhető jogosítványok: mezőgazdasági vontató- és személygépkocsivezetői; engedély feltételes forgalmú növényvédő szerek használatára; egyéb, például virágkötő, számítógépkezelő stb. A vidéki tanulók kollégiumi elhelyezésben részesülhetnek. A tapasztalatok szerint azúde jelentkező gyerekek nagy többsége nem szakmaidegen — mondta Veisz János —, a szülői háztól indíttatva már rendelkeznek termelési kapcsolatokkal, s ez bizony megköny- nyíti a helyzetüket. Az idén sokan megfordultak a nyílt nap alatt az intézményben, a nagyfokú érdeklődés annak is köszönhető, hogy a tantestület tagjai sok iskolát felkerestek, szép kiállítású prospektust készítettek, az iskola életét bemutató videofilmét vetítettek a megye több településén. A leendő tanulóknak és a szülőknek a két korszerű tanüzemet is bemutatták, autóbusszal szállítva a helyszínre az érdeklődőket. Három pályaválasztót mi is megkérdeztünk az elképzeléseikről. Ónodi Agnes, Kálmánháza: — Ezenkívül egy nyíregyházi gimnáziumban néztünk még szét édesanyámmal. Nagy jár- kálást nem akarunk csapni az iskolaválasztást illetően, de azért a legfontosabbakat tudni szeretnénk, mielőtt döntenénk. Kedvelem a virágokat, a növényeket, valószínűleg az általános mezőgazdász szak mellett maradunk. Nekünk két kál- mánházi lány is javasolta az iskolát, akik ide járnak. Tóth Attila, Kisléta: — Az iskolánkba jöttek az itteni tanárok, tájékoztattak bennünket a lehetőségekről, videofilmét is hoztak. Nekem azonnal minden megtetszett. A szüleim a mezőgazdaságban dolgoznak, a családnak is van földje, szoktam is segíteni nekik. Örülnének, ha sikerülne bejutnom ide, s természetesen én magam is. Általános mezőgazdásznak jelentkezem. Tamás Gábor, Kótaj: — Kertész szeretnék lenni, a pályaválasztási tanácsadóban is javasolták, illetve helyeselték a döntésemet. Régóta érdekel minden, ami a természettel kapcsolatos, ami ahhoz közeli. Akár a bábot is beviszem a szobámba, mert érdekel, vajon milyen bogár lesz belőle? Szeretnék ennek az iskolának a tanulója lenni, s kertész — ha lehet! Kongresszusra készülnek Az Agrárszövetség helyzetértékelő kongresszust tart a jövő év február 21—22-én Szekszárdon. A fórum feladata az lesz, hogy meghatározza a szövetség helyét és szerepét a jelenlegi politikai és gazdasági környezetben — jelentette be Solymosi József elnök, az Agrárszövetség Országos Választmányának november 23-ai, székesfehérvári ülésén. A kongresszust megelőzően, januárban a szövetség megyei választmányi üléseket tart, hogy számba vegye erőit. Az 1989-ben alakult politikai szervezetnek a becslések szerint ma mint- egy 4—5 ezer tagja van, de szimpatizánsainak köre folyamatosan növekszik. Az Agrárszövetség erkölcsi kötelességének érezte, hogy elkészítse az agrárágazat helyzetét hosszú távon meghatározó Nemzeti Mezőgazdasági Alaptörvényt. Tarthatatlan ugyanis, hogy egyharmadával visszaesett a szektor termékkibocsátása, az állatállomány még a II. világháború utáni szintet sem éri el, és több mint százezer mezőgazdasági munkahely szűnt meg, aminek következményeként a falvakban háromszor akkora a munkanélküliség, mint a városokban. A problémák megoldását sürgeti az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetősége is. Kamarák és osztályok A Mezőgazdasági Szövetség — Nyíregyháza, Dózsa György úti — székházában tartották november 21-én azt az agrárkamarai ülést, amely a kamara osztályba sorolását volt hivatva előkészíteni. Az elnöklő Pénzes Antal, a megyei agrárkamara munkatársa kiemelte, hogy a kamarai törvény szerint az ideiglenesen működő hét osztály elhagyásával két éven belül ki kell építeni a végleges osztálystruktúrát. Az agrárkamara tizenkét osztály felállítását tervezi még ez évben, a legutóbbi összejövetelen hat osztályt hoztak létre az ülés résztvevői. A mezőgazdasági alaptevékenységhez kapcsolódó hat osztály: gabonatermelési, iparinövénytermelési, kertészeti és növénytermesztési, szarvasmarha-ágazati, sertéságazati, valamint az állati termék vegyes osztály. A meghívottak köre mindazon 2 millió forint árbevétel feletti mezőgazdasági üzemekre, vállalkozásokra kiterjedt, amelyek regisztrált agrárkamarai tagok. A tanácskozáson meghatározták az egyes osztályok feladatait, a működés további feltételeit, valamint az országos küldöttek személyéről is döntöttek. A találkozó lényegében előkészítése volt a december 2-ai megyei agrárkamarai elnökségi ülésnek. Törvénytervezet az év végére Az agrárpolitikai célok kitűzésében konszenzusra van szükség, emellett a stabilitás a magyar agrárágazat és élelmiszer-ipar fellendítésének legfontosabb követelménye — fogalmazódott meg azon az agrárpolitikai fórumon, amelyen a parlamenti pártok, az FM, az IKIM, valamint a PM képviselői, továbbá az érdek- képviseleti szervezetek és az agrárkamara megbízottai vettek részt. A fórumot az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szervezte. Piros László, az ÉFOSZ főtitkára hangoztatta: az érdekeltek megállapodtak abban, hogy folytatják az agrárágazat gondjainak megvitatását, hamarosan napirendre kerül az agráralaptörvény előkészítése, valamint az agrárpiaci rendtartás korszerűsítése is. A résztvevők annak adtak hangot, hogy mindenekelőtt az úgynevezett agrárorientációs törvény megalkotása szükséges, amely a magyar agrárium és élelmiszer-ipar középtávú céljait fogalmazza meg törvényi formában. Benedek Fülöp, az FM közigazgatási államtitkára elmondta, hogy ennek első változata már elkészült a minisztériumban, és a szakmai szervezetekkel most folyik az egyeztetés. A politikai döntéshozók még az év vége előtt megkapják a törvénytervezet első változatát.
