Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-02 / 256. szám
Teret adni a fiataloknak Évekkel ezelőtt a hazai bútorgyártók rendszeresen az őszi BNV-ken állították ki legújabb termékeiket. Egy idő után azonban a szakma vezetői arra a megállapításra jutottak, ezek a rendezvények nem elégítik ki maximálisan a bútorgyártók igényeit. A vásárt ugyanis elsősorban a vásárló és érdeklődő nagyközönség látogatta, ebből adódóan nem is voltak eredményesek... — Ezért határoztunk úgy, hogy külön szakvásárt rendezünk, ahol a kereskedők és a közvetlen gyártók találkozhatnak — mondja Győri Ferenc, a Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetségének főtitkára. — Két éve pedig nemzetközi szakvásárrá tettük, mert több ország bútorgyártói is jelezték, hogy szeretnék kiállítani termékeiket. — Honnan érkeztek a külföldi kiállítók? — Németországból, Olaszországból, Ausztriából, Szlovéniából és Szlovákiából. Az évek múlásával mind a hazai, mind a külföldi gyártókat tekintve immár több rendszeresen visszajáró kiállítónk van. Döntően persze még mindig a hazai gyárak képviseltetik magukat. — Kik a legnagyobb kiállítók? — Általában a vezető hazai bútorgyártók, mint például a Balaton Bútorgyárt Rt., a Tisza Bútoripari és Kereskedelmi Kft., vagy a Hajdúthonet Hajlítottbútor és Kereskedelmi Rt. — Minden évben különböző díjakat adnak ki. Melyek ezek és kik kaphatják? — Az Európai Minőségért Díjra a szekrénygyártók pályázhatnak, a Magyar Bútormárka minőségi tanúsítvány elnyerésének nagyon szigorú követelményei vannak, s mint a neve is mutatja, a hazai gyártók célozhatják meg. A Jövő Bútorai elnevezésű pályázatot pedig a fiatal tervezőknek írjuk ki. A tehetséges hazai fiatalok mellett meghívtuk a szlovák, cseh és szlovén iparművészeti főiskolák végzős hallgatóit is. — Hogyan tudnak részt venni a fiatalok a kiállításon? — Szponzoraik sajnos nincsenek, mi pedig csak az ingyenes bemutatkozási lehetőséget tudjuk felajánlani. A többit mindenkinek magának kell megoldania. A szövetség meghirdeti a pályázatot — idén 105-en jelentkeztek, 32-t fogadtunk el, és körülbelül 20-an készítették el pályaművüket —, az előzsűri elbírálja a terveket, és a vásáron a kész bútorokat díjazzuk. Ma hazánkban ez az egyetlen bemutatkozási lehetősége a fiataloknak. — Mivel mindent maguknak kel! fizetni, gondolom, csak kisebb bútordarabokkal pályáznak... — Valóban, többnyire asztalokkal, székekkel, kisebb komódokkal és egyéb kiegészítőkkel vesznek részt a kiállításon. — Kik a zsűri tagjai? — Elismert művészek, a szakma kiválóságai, valamint a nagy bútorgyártók tervezői és képviselői. — Szerződések is születnek? — Evek óta arra törekszünk, hogy teret adjunk a fiataloknak, de a gyártók nem nagyon mozdulnak. Inkább a célszerűségre törekednek, azt nézik, hogy el tudják — és minél nagyobb számban — adni a termékeket. Nem a különlegességet, az ötletességet és a szakmai értékeket nézik, mert ezeknek az új termékeknek a bevezetése óriási pénzeket emésztene fel. Szeretnénk változtatni a helyzeten, de egyelőre ennél többet nem tehetünk... Az oldalt írta: Úri Mariann A magyar bútorok Szakvásár Az elmúlt évek tartós dekonjunktúrájának, a lakásépítések folyamatos csökkenésének, a belföldi fizetőképes kereslet romlásának, valamint a bútorimport ugrásszerű növekedésének döntő szerepe van abban, hogy a hazai termelés jelentősen visz- szaesett. A hazai gyártóknak, bár igyekeznek termékválasztékuk bővítésével igazodni a változó kereslethez, az importverseny nyomása alatt nincs elegendő forgótőkéjük versenyképességük megtartásához, és hiányoznak a műszaki színvonal fenntartásához szükséges beruházási források is. Az importban jelentős mértékű a használt bútorok, a nyugaton már kifutott modellek, a dömpingáron bekerülő elfekvő készletek részaránya. Ugyanakkor megnőtt a feketegazdaság szerepe a gyártásban és a bútorkereskedelemben is. Az elszegényedő belföldi vásárló réteg pedig kénytelen az alacsony színvonalú, minőségileg rossz, a garanciális feltételeket kikerülő terméket megvásárolni. — Mindezek hatására a termelés volumene 1996-ban folyamatosan csökkent és a szakemberek szerint egyedül a bútorexport tartósan megmaradó 42 százalékos részaránya számít biztató jelnek a hazai termelők jövője szempontjából — mondja Galli Ferenc, a Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetségének az elnöke. — Év végére az export nagysága közel megkétszereződik és meghaladja a 10 milliárd forintot, és bár a kivitel 70 százaléka a német piacra irányul, 1993- tól kezdődően mind több vállalat fordul a kelet-európai országok irányába. A magyar gazdaság negatív folyamatai, a belföldi kereslet tartós csökkenése ellenére is a hazai gyártás döntően fenn tudta tartani a működőképességét, és miközben jelentősen átalakult tulajdonosi szerkezete, szervezeti struktúrája, javult a hazai bútorválaszték mennyisége és minősége, új piaci kapcsolatok kiépítésére került sor. Új termelőegységek alakultak, és megvalósult a hazai bútor- gyártásban is az a kis- és középüzemű bútorgyártó réteg, amely képes a gyors és rugalmas piaci alkalmazkodásra, és új színfoltot jelent a hazai termelésben. Továbbra is úgy tűnik, hogy azok a gyártók életképesek, amelyeknek már korábban is sikerült jelentős piaci részesedést elérniük, illetve az átlagosnál jobb marketing- munkával, valamint a minőségi termelés előtérbe helyezésével a tehetősebb vásárlói rétegek elérését célozták meg. Mindezeket együttvéve mind többen vallják a bútorkereskedelemben is, hogy a magyar bútoripar érdemes a védelemre és a támogatásra, főleg azon termékcsoportok gyártóit illetően, akik nemzetközileg is versenyképes árut és minőséget képesek garantálni.-— Bár a közmondás is úgy tartja, hogy senki sem lehet próféta saját hazájában, mégis furcsának tartom, hogy a termelésnek csaknem a felét külföldön adjuk el. Miért van ez így? —Elsősorban azért, mert itthon nem elég nagy a piac — veszi át a szót a Győri Ferenc főtitkár. — Az embereknek nincs pénze, így a gyártók kénytelenek kivinni az országból termékeiket. — Az imént arról beszéltek, hogy a magyarok inkább a kintről behozott bútorokat vásárolják. Ezek szerint igény is van, és pénz is, mégsem a hazai terméket veszik... — Az importbútoroknál a tőkeerős külföldi nagyvállalatok jelentős árengedményeket tudnak adni, ezt pedig a hazai gyártók nem engedhetik meg maguknak. Ebből a szempontból tehát nem vagyunk versenyképesek, de minőségileg mindenhol megálljuk a helyünket. — Mégis szinte csak Németországba exportálunk. Miért vagyunk a német piacon jók és miért nem tudunk betörni más országok piacára? — A döntő ok az lehet, hogy nálunk jóval alacsonyabbak a bérköltségek, így alacsonyabb az előállítás költsége is, vagyis a német vállalkozó jóval kevesebbért hozzájut a mi termékeinkhez, mint a német cégek bútoraihoz. De hogy miért nem érvényesül ez a többi országban, azt nem tudnám megmondani. — Régen jó kapcsolatunk volt a keleti országokkal. Mára ez is leült... — A rendszerváltás előtt nem tudtuk kihasználni a lehetőségeket, aztán az ottani rendszerváltás idején nem volt fizetőképes kereslet, és most nagyon nehéz újra kiépíteni az egykor gyümölcsöző kapcsolatokat. Bár az orosz, ukrán és kazah piacon már jelentős exportbővítést tudtunk elérni, még mindig siralmas a helyzet. A Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetsége idén immár ötödik alkalommal rendezte meg a hazai bútorgyártók szakvásárát. Míg a tavalyi évben 8500 négyzetméteren 170 kiállító mutatta be termékeit, addig idén 9 ezer négyzetméteren 180 kiállító várta kereskedelmi partnereit és a látogatók seregét. A szakvásár tematikája évről évre bővül, így a hazai bútorgyártók mellett már neves külföldi bútorgyártók, valamint az ipar legfontosabb beszállító partnerei, a hazai és külföldi alapanyag- és szerelvénygyártók és kereskedő cégek is rendszeresen részt vesznek a vásáron. Ebben az évben először a külföldi fa- és bútoripari gépgyártó cégek a WOODMA kiállítás keretében mutatták be a korszerű gépeket és berendezéseket. A Bútorszövetség a szakvásár évenkénti megrendezésével továbbra is kezdeményezője és segítője a hazai bútorgyártók piacépítő munkájának. Éppen ezért a vásár kiemelt célja a hazai bútorgyártók új termékeinek, fejlesztési eredményeinek a bemutatása, a hazai gyártók, valamint a hazai és külföldi kereskedők számára az üzleti kapcsolatteremtés és információcsere biztosítása, a hazai formatervezés színvonalas ötleteinek a bemutatása, és a hazai bútorok minőségének és elismertségének a javítása. Ezek megvalósítását célozták meg a szakvásár meghirdetett pályázatainak — a Jövő Bútorai ’96 kiállítás, az Európai minőségért díj adományozása, valamint a Magyar Bútormárka minőségi tanúsítvány — széles körű propagálásával is. A vásár rendezői továbbra is kiemelt feladatuknak tekintik a bútorgyártók és - ; kereskedők kapcsolatteremtésének és üzletkötésének színvonalas és kulturált kiszolgálását.
