Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-22 / 273. szám
2 1996. november 22., péntek Hazai krónika UJ KELET A kormányülésről jelentjük Nyugdíjemelés: 19,5 százalék A kormány január elsejével 19,5 százalékkal emeli a nyugdíjakat. Az emelés legkisebb mértéke a saját jogú nyugdíjaknál 2 ezer forint, az özvegyi és szülői nyugdíjaknál 1800 forint lesz. Amennyiben a saját jogú és az özvegyi nyugdíjat együtt folyósítják, akkor ezek együttes összegét legalább 20 400 forintra kell növelni. Ha a 19,5 százalékos emeléssel bármelyik ellátás meghaladja ezt a mértéket, akkor a magasabb ellátást folyósítják. Kiss Elemér magyarázatként hozzátette még, hogy a törvények értelmében a nyugdíjakat az előző évi átlagkereset mértékével kell a következő évben emelni. A nyugdíjasok 1997-ben már januárban hozzájutnak ahhoz a teljes összeghez, amelyet egyébként kétszeri emeléssel kapnának meg az év során. Jövő nyáron tehát a nyugdíjakat nem növelik tovább, mert kizárt, hogy az idei átlagkereset-növekedés meghaladja a 19,5 százalékot. Csökkenő kiadások A jövő évi költségvetési kiadásokban 14,5 milliárd forintos csökkentést irányzott elő a kormány, hogy megteremtse a fedezetét a költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítványoknak. Mérsékelni javasolja egyebek mellett a költség- vetés általános tartalékát, valamint a környezetvédelmi alap keretét és a közmunka céljára elkülönített összeget. Az adósságszolgálati kiadások csökkentésével 7 milliárd forintra számít a kabinet. Ezekkel a lépésekkel biztosítható, hogy az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya ne haladja meg a tervezett 4,9 százalékot. Egy százalékról tanácskoztak Ismét foglalkozott a kormány a személyi jövedelemadó egy százalékának szabad felhasználásával. Úgy döntött: pénteken egyetlen módosítással az Országgyűlés elé terjeszti korábban kidolgozott törvényjavaslatát és a kormánypárti frakciók kérésének eleget téve javasolja, hogy az állampolgárok már 1997- ben maguk rendelkezhessenek az egy százalékkal. A módosítás az egyházaknak juttatandó támogatás jogcímrendszerét érinti. A kabinet az eredeti elképzelés szűkítését indítványozza, azzal, hogy a polgárok felekezeti iskolák támogatására, karitatív szociális tevékenységekre és egyházi épületek felújítására, illetve építésére adhassák pénzüket. Titkosszolgálati eszközökkel is A miniszterelnökségi államtitkár a továbbiakban közölte, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslatot, amely szabályozza az államhatárral kapcsolatos rendészeti tevékenységet, valamint a határőrség jogállását, feladatait, hatáskörét és illetékességét. A javaslat kimondja, hogy a belügyminiszter felügyelete alá tartozó határőrség nyomozási, bűnüldözési és a rendészeti munkájában titkosszolgálati eszközöket is használhat. Alapítványi támogatások Úgy döntött a kormány, hogy 20—20 millió forinttal segíti a szociálisan hátrányos helyzetűek lakáshoz juttatásán munkálkodó Jóléti Szolgálat Alapítványt és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. A kabinet jövőre 150 millió forintot különít el a hárányos helyzetűek és a tőkével nem rendelkező fiatalok otthonteremtésének támogatására. Támogatás tűzelhalás után Támogatást nyújt a kormány azoknak a gazdálkodóknak, akiknek a tűzelhalás betegsége miatt ki kellett vágniuk alma- ültetvényüket. A döntés értelmében az kaphat kártalanítást, aki bemutatja a megsemmisítést elrendelő államigazgatási határozatot és kötelezettséget vállal arra, hogy az egészség- ügyi zárlatidő letelte után földjét az eredeti művelési ágnak megfelelően használja. Energiatakarékossági hitel Kísérleti jelleggel energiatakarékossági hitelprogramot indít a kormányzat. Ennek értelmében kedvezményes kamatozású hitelt vehetnek fel a települési önkormányzatok tulajdonában lévő közintézmények energiamegtakarító beruházásaikhoz. Az önkormányzatok a mindenkori jegybanki alapkamat 50 százalékának megfelelő támogatást kapnak a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból. Jövőre a kormány 800 millió forintot kíván elkülöníteni a támogatásra. Világbanki hitel a szakképzésre Jóváhagyták a miniszterek 37 millió dollár világbanki hitel felvételét az ifjúsági szakképzés korszerűsítésére. A költség- vetés 5,5 millió forinttal járul hozzá a jövőre kezdődő, két és fél éves program végrehajtásához. Meruk az MTI élén Újságírói kérdésekre válaszolva Kiss Elemér tudatta, hogy a kormány ülésén nem volt szó Szabó György lemondásáról. Horn Gyula minden bizonnyal a jövő héten konzultál a szabadságáról visszatérő népjóléti miniszterrel. Megerősítette az államtitkár azt a hírt, hogy a kormányfő Meruk Józsefet, a Reform főszerkesztőjét javasolja kinevezni a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójává. Csak a mókus maradt? „Mint a mókus fenn a fán” masíroztunk egykor vörös nyakkendőben. Úttörők voltunk, vágyakoztunk Csillebércre, Zánkára, s közben őrs- és rajfoglalkozásokon vettünk részt. Aztán felbolydult az ország, átalakulások kezdődtek, mi is rég kinőttünk már ebből a korosztályból, de még ma is létezik és működik a Magyar Úttörők Szövetsége. Mi történt a „nyakkendős korszaktól” napjainkig? Ezzel a kérdéssel kerestem meg Rácz Pétert, a szövetség ügyvezető elnökét. Hat házi Andrea (Új Kelet) —Az átalakulás időszakának politikai közhangulata az elmúlt rendszerhez kötődő összes szervezetet, politikai képződményt a süllyesztőbe akarta kényszeríteni. A nyilvánosságtól szinte teljesen elzárva kényszerültünk működni, de egy pillanatig sem szűnt meg a szervezet ebben az időszakban. Átalakulásjellemezte nálunk is az 1990—94 közötti időszakot. Nehezen éltük meg, hogy az a szövetség, amelynek szervezet- sége 99 százalékosan lefedte a gyermek korosztályt, amelyik 160 fizetett munkatársat igényelt, és több mint 3000 társadalmi munkában ténykedő úttörő- és csapatvezetőnek adott különféle feladatokat, egyszerre elvesztette valamennyi táborát, támogatóját és teljesen más gazgasági és politikai feltételek között kényszerült tovább működni. Rá kellett jönnünk, hogy csak akkor maradhat életben a mozgalom, ha a tagság „önként és dalolva” vállalja a feladatokat, ha működéséhez szükséges forrásokat magának tudja előteremteni pályázatokból, szponzoroktól, esetleg állami támogatásból. És talán a legfontosabb, hogy így is képes meggyőznyi a gyermekeket, szülőket, felnőtteket hogy képes a 10—14 éves korosztály társadalmi szervezete maradni. Körülbelül négy év kellett ahhoz, hogy magához térjen a rendszer. Ebben az időszakban is mi voltunk a legnagyobb taglétszámú magyarországi gyermekszervezet. —Ma kap állami támogatást a szövetség? — Korábban mindent az állam finanszírozott a táborozásoktól kezdve, a szociális ellátásokon keresztül a programokig bezárólag. Az elmúlt évekre az volt a jellemző, hogy a parlament illetékes bizottsága Társadalmi szervezetek költKi lesz miniszter? MTI Országgyűlési és fővárosi önkormányzati szocialista képviselők cáfolták az MTI- nek azokat a napokban megjelent találgatásokat, amelyek szerint Cser Ágnest, az egészségbiztosító pénztár vezetőjét, illetve netán Veér András mentálhigiéniai kormánybiztost jelölnék egészségügyi miniszternek a leköszönt Szabó György utódaként. Szocialista képviselők szerint Kis József, az MSZP- frakció egészségügyi munkacsoportjának vezetője és Kökény Mihály államtitkár mellett a miniszteri posztra leginkább Varga Péter Pál, a Honvédkórház idegsebésze a legesélyesebb jelölt. ségvetési támogatása címszó alatt 400 millió forintot osztott el évente, nem figyelve a közben egyre erősödő inflációra. Ebben az évben mi 4 és fél millió forintot kaptunk. Hozzáteszem összehasonlításképpen — mivel a közvélemény szerint most nagyszerűek a kilátásaink —, hogy két éve, 1994-ben, a Boross-kormány alatt ugyanennyi állami juttatásban részesültünk. Nagy különbséget tehát nem érezhetünk. — Tagsági díjat kell fizetni a tagoknak? — Alapvetően arra épül szervezetünk, hogy központilag nem szabályozza a működés feltételeit. Van tagsági díj, de ennek mértékét a helyi szervezet hatásköre eldönteni, hiszen teljes mértékben ott marad. Minden gyermekünk sorszámmal ellátott regisztrációs tagsági kártyával rendelkezik, ennek a kártyának 20 forint évente a jelképes díja, ami számos szolgáltatásra, rendezvényre kedvezményt ad, például egy 14 ezer forintos tábor az úttörőknek ötezer forintba kerül. A Nyíregyházán, november 29— 30-án megrendezésre kerülő Országos Téli Gyermektalálkozó résztvevői ezzel a kártyával olcsóbban juthatnak be a programokra, mint társaik. —Jelenleg is tartja a vezető szerepét a többi gyermekszervezet között az úttörőszövetség? — A statisztikák szerint az egyesületbe, szervezetbe tartozó gyermekek 6-8 százalékát mondhatjuk magunkénak, amivel még mindig vezetünk a változás után alakult vagy újjáéledt gyermekszerveződések előtt. Jelenlegi tagságunk 76 ezer fő, ami nagyobb létszámú mint a többi gyermekszervezeté összesen. — Milyen csoportok között választhat ma az ifjú nemzedék? — Magyarország Gyermek- barátok Mozgalma, Négy Ház Szövetség, „Pro Patria” Hagyományőrző Szövetség, Xénia-láz, hét bejegyzett cserkész- szövetség és természetesen a Magyar Úttörők Szövetsége is a választhatók között szerepel. — Milyen szolgáltatásokat, programokat szervez tagságának az úttörőszövetség? Fotó: Bozsó Katalin — Nemzetközi kapcsolat- rendszerünk révén európai országokba utaztatunk gyerekeket, Olaszországban egész nyáron bériünk egy kempinget. Évente 35-40 nagy, országos rendezvényt szervezünk, ami az úttörők számára nagyrészt ingyenes. Egyetlen megmaradt táborunk a csillebérci, ahol ebben az évben többek között cukorbetegeknek, a számítógép, a környezetvédelem, és az olimpia iránt érdeklődőknek szerveztünk programokat. —A régi jelképeket, külsőségeket teljesen elfeledte a szövetség? — Az átalakulás fontos tényezője volt, hogy a formális elemeket próbáltuk leválasztani a szervezetről. Hozzáteszem, hogy ezek sok értéket hordoztak. Egykor a közösség életének fontos momentuma volt a jó értelemben vett hierarchia, az őrs—raj—csapat felépítés. Ma lényegesen lazább a rendszer alapszabálya. Mindenben a szervezet dönt; felépítésről, követelményekről, jelképekről. Egyetlen közös jelképünk a zászlóvivő mókus, ami a régi kedves úttörődalból maradt meg, s mai napig mindenki emlékszik rá. Nem tiltunk meg semmit. Ha egy közösségnek arra van igénye, hogy piros nyakkendőt hordjon, mint Debrecenben, akkor tegye, szíve joga. Kézenfogva Gyermek- szervezetünk tagjai sérült gyerekek, ők egy fehér kendőt választottak jelképül, jelezve az összetartozást. Ez egy sokszínű szervezet, van aki a hagyományos úttörőzést csinálja tovább új tartalommal, de van, aki teljesen új utakon jár. — Ki lehet ma úttörő? — Bárki, aki elfogadja az úttörőszövetség alapszabályát és azt az ezredfordulón túl mutató programot, ami az „Úttörők a barátságos harmadik évezredéret” nevet viseli. Aki magáénak érzi ezt, az általános emberi értékeken alapuló szabályok, programok rendszerét, felvételt nyerhet sorainkba. Kabos Gyula újratemetése MTI Hazahozták Kabos Gyula földi maradványait. Az Amerikai Egyesült Államokban 1941-ben elhunyt művész hamvait a Danubiasped Airfreight és a Lufthansa Cargo szállította Budapestre. Kabos Gyula újratemetése november 30-án szombaton, 12 órakor lesz a budapesti Farkasréti temetőben. A tisztelők 10 órától fél 12-ig róhatják le kegyeletüket a ravatalnál — tudatta a Kabos Gyula Társaság és a Színházi Dolgozók Szakszervezete csütörtökön a távirati irodával. Székhelyi József a ravatalnál, Mikó István a sírnál mond búcsúztatót a Kabos Gyula Társaság képviseletében. A színházi szakma és a közönség nevében Pécsi Ildikó, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja, országgyűlési képviselő vesz végső búcsút Kabos Gyulától. \ Hírről hírrel Palotai István (Új Kelet) Hiába i i mellébeszélés, hiába púdereznek, a magyar energetikai ipar privatizációja attól még olyan, amilyen: mint az állatorvosi ló... Hiába a nagy kapaszkodó, a mindenkori nagy ígéret, a nyugati vevő fütyül az egész kócerájra, és az ígért fejlesztéseket nemigen igyekszik végrehajtani. Pedig hát Suchman úr és Horn miniszterelnök úr mindig erre hivatkozik. Azt mondják, hogy azért érte meg akár bagóért is eladni mindent, mert nekünk nem lett volna miből fejleszteni. Az eredmény pedig — amint látjuk — ugyanaz, minden ketyeg a maga módján, ahogy az úristen megadta. Mi hát akkor a különbség? Csupán annyi, hogy most már semmi sem a miénk! Másé a rozsdakazal... A következő, „logikusan” várható kormánylépés — már ettől a kormánytól — pedig az lesz, hogy elkezdik szidni a szavukat nem tartó nyugati vevőket, akik csak a profitra utaznak. Ez egyszerű indok, olcsó és nem is ráz, az már más kérdés, hogy igaz-e? A bibi tudniillik a következő: a privatizáció során arról is megállapodás született, hogy a vevők a megtermelt energiát piaci áron értékesíthetik, mert az így befolyt összegek már fedezetet adnak a fejlesztések, a beruházások megkezdésére. A szerződésekben ugyan van szó állami árkontrollról, de szigorúan a piaci árfekvés keretein belül, valamint az energiaár-emelések ütemezésében. Amikor a felek egymás markába csaptak, és Suchman a plusz 420 milliárd után a kormány üdvöskéje lett, akkor kellett volna gondolni — és pontosan ebből az összegből — az emelések kompenzációs alapjainak megteremtésére. Ha ezt az összeget ugyanis piaci keretek között forgatni kezdték volna, és nem „csónakfoltozásra” használják, akkor annak hozadéka- iból megnyerhető lett volna az energiaár-emelések teljes összege. Azért is adtak ennyit érte. Nem szerelemből és nem azért, hogy eltapsoljuk, nem annak bizonyítására: Horn Gyula cimborája mekkora nagykoponya. És hogy mindezt a nyugati vevő nem rágta a szájunkba? Hét én édes jó istenkém, felteszem, a dolog evidenciája miatt nem is tartotta lényegesnek... Most már nincs más hátra — mivel se pénz, se posztó —, a kormány, védve a lakosság érdekeit, minden eszközzel fékezni igyekszik az áremeléseket. És persze védve önös érdekeit is... A harcos kiállás még jól is mutat, csak éppen azt felejtik el hozzátenni, hogy pontosan ez a gátja a beruházások és a fejlesztések megkezdésének. Akkor most mi a teendő? Most már semmi...
