Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-22 / 273. szám

2 1996. november 22., péntek Hazai krónika UJ KELET A kormányülésről jelentjük Nyugdíjemelés: 19,5 százalék A kormány január elsejével 19,5 százalékkal emeli a nyug­díjakat. Az emelés legkisebb mértéke a saját jogú nyugdíjak­nál 2 ezer forint, az özvegyi és szülői nyugdíjaknál 1800 fo­rint lesz. Amennyiben a saját jogú és az özvegyi nyugdíjat együtt folyósítják, akkor ezek együttes összegét legalább 20 400 forintra kell növelni. Ha a 19,5 százalékos emeléssel bármelyik ellátás meghaladja ezt a mértéket, akkor a maga­sabb ellátást folyósítják. Kiss Elemér magyarázatként hozzá­tette még, hogy a törvények értelmében a nyugdíjakat az előző évi átlagkereset mértékével kell a következő évben emelni. A nyugdíjasok 1997-ben már januárban hozzájutnak ahhoz a teljes összeghez, amelyet egyébként kétszeri emeléssel kap­nának meg az év során. Jövő nyáron tehát a nyugdíjakat nem növelik tovább, mert kizárt, hogy az idei átlagkereset-növe­kedés meghaladja a 19,5 százalékot. Csökkenő kiadások A jövő évi költségvetési kiadásokban 14,5 milliárd forintos csökkentést irányzott elő a kormány, hogy megteremtse a fe­dezetét a költségvetési törvényhez benyújtott módosító indít­ványoknak. Mérsékelni javasolja egyebek mellett a költség- vetés általános tartalékát, valamint a környezetvédelmi alap keretét és a közmunka céljára elkülönített összeget. Az adós­ságszolgálati kiadások csökkentésével 7 milliárd forintra szá­mít a kabinet. Ezekkel a lépésekkel biztosítható, hogy az ál­lamháztartás GDP-hez viszonyított hiánya ne haladja meg a tervezett 4,9 százalékot. Egy százalékról tanácskoztak Ismét foglalkozott a kormány a személyi jövedelemadó egy százalékának szabad felhasználásával. Úgy döntött: pénteken egyetlen módosítással az Országgyűlés elé terjeszti korábban kidolgozott törvényjavaslatát és a kormánypárti frakciók ké­résének eleget téve javasolja, hogy az állampolgárok már 1997- ben maguk rendelkezhessenek az egy százalékkal. A módosí­tás az egyházaknak juttatandó támogatás jogcímrendszerét érinti. A kabinet az eredeti elképzelés szűkítését indítványoz­za, azzal, hogy a polgárok felekezeti iskolák támogatására, karitatív szociális tevékenységekre és egyházi épületek felújí­tására, illetve építésére adhassák pénzüket. Titkosszolgálati eszközökkel is A miniszterelnökségi államtitkár a továbbiakban közölte, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavas­latot, amely szabályozza az államhatárral kapcsolatos rendé­szeti tevékenységet, valamint a határőrség jogállását, felada­tait, hatáskörét és illetékességét. A javaslat kimondja, hogy a belügyminiszter felügyelete alá tartozó határőrség nyomozá­si, bűnüldözési és a rendészeti munkájában titkosszolgálati esz­közöket is használhat. Alapítványi támogatások Úgy döntött a kormány, hogy 20—20 millió forinttal segíti a szociálisan hátrányos helyzetűek lakáshoz juttatásán mun­kálkodó Jóléti Szolgálat Alapítványt és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. A kabinet jövőre 150 millió fo­rintot különít el a hárányos helyzetűek és a tőkével nem rendelkező fiatalok otthonteremtésének támogatására. Támogatás tűzelhalás után Támogatást nyújt a kormány azoknak a gazdálkodóknak, akiknek a tűzelhalás betegsége miatt ki kellett vágniuk alma- ültetvényüket. A döntés értelmében az kaphat kártalanítást, aki bemutatja a megsemmisítést elrendelő államigazgatási határozatot és kötelezettséget vállal arra, hogy az egészség- ügyi zárlatidő letelte után földjét az eredeti művelési ágnak megfelelően használja. Energiatakarékossági hitel Kísérleti jelleggel energiatakarékossági hitelprogramot in­dít a kormányzat. Ennek értelmében kedvezményes kamato­zású hitelt vehetnek fel a települési önkormányzatok tulajdo­nában lévő közintézmények energiamegtakarító beruházása­ikhoz. Az önkormányzatok a mindenkori jegybanki alapka­mat 50 százalékának megfelelő támogatást kapnak a gazda­ságfejlesztési célelőirányzatból. Jövőre a kormány 800 millió forintot kíván elkülöníteni a támogatásra. Világbanki hitel a szakképzésre Jóváhagyták a miniszterek 37 millió dollár világbanki hitel felvételét az ifjúsági szakképzés korszerűsítésére. A költség- vetés 5,5 millió forinttal járul hozzá a jövőre kezdődő, két és fél éves program végrehajtásához. Meruk az MTI élén Újságírói kérdésekre válaszolva Kiss Elemér tudatta, hogy a kormány ülésén nem volt szó Szabó György lemondásáról. Horn Gyula minden bizonnyal a jövő héten konzultál a sza­badságáról visszatérő népjóléti miniszterrel. Megerősítette az államtitkár azt a hírt, hogy a kormányfő Meruk Józsefet, a Reform főszerkesztőjét javasolja kinevezni a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójává. Csak a mókus maradt? „Mint a mókus fenn a fán” masíroztunk egykor vörös nyakkendőben. Úttörők voltunk, vágyakoztunk Csille­bércre, Zánkára, s közben őrs- és rajfoglalkozásokon vettünk részt. Aztán felbolydult az ország, átalakulá­sok kezdődtek, mi is rég kinőttünk már ebből a korosz­tályból, de még ma is létezik és működik a Magyar Út­törők Szövetsége. Mi történt a „nyakkendős korszak­tól” napjainkig? Ezzel a kérdéssel kerestem meg Rácz Pétert, a szövetség ügyvezető elnökét. Hat házi Andrea (Új Kelet) —Az átalakulás időszakának politikai közhangulata az el­múlt rendszerhez kötődő összes szervezetet, politikai képződ­ményt a süllyesztőbe akarta kényszeríteni. A nyilvánosság­tól szinte teljesen elzárva kény­szerültünk működni, de egy pillanatig sem szűnt meg a szer­vezet ebben az időszakban. Át­alakulásjellemezte nálunk is az 1990—94 közötti időszakot. Nehezen éltük meg, hogy az a szövetség, amelynek szervezet- sége 99 százalékosan lefedte a gyermek korosztályt, amelyik 160 fizetett munkatársat igé­nyelt, és több mint 3000 társa­dalmi munkában ténykedő úttörő- és csapatvezetőnek adott különféle feladatokat, egyszerre elvesztette vala­mennyi táborát, támogatóját és teljesen más gazgasági és poli­tikai feltételek között kénysze­rült tovább működni. Rá kellett jönnünk, hogy csak akkor ma­radhat életben a mozgalom, ha a tagság „önként és dalolva” vállalja a feladatokat, ha műkö­déséhez szükséges forrásokat magának tudja előteremteni pá­lyázatokból, szponzoroktól, esetleg állami támogatásból. És talán a legfontosabb, hogy így is képes meggyőznyi a gyerme­keket, szülőket, felnőtteket hogy képes a 10—14 éves kor­osztály társadalmi szervezete maradni. Körülbelül négy év kellett ahhoz, hogy magához térjen a rendszer. Ebben az idő­szakban is mi voltunk a legna­gyobb taglétszámú magyaror­szági gyermekszervezet. —Ma kap állami támogatást a szövetség? — Korábban mindent az ál­lam finanszírozott a táborozá­soktól kezdve, a szociális ellá­tásokon keresztül a progra­mokig bezárólag. Az elmúlt évekre az volt a jellemző, hogy a parlament illetékes bizottsá­ga Társadalmi szervezetek költ­Ki lesz miniszter? MTI Országgyűlési és fővárosi önkormányzati szocialista képviselők cáfolták az MTI- nek azokat a napokban meg­jelent találgatásokat, ame­lyek szerint Cser Ágnest, az egészségbiztosító pénztár vezetőjét, illetve netán Veér András mentálhigiéniai kor­mánybiztost jelölnék egész­ségügyi miniszternek a lekö­szönt Szabó György utóda­ként. Szocialista képviselők szerint Kis József, az MSZP- frakció egészségügyi mun­kacsoportjának vezetője és Kökény Mihály államtitkár mellett a miniszteri posztra leginkább Varga Péter Pál, a Honvédkórház idegsebé­sze a legesélyesebb jelölt. ségvetési támogatása címszó alatt 400 millió forintot osztott el évente, nem figyelve a köz­ben egyre erősödő inflációra. Ebben az évben mi 4 és fél mil­lió forintot kaptunk. Hozzáte­szem összehasonlításképpen — mivel a közvélemény szerint most nagyszerűek a kilátásaink —, hogy két éve, 1994-ben, a Boross-kormány alatt ugyan­ennyi állami juttatásban része­sültünk. Nagy különbséget te­hát nem érezhetünk. — Tagsági díjat kell fizetni a tagoknak? — Alapvetően arra épül szer­vezetünk, hogy központilag nem szabályozza a működés feltételeit. Van tagsági díj, de ennek mértékét a helyi szerve­zet hatásköre eldönteni, hiszen teljes mértékben ott marad. Minden gyermekünk sorszám­mal ellátott regisztrációs tag­sági kártyával rendelkezik, en­nek a kártyának 20 forint éven­te a jelképes díja, ami számos szolgáltatásra, rendezvényre kedvezményt ad, például egy 14 ezer forintos tábor az úttö­rőknek ötezer forintba kerül. A Nyíregyházán, november 29— 30-án megrendezésre kerülő Országos Téli Gyermektalálko­zó résztvevői ezzel a kártyával olcsóbban juthatnak be a prog­ramokra, mint társaik. —Jelenleg is tartja a vezető szerepét a többi gyermekszer­vezet között az úttörőszö­vetség? — A statisztikák szerint az egyesületbe, szervezetbe tarto­zó gyermekek 6-8 százalékát mondhatjuk magunkénak, ami­vel még mindig vezetünk a vál­tozás után alakult vagy újjáé­ledt gyermekszerveződések előtt. Jelenlegi tagságunk 76 ezer fő, ami nagyobb létszámú mint a többi gyermekszerveze­té összesen. — Milyen csoportok között választhat ma az ifjú nemze­dék? — Magyarország Gyermek- barátok Mozgalma, Négy Ház Szövetség, „Pro Patria” Ha­gyományőrző Szövetség, Xé­nia-láz, hét bejegyzett cserkész- szövetség és természetesen a Magyar Úttörők Szövetsége is a választhatók között szerepel. — Milyen szolgáltatásokat, programokat szervez tagságá­nak az úttörőszövetség? Fotó: Bozsó Katalin — Nemzetközi kapcsolat- rendszerünk révén európai or­szágokba utaztatunk gyereke­ket, Olaszországban egész nyá­ron bériünk egy kempinget. Évente 35-40 nagy, országos rendezvényt szervezünk, ami az úttörők számára nagyrészt ingyenes. Egyetlen megmaradt táborunk a csillebérci, ahol ebben az évben többek között cukorbetegeknek, a számító­gép, a környezetvédelem, és az olimpia iránt érdeklődőknek szerveztünk programokat. —A régi jelképeket, külsősé­geket teljesen elfeledte a szövet­ség? — Az átalakulás fontos té­nyezője volt, hogy a formális elemeket próbáltuk leválaszta­ni a szervezetről. Hozzáteszem, hogy ezek sok értéket hordoz­tak. Egykor a közösség életé­nek fontos momentuma volt a jó értelemben vett hierarchia, az őrs—raj—csapat felépítés. Ma lényegesen lazább a rend­szer alapszabálya. Mindenben a szervezet dönt; felépítésről, követelményekről, jelképekről. Egyetlen közös jelképünk a zászlóvivő mókus, ami a régi kedves úttörődalból maradt meg, s mai napig mindenki emlékszik rá. Nem tiltunk meg semmit. Ha egy közösségnek arra van igénye, hogy piros nyakkendőt hordjon, mint Deb­recenben, akkor tegye, szíve joga. Kézenfogva Gyermek- szervezetünk tagjai sérült gye­rekek, ők egy fehér kendőt vá­lasztottak jelképül, jelezve az összetartozást. Ez egy sokszí­nű szervezet, van aki a hagyo­mányos úttörőzést csinálja to­vább új tartalommal, de van, aki teljesen új utakon jár. — Ki lehet ma úttörő? — Bárki, aki elfogadja az út­törőszövetség alapszabályát és azt az ezredfordulón túl mutató programot, ami az „Úttörők a barátságos harmadik év­ezredéret” nevet viseli. Aki ma­gáénak érzi ezt, az általános em­beri értékeken alapuló szabá­lyok, programok rendszerét, fel­vételt nyerhet sorainkba. Kabos Gyula újratemetése MTI Hazahozták Kabos Gyula földi maradványait. Az Ame­rikai Egyesült Államokban 1941-ben elhunyt művész hamvait a Danubiasped Airfreight és a Lufthansa Cargo szállította Budapestre. Kabos Gyula újratemetése no­vember 30-án szombaton, 12 órakor lesz a budapesti Farkas­réti temetőben. A tisztelők 10 órától fél 12-ig róhatják le ke­gyeletüket a ravatalnál — tu­datta a Kabos Gyula Társa­ság és a Színházi Dolgozók Szakszervezete csütörtökön a távirati irodával. Székhelyi József a ravatal­nál, Mikó István a sírnál mond búcsúztatót a Kabos Gyula Társaság képviseleté­ben. A színházi szakma és a közönség nevében Pécsi Il­dikó, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöksé­gi tagja, országgyűlési kép­viselő vesz végső búcsút Ka­bos Gyulától. \ Hírről hírrel Palotai István (Új Kelet) Hiába i i mellébeszélés, hi­ába púdereznek, a magyar energetikai ipar privatizáci­ója attól még olyan, ami­lyen: mint az állatorvosi ló... Hiába a nagy kapaszkodó, a mindenkori nagy ígéret, a nyugati vevő fütyül az egész kócerájra, és az ígért fejlesz­téseket nemigen igyekszik végrehajtani. Pedig hát Suchman úr és Horn minisz­terelnök úr mindig erre hi­vatkozik. Azt mondják, hogy azért érte meg akár bagóért is eladni mindent, mert nekünk nem lett volna miből fejleszteni. Az ered­mény pedig — amint látjuk — ugyanaz, minden ketyeg a maga módján, ahogy az úristen megadta. Mi hát ak­kor a különbség? Csupán annyi, hogy most már sem­mi sem a miénk! Másé a rozsdakazal... A következő, „logikusan” várható kormánylépés — már ettől a kormánytól — pedig az lesz, hogy elkezdik szidni a szavukat nem tartó nyugati vevőket, akik csak a profitra utaznak. Ez egy­szerű indok, olcsó és nem is ráz, az már más kérdés, hogy igaz-e? A bibi tudniillik a követ­kező: a privatizáció során arról is megállapodás szüle­tett, hogy a vevők a megter­melt energiát piaci áron ér­tékesíthetik, mert az így be­folyt összegek már fedeze­tet adnak a fejlesztések, a beruházások megkezdésére. A szerződésekben ugyan van szó állami árkontrollról, de szigorúan a piaci árfek­vés keretein belül, valamint az energiaár-emelések üte­mezésében. Amikor a felek egymás markába csaptak, és Suchman a plusz 420 milli­árd után a kormány üdvös­kéje lett, akkor kellett volna gondolni — és pontosan ebből az összegből — az emelések kompenzációs alapjainak megteremtésére. Ha ezt az összeget ugyanis piaci keretek között forgat­ni kezdték volna, és nem „csónakfoltozásra” használ­ják, akkor annak hozadéka- iból megnyerhető lett volna az energiaár-emelések teljes összege. Azért is adtak ennyit érte. Nem szerelem­ből és nem azért, hogy eltap­soljuk, nem annak bizonyí­tására: Horn Gyula cimbo­rája mekkora nagykoponya. És hogy mindezt a nyugati vevő nem rágta a szájunkba? Hét én édes jó istenkém, felteszem, a dolog eviden­ciája miatt nem is tartotta lényegesnek... Most már nincs más hátra — mivel se pénz, se posztó —, a kormány, védve a la­kosság érdekeit, minden esz­közzel fékezni igyekszik az áremeléseket. És persze véd­ve önös érdekeit is... A har­cos kiállás még jól is mutat, csak éppen azt felejtik el hozzátenni, hogy pontosan ez a gátja a beruházások és a fejlesztések megkezdésé­nek. Akkor most mi a teendő? Most már semmi...

Next

/
Thumbnails
Contents