Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

1996. november 19., kedd Sport Demecserből a világelsőség felé A 16 éves demecseri Cserpák Zsolt azzal büszkél­kedhet, hogy két sportágban is válogatott. Ugyan­úgy két országos bajnokságot nyert mind rádiós táj­futásban, mind pedig tájfutásban. Könnyű lehet neki, hiszen a rádiós tájfutás és a tájfutás majdnem egy és ugyanaz — vélhetik a kívülállók. Nos, nem ilyen egyszerű összehasonlítani a két sportágat... Csak az tudja, mekkora a különbség, aki maga is űzte va­lamelyiket. „Cseri”, ahogy az országban becézik mind a két sportágat szereti és kiválóan műveli. Mellesleg a pénzügyi szakközépiskolában szín jeles a bizonyít­ványa... Száraz Attila (Új Kelet) Cserpák Zsoltról kevesen gondolnák első ránézésre, hogy ő kiváló sportoló, ki­váló tanuló. Ugyanúgy visel­kedik, öltözik, mint más har­madikos gimnazista. A bar­na hajú, halk, de gyors beszé­dű, gyorsan gondolkodó fia­talember azonban akaraterő­ben, sportszeretetben alapo­san kilóg társai közül. —Hogyan alakul egy nap­ja? — Mindig majdnem ugyan­úgy. Míg a nyíregyházi társai javában durmolnak, ő már éb­ren van. Készülődés, és utána irány az állomás. Muszáj ko­rán kelni, mert a vonat nem vár... Délelőtt iskola, délután edzés. Aztán utazás vissza Demecserbe. Este újra tanulás. Naponta 1-2 órát elutazgat... Cserpák Zsolt így vall az idei esztendőről, magáról és a terveiről: —— Jól sikerült az esztendő számomra, nem panaszkod­hatok. Pedig év elején meg­sérültem és emiatt ki kellett hagynom elég sokat. Ezért nem reménykedtem abban, hogy kiemelkedőt tudok majd 1996-ban produkálni. Tájfutásban sikerült az élen végeznem a Hosszú távú or­szágos bajnokságon, illetve az NYVSC színeiben Mráz Jánossal és Nikolai Dob- zsenkoval megnyertük az or­szágos ifjúsági csapatbaj­nokságot. A sprintbajnoksá­gon bronzérmet szereztem, váltóban társaimmal a negye­dik helyen végeztünk. Rádi­ós tájfutásban mind RH-n, mind pedig URH-n országos bajnok lettem, emellett az éj­szakai országos bajnokságon ezüstérmet szereztem. Emel­lett mind a két sportágban többször is álltam nemzetkö­zi, rangsoroló versenyeken a dobogón. A rádiós tájfutó Eb-n egyéniben egy negye­dik és egy hatodik helyet, il­letve csapatban két bronzér­met értem el. — Mindennap edzek a táj­futókkal a stadionban, ezen­kívül még a testnevelési órá­kon is futok. Az igaz, hogy utazásokra nagyon sok időm elmegy, de soha nem akar­tam kollégista lenni Nyír­egyházán. Nem bírom a kö­töttségeket, a túlzott mások­hoz való alkalmazkodást. Egy kollégiumban pedig vannak rendszabályok, amikhez nehezen tudnék a sport miatt igazodni. A pénz­ügyi szakközépiskolában nagyon megértőek hozzám, igyekszem tanulásban is a maximumot nyújtani. Kitű­nő tanuló vagyok. A Széche­nyiből bármikor elengednek edzőtáborba, versenyekre és hagynak arra is időt, hogy bepótoljak mindent. Na­gyon szeretek otthon lenni, családcentrikus vagyok, so­kat köszönhetek a szüleim­nek. Nem cserélném el egyik városért sem Demecsert. Az Ipartelepen élek, családun­kat sokan ismerik. Amikor az újságokból megtudják, hogy valahol jól szerepel­tem, mindig gratulálnak. Korábban, illetve még ma is néha a demecseri erdőben edzettem, illetve a majális helyén. A két sportágat, úgy érzem, össze lehet egyeztet­ni. Általában elfogadják a vezetők, amit kérek tőlük, ha ütközés van egy-egy táj­futó, illetve rádiós tájfutó verseny között. Szerencsére nem sok ilyen helyzet for­dul elő. — Amennyiben rendesen fel tudok készülni, úgy 1997-ben nagy sikerek vár­hatók tőlem... Rádiós tájfu­tó-világbajnokság lesz Né­metországban, illetve tájfu­tásban még el kell döntenem hová akarok kijutni, az ifjú­sági Eb-re, vagy a junior-vi­lágbajnokságra. Ezeken a versenyeken nagyon szeret­nék bizonyítani. Emellett természetesen gőzerővel ta­nulnom is kell, hiszen ez az év döntően befolyásolhatja a továbbtanulásomat — né­zett előre találkozásunk vé­gén a Demecserből indult sportoló. Cserpák Zsolt a dobogó legtetején az országos hosszú távú magyar bajnokságon Röplabda Kecskeméti bravúr után Az NYVSC Szabolcs Gabona Extra ligás férfi röplabda­együttese szombaton bravúros győzelmet aratott Kecs­keméten. Az Extra liga 7 (+1-es) mezőnyében eddig veretlen volt a kecskeméti csapat. Kilenc mérkőzést nyertek zsinórban, és a tizediken veszítettek. A soro­zatölő nyíregyháziak (egy héttel korábban a kazincbar­cikaiak nyeretlenségi sorozatát hagyták megszakadni) már harmadik bravúros győzelmüknél tartanak. Révay Zoltán (Új Kelet) A szombati meccsről Balázs Istvánt, a csapat edzőjét kér­deztük. — Hogy lehet, hogy a bar- cikai és a kecskeméti teljesít­ményt ugyanaz a csapat pro­dukálja? — Visszakérdezhetnék egy korábbi kérdéseddel, vajon melyik az igazi arca ennek 4 gárdának? Képesek vagyunk fájó és örömteli meglepetést is okozni. — A Vasas, a Duneferr elle­ni hazai, és a legutóbbi idegen­beli Kecskemét elleni győzelem most már azért mutat valamit. Ez azt jelzi, hogy az ötödik hely megszerzése reális cél, amit képes teljesíteni a gárda. — Az eredmények és a muta­tott játékok alapján reális az esély az egyenes ági bent- maradásra. Ehhez szükséges hozni a Kazincbarcika elleni győzelmeket — idegenben is — a Csepel elleni hazai mécs­esét, és még egy-két meglepe­tés győzelmet. A Kaposvár ki­vételével már mindenki ellen bizonyítottunk. Mindenesetre sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt várok a társaság­tól. Az látható is, hogy egyre inkább alakul a csapat, ehhez idő is kellett, hiszen két új já­tékos is érkezett. — A két hazai meccsen nem csak a győzelemnek, de a szín­vonalas játéknak is örülhet­tünk. így volt ez Kecskeméten is? — Igen, jól játszottunk, mi hibáztunk kevesebbet, az is tény, hogy a vendégek „elnyi­tották” magukat, nagyon sokat hibáztak, tizennyolc esetben nem is került a szerva után já­tékba a labda, és már mi nyit­hattunk. — A korábbihoz képest vál­tozott a taktika. Hárman fogad­ták egyszerre a nyitásokat. Ez mennyire volt döntő az ered­mény szempontjából? — A röplabda csapatjáték, aminek része az edző is, ő is hozzátehet a sikerhez. Míg leg­utoljára Kazincbarcikán maga­mat is hibásnak tartottam a ve­reség után — nem cseréltem időben, pedig elképzelhető, hogy egy-két csere segített vol­na —addig úgy érzem, most ez a taktikai elképzelés segí­tette a játékosokat, hiszen hár­man is felugrásból szerváltak. Mindenesetre az elméletet a pályán a játékosoknak kellett megvalósítani, az érdem az övék. — Ez egyszeri próbálkozás volt, vagy máskor is éltek vele? — Most már a csapatok meg­ismerték egymást, egyre na­gyobb szerepe lesz az egyéni teljesítményeknek, illetve an­nak. hogy milyen taktikai vál­toztatásokkal, újításokkal tud­ják meglepni egymást az együt­tesek. — Ebből a szempontból az NYVSC szerencsés helyzetben van, hiszen a cserepadon is olyanok ülnek — méghozzá négyen, illetve a fiatal Veresst is számolva öten —, akik bár­mikor bevethetők. — Igen, ezúttal Pampuch Csaba maradt ki a csapatból, de mint mondtam, ennek tak­tikai okai voltak elsősorban. Drotár Gyuri remekül megol­dotta a feladatát, kivéve a har­madik szett közepe táját, ami­kor elbizonytalanodott, de Dragichi is új helyen szere­pelt, és ő sem jött zavarba. Ezúttal egyébként a legjobb osztályzatot Kuznyecov érde­melte ki, minden játékelem­ben jól teljesített. —Az edző szempontjából jó, hogy több bevethető játékosa is van, de ez nem okoz feszült­séget a csapat tagjai között? — Az igazi sportemberek ilyenkor tudnak igazán bizo­nyítani, illetve, ha a taktika a csapat érdeke megkívánja, ak­kor elfogadja a szükségszerű cserét. Fullajtár András (Új Kelet) Amilyen gyengén kezdte az új bajnokságot a Kisvárdai SE NB I-es női kézilabdacsapat, olyan gyengén is fejezte be az idei küzdelmeket. Mint ismert, az őszi szezon hátralévő öt for­dulóját a válogatott Európa- bajnoki szereplése miatt 1997 januárjában játsszák le a csa­patok. Az eddigi nyolc fordu­lóban valósággal kínlódott a gárda, és mindössze három baj­noki pontot gyűjtöttek. Egye­dül talán a Derecske elleni ha­zai meccsen nyújtották azt, amit a közönség és a szakveze­tés elvár tőlük. Utolsó meccsü­ket szombaton délután játszot­ták a Budapesti Spartacus el­len hazai pályán, és ezúttal is vesztettek. A fővárosi csapat az első percektől a kezében tartot­ta a mérkőzést, és volt időszak, amikor már hét góllal is vezet­tek. A hajrában ugyan feljöt­tek a mieink, de a közel ezer szurkoló sem tudta győzelem­be hajszolni a lányokat. Sajná­latos ez a gyenge szereplés ak­kor, amikor egyénileg jó képes­ségű játékosokból állt össze a csapat, de ez idáig sem tudott egy olyan egységgé forrni, ami ettől sokkal eredményesebb. Nos, ennek az okát valószínű­leg kivizsgálja a szakvezetés, hiszen most két hónapos baj­noki szünet következik. Ez az idő bőven elég arra, hogy a csapaton belül és háza táján rendezzék a sorokat, és a foly­tatásra úgy összeszedjék magu­kat, hogy ne legyenek kiesési gondjaik, sőt, akár a középme­zőnyben is végezhetnek meg­felelő irányítás mellett. A Spartacus elleni találkozó után Bábán János edző azon­nal elhagyta a sportcsarnokot és nem volt hajlandó a sajtónak nyilatkozni. Olyan hangokat is hallani lehetett, hogy a külföl­di edző ezzel befejezte kisvár­dai pályafutását. Erről dr. Oláh Albert polgármestert kérdeztük, akinek nagy szerepe van abban, hogy a városban NB I-es kézi­labdacsapat működik. — Amikor kezdtük a bajnok­ságot, és ismerve, hogy milyen képességű játékosokat igazol­tunk, azt határoztuk meg, hogy a bajnokság végén a 6—8. hely valamelyikén kell végezniük. Tény, a jelenlegi állás szerint nem úgy néz ki, hogy ezt az el­várást teljesíteni tudják. De én személy szerint még mindig bí­zom benne. A gyenge szereplé­sért nem elsősorban a játékosok a felelősek, hanem az edző és a szakvezetés is. Nincs pánikhan­gulat Kisvárdán, meg fogjuk oldani ezt a problémát is. A na­pokban összeül az elnökség és nyugodtan megbeszéljük a to­vábbiakat, ezek közé tartozik az is, hogy Bábán János edző ed­digi munkáját megköszönjük és más feladattal bízzuk meg, ha azt nem fogadja el, akkor keres­sük a közös szerződésbontás le­hetőségét. Bábán edző helyére több kiszemeltünk is van, és na­gyon rövid időn belül nyil­vánoságra hozzuk az új edző személyét. Nekem az a vélemé­nyem, és más megyén kívüli szakembernek is, hogy ez a csa­pat sokkal többre képes. Engem nem érdekel, hogy ki mennyit edz, a város lakosságának ered­mények kellenek, mivel elsőd­leges célunk a város szurkolói­nak a kiszolgálása. Nem utol­sósorban a csapatot támogató szponzorok, teljesen jogosan most már eredményt akarnak látni. Én úgy gondolom, hogy ez a két hónapos bajnoki szü­net számunkra a legjobbkor jött és a januári folytatásra mindent rendbe teszülik... Teke NB Il-es eredmény SZÉSE—Salgótarján 3-5 (2990-3033) Pontszerzők: Hetei 513, Mártonfalvi 511, Kosa 510. Sok „malaca” volt a vendégeknek. NB III-as eredmény Petőfibánya—Taurus 5-3 (2425-2336) Pontszerzők: Spisák 421, Nagy 407, Fran- czel 399 A listavezető Heves megyeiekkel szembeni pontszerzéshez igen közel álltak a vendégek. Sakk NB II, Barcza-csoport: Alkaloida SE Tiszavasvári—Mezőkövesdi SE 6-6. A dön­tetlennel a vasváriak továbbra is a mezőny első felében állnak az erős csoportban. Röplabda NB II, nők Debreceni Biogál—Nyíregyházi TK 3-1(7, 7,-9,8) NYTK: Matasovits, Toronyicza, Madai, Haldák, Makránszky, Hajnal. Csere: Kardos. ÚJ KELET Kosárlabda Egy a négyből A Nyíregyházi TK Isobau csapata csoportjában a negyedik helyet szeretné megszerezni. Ehhez Sal­gótarján ellen minden­képpen győzniük kellett. A Salgótarján ellen az első akadályt sikerrel vették a főiskolások, de még hátra van három ta­lálkozó. Szombaton az idény eddigi legjobb já­tékával arattak sikert a nógrádi csapat ellen. Munkatársunktól — Okosan és taktikusan kezdett a csapat. Kérdés, ko­rábban miért nem tudtak így teljesíteni?—kérdezzük Ka­marás György edzőt. —- Végül is egy teljesen új csapatot építünk. Most ját­szottuk a tizedik bajnoki meccsünket, ahhoz, hogy ezt a formát állandósítsuk, még sok időre, és nagyon sok munkára van szüksé­günk. Egyébként a vendé­günk olyan csapat volt, akik már az első pillanatokban dűlőre akarják vinni a meccs sorsát, ha ez nem megy ne­kik akkor idegessé válnak. Ezért is próbáltuk nyugod­tan, türelmesen kijátszani a támadóidőket. Arra persze külön felhívtam a figyelmet, hogy ha lehet akkor mi is éljünk a gyors indítások le­hetőségével, és a csapat ezt a kérésemet is betartotta.-—Az első félidőben meg­nyugtató előnyt szereztek, a második félidő kétszer há­rom percét kivéve nem for­gott veszélyben a győzelem. Ezt a két kisiklást mi okoz­ta? — A második játékrész elején előjött az a régi hi­bánk, hogy a kezdéskor nem koncentrálunk eléggé. Ezért voltam kénytelen időt kér­ni, szerencsére utána rende­ződött a játékunk. A végén akkor kezdődtek a gondok, amikor letámadott az ellen­fél. Az utolsó edzésen gya­koroltunk egy helyezkedé- si szisztémát, amivel köny- nyen ki lehet hozni a labdát letámadás ellen is. Itt mutat­kozott meg a rutintalansá­gunk. A játékosok mereven tartották magukat ehhez a szisztémához, akkor is ami­kor nem kellett volna. Ezért kell nagyon sokat játszania ennek a csapatnak, hogy ezeket a hibákat ne köves­sék el. — Dunai Zsolt és Gergely Tamás teljesítménye ezúttal az átlagosnál is jobb volt, de a többiek is jól játszot­tak, nyilván ez is szükséges a sikerhez. — Gergely Tamás több, 82 %-os, Dunai Zsolt 67%- os dobóteljesítményt mond­hat magáénak, mindkettő nagyon jónak számít, de Kozma Tamás is ötven szá­zalék felett teljesített, és na­gyon jól rendezte a sorokat. Nagyon jó volt az is, hogy hárman is húsz pont felett teljesítettek, Dunai és Ger­gely mellett Gócs Lajos, és Kozma is megközelítette a húszat. A szerzett labda is több volt, mint az eladott, és 15 védő, és tíz támadólepat­tanót szereztünk, tehát a sta­tisztika ezúttal is egybevág a látottakkal. Kézilabda Vereséggel zárták az évet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents