Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-19 / 270. szám
1996. november 19., kedd Hazai krónika Konferencia a cigányság társadalmi integrációjáról MTI A rasszizmus, az intolerancia napjainkban valamennyi kisebbségi csoport közül leginkább a romákat sújtja Európában — hangsúlyozta beszédében John Murray, az Európa Tanács (ET) cigányügyi tevékenységének koordinátora hétfőn Budapesten. A cigányság társadalmi integrációja Magyarországon címmel rendezett kétnapos konferencia megnyitóján. John Murray véleménye szerint elsősorban a romák kitaszítottsága, illetve a velük szemben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés a gátja annak, hogy elfoglalják méltó helyüket a társadalomban. Ezért kisebbségi problémáik megoldása érdekében átfogó európai program kidolgozására van szükség. Ennek első lépcsőfokaként az ET migrációs bizottsága cigányügyekkel foglalkozó önálló munkacsoportot hozott létre, amely átfogó irányvonalat kíván meghatározni az Európa Tanács 40 tagállamának kormányai számára— jelentette be John Murray. A konferencián Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a cigány kisebbségi önkormányzatok működésének tapasztalatait összegezve rámutatott: a települési, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok közötti feszültségek elsősorban abból fakadnak, hogy az utóbbiak a jelenleg érvényben lévő kisebbségi törvény szerint csakis oktatási és kulturális problémákkal foglalkoznak. Hatáskörük nem terjed ki a cigányságot leginkább érintő foglalkoztatási és szociális területre. További nehézséget jelent a finanszírozás, a megfelelő parlamenti képviselet, valamint a roma tisztségviselők jogi felkészítésének megoldatlansága — tette hozzá Tabajdi Csaba. Az államtitkár beszédében reményét fejezte ki, hogy a kisebbségi törvény jelenleg előkészítés alatt álló módosítása megfelelő jogi, pénzügyi és személyi feltételeket teremt majd, és ezáltal lehetővé teszi a roma kisebbségi önkormányzatok hatáskörének bővítését, illetve a pályázati támogatási rendszerbe való erőteljesebb bekapcsolódásukat. Tabajdi Csaba mindezek mellett sikeresnek ítélte eddigi tevékenységüket, és úgy vélekedett, hogy a törvény- módosítás várhatóan a jövő év első felében a parlament elé kerülhet. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által szervezett konferencián a kormányzati és önkormányzati vezetők, valamint a különböző oktatási intézmények, civil szervezetek és alapítványok képviselői áttekintik a cigányság jelenlegi helyzetét, a kisebbséget érintő kormányzati intézkedéseket, illetve a civil szervezetek eddigi tevékenységét is. Változás a Ki mit tud? szavazásában Már-már kezdett botrány íze lenni a szombat esti Ki mit tud? döntője eredményhirdetésének, amikor a verseny szervezői úgy döntöttek, megváltoztatják a közönségszavazás értékelését. Ennek lényege, hogy a már kihirdetett kategóriagyőzteseken kívül a közönségszavazat nyertese is elutazhat Mexikóba. Ezenfelül repülőjegyet szerezhet még egy egyéni induló és egy együttes is. Az ügy részleteire következő számunkban visszatérünk. Rendkívüli küldöttgyűlés MTI A Magyar Orvosi Kamara (MOK) rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze hétfőn annak megtárgyalására, mi a teendő azután, hogy az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi intézmények átalakításáról szóló törvényt. A kamara figyelmeztetését, miszerint ilyen drasztikusan és gyorsan nem lehet változásra kényszeríteni a csődben lévő intézményeket, nem vették figyelembe a döntés előtt - modta Gógl Árpád, a MOK elnöke a hétfői sajtótájékoztatón. Kiemelte: a MOK szerint elsődleges az egészségügyi ellátáshoz jutás esélyegyenlőségének megteremtése. úgy vélik, a szűk anyagi lehetőségek mellett a kormánynak meg kellene határoznia a prioritásokat. Gógl Árpád rámutatott: az egészségügynek Magyarországon a nemzeti összjövedelemből való részesedése csak három százalék. A fejlett országokban ennek aránya 7 százalék, az US A-ban pedig 10 százalék feletti. A MOK elnöke hangsúlyozta az orvos-, a védőnő- és a szakassziszten- cia-képzés fontosságát is. Mint azt az újságírók megtudták, Lépes Péter népjóléti helyettes államtitkár a közgyűlésen elmondta: lehetséges, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jövőre a tervezettnél 3-5 milliárd forinttal többel gazdálkodhat. Csehák Judit, az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy csak a járulékokból nem lehet fenntartani az egészségügyet, mert kettészakadhat az ellátórendszer. Lesz egy nagyon alacsony szintű alapellátás, a gazdagabbak pedig saját zsebből fizetik meg a színvonalasabb szolgáltatást. A sajtótájékoztatón elhangzott: becslések szerint mintegy 20 milliárd forinttal adósa az állam annak az egészségügyben dolgozó 20 ezer embernek, akik az elmúlt három évben nem, vagy részben kapták meg készenléti és ügyeleti díjaikat. A MOK kész arra, hogy az ügyben tárgyaljon a kormánnyal. * Interjú Szekeres Imrével, az MSZP frakcióvezetőjével A felelősség a Szocialista Párté Finoman fogalmazva nem örültek az újságírók, amikor pénteken délután hirtelen zártkörűvé lett a Baloldali Önkormányzati Közösség országos tanácskozásán a Szekeres Imre frakcióvezető által vezetett beszélgetés. Szerencsére az MSZP frontembere a szervezőknél fontosabbnak tartja a sajtót, így a zártkörű megbeszélést követően exkluzív interjút adott az Új Keletnek. Hajdú István (Új Kelet) — Miért kell titkolózni, van-e valami baj a választójogi rendszerrel? —Nincs semmi baj. A tanácskozás azéit nem volt nyilvános, mert konzultációt folytattunk, s ezt minden pártban zártkörűen végzik. — Ezek szerint lesz új alkotmány ebben a ciklusban? — Én nagyon bízom benne. Elkészült az alkotmányozási irányelv, elfogadák az Alkotmány-előkészítő Bizottságban, beteijesztették az Országgyűlés elé. December 15-éig a magyar Országgyűlés, ha akaija, el tudja fogadni az alkotmányozási irányelveket. Nincs érdemi vita már a kérdésekről. Minden javaslatot a hét pártból legalább öt támogatott, s^ ez jó feltétel a továbbiakhoz. így elkészülhet a jogi szöveg, amin már dolgoznak a szakemberek, s akkor a jövő év tavaszán az Országgyűlés elfogadhatja az új alkotmányt. Ezzel a rendszerváltozás egy folyamatát zárhatnánk le. —Itt álljunk meg egy pillanatra: jelenleg nincs alkotmányozási kényszer. —Az ország természetesen tud működni új alkotmány nélkül. Az új alkotmánynak nemcsak szimbolikus, hanem érdemi jelentősége is van. Számos jogintézményt végig kell gondolni, közötte a magyar választási rendszert is. Ami a dolog tartalmát illeti: véleményünk szerint a választópolgár fontosnak érzi, hogy közel legyen hozzá a választási képviselő. Vélhetően nem lehet azt feladni, hogy maradjanak egyéni országgyűlési képviselők. Az is fontos, hogy megjelenjenek a politikai szimpátiák, tehát valamilyen pártlistás választási elemnek is meg kell maradnia. Ez azt is jelenti, hogy 300-320 főnél kisebb parlamentben nem gondolkodhatunk. Nagy probléma az arányosság kérdése a választási szavazatok és a mandátumok között. Az aránytalan rendszer garantálja a kormányzás stabilitását Számos országban erre van törekvés. Magyarországon is ilyen rendszer van. Meg kell vizsgálni, hogy ehhez hozzá kell nyúlni, vagy sem? Meg kell nézni, hogy egy- vagy kétfordulós legyen a választás? Ezekről a kérdésekről szakmai konzultációt folytattunk, csakúgy, mint az önkormányzati választásokról. — A kormányzó párt frakMTI __ ___ Mé g ebben a hónapban elkészíti a Nyugdíjasok Országos Képviselete és a Nyugdíjasok Országos Szövetsége a Miniszterelnöki Hivatal mellett létrehozandó Idősügyi Tanács működési tervezetét. A két nyugdíjasszervezet képviselői és Horn cióvezetőjének bizonyára határozott elképzelései vannak az előbbi kérdések válaszait illetően. — Három értéket tartok fontosnak. Bármilyen választási rendszert választunk, ezeket érvénye- sítendőnek érzem. Az első, hogy az állampolgár közvetlen kontroll alatt tudja tartani az ország- gyűlési képviselőjét. — Akár a visszahívhatóság is szóba jöhet? — Nem. Ez alkotmányosan nem is lehetséges, és nincs is rá példa. A második fontos tényező, hogy az ország „bonyolultsága” is kifejeződjön a választási rendszerben. Nagy különbség van az ország egyes területei között. Meg kell tartani a megyei vagy területi metszetet, mert más a problémája egy borsodi vagy egy Győr-Moson-Sopron megyei választópolgárnak. A harmadik; a kormányzás stabilitását garantálja, azt, hogy Magyarországon mindig legyenek olyan pártok, amelyek kormányozni tudnak, s ne legyen szükség négy-öt-hat párt nagykoalíciójára a kormányzáshoz. — Most ön hogyan látja: a botrányok után van-e esély arra, hogy az MSZP rendezi sorait, s ’98-ban érdemben azt gondolhassa, hogy továbbra is kormányozni fog? — A régebbi és a mostani botrányok biztosan hatnak a párt megítélésére. A Fidesz följövetele az elmúlt hat hónap terméke, s én ezt annak tulajdonítom, hogy a választópolgárok a konzervatív oldalon keresnek egy pártot, mert a többi konzervatív pártot nem tartják választhatónak. Majd az idő eldönti, hogy mennyire stabil ez a szimpátia. Dyen jelenséget láttunk már 1992-ben is, ezért nem értékelem túl. A Szocialista Párt választási eredményét két dolog dönti el 1998-ban. Az egyik, hogyan ítélik meg saját körülményeiket az emberek? Javult-e az 1994— 1998 között? Ki mondja meg nekik a biztosabb jövőt? Gyula miniszterelnök ebben október 16-án állapodott meg. Erről, valamint a nyugdíjasok érdekképviseletével foglalkozó két szervezet együttműködéséről volt szó hétfőn a Pallas Páholyban rendezett sajtótájékoztatón. Knoll István, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, valamint Bleyer Jenő A másik: hogyan ítélik meg a kormányzást? Megbízhatónak tarják-e? Olyannak, amire oda lehet adni az ország működtetését Az állampolgárok bölcsebbek a poütikusoknál. — Ez megnöveli a személyek szerepét. Szükségesek hiteles emberek. Vannak-e ilyen személyek „tartalékban” az MSZP-ben? —A személyek szerepe óriási, a választópolgároknál nem átvitt értelemben jelenik meg egy párt, hanem a személyeken keresztül, a helyi képviselőktől egészen a miniszterelnökig. Én úgy gondolom, hogy a Szocialista Pártban rengeteg olyan politikus van, aki ezt a bizalmat élvezi. Jelenleg is látok a frakcióban 60-70 olyan jól felkészült képviselőt, aki alkalmas, aki szakmailag felkészült, aki társadalmi támogatottsággal bír. — Várható-e változás a párt vezérkarában? — Ezt a kérdést meg kell válaszolni, de a választások előtt. Szerintem az MSZP óriási hibát kövemé el, ha most kezdené el a választási kampányt. Most tőlünk a magyar társadalom azt várja el, hogy kormányozzunk. — Ön szerint hogyan kormányoz az MSZP? Milyen az együttműködés az SZDSZ-szel? Fennmarad-e a választásokig a koalíció? — Véleményem szerint az SZDSZ-nek nem valódi alternatíva hogy kilép a kormányból és ellenzékbe vonul. Ez a kisebbik kormányzó párt politikai elje- lentéktelenedéséhez vezetne. Az MSZP számára is rossz lenne, mert tudna egyedül kormányozni, de csak a töredékét tudná elvégezni a szükséges munkának. Az emberek jelenleg úgy gondolkodnak, hogy tudják: koalíciós kormány van, ám úgy vélik, hogy az MSZP-é a felelősség, így az eredmény is a miénk lehet. Az 1998-as választások azért fontosak, mert hosszú távra eldönthetik az MSZP sorsát (MSZP) országgyűlési képviselő, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt héten megerősítették és megújították együttműködési megállapodásukat. Közösen foglalnak állást a törvénytervezetről, illetve a szociális kérdésekben és nyugdíjügyekben. Nyugdíjasszervezetek együttműködése ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Valamit nagyon elbaltáz- tak a tisztelt politikusok az utóbbi tíz évben, annyi szent. A szabad világ kike- rekedésével — úgy tűnik — kezdik elfelejteni, hogy a szociális gondoskodás nem a tömbök közötti kirakatpolitika kizárólagos része, hanem a jóléti társadalom elemi feladata! Most, amikor ledőltek a falak, és elvileg mindenki belenézhet a másik bukszájába, már nincs szükség egymás hülyítésére. Ez eddig rendben is volna. Az azonban már kevésbé, hogy amióta a szociálpolitika a tömbök között megszűnt a verseny eszköze lenni, azóta lassan egyre inkább úgy kezelik, mint valami szükséges rosszat! Mindenki csak sír, hogy nincs pénze rá, és ezzel két legyet üt egy csapásra — egyrészt más országok sem kérnek tőle, másrészt csökkentheti a költségvetés terheit. Hová vezet mindez? Hová vezethet, ha egyre inkább kezd világossá válni a kormányoknak az elszegényedésre adott vállvonogató válasza? Szabad lett volna annak előfordulnia, hogy 1996-ban Fidel Castro az ENSZ élelmezési világkonferenciáján egy ötperces beszédben kioktassa a fejlett világot, és még igaza is legyen?! Szabad volt-e olyan helyzetet teremteni, hogy tízezrek várják az utcán és istenként, őrjöngve üdvözöljék?! Nem sül le a bőr a tisztelt „világpolitikusok” képéről, hogy a világon 800 millióan éheznek és ebben a „békés” egypólusú világban mégis évi 700 millió dollárt költenek fegyverkezésre? Vajon ki formálhat ma már jogot magának, hogy kinevesse Castrót, amikor az ENSZ szégyenéről beszél? Azt hiszem, senki. A kubai veztő szóhasználatában feltűnt egy új elem, ami nagyon is figyelemre méltó. A kapitalisták mellett a világ helyzetéért immár felelőssé tette a neoliberalizmust is! Neoliberalizmus. Tulajdonképpen új fogalom, legalábbis új szóösszetétel. Vajon mit takarhat? Minden valószínűség szerint azt az eszmeáramlatot, amelyik csak és kizárólag a pénz és a bankok hatalmát hajlandó elismerni és azt tartja az optimális gazdasági konstellációnak, ha a pénztömegek mozgásait sem korlátozza, magyarán a pénzmozgások kormányozzák a világot. Elméletnek nem is lenne rossz, elvégre valóban ez az az állapot, amikor a tőke a legnagyobb hozadékok megtermelésére képes, viszont ezt egy nagyon is gondos szociálpolitikának kellene követni. Valami nagyon elromlott ebben a világban. Valamit nagyon elfelejtettek, akik mozgatják a szálakat. Valamit sürgősen tenniük kell, mert nem lehet céljuk, hogy a tömegek egyre lejjebb süllyedvén egyszer csak nyomorba dőljenek, mert akkor minden kezdődik elölről. Akkor majd jön Marx, meg Lenin. A többit pedig ismerjük...
