Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-15 / 267. szám

4 1996. november 15., péntek Világkrónika UJ KELET Magyar Távirafriroda Eltűnt huszonhárom tengerész Egy panamai zászló alatt hajózó halászhajó szerencsétlen­sége következtében, eltűnt csütörtökön 23 tengerész Dél- Afrika partjai közelében. A dél-afrikai tengerészeti hatósá­gok nem fűznek sok reményt megtalálásukhoz — jelentette az AFP. Lindsay Lines, a durbani kikötői szolgálat szóvivője közölte, hogy a hajó öt mentőcsónakját megtalálták, de nem volt bennük senki. A halászhajó szerdán éjjel vészjeleket küldött; legénysége vízbetörést jelzett. Bombariadó egy izraeli gépen Bombariadó volt szerdán az izraeli légitársaság kairói já­ratán, amelyen a kairói gazdasági konferenciáról hazatérő izraeli miniszterek utaztak. Jichák Lévi energiaügyi és szál­lítási, valamint Nátán Saranszki ipari miniszter a hamis ri­asztás miatt csak késve indulhatott haza — közölte az izraeli légitársaság képviselője csütörtökön az AFP-vel. A MENA egyiptomi hírügynökség beszámolója szerint egy héberül beszélő férfi telefonon felhívta az El A1 légitársaságot azzal, hogy egy kairói szállodában végighallgatta két férfi héber nyelvű beszélgetését a robbanószer elhelyezéséről. Maszhadov majdnem... Két robbanás történt szerdán a csecsen koalíciós kormányt vezetőAszlan Maszhadov grozniji irodája közelében, de sze­mélyi sérülés nem történt. Zelimhan Jandarbijev csecsen vezető környezetében úgy értékelték az esetet, hogy a rob­bantások mögött a háború folytatásában érdekelt erők áll­nak. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Maszhadov Groznij régi ipamegyedében lévő irodája előtt lépett működésbe a két, egyelőre ismeretlen típusú és erejű robbanószerkezet. Az orosz parancsnokság hangsúlyozta, hogy a szövetségi erőknek nincs közük az incidenshez, amelynek körülménye­it a csecsenekkel együtt vizsgálják. Nyomorgó kurdok Katasztrofális körülmények között élnek azok a kurd me­nekültek, akik Irakból a harcok elől jöttek el, és az iráni he­gyek között sátortáborokban élnek. Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi szervezet szerdai teheráni sajtótájé- koztóján elmondták, hogy a tél beálltával a menekültek hely­zete elviselhetetlenné vált, és nagyon megnőtt a gyerekha­landóság. Csak a menekültek áttelepítése és sürgős nemzet­közi segítség enyhíthet a helyzeten. Irakból több tízezer kurd menekült át Iránba augusztus végén, amikor az egymással rivalizáló kurd csoportok között harcok törtek ki. Ukrán tengeralattjárók Ukrajna tengeralattjáró-flottát hoz létre — jelentette be Mihajlo Jezsel ellentengernagy, az ukrán haditengerészeti erők főparancsnoka, a védelmi miniszter helyettese az Unian hírügynökségnek adott interjújában. Jezsel a Fekete-tenger mentén fekvő Nyikolajev megyében látogatott meg szerdán néhány haditengerészeti egységet, azok harckészültségi szintjével ismerkedett. Ellopták az aranyunkat MTI AII. világháború győztes ha­talmai szerint, a fasiszta Német­ország 32 millió korabeli ameri­kai dollár értékű aranyat hurcolt el 1938 és 1945 között Magyar- országról —legalábbis ez olvas­ható abban a jelentésben, ame­lyet a szövetséges erők készítet­tek 1946 májusában a német aranykészletek nagyságáról és eredetéről, s amelynek tartal­mát csütörtökön tette közzé a Le Figaro című francia napilap. A dokumentum szerint Né­metország 100 millió dolláros aranytartalékkal kezdte a hábo­rút, de ez a mennyiség a kü­lönböző megszállt országok aranykészleteinek lefoglalása után elérte a 748 millió dollár értéket—s ebből 275—282 mil­lió dollárnyi aranyat a nácik azután a svájci Nemzeti Bank­nak adtak el. Egy másik francia lap, a Le Nouvel Observateur e heti száma szerint, a szövetséges hatalmaknak a háború után si­került visszaszerezniük 337 ton­nányi náci aranyat (ennek mai értéke 20 milliárd frank), de ebből a mennyiségből eddig semmit sem kapott Magyaror­szág, pontosabban a Magyar Nemzeti Bank: a kárpótoltak között Franciaország, Hollandia, Ausztria, Csehszlovákia, Olasz­ország, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, Albánia és Görögország szerepel, s már csak 5,5 tonná­nyi arany vár szétosztásra... A Le Figaro az amerikai levél­tárak korabeli s most kutatható­vá vált anyagaira hivatkozva azt írja, hogy a svájci bankokban számos náci vezetőnek, így Adolf Hitlernek is volt titkos bankszámlája. Ez utóbbi tényre a szövetséges hírszerző szervek 1945 elején, a pénzintézetek táv­iratainak megfejtése révén jöttek rá: Hitler számlája Bázelban volt, s azt egy német tiszt, egy bizo­nyos Max Amann kezelte. De a nyugati hatalmak szerint Hitler példáját más náci vezetők is kö­vették, így például svájci szám­lával rendelkezett Ribbentrop külügyminiszter, s Göring mar­sall, Hitler helyettese, a német légierő akkori vezetője. Göncz Árpád Kijevbe érkezett MJl ______________________ Gö ncz Árpád köztársasági el­nök csütörtökön délelőtt Leo- nyid Kucsma ukrán elnök meg­hívására háromnapos hiva­talos látogatásra Ukrajnába ér­kezett. Göncz Árpád látogatásának fő célja az ukrán—magyar kap­csolatok erősítése, Ukrajna tá­mogatása az eurointegrációs törekvésekben és a demokrati­zálási folyamat továbbvitelé­ben, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének megismerése. A köztársasági elnököt 30 magyar vállalat képviselői is elkísérték Kijev­be; az elnöki látogatás holdud­varában jelentős üzleti tárgya­lásokat terveznek. A magyar államfő a látoga­tás alatt Leonyid Kucsmán kí­vül talákozik Pavlo Lazarenko miniszterelnökkel, Hennagyij Udovenko külügyminiszterrel, Olekszandr Moroz parlamenti elnökkel. Göncz Árpád prog­ramjában szerepel a magyar kolónia tagjaival való találko­zás és a Kő a kövön című Göncz-színdarab előadásának megtekintése is. A köztársasági elnök egy napot Kárpátalján tölt, ahol Leonyid Kucsma elnökkel kö­zösen átadja a forgalomnak a felújítás alatt levő Csap— Záhony Tisza-híd elkészült szakaszát. Az elnök Ungváron találkozik a kárpátaljai magyar szervezetek képviselőivel. Göncz Árpád csütörtökön ellátogat a Tarasz Sevcsenko egyetemre, ahol beszédet mond, később mindkét elnök rövid előadást tart ukrán és magyar üzletemberek előtt Ukrajna külgazdasági minisz­tériumában. Este az ukrán ál­lamelnök díszvacsorát ad a Magyar Köztársaság elnöke tiszteletére. Reménykeltő mozzanatok MTI A Moszkvában tárgyaló Gál Zoltán, az Országgyűlés elnö­ke szerint „reménykeltő moz­zanatok” tapasztalhatók a má­sodik világháború idején a Szovjetnióba került sáros­pataki református kollégiumi könyvtár, illetve az egyházi és vallási közösségek tulajdonát képező műkincsek visszajutta­tásának ügyében. Gál Zoltán/egor Sztrojewel, az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnökével folytatott csütörtöki megbeszélései után magyar újságíróknak, köztük az MTI tudósítójának elmond­ta: a könyvtár, illetve a vallási közösségek tulajdonát képező műkincsek esetében a „liech­tensteini formula” alkalmazha­tó. (A duma döntése alapján Oroszország a közelmúltban visszajuttatta a liechtensteini hercegi irattárat a cári család kivégzésével kapcsolatos ira­tok fejében.) Gál Zoltán emlé­keztetett, hogy a magyar felve­tésre orosz részről még nem je­lölték meg, mit igényelnek. A magyar parlament elnöke az előző nap a duma elnöké­nek, Gennagyij Szeleznyovnak átadott levélhez hasonlóan szintén írásban kérte a felsőház elnökének segítségét a sáros­pataki könyvtár, illetve az egy­házi műkincsek visszajuttatá­sához. Jegor Sztrojev közölte, hogy „jóindulatúan vizsgál­ják” a kérdést. Gál Zoltán ugyancsak kérte a magyar gazdaság és az orosz régiók közötti kapcsolatok se­gítését, amit az orosz régiók vezetőiből álló felsőház elnö­ke támogatásáról biztosított. Az Országgyűlés elnöke felve­tette, hogy az orosz államadós­ság fejében magyar tulajdont lehetne szerezni az orosz pri­vatizáció során. Ez olyan for­ma lenne, amely hosszú távra megalapozhatná a gazdasági MTI _______________ Wa shingtoni katonai források szerint elképzelhető, hogy a ter­vezett zaire-i nemzetközi köte­lék részének szánt ezerfős ame­rikai egység telepítése már a jövő héten megkezdődik. A zaire-i hadsereg és a tuszi láza­dók közötti összecsapások elől elmenekült, több mint egymil­lió burundi és ruandai hutu megsegítését célzó humanitári­us vállalkozás részleteinek pon­tosítására Bili Clinton elnök magas rangú küldöttséget me­neszt az ENSZ központjába. A Fehér Ház előzőleg bejelen­tette, hogy az Egyesült Államok elvileg kész részt venni a kelet- zairei-i menekülthelyzet meg­oldását szolgáló, humanitárius jellegű nemzetközi katonai műveletben. Mike McCurry szóvivő azonban leszögezte, a végleges döntés előtt bizonyos feltételek és körülmények még tisztázásra szorulnak. Nevük elhallgatását kérő vé­delmi illetékesek később el­mondták, hogy tervek szerint a vállalkozásba hozzávetőleg há­rom—négy ezer amerikai kato­na kapcsolódik be, de közülük csak mintegy ezret vezényelnek magába Zaire-ba, a többiek a környékbeli országokban állo­másoznak a nemzetközi kötelék helyszínre való telepítését és a segélyszállítmányok eljuttatását biztosító légihíd működtetésére. A zaire-i részleg várhatóan ma­gában foglalja majd az olaszor­szági Vicenzában állomásozó 508. légideszant lövészezred hatszázfős zászlóalját és egy spe­ciális helikopter-alakulatot. Fel­kapcsolatokat — állapította meg. Gál Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyar kereskedelmi mérleghiány túlnyomó részt Oroszország vonatkozásában keletkezik, és minden olyan formát fel kell használni, ami ezt csökkentheti. Egyik példa­ként a magyar mezőgazdaságot hozta fel, amelynek az orosz piacon van mit keresnie. Sztro­jev felvetette, hogy kihaszná­latlan tartalékok vannak, és a kurszki vasérclelőhelyet emlí­tette. Sztrojev az MTI kérdésére válaszolva elmondta: Oroszor­szág nyugodtan tekint Magyar- ország tervezett NATO-tagsá- gára, nem akarja viszont, hogy a világban ismét két tömb ala­kuljon ki. — Az egységes Eu­rópai Ház hívei vagyunk, ahol a politika és nem a fegyverek játsszák a fő szerepet a problé­mák megoldása során — mon­dotta Sztrojev. adatuk a gomai repülőtér bizto­sítása és egy olyan, néhány ki­lométeres folyosó kialakítása lesz, amelyen a menekültek visszatérhetnek a szomszédos Ruandába. A katonai vállalkozás rész­leteinek egyeztetésére csütör­tökön New Yorkba utazik Anthony Lake nemzetbiztonsá­gi tanácsadó, Walter Slocombe védelmi miniszterhelyettes és Peter Pace altábornagy, a ve­zérkari főnökök egyesített bi­zottságának műveleti igazgató- helyettese. A küldöttség tagjai az ENSZ illetékeseivel és a mű­velet irányítását magára válla­ló Kanada megbízottjaival konzultálnak majd. A humani­tárius vállalkozásra a Biztonsá­gi Tanácsnak áldását kell adnia. William Perry amerikai vé­delmi miniszter újságíróknak nyilatkozva leszögezte: az Egyesült Államok részvételé­nek egyik feltétele az, hogy az érintett afrikai országok — ki­emelten Zaire és Ruanda — nem fogja akadályozni a nem­zetközi kötelék tevékenységét. Jelezte, hogy még ki kell dol­gozni a művelet pontos célját, a kivonási stratégiát és a pa­rancsnoki struktúrát is. A fehér házi szóvivő közlése szerint, Washington négy hóna­pos időtartamú műveletben gondolkodik. Világossá tette, hogy az amerikai csapatok ame­rikai parancsnok alatt szolgál­nának, jóllehet a kötelék álta­lános irányítását egy kanadai tábornokra, Maurice Baril altá- bomagyra kívánják bízni. Ope­ratív helyettese azonban ameri­kai tábornok lenne. Amerikaiak Zaire-ban \ B [írről r ............................................. - ... 1* 1 rírre Palotai István (Új Kelet) Úgy tűnik, hogy Moam- \ mar Kadhafi líbiai elnök csak nem fér a bőrébe. Csak a jó ég tudja, hogy honnan veszi mindig a bátorságot, hogy a világ vezető hatalmá­val, pontosabban — jelen esetben — annak szövetsé­geseivel ujjat húzzon, azon­ban az kétségtelen, hogy mindig megteszi, méghozzá annak ellenére, hogy ezek után rendszeresen „fültövön csapják”. Ilyen reakciót még nem hallott a világ! A terrorizmus támogatását eleddig még minden állam (beleértve a hajdani vadkommunista or­szágokat is) körömszakadtá­ig tagadta, nem így a líbiai operettezredes, aki kimon­dottan büszke rá, sőt, azzal fenyegetőzik, hogy támoga­tásait fokozza! Amint az ismeretes, a na­pokban olasz, francia, spa­nyol és portugál katonákból létrejött a gyorsreagálású hadtest, az EUROFOR. Te­vékenységi körét a helyi, és főleg afrikai, törzsi villongá­sok megszüntetésében jelöl­ték ki. Ez minden valószínű­séggel igaz is, hiszen a kon­tingens tízezer főt számláló létszáma nagyobb nemzet­közi jellegű hadműveletek ellátásához roppant kevés­nek bizonyulna.!. Kadhafi mégis fenyegetés­nek vette, olyannyira, hogy í bejelentette: ezentúl hatha- ; tósabban támogatja majd az IRÁ-t,hadd robbantgasson Nagy-Britanniában, vala­mint a délszláv térségben ta- j lálható terrorista jellegű erő- j két is. Hogy miért pont eze­ket, azt valószínűleg ő maga sem tudná igazán megindo­kolni, de azt hiszem, a lé­nyeg nem is ez, hanem hogy a gyűlölt zsidó-keresztény Európa és Amerika minél többet szenvedjen. Kadhafi — ez a lassan már vénülő és egyre szenilisebb önjelölt katonai próféta — úgy látszik, vagy nem tanult az égből jött amerikai lecké­ből, vagy éppen úgy gondol­ja, hogy most már eleget élt, és művére a koronát legin­kább egy hősi halállal tehet­né fel. Ki tudja? Még azt sem lehet kizárni, azt hiszi, hogy egy olasz—francia—spa­nyol—portugál kontra líbi­ai összecsapásból ő kerülne ki győztesen. Ne feledjük: a diktátorok leginkább nem a józan ítélőképességükről hí­resek... Van azonban egy sokkal veszélyesebb olvasata is a fe­nyegetésnek. Egy konfliktus esetén Líbia egyértelműen számíthat néhány szintén el­vetemült, elvakult terrorista állam segítségére, és ha ez létre jönne, minden bi­zonnyal az EUROFOR orszá­gai is nagyobb léptékű se­gítséget kémének... így már bizony akár egy világhábo­rú felvezető szakasza is kör­vonalazódhat. Mindazonáltal szent meg­győződésem, hogy ez nem fog bekövetkezni. Sokkal inkább egy újabb kemény légicsapás, amelyik néhány évre újra szájkosarat tesz a veszett kutyára. Megállapodás j Hebronról? MTI Jasszer Arafat palesztin vezető — legfőbb bizalma­sával ellentétben — ború­látóan nyilatkozott arról csütörtökön, hogy aznap este megszülethet-e a meg­állapodás az izraeli hadse­reg hebroni kivonulásáról — jelentette az AFP Gázá­ból. Mahmud Ahbász, az Arafat jobbkezének tartott palesztin tisztségviselő csü­törtökön reggel Jeruzsálem­ben újságírók előtt azt mondta: „Jó esélye van an­nak, hogy este létrejön a megállapodás, és pénteken vagy szombaton megtörtén­het maga a kivonulás” — mondta. Reggel már jelezte a palesztin rádiónak, hogy aznap folytatják a tárgyalá­sokat: „A szerda esti talál­kozó újabb lendületet adott a megbeszéléseknek, ezért ma megpróbáljuk megtalál­ni a megoldást. Annyi már biztos, hogy a tárgyaló fe­lek értik egymás álláspont­ját” — mondta. Arafat viszont Gázában szintén újságíróknak nyi­latkozva lehűtötte a gyors megállapodásba vetett re­ményeket, mivel szerinte az Egyesült Államok tel-avivi nagykövete rezidenciáján csütörtök hajnal két óráig elhúzódott izraeli—palesz­tin megbeszéléseken sem­milyen kérdésben nem ju­tottak előbbre.

Next

/
Thumbnails
Contents