Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-15 / 267. szám
4 1996. november 15., péntek Világkrónika UJ KELET Magyar Távirafriroda Eltűnt huszonhárom tengerész Egy panamai zászló alatt hajózó halászhajó szerencsétlensége következtében, eltűnt csütörtökön 23 tengerész Dél- Afrika partjai közelében. A dél-afrikai tengerészeti hatóságok nem fűznek sok reményt megtalálásukhoz — jelentette az AFP. Lindsay Lines, a durbani kikötői szolgálat szóvivője közölte, hogy a hajó öt mentőcsónakját megtalálták, de nem volt bennük senki. A halászhajó szerdán éjjel vészjeleket küldött; legénysége vízbetörést jelzett. Bombariadó egy izraeli gépen Bombariadó volt szerdán az izraeli légitársaság kairói járatán, amelyen a kairói gazdasági konferenciáról hazatérő izraeli miniszterek utaztak. Jichák Lévi energiaügyi és szállítási, valamint Nátán Saranszki ipari miniszter a hamis riasztás miatt csak késve indulhatott haza — közölte az izraeli légitársaság képviselője csütörtökön az AFP-vel. A MENA egyiptomi hírügynökség beszámolója szerint egy héberül beszélő férfi telefonon felhívta az El A1 légitársaságot azzal, hogy egy kairói szállodában végighallgatta két férfi héber nyelvű beszélgetését a robbanószer elhelyezéséről. Maszhadov majdnem... Két robbanás történt szerdán a csecsen koalíciós kormányt vezetőAszlan Maszhadov grozniji irodája közelében, de személyi sérülés nem történt. Zelimhan Jandarbijev csecsen vezető környezetében úgy értékelték az esetet, hogy a robbantások mögött a háború folytatásában érdekelt erők állnak. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Maszhadov Groznij régi ipamegyedében lévő irodája előtt lépett működésbe a két, egyelőre ismeretlen típusú és erejű robbanószerkezet. Az orosz parancsnokság hangsúlyozta, hogy a szövetségi erőknek nincs közük az incidenshez, amelynek körülményeit a csecsenekkel együtt vizsgálják. Nyomorgó kurdok Katasztrofális körülmények között élnek azok a kurd menekültek, akik Irakból a harcok elől jöttek el, és az iráni hegyek között sátortáborokban élnek. Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi szervezet szerdai teheráni sajtótájé- koztóján elmondták, hogy a tél beálltával a menekültek helyzete elviselhetetlenné vált, és nagyon megnőtt a gyerekhalandóság. Csak a menekültek áttelepítése és sürgős nemzetközi segítség enyhíthet a helyzeten. Irakból több tízezer kurd menekült át Iránba augusztus végén, amikor az egymással rivalizáló kurd csoportok között harcok törtek ki. Ukrán tengeralattjárók Ukrajna tengeralattjáró-flottát hoz létre — jelentette be Mihajlo Jezsel ellentengernagy, az ukrán haditengerészeti erők főparancsnoka, a védelmi miniszter helyettese az Unian hírügynökségnek adott interjújában. Jezsel a Fekete-tenger mentén fekvő Nyikolajev megyében látogatott meg szerdán néhány haditengerészeti egységet, azok harckészültségi szintjével ismerkedett. Ellopták az aranyunkat MTI AII. világháború győztes hatalmai szerint, a fasiszta Németország 32 millió korabeli amerikai dollár értékű aranyat hurcolt el 1938 és 1945 között Magyar- országról —legalábbis ez olvasható abban a jelentésben, amelyet a szövetséges erők készítettek 1946 májusában a német aranykészletek nagyságáról és eredetéről, s amelynek tartalmát csütörtökön tette közzé a Le Figaro című francia napilap. A dokumentum szerint Németország 100 millió dolláros aranytartalékkal kezdte a háborút, de ez a mennyiség a különböző megszállt országok aranykészleteinek lefoglalása után elérte a 748 millió dollár értéket—s ebből 275—282 millió dollárnyi aranyat a nácik azután a svájci Nemzeti Banknak adtak el. Egy másik francia lap, a Le Nouvel Observateur e heti száma szerint, a szövetséges hatalmaknak a háború után sikerült visszaszerezniük 337 tonnányi náci aranyat (ennek mai értéke 20 milliárd frank), de ebből a mennyiségből eddig semmit sem kapott Magyarország, pontosabban a Magyar Nemzeti Bank: a kárpótoltak között Franciaország, Hollandia, Ausztria, Csehszlovákia, Olaszország, Jugoszlávia, Lengyelország, Albánia és Görögország szerepel, s már csak 5,5 tonnányi arany vár szétosztásra... A Le Figaro az amerikai levéltárak korabeli s most kutathatóvá vált anyagaira hivatkozva azt írja, hogy a svájci bankokban számos náci vezetőnek, így Adolf Hitlernek is volt titkos bankszámlája. Ez utóbbi tényre a szövetséges hírszerző szervek 1945 elején, a pénzintézetek táviratainak megfejtése révén jöttek rá: Hitler számlája Bázelban volt, s azt egy német tiszt, egy bizonyos Max Amann kezelte. De a nyugati hatalmak szerint Hitler példáját más náci vezetők is követték, így például svájci számlával rendelkezett Ribbentrop külügyminiszter, s Göring marsall, Hitler helyettese, a német légierő akkori vezetője. Göncz Árpád Kijevbe érkezett MJl ______________________ Gö ncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön délelőtt Leo- nyid Kucsma ukrán elnök meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Ukrajnába érkezett. Göncz Árpád látogatásának fő célja az ukrán—magyar kapcsolatok erősítése, Ukrajna támogatása az eurointegrációs törekvésekben és a demokratizálási folyamat továbbvitelében, valamint a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének megismerése. A köztársasági elnököt 30 magyar vállalat képviselői is elkísérték Kijevbe; az elnöki látogatás holdudvarában jelentős üzleti tárgyalásokat terveznek. A magyar államfő a látogatás alatt Leonyid Kucsmán kívül talákozik Pavlo Lazarenko miniszterelnökkel, Hennagyij Udovenko külügyminiszterrel, Olekszandr Moroz parlamenti elnökkel. Göncz Árpád programjában szerepel a magyar kolónia tagjaival való találkozás és a Kő a kövön című Göncz-színdarab előadásának megtekintése is. A köztársasági elnök egy napot Kárpátalján tölt, ahol Leonyid Kucsma elnökkel közösen átadja a forgalomnak a felújítás alatt levő Csap— Záhony Tisza-híd elkészült szakaszát. Az elnök Ungváron találkozik a kárpátaljai magyar szervezetek képviselőivel. Göncz Árpád csütörtökön ellátogat a Tarasz Sevcsenko egyetemre, ahol beszédet mond, később mindkét elnök rövid előadást tart ukrán és magyar üzletemberek előtt Ukrajna külgazdasági minisztériumában. Este az ukrán államelnök díszvacsorát ad a Magyar Köztársaság elnöke tiszteletére. Reménykeltő mozzanatok MTI A Moszkvában tárgyaló Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szerint „reménykeltő mozzanatok” tapasztalhatók a második világháború idején a Szovjetnióba került sárospataki református kollégiumi könyvtár, illetve az egyházi és vallási közösségek tulajdonát képező műkincsek visszajuttatásának ügyében. Gál Zoltán/egor Sztrojewel, az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnökével folytatott csütörtöki megbeszélései után magyar újságíróknak, köztük az MTI tudósítójának elmondta: a könyvtár, illetve a vallási közösségek tulajdonát képező műkincsek esetében a „liechtensteini formula” alkalmazható. (A duma döntése alapján Oroszország a közelmúltban visszajuttatta a liechtensteini hercegi irattárat a cári család kivégzésével kapcsolatos iratok fejében.) Gál Zoltán emlékeztetett, hogy a magyar felvetésre orosz részről még nem jelölték meg, mit igényelnek. A magyar parlament elnöke az előző nap a duma elnökének, Gennagyij Szeleznyovnak átadott levélhez hasonlóan szintén írásban kérte a felsőház elnökének segítségét a sárospataki könyvtár, illetve az egyházi műkincsek visszajuttatásához. Jegor Sztrojev közölte, hogy „jóindulatúan vizsgálják” a kérdést. Gál Zoltán ugyancsak kérte a magyar gazdaság és az orosz régiók közötti kapcsolatok segítését, amit az orosz régiók vezetőiből álló felsőház elnöke támogatásáról biztosított. Az Országgyűlés elnöke felvetette, hogy az orosz államadósság fejében magyar tulajdont lehetne szerezni az orosz privatizáció során. Ez olyan forma lenne, amely hosszú távra megalapozhatná a gazdasági MTI _______________ Wa shingtoni katonai források szerint elképzelhető, hogy a tervezett zaire-i nemzetközi kötelék részének szánt ezerfős amerikai egység telepítése már a jövő héten megkezdődik. A zaire-i hadsereg és a tuszi lázadók közötti összecsapások elől elmenekült, több mint egymillió burundi és ruandai hutu megsegítését célzó humanitárius vállalkozás részleteinek pontosítására Bili Clinton elnök magas rangú küldöttséget meneszt az ENSZ központjába. A Fehér Ház előzőleg bejelentette, hogy az Egyesült Államok elvileg kész részt venni a kelet- zairei-i menekülthelyzet megoldását szolgáló, humanitárius jellegű nemzetközi katonai műveletben. Mike McCurry szóvivő azonban leszögezte, a végleges döntés előtt bizonyos feltételek és körülmények még tisztázásra szorulnak. Nevük elhallgatását kérő védelmi illetékesek később elmondták, hogy tervek szerint a vállalkozásba hozzávetőleg három—négy ezer amerikai katona kapcsolódik be, de közülük csak mintegy ezret vezényelnek magába Zaire-ba, a többiek a környékbeli országokban állomásoznak a nemzetközi kötelék helyszínre való telepítését és a segélyszállítmányok eljuttatását biztosító légihíd működtetésére. A zaire-i részleg várhatóan magában foglalja majd az olaszországi Vicenzában állomásozó 508. légideszant lövészezred hatszázfős zászlóalját és egy speciális helikopter-alakulatot. Felkapcsolatokat — állapította meg. Gál Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyar kereskedelmi mérleghiány túlnyomó részt Oroszország vonatkozásában keletkezik, és minden olyan formát fel kell használni, ami ezt csökkentheti. Egyik példaként a magyar mezőgazdaságot hozta fel, amelynek az orosz piacon van mit keresnie. Sztrojev felvetette, hogy kihasználatlan tartalékok vannak, és a kurszki vasérclelőhelyet említette. Sztrojev az MTI kérdésére válaszolva elmondta: Oroszország nyugodtan tekint Magyar- ország tervezett NATO-tagsá- gára, nem akarja viszont, hogy a világban ismét két tömb alakuljon ki. — Az egységes Európai Ház hívei vagyunk, ahol a politika és nem a fegyverek játsszák a fő szerepet a problémák megoldása során — mondotta Sztrojev. adatuk a gomai repülőtér biztosítása és egy olyan, néhány kilométeres folyosó kialakítása lesz, amelyen a menekültek visszatérhetnek a szomszédos Ruandába. A katonai vállalkozás részleteinek egyeztetésére csütörtökön New Yorkba utazik Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadó, Walter Slocombe védelmi miniszterhelyettes és Peter Pace altábornagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának műveleti igazgató- helyettese. A küldöttség tagjai az ENSZ illetékeseivel és a művelet irányítását magára vállaló Kanada megbízottjaival konzultálnak majd. A humanitárius vállalkozásra a Biztonsági Tanácsnak áldását kell adnia. William Perry amerikai védelmi miniszter újságíróknak nyilatkozva leszögezte: az Egyesült Államok részvételének egyik feltétele az, hogy az érintett afrikai országok — kiemelten Zaire és Ruanda — nem fogja akadályozni a nemzetközi kötelék tevékenységét. Jelezte, hogy még ki kell dolgozni a művelet pontos célját, a kivonási stratégiát és a parancsnoki struktúrát is. A fehér házi szóvivő közlése szerint, Washington négy hónapos időtartamú műveletben gondolkodik. Világossá tette, hogy az amerikai csapatok amerikai parancsnok alatt szolgálnának, jóllehet a kötelék általános irányítását egy kanadai tábornokra, Maurice Baril altá- bomagyra kívánják bízni. Operatív helyettese azonban amerikai tábornok lenne. Amerikaiak Zaire-ban \ B [írről r ............................................. - ... 1* 1 rírre Palotai István (Új Kelet) Úgy tűnik, hogy Moam- \ mar Kadhafi líbiai elnök csak nem fér a bőrébe. Csak a jó ég tudja, hogy honnan veszi mindig a bátorságot, hogy a világ vezető hatalmával, pontosabban — jelen esetben — annak szövetségeseivel ujjat húzzon, azonban az kétségtelen, hogy mindig megteszi, méghozzá annak ellenére, hogy ezek után rendszeresen „fültövön csapják”. Ilyen reakciót még nem hallott a világ! A terrorizmus támogatását eleddig még minden állam (beleértve a hajdani vadkommunista országokat is) körömszakadtáig tagadta, nem így a líbiai operettezredes, aki kimondottan büszke rá, sőt, azzal fenyegetőzik, hogy támogatásait fokozza! Amint az ismeretes, a napokban olasz, francia, spanyol és portugál katonákból létrejött a gyorsreagálású hadtest, az EUROFOR. Tevékenységi körét a helyi, és főleg afrikai, törzsi villongások megszüntetésében jelölték ki. Ez minden valószínűséggel igaz is, hiszen a kontingens tízezer főt számláló létszáma nagyobb nemzetközi jellegű hadműveletek ellátásához roppant kevésnek bizonyulna.!. Kadhafi mégis fenyegetésnek vette, olyannyira, hogy í bejelentette: ezentúl hatha- ; tósabban támogatja majd az IRÁ-t,hadd robbantgasson Nagy-Britanniában, valamint a délszláv térségben ta- j lálható terrorista jellegű erő- j két is. Hogy miért pont ezeket, azt valószínűleg ő maga sem tudná igazán megindokolni, de azt hiszem, a lényeg nem is ez, hanem hogy a gyűlölt zsidó-keresztény Európa és Amerika minél többet szenvedjen. Kadhafi — ez a lassan már vénülő és egyre szenilisebb önjelölt katonai próféta — úgy látszik, vagy nem tanult az égből jött amerikai leckéből, vagy éppen úgy gondolja, hogy most már eleget élt, és művére a koronát leginkább egy hősi halállal tehetné fel. Ki tudja? Még azt sem lehet kizárni, azt hiszi, hogy egy olasz—francia—spanyol—portugál kontra líbiai összecsapásból ő kerülne ki győztesen. Ne feledjük: a diktátorok leginkább nem a józan ítélőképességükről híresek... Van azonban egy sokkal veszélyesebb olvasata is a fenyegetésnek. Egy konfliktus esetén Líbia egyértelműen számíthat néhány szintén elvetemült, elvakult terrorista állam segítségére, és ha ez létre jönne, minden bizonnyal az EUROFOR országai is nagyobb léptékű segítséget kémének... így már bizony akár egy világháború felvezető szakasza is körvonalazódhat. Mindazonáltal szent meggyőződésem, hogy ez nem fog bekövetkezni. Sokkal inkább egy újabb kemény légicsapás, amelyik néhány évre újra szájkosarat tesz a veszett kutyára. Megállapodás j Hebronról? MTI Jasszer Arafat palesztin vezető — legfőbb bizalmasával ellentétben — borúlátóan nyilatkozott arról csütörtökön, hogy aznap este megszülethet-e a megállapodás az izraeli hadsereg hebroni kivonulásáról — jelentette az AFP Gázából. Mahmud Ahbász, az Arafat jobbkezének tartott palesztin tisztségviselő csütörtökön reggel Jeruzsálemben újságírók előtt azt mondta: „Jó esélye van annak, hogy este létrejön a megállapodás, és pénteken vagy szombaton megtörténhet maga a kivonulás” — mondta. Reggel már jelezte a palesztin rádiónak, hogy aznap folytatják a tárgyalásokat: „A szerda esti találkozó újabb lendületet adott a megbeszéléseknek, ezért ma megpróbáljuk megtalálni a megoldást. Annyi már biztos, hogy a tárgyaló felek értik egymás álláspontját” — mondta. Arafat viszont Gázában szintén újságíróknak nyilatkozva lehűtötte a gyors megállapodásba vetett reményeket, mivel szerinte az Egyesült Államok tel-avivi nagykövete rezidenciáján csütörtök hajnal két óráig elhúzódott izraeli—palesztin megbeszéléseken semmilyen kérdésben nem jutottak előbbre.