Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-15 / 267. szám

2 1996. november 15., péntek Hazai krónika UJ KELET Kormányülés MTI A kormány csak az egyhá­zakkal folytatott konzultáció után nyújtja be az Országgyű­lésnek azt az előterjesztést, amely technikailag lehetővé teszi, hogy a magánszemé­lyek jövedelemadójuk 1 szá­zalékának felhasználásáról rendelkezzenek. A jelenlegi kormányelképzelés szerint ezzel először 1998 tavaszán élhetnének az állampolgárok, mivel azonban az új szabályo­zásnak már jövőre életbe kel­lene lépnie, az egyéves csú­szást úgy kompenzálják, hogy 1998 elején nem 1, hanem 2 százalék sorsáról dönthetnek majd az adózók. Minderről Kiss Elemér, a Miniszterelnö­ki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára számolt be a kabi­net ülését követő szokásos kormányszóvivői sajtótájé­koztatón. A kormány Kirilly Tamást, az ipari tárca főosztályve­zetőjét nevezte ki az APV Rt. igazgatóságának 11. tagjává. Az államtitkár elmondta: a kormány megtárgyalta a szo­ciális igazgatásról és szociá­lis ellátásról rendelkező tör­vény módosításáról szóló ja­vaslatot. Ennek értelmében bővülne a rendszeres szociá­lis segélyben részesülők és a lakásfenntartási támogatásra jogosultak köre. Kiss Elemér beszámolt arról is: az agrár- támogatási rendszerről szóló előterjesztés megszavazása esélyt adna arra, hogy az ag­rártárca a költségvetési kere­tet a jövő évben ne lépje túl. Elfogadták a polgári szolgá­latról szóló törvényjavaslatot, és tárgyaltak az ombuds- manok jogállásáról szóló tör­vény módosításáról is. Az ál­lamtitkár elmondta: a minisz­terelnök november 22-re gaz­dasági konferenciát hívott össze, amelyen a hazánk gaz­dasági növekedésének fenn­tartásához szükséges lépése­ket vitatják meg a résztvevők. Matáv-fellépés a nemfizetőkkel szemben A Matáv péntektől szigorúbban lép fel a nemfize­tőkkel szemben. A cégnek az előfizetők több tízmil- liárd forinttal tartoznak, ez az összeg eléri a kéthavi teljes bevételüket. A kintlévőségek egyharmada kö­zületi, míg kétharmada egyéni előfizetőnél halmo­zódott fel. MTI A határidőn túli tartozá­sok további növekedésé­nek megelőzésére a KHVM Hírközlési Főfelügyelete által jóváhagyott és októ­ber 15-én hatályba lépett üzletszabályzat-módosí­tás ad lehetőséget a Ma­távnak — tájékoztatta a társaság csütörtökön az MTI-t. A módosított szabályzat szerint, a Matáv korlátozhat­ja távbeszélő-szolgáltatását a fizetési határidő lejártát követő naptól kezdve, ha a tartozás összege eléri a meg­határozott értékhatárt. Ez egyéni előfizetők eseté­ben 30 ezer forint, közületi előfizetőknél 90 ezer fo­rint. Az előfizetőt ezt kö­vetően is lehet majd hívni, ő azonban csak a segélyké­rő hívószámokat használ­hatja. A korlátozást, ami nem jelenti a szerződés fel­mondását, illetve az állo­más leszerelését, a díjtar­tozás rendezését követő­en szünteti meg a Matáv. A Matávnak ezzel az intézkedéssel is az a cél­ja, hogy az új telefonvona­lak létesítéséhez forrást te­remtsen. A cég idei tervei­ben 300 ezer új állomás lé­tesítése szerepel. Kisgazda állásfoglalás A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége áttekintet­te a kialakult közbiztonsági helyzetet, és annak romlását a magyar társadalomra nézve rendkívül veszélyesnek ítéli. Egyértelmű, hogy Magyaror­szágon kialakult a maffiabűnö­zés, melynek jeleivel ma már nap mint nap kénytelenek szembesülni az állampolgárok. A közvélemény előtt nem két­séges az a tény, hogy a maffia- bűnözés szoros kapcsolatba került kormányzati körökkel és egyes rendőrségi felső veze­tőkkel. A kialakult helyzetért az SZDSZ-es Kuncze Gábor belügyminiszter a felelős! A Független Kisgazdapárt Országgyűlési Képviselőcso­portja az elmúlt hetekben min­den parlamenti eszközt fel­használt arra, hogy a belügy­minisztert tevőlegesen lépés­re bírja a közbiztonság rom­lásának megállításáért. Az újabb és újabb események azt igazolják, hogy Kuncze Gábor erre képtelen, az irányítás ki­csúszott a kezéből. Magyarországon a bűnözés olyan mértékben veszélyezteti az államrendet, a demokrati­kus intézményeket, olyan mértékben rendíti meg az ál­lampolgárok bizalmát a jogál­lamiságban, hogy felszólítjuk Horn Gyula mi­niszterelnököt, álljon az ország nyilvános­sága elé és tegyen jelentést: képes-e az emberek élet- és testi épségét, valamint vagyo­ni és polgári jogi biztonságát garantálni. Felszólítjuk Horn Gyulát, ne húzódjon hátra po­litikai színfalak mögé, és mint miniszterelnök, a kialakult hely­zetben tegye meg a kormány­főtől elvárható lépéseket. Budapest, 19%. november 14. Dr. Torgyán József elnök A rendőrfőkapitányt kérdezik Új Kelet-információ A rendőrök és rendőrségi alkalmazottak érdekképvise­letét ellátó Belügyi Dolgo­zók Szakszervezete felkérte dr. Pintér Sándor rendőr al­tábornagyot, az országos rendőrfőkapitányt, hogy or­szágos fórumon, személye­sen válaszolja meg a rendőr­ségi munkavállalók hozzá intézett kérdéseit. A nyilvá­nos eseményre ma 10 órától kerül sor az Országos Rendőr­főkapitányságon. Az eszme­cserén várhatóan többek kö­zött szóba kerül az Országos Rendőr-főkapitányság és a rendőrség átszervezése, a be­ígért illetményemelések meg­valósulása, a szolgálati tör­vény hatályba lépését követő ellentmondások feloldási le­hetőségei, a rendőrség anya­gi helyzetének gondjai és a vidéki kapitányságok ezzel kapcsolatos problémái, a végrehajtó állomány létszám- hiánya, a Teve utcai objek­tum körül keringő mende­mondák, a fegyelem fellazu­lása és a korrupciós jelensé­gek, a prostitúció és a kábí­tószeres bűnözés elleni harc feladatai... Jegyzőfórum Siófokon Kevesebb jut az önkormányzatoknak MTI A költségvetési tervezet sze­rint, 1997-ben a mostaninál rosszabb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok — jelentette ki Siófokon a jegyzők II. orszá­gos közgyűlésén Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. A mintegy 400 jegyző és közigazgatási dolgo­zó a kétnapos konferencia első napján azt is megtudhatta, hogy az 1997-es költségvetés az 1000 milliárd forintot is meghaladja, a 13 százalékos növekedés azonban reálértéken mindenképpen csökkenést je­lent, figyelembe véve az inflá­ciót. Kara Pál szerint, az ebből adódó kiesést az önkormány­zatok már képtelen lesznek kompenzálni. Egyrészt azért, mert a mozdítható ingatlanja­ik túlnyomó részét már eladták, másrészt pedig, a helyi adókból sem számíthatnak az eddigiek­nél jelentősebb bevételre. A Üzemanyagárak MTI Az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal közleményében közzé tette a november 1 l-étől érvényes üzemanyagárakat, ezt a magánszemélyek szám­la nélkül is elszámolhatják adóbevallásukban. A közle­ményt csütörtökön juttatta el az MTI-nek az APEH. E sze­rint: az ólmozatlan 91-es mo­torbenzin ára november 11- étől literenként 122 forint, a 95-ösé 125 forint 50 fillér, míg a 98-asé 134 forint 50 fillér. Az ólmozott motorbenzinek közül a 98-as literenként 133 forint 50 fillérbe kerül. A 0,2 normál gázolaj 118 forint 50 filléren, míg az Arol-2T mo­torolaj literenként 131 forin­tos áron számolható el. helyettes államtitkár csupán az iparűzési adó mérsékelt emelé­sére lát lehetőséget. Mindent egybevetve, azt is hangsúlyoz­ta, hogy az önkormányzatok mellett más ágazatok még en­nél is rosszabb helyzetbe kerül­nek. Kara Pál azonban hozzá­tette, hogy az oktatásügy és a szociális igazgatás nagyobb tá­mogatásra számíthat jövőre. A közgyűlésen Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigaz­gatási államtitkára a közigazga­tási reformról beszélve elmond­ta, hogy a tárca polgárbarátabb közigazgatást szeretne. Ennek érdekében az októberben meg­jelent kormányrendelet alapján radikálisan egyszerűsítik a köz- igazgatási eljárásokat, a koráb­bi öt helyett mindössze két szint maradna: a közigazgatási és a bírói. Ezek közé ékelődik majd az ügyészség, amely egyfajta szűrő szerepet fog betölteni. Zsuffa István elmondta azt is, hogy a közszolgálat színvona­MTI Előzetesen jóváhagyták csü­törtökön a Költségvetési Intéz­mények Érdekegyeztető Taná­csának (KIÉT) szakszervezetei, valamint a kormányzat képvi­selői a költségvetési szféra jövő évi keresetnövelésére vonatko­zó megállapodás-tervezetet. A tervezetet a korábbi KIÉT-ülés vitája alapján fogalmazták meg, kölcsönös kompromisszumokat vállalva. A tervezetben vállal­takat még jóvá kell hagyniuk a szakszervezetek testületéinek, illetve a kormánynak. A meg­állapodást az egészségügyi szakszervezet még nem írta alá, mert a rájuk vonatkozó kereset- emelés feltételeit még nem si­került tisztázni az egészségügyi pénztárral. A megállapodás-tervezetről Szabó Endre, a Szakszerveze­tek Együttműködési Fórumá­nak (SZÉF) vezetője csütörtö­kön az MTI érdeklődésére el­mondta: a reálbér szinten tartá­lának emeléséhez elengedhetet­len, hogy az eddigieknél több pénzt fordítsanak a közigazga­tásban dolgozók szakmai kép­zésére. Ez részben állami fela­dat, de önkormányzati érdek is — mondta az államtitkár, hoz­zátéve, hogy szerinte a folya­matos képzésre szerinte évi 300—400 millió forintot kéne költeni. Az államtitkár szólt ar­ról is: fontosnak tartaná, ha a későbbiekben a jegyzői állás betöltéséhez hasonlóan más közigazgatási állást is pályázat útján lehetne betölteni. Ez is a közigazgatás; színvonalának emelését jelentené, azonban eh­hez mérten növelni kellene az itt dolgozók bérét is. A közigaz­gatási reform kapcsán Zsuffa István elmondta azt is, hogy 1997. január 1-jétől a megyei közigazgatási hivatalok kor­mányhivatalokká alakulnak. Az erről szóló kormányrendelet november végén vagy decem­berben jelenik majd meg. sára törekedtek, figyelembe véve az szja-elvonás mérséklő­dését, valamint a jövőre terve­zett 18 százalékos inflációt. A szakszervezetek és a kormány­zat előzetesen elfogadta, hogy jövő év február 1 -jétől átlago­san 22 százalékos keresetnöve­lést jelentsen a bértábla válto­zása. Ennek éves hatása 20,8 százalék. Változott a kormány­zat korábbi álláspontja, így el­fogadta, hogy a közalkalmazot­tak illetménypótlék-alapját a jelenlegi 9.800 forintról 11.800 forintra emeljék a bértábla-vál­tozással együtt. A teljesítések­re a költségtvetési törvény, il­letve a nyilvános kormányha­tározatok adnak garanciát a szakszervezeteknek. Sikerült kialakítani olyan bértáblát, amely elkerüli az f, g és h fize­tési osztályokba sorolandó köz- alkalmazottak úgynevezett ke­reseti helybenjárását. A tervek szerint az előzetes megállapo­dás-tervezettel a csütörtöki kor­mányülés is foglalkozik. MTI A Magyar Atlanti Tanács és a Német Atlanti Társaság szervezésében pénteken há­romnapos nemzetközi konfe­rencia kezdődik Budapesten, a Margit-szigeti Thermál Ho­telben. A Béke és Stabilitás Európában és azon túl című rendezvényt a két szervezet elnöke, Jeszenszky Géza és Hans Sterken nyitja meg. A háromnapos tanácskozáson előadást tart többek között Hermann Freiherr von Richt­hofen, Németország NATO- nagykövete, James Gads­den, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségé­nek ügyvivője, Somogyi Fe­renc, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársá­gának vezetője, Gyarmati István, a Honvédelmi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára, valamint Martonyi Já­nos volt külügyi államtitkár. Konferencia a biztonságról A költségvetési dolgozók keresetnövelése \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Élek a gyanúperrel, hogy a koalíció nagyon is nagy ka­liberű kamarilla-politikusai vannak akkora kópék, hogy egy-egy kőkemény parla­menti vitát elkerülendő, in­kább kirobbantanak egy olyan műbalhét, amitől az ellenzék minden bizonnyal kivonul a plenáris ülésről. Praktikus megoldás. Senki sem huzakodik, senki sem kötekszik, a szavazások zökkenőmentesek és a tör­vényjavaslatok úgy mennek át a szavazógépezeten, mint forró kés a vajon... A keddi ülés mindeneset­re ezt bizonyította. Az adó­tételek vitája és az új adótör­vény me' zavazása macerás és időt ibló eseménynek ígérke tt, így viszont, hogy az alkotmánybírói botrány miatt kimentek az ellenzéki­ek, villámsebesen „zsák­mányba” lehetett hozni a ha­tározatokat. Nekem — már egyszer pedzettem is — még ez az egész Tocsik-gubanc is gyanús, mert lehet, hogy ez­zel akarják elterelni a figyel­münket valamiről, ami sok­kal fontosabb és rázósabb. Csak azt ne kérdezzék, hogy miről, mert azt egyelőre én sem tudom. Lehet, hogy már „üldözési mániám” van, és az egész csak egy agyrém, de hát mit tegyek? Megszok­tam, hogy figyeljek minden gyanús jelre... Nos, hát megszületett az új adótörvény. És kiderült, hogy a legszegényebbek el­vileg 20 százalék adó meg­fizetésére kötelesek. Azért „elvileg”, mert ahogy azt mindenki tudja, a vállalko­zók legtöbbike is ebbe a kategórába tartozik. Ha hi­szik, ha nem, a ma Magyar- országában a legkevesebb adót (összegszerűen is) a vál­lalkozói réteg fizeti. Magya­rán annak a melósnak, aki negyvenet keres bruttó és ezért évi 106 ezer adót kell fizessen — könnyen megle­het — a főnöke csak évi 36 ezret perkál, mert csak havi tizenötöt vall be jövedelem­ként... Az más kérdés, hogy hatszázas Mercedesen jár— az nem az övé, hanem a cégé, és különben is lízingeli... Az alkalmazotti réteg bérét viszont — főleg a nagyobb cégeknél—azért illik beval­lani, és így pontosan azok ma­radnak hoppon, akik a legke­vesebbet keresik. Aztán az, hogy a főnök adót csal és ezért elméletileg (!) fél lábbal állandóan a dutyiban van, már más kérdés, és főleg nem gaz­dagítja az államkasszát... Te­hát a munkás és az alkalma­zott nem képes befolyásolni a rá vonatkozó adóterhek összegét, míg a vállalkozók ügyesen lavírozhatnak. Énnek az anomáliának a megszüntetése nem lehet csak hatósági kérdés. A régi idők­ben virilis gazdának lenni — tehát első és legnagyobb adófizetőnek — a lehető leg­nagyobb tisztesség dolga volt! Ma baleknak hívnák... A világ tisztessége a beteg! Nem tudunk élni a hirtelen ránk zuhant szabadsággal és demokráciával... A tisztességes világot pe­dig csak a ma is tisztességes életet élő milliók lesznek képesek kikényszeríteni. És ki is fogják! Jutalom 300 tűzoltónak MTI Kiemelkedő munkájá­nak elismeréseként Ble- szity János tűzoltó vezér­őrnagy, országos tűzoltó­parancsnok 300 hivatásos önkormányzati tűzoltót jutalomban részesített. A havi fizetésük nettó 50 szá­zalékának megfelelő össze­get csütörtökön a Belügy­minisztériumban vehették át az érintettek. A nehéz anyagi körülmények kö­zött élő tűzoltók legjobbja­inak jutalmazásához szük­séges pénzt a Tűzoltóság Országos Parancsnoksá­gának éves megtakarításá­ból teremtették elő.

Next

/
Thumbnails
Contents