Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

UJ KELET Panoráma 1996. november 14., csütörtök 9 Rekordok rekordja MTI-Panoráma A Guinness Rekordok Könyve... bekerül a Guinness Rekordok Könyvébe. A kiad­vány ugyanis oly sikeres, hogy a világszerte eddig meg­jelent példányok száma az idén meghaladta a százmilli­ót. Ha összegyűjtenék az ed­dig kiadott összes kötetet, s egymásra raknák, a könyv­oszlop magassága több mint 250-szerese lenne a világ leg­magasabb csúcsa, a Mount Everest magasságának. Amint azt az ITAR- TASZSZ tudósítója a Guin­ness kiadóban megtudta, az idén lesz 45 éve, hogy meg­született a kiadvány ötlete. Az első kötet rá három évre, 1954-ben jelent meg a londo­ni Cityben. A 198 oldalas könyv rögtön felkeltette a vá­sárlók érdeklődését és a meg­jelent példányokat azonnal elkapkodták. Az első kiadástól számí­tott 42 év alatt a könyvet 262 alkalommal adták ki, jelen­leg 32 nyelven jelenik meg, köztük például tamilul, és thaiul is. íme néhány az 1996-ban rögzített legfurcsább rekor­dok közül, amelyek a leg­újabb kiadványba már beke­rülnek: — Az egy időben csóko- lózó legtöbb pár: 710 (USA) — A világ legnagyobb pa-‘ pírdaruja — 16 méter (Ja­pán) — A világ „legszívélye- sebb” embere: egy hindu, aki nyolc óra alatt 31 118 emberrel fogott kezet. Beteg amerikaiak MTI-Panoráma Kereken százmillió ameri­kai —az összlakosság 45 szá­zaléka — szenved valamilyen krónikus betegségben, úgy, mint diabetesben (cukorbaj­ban), szívpanaszokban és arthritisben (ízületi bántal- makban). Ez derül ki a San Francisco-i egyetemnek az amerikai orvostársaság lapja szerdai számában megjelent tanulmányából. Az AFP által idézett tanul­mány szerint 1987-ben min­tegy 90 millió amerikai pol­gár legalább egy krónikus be­tegségben szenvedett. Közü­lük másfél milliót kórházak­ban ápoltak. A tanulmány szerzői vizsgálataik során megállapították, hogy a kró­nikus betegségben szenvedők száma 1990-re százmillióra emelkedett. Kezelésük költsé­gei elérik az évi 659 milliárd dollárt. E százmilliónak csupán egy­negyede 65 éves vagy annál idősebb. A krónikus betegség­ben szenvedők 60 százaléka a 18-64-évesek korcsoportjába tartozik. A tanulmány alapjá­ul szolgáló vizsgálatok veze­tőjének, Catherine Hojfmann- nak véleménye szerint 2030- ra a krónikus betegségben szenvedők száma elérheti 148 milliót. Kezelésük költségei akkor 798 milliárd dollárt tesz­nek majd ki. Árulkodó papagáj MTI-Panoráma Egy Kesa névre hallgató papagáj beárulta tulajdono­sát a rendőröknél, s ezzel hozzájárult egy két évvel korábbi betörés felderítésé­hez. A madár nem egészen jogszerű tulajdonosa, akit „Trükkös” néven ismert a volgográdi alvilág —1994- ben egy lakásbetörésnél tett szert a papagájra. Amikor a napokban a ren­dőrség újfent egy betörés miatt nyomozva átkutatta „Trükkös” lakhelyét, a papa­gáj megszólalt, és jól érthetően elmondta korábbi lakcímét. Ebből kiderült, hogy az a bi­zonyos betörés is „Trükkös” számláját terheli—jelentették a hírügynökségek az ITAR- TASZSZ rendőrségtől szárma­zó információjára hivatkozva. Arról egyelőre nem szólnak a hírek, hogy a rendőrséget nyomravezető okos papagáj visszakerült-e szerető gazdái­hoz, vagy egyelőre bűnjelként a rendőrségen kénytelen tar­tózkodni. A zsidó zene értékes dokumentumai Felbecsülhetetlen érték Az a dal, amelyet a zsidók a világ minden részében is­tentiszteletük végén elénekelnek, feltehetően az alsó- szászországi Braunschweigben született. Legalábbis ezt látszanak alátámasztani azok a dokumentumok, amelye­ket ,a zsidó zene európai központjának” vezetője, Izsák Andor talált egy philadelphiai levéltár pincéjében. Óperui MTI-Panoráma A szexuális érintkezés lehet­séges formáinak gyakorlatilag a teljes palettáját bemutatták azok az ősi perui erotikus ke­rámiák, amelyeket a bécsi Nép­rajzi Múzeumnak adott kölcsön február 2-ig a limai Rafael Larco Herrera Régészeti Mú­zeum. Az Amerika felfedezése előtti korszakból származó mintegy 100 kiállított tárgy kora eléri a 2300 évet is. Főként a mocse kultúra termékei, azé a népé, amely Krisztus előtt 100 és Krisztus után 600 között jelentős királyságot alkotott a mai Peru területén. Az alkotá­sok bizonyítják, hogy már sok évszázaddal a híres inka biro­erotika dalom előtt magasan fejlett kul­túra létezett azon a tájon. A mocsék az emberi élet szinte valamennyi területét, így a szerelmi életet is magas mű­vészi színvonalú kerámiatár­gyakban adták vissza. Ameri­ka más prekolumbián kultúrái­ból alig ismert az erotikus mű­vészet. Ez az első eset az APA oszt­rák hírügynökség szerint, hogy külföldön mutatják be a perui magánmúzeum becses gyűjte­ményét. A limai Rafael Larco Herrera Régészeti Múzeum a legje­lentősebb magánmúzeum Peru­ban: a prekolumbián művészet mintegy 40 ezer tárgyi emlékét öleli fel, köztük 250 erotikus kerámiát. MTI-Panoráma A gyermekkora óta a zsidó zenéhez kötődő Izsák Andor, a müncheni Richard Strauss- konzervatórium tanára felesé­gével, Lux Erika zongoramű­vésznővel Augsburg közelében él, és az ő kezdeményezésére nyílt meg az augsburgi egyete­men a zsidó zene európai köz­pontja. Izsák Andor neve jól ismert a német zenebarátok körében: ő komponálta azt a nagy sikerű balettzenét, amely azóta is alapjául szolgál Augs­burg legnagyobb idegenforalmi látványosságának, a városala­pító római császárra emlékez­MTI-Panoráma A janomamiknak évszázad­okon át sikerült megvédeniük Isten háta mögötti lakóterüle­tüket, a brazil kormánynak a hetvenes évek elején hozott döntése Amazónia állítólag la­katlan térségének benépesíté­séről azonban végzetessé vált az indiánok számára — tudó­sított a bécsi sajtóértekezleten tető Augustus című, jelképek­ben bővelkedő éjféli kútzené- nek. A philadelphiai felfedezést ismertetve, a dpa valószínűnek tartja, hogy az Ejn Koleheinu kezdetű éneket is Braunsch­weigben írták. Izsák Andor a még nem katalogizált doku­mentumoknak ugyanabban a kötegében bukkant rá a hanno­veri zsinagóga részére 1914- ben Alfred Rose akkori karnagy által kiadott Az izraeli istentisz­telet számára című partitúrára. Izsák Andor szerint mindkét dokumentum — a hannoveri és a braunschweigi is — „felbe­csülhetetlen értékű”. elhangzottakról az APA hír- ügynökség. — A földkerekség egyik leggazdagabb ásványi- anyag-lelőhelyét fedezték fel a janomamik földjén: uránt, ti­tánt, bauxitot, drágaköveket ta­láltak ott, de főleg aranyat. A készletek gátlástalan kiaknázá­sa az aranyásókat hozta az in­diánok nyakára; a szerencseva­dászok lerombolták a természe­ti egyensúlyt és felmérhetetlen A braunschweigi partitúrá­ban szereplő énekeket 1843- ban Hirsch Goldberg, a zsina­góga kántora állította össze. Izsák véleménye szerint azon­ban nem ő a szerzője azoknak. Az 1938-ban a nácik által el­pusztított braunschweigi zsina­góga zenéje egész Európa szá­mára iránymutató volt. Kísér­let történt arra, hogy a zsidó zenének egységes arculatot ad­janak. Mindkét értékes dokumentum egyelőre az Egyesült Államok­ban marad, jóllehet a német zsi­nagógák zenéjének rekonstruá­lása „német feladat” — hang­súlyozta Izsák, rámutatva, hogy CD-lemezen készül megjelen­tetni a most fellelt zsidó zenei anyagokat. Lényeges, hogy a felvételnél „képesek legyünk megragadni a zsinagógák lég­körét és a zsidó muzsikusok szellemét” — tette hozzá. károkat okoztak. A brutális be­avatkozás az indiánok életébe 1987 után érte el tetőpontját, amikor három év alatt 45 ezer aranyásó zúdult a janoma- mikra. Az aranyásók inváziója sok janomami számára az első kap­csolatot jelentette a fehérekkel, s végzetes következményekkel járt. Fegyveres összetűzésekre került sor, ezenkívül az arany­ásók olyan fertőző betegsége­ket — maláriát, kanyarót és inf­luenzát —hurcoltak be maguk­kal, amelyekkel szemben a bennszülöttek védtelenek vol­tak. Megfosztották őket létalap­juktól azáltal, hogy lehetetlen­né tették számukra a vadásza­tot és a halászatot. Független szakértők által végzett vizsgá­latok kimutatták, hogy az indi­án területet átszelő folyók hi­ganyszennyezettsége immár életveszélyes szintet ér el. Több kezdeményezés szüle­tett az indiánok megmentésére. Az erősödő nemzetközi nyo­más hatására a brazil vezetés végül látszólag megvonta tá­mogatását az „aranymaffiától”, a janomamik autonómiájáért küzdő szervezet, a CCPY azon­ban kételkedik a kormány őszinteségében, mivel az 1996 második felére ígérte az arany­ásók kitelepítését, de csak a közelmúltban folyósította az ehhez szükséges pénz első rész­letét. Tárgyalások folynak a brazil és a venezuelai kor­mánnyal a janomamik területé­nek esetleges állami felügye­letéről, védelméről. Az arany­ásók elűzéséhez a katonaság, a rendőrség és több minisztérium együttes fellépésére lenne szükség. A CCPY kérte a bra­zil kormányt, hogy az illegális aranyásás felszámolása érdeké­ben vessen véget az aranycsem­pészetnek is. Carey Bell és a többiek MTI-Panoráma _______ Ne héz megmondani, me­lyik a blueszene „legiga­zibb” hangszere. Legtöbben a gitárra esküsznek, s való­ban: a „nagyok” többsége gitározott: Muddy Waters, John Lee Hooker, B.B King, Elmore James (a hangszer egyik specialistája és meg- újítója volt) — s ezzel még csak a feketéket említettük. Szép számmal voltak kitűnő zongoristái is e műfajnak: Memphis Slim, Ray Charles vagy Otis Spann neve iga­zán jól cseng. Jelentőségben nem marad el mögöttük a szájharmonika sem, amelyet sokan hobós, vándorzenész hangszernek tartanak, de nélküle a blues teljesen el­képzelhetetlen lenne. E hangszer sztárjai között em­legetik — mások mellett — Little Waltert, Junior Wellst, a két Sonny Boy William- sont, Sonny Terryt és azt a Carey Bellt, aki éppen ezek­ben a napokban ünnepli hat­vanadik születésnapját. Carey Bell Mississippi ál­lamban született. A többi, zenéhez vonzódó fiatalhoz hasonlóan először ő is élmé­nyeket gyűjtött: hallgatta Muddy Waters és persze az öreg „herflisek” — Little Walter és Sonny Boy Williamson — játékát. A maga szórakozására kezdett el muzsikálni, s nem mind­járt bluesszal, hanem szinte gyermekként egy fehér ze­nekarban country and wes- temnel. O maga is tudta, hogy ez a kis megalkuvás nem tart­hat sokáig, s az ötvenes évek második felében már Chica­góban telepedett le, s az ot­tani városi bluesszal kezdett ismerkedni. Gitározni is megtanult közben és a hat­vanas éveket „átpengette” gitáron és basszusgitáron. A nevét akkor kezdték sűrűb­ben emlegetni, amikor 1968-ban ő is szerepelt Earl Hooker lemezén. Nyomban utána — 1969-ben — saját lemezt készített. Dalait in­kább a pergő ritmusok, mint az elnyújtott, „mesélő” da­lok jellemezték. Gyakran lépett fel együtt a felnőtt korában is bálványozott Muddy Watersszal és Willie Dixonnal. Azzal büszkél­kedhet, hogy 1988-ban ő készítette el a világ első blues CD-jét. Legutóbbi, 1994-ben megjelent lemezé­nek címe: Harpmaster (sza­badon: a herfli — szájhar­monika — mestere). Népes családdal áldotta meg az ég, s nem lehet mon­dani, hogy az alma messze esett volna a fájától. Gyer­mekei közül ugyanis többen követték apjukat a zenei pá­lyán. A legtöbbre második fia, Lurie vitte, aki a gitárt választotta „társául”. Közel van már ő is a negyvenhez és szép sikerek állnak mö­götte is: befogadta együtte­sébe például Koko Taylor, az egyik legkitűnőbb blues énekesnő. Készített saját le­mezt is, de szívesebben em­legetik azt a korongot, ame­lyen apjával együtt muzsi­kál. Jurassic Park MTI-Panoráma Néhány évvel Spielberg műfajteremtő sci-fije után a je­lek szerint valósággá válik a Jurassic Park alapeszméje, va­gyis a rég kihalt állatfajok élet­re keltése, legalábbis ezen fá­radozik egy japán tudós, aki szentül hisz sikerében. Goto Kazufumi, a kagosimai egyetem biológus professzora hétfőn este a BBC tévé tudo­mányos magazinjában elmond­ta: a gyapjas mamut jégbe fa­gyott, s így épségben megma­radt példányaiból igyekszik ivarsejteket kinyerni, s az örökítőanyaggal a ma élő ké­sei rokonfaj, az indiai elefánt egyik hölgypéldányát próbálja megtermékenyíteni. Goto pro­fesszor szerint, néhány évi te­nyésztés genetikailag „tiszta” gyapjas mamutegyedeket fog eredményezni. A japán tudós szerint a Juras­sic Park „igen érdekes film”, jóllehet az abban felvázolt öt­let a valóságban alkalmazhatat- lan. A Spielberg-film történe­te szerint genetikusok olyan, borostyánba kövült ősvilági szúnyogokat keresnek, ame­lyek előzőleg egy dinoszau­ruszt csíptek meg, s a belőlük kinyert, több tízmillió éves dinóvér genetikai kódjainak megfejtésével honosítják meg ismét a rég letűnt állatfajt a Földön. Gotónak ennél jóval rövi- debb hidat kell építenie jelen és múlt között: a gyapjas ma­mut utolsó példányai ötezer évvel ezelőtt szenderültek jobblétre, s a japán tudós hisz abban, hogy a tundra örök je­gébe fagyott egyedek spermái a mai napig megőrizték termé­kenyítő hatásukat. A professzor jövőre indul hosszas expedícióra az észak­szibériai jégmezők mamut­lelőhelyeire, ahol megfelelő „donorokat” igyekszik felku­tatni kísérletéhez. Anyosünnep Peruban MTI-Panoráma A peruiak kétségkívül szeretnek ünnepel­ni. Naptáruk 50 nemzetközi és nemzeti ün­nepet jegyez, de egyes faluközösségek ezt még mindig túl kevésnek találják, s további alkalmakat keresnek. így például október 27- ét, amelyet a szomszédok napjaként tánccal, valamint evés-ivással ünnepelnek. A Limá­tól 750 kilométerre északra levő Lambayeque tartományban odáig mennek, hogy még az anyósokról is megemlékeznek. Az anyósün­nepet február 12-én tartják — 48 órával a sze­relmesek Bálint-napja előtt. De néhány tele­pülés lakóinak még ez sem elég: hogy az ün­nepi alkalmak sorát tovább bővítsék, gyakran az új háztartási gépeket is ünnepnappal „avat­ják fel”. Kihaló őserdei indiánok Kihalás fenyegeti a Föld legnagyobb élő őserdei népét, a janomami indiánokat. A „Fenyegetett Népek Társasá­gának” bécsi sajtóértekezletén Davi Kopenawa törzsfőnök elmondta, hogy az aranyásók „felperzselt” földet hagynak maguk után, mindent megmérgez a hi­gany. Napjainkban már csak 10 ezer janomami él Brazí­liában, s további 6 ezer venezuelai felségterületen.

Next

/
Thumbnails
Contents