Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-13 / 265. szám
1996. november 13., szerda Világkrónika Magyar Távirati Iroda Kadhafi fenyeget Moamer el-Kadhafi líbiai vezető megfenyegette Olaszországot, Franciaországot, Spanyolországot és Portugáliát, hogy országa nem hagyja válasz nélkül a gyorsan bevethető dél-európai több nemzetiségű haderő, az Eurofor létrehozását, és Nagy-Britanniában segítséget nyújt az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) terrorszervezetnek, valamint más európai — többek között balkáni — országokban működő hasonló csoportoknak. Kadhafi szerint Líbia és szomszédai szemében a haderő létrehozása „a békét fenyegető terrorcselekmény”. Támadás a nagykövet autója ellen Fegyveres támadás ért egy jordániai nagkövetségi autót Irakban. A gépkocsivezetőt megölték, és elvitték a diplomáciai csomagot —jelentette a Reuter a jordániai Al-Desztur beszámolója alapján. A gépkocsira sorozatlövést adtak le, miután átlépte a határt. A jordániai—iraki határátkelőt Bagdaddal összekötő 500 kilométeres autópálya hosszú szakaszai lakatlan sivatagon vezetnek keresztül, s gyakoriak a gépkocsik elleni támadások. Merényletsorozat Korzikán Merényletek sorozatát követték el ismeretlen tettesek keddre virradóra Korzika szigetén: Figari faluban a csendőrőr- szoba homlokzatára adtak le géppisztolysorozatot, Ile- Rousse városában pokolgép robbant a helyi kereskedelmi kamara épületénél, komoly károkat okozva, s robbantásos akciók voltak Biguglia városában egy ingatlanügynökségnél, Bastiában a vadászszövetség székházánál, illetve Ajaccio városában egy biztosítótársaság irodájánál is. A merényletek egyik helyen sem okoztak személyi sérüléseket, s egyelőre az elkövetők sem jelentkeztek, ám a hatóságok gyakorlatilag biztosra veszik, hogy a legnagyobb és legradikáisabb korzikai gerillaszervezet, az FLNC úgynevezett „történelmi szárnya” áll a háttérben. Lezuhant egy helikopter Lezuhant egy török katonai helikopter kedden a görög- országi Rodosz szigete közelében. A helikopter négytagú személyzete feltehetően életét vesztette — adták hírül kedd reggel görög rádióadók. A görög védelmi minisztérium délelőtt megerősítette a rádiójelentéseket és közölte, hogy a helikopter Rodosztól mintegy 70 kilométerre délnyugatra zuhant a tengerbe közép-európai idő szerint éjjel két óra körül. A helikopter a NATO földközi-tengeri haditengerészeti erőihez tartozott, és hadgyakorlatban vett részt a térségben. Zaire-i menekültválság MTI Kanada vállalja a kelet- zaire-i menekültválság megol- dása céljából felállítandó nemzetközi haderő vezetését — közölték diplomáciai források az ENSZ székhelyén. Robert Fowler kanadai ENSZ-nagykövet hétfőn nem hivatalos találkozókon vetette fel a javaslatot, amely szerint Kanada irányítaná az elképzelése szerint akár tízezer katonával tervezett hadműveletet. A cél biztosítani a humanitárius segélyek eljuttatását a menekültekhez. A kanadai külügyminisztérium szóvivője nem erősítette meg a hírt. Az AFP kérdésére válaszoló külügyi szóvivő annyit mondott, hogy a probléma sürgős megoldást követel, és Jean Chrétien miniszterelnök szombat óta tizenöt állam- és kormányfővel tárgyalt annak érdekében, hogy „konszenzus alakuljon ki a nemzetközi közösség szerepéről”. A Reuter szerint eddig Fran- ciaország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Mali és a Dél-Afrikai Köztársaság vállalta, hogy csapatokat küld egy több nemzetiségű haderő keretében Kelet-Zaire-ba. Erre azonban mindaddig nem kerülhet sor, amíg nem válik egyértelművé az Egyesült Államok és Nagy-Britannia álláspontja. A washingtoni válasz a közeli napokban várható. Több mint 600 halottja van a Zaire keleti részén két napja kitört kolerajárványnak — közölte egy helyszínen tartózkodó argentin orvos jelentése alapján az AFP. Walter Boni- fazio szerint a Bukavutól száz kilométernyire fekvő Mwen- ga körzetben mintegy 300 ezer menekültet fenyeget a kolera. Az orvos szerint a menekültek közül sokan betegedtek meg vérhasban, maláriában és alultápláltság következtében, az egészség- ügyi szervek pedig kifogytak az antibiotikumokból és fájdalomcsillapító szerekből. A menekültek húsz napja nem kaptak sem élelmiszer-, sem ivóvíz-utánpótlást. Rogyionov az orosz hadsereg helyzetéről Katasztrofális következmények Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter szerint, Oroszországban gazdasági és politikai téren egyaránt a végletekig bizonytalanná vált a helyzet. A fegyveres erők pedig olyan határra jutottak, amelyen túl a harckészültség további csökkenése „beláthatatlan, katasztrofális következményekkel járhat”. MTI Rogyionov minderről a fegyveres erők vezetésének moszkvai tanácskozásán beszélt. Ezen megvonták az idei kiképzési év mérlegét. A miniszter érintette a hadsereg elégtelen finanszírozásának lehetséges következményeit, és kitért a katonapolitikai helyzetre. Mint mondta, a nemzetközi katonaistratégiai körülmények alakulása nem csupán bizonytalan- sági övezetek kialakulásához, de fegyveres konfliktusokhoz is vezethet, amelyek befolyásolhatják Oroszország biztonságát. Rogyionov elmondta, hogy Viktor Csernomirgyin kormányfővel a nap folyamán külön is tárgyalnak a hadsereg helyzetéről, illetve annak reformjáról. Korábban a miniszter már figyelmeztetett, hogy a hadsereg elégtelen finanszírozása „fölöttébb negatív és kiszámíthatatlan” fejleményekhez vezethet. Moszkvai megfigyelők szerint, a keddi tanácskozáson ismét sötét képet festő védelmi miniszter alighanem igyekszik elérni a hadsereg jövő évi költségvetési támogatásának növelését, amely az előirányzatban a tavalyi alatt marad. Az orosz hadseregben hagyományosan attól is függ a miniszter tekintélye, hogy miként képviseli a katonák érdekeit, és mennyi pénzt képes „kiverekedni” a fegyveres erőknek. A kormányt és a minisztert az elmúlt időszakban sokat bírálták a hadseregben amiatt, hogy hónapszámra elmarad az illetmények kifizetése. Az orosz védelmi tanács hétfői ülésén szintén a hadsereg finanszírozása volt az egyik fő téma, miután nyár óta nem kaptak illetményt a katonák. A pénzügyminisztérium illetékese közölte, hogy november közepéig az októberi illetményekkel bezárólag rendezik az elmaradásokat. Román választási kampány ____ ______ Us zítás a polgárháborúra? MTI A Pro TV magántelevízió kedd esti, Emil Constantinescu és Iliescu közötti új párviadala előtt napközben mindkét tábor folytatta kampányát. A Szociáldemokrata Unió székhelyen vasutas-, bányász- és oktatási szakszervezeti vezetők biztosították támogatásukról Emil Constantinescut. A mintegy 300 ezer taggal rendelkező három központ az első forduló előtt a Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió támogatásáról írt alá megállapodást. Iliescu elnök hétfőn találkozott őt támogató szakszervezeti vezetőkkel, kedden pedig mellette kiálló nyugdíjas szervezetek képviselőivel folytatott eszmecserét. Emil Constantinescut biztosította támogatásáról Victor Surdu, az Agrárpárt elnöke. Az Agrárpárt a Centrum Unió tagjaként vett részt a választásokon, de nem jutott be a parlamentbe — az előző szenátusban kezdetben a kormánytöbbséget támogatta, később az MTI Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kedden Kairóban hivatalosan megnyitotta a harmadik Közel-keleti és Észak-afrikai Gazdasági Konferenciát, amelyen csaknem négyezer üzletember és kormányhivatalnok vesz részt mintegy nyolcvan ország képviseletében. (Líbia, Irak és Irán nem kapott meghívót.) A megnyitón Warren Christopher amerikai külügyminiszter — aki előzőleg a hebroni csapatvisszavonásról tárgyalt Mubarakkal —magasztalta Egyiptom gazdasági vonzerejét és a béke- folyamatban játszott „nélkülözhetetlen szerepét”. Egyiptom volt az első arab ország, amely RNEP-vel próbált összefogni. Az Ilié Verdet vezette Szocialista Munkapárt, amely november 3-án kiesett a parlamentből, jelezte viszont, hogy semmiképpen sem fogja Constantinescut támogatni. Ion Iliescu levélben válaszolt a Vatra Romaneasca nevű nacionalista szervezetnek, amely aggodalmát fejezte ki, hogy „az RMDSZ kormányra jutásával a magyar kisebbség etnikai alapú területi autonómiára és kollektív jogokra tehet szert”. Az államfő azt írta, osztja az aggodalmat, de kifejezte reményét, hogy a politikai erők nem fognak olyan engedményeket tenni az RMDSZ-nek, amelyek „a legsúlyosabb károkat okozhatnák a román államnak és területi integritásának”. A keddi lapok közül több bírálta Ion Iliescu szombati, gyulafehérvári beszédének hangvételét. Ion Cristoiu, az Eveni- mentul Zilei főszerkesztője Uszítás polgárháborúra? című vezércikkében azt írja, hogy Iliescu kijelentései a Romániát az eddigi kormánypárt békemegállapodást írt alá Izraellel, most pedig más államokkal együtt segít a békefolyamat előmozdításában — mutatott rá. Mubarak méltatta a külügyminiszteri posztjáról leköszönő Christopher erőfeszítéseit a közel-keleti problémák orvoslására, emlékeztetve a palesztinok, illetve Jordánia és Izrael között aláírt megállapodásokra. A kairói konferencia szónokai között volt az Európia Uniót képviselő Dick Spring ír külügyminiszter, valamint Jevgenyij Jaszin orosz gazdasági miniszter (az Egyesült Államok és Oroszország a két társvédnöke az 1991-ben Madridban beindított, most azonban egy helyben topogó békefolyamatnak). veresége nyomán fenyegető veszélyekről azzal a kockázattal járnak, hogy radikalizálják mind saját, mind ellenfele táborát — ez pedig komoly szociális feszültségeket támaszthat, polgárháború felé taszíthatja az országot. Adrian Nastase, az eddigi román kormánypárt ügyvezető elnöke kedden ismét abbeli aggodalmának adott hangot, hogy a Konvenció és a Szociáldemokrata Unió titkos megállapodást kötött, azzal a következménnyel, hogy az előbbi kettő enged egy „olyan politikai alakulatnak, amelynek programja ellentétes a nemzeti érdekkel”. Állítása alátámasztására Nastase sajtóértekezletén részleteket idézett az RMDSZ 1993-ban benyújtott kisebbségi törvénytervezetének a regionális autonómiára és az anyanyelv használatára vonatkozó részeiből. A tervezetet meg sem vitatta a parlament. Kényelmes többség híján az új kormány ki lesz téve „az RMDSZ nyomásának és zsarolásának” — állította Nastase. A palesztinok és az izraeliek még mindig nem tudtak megegyezni abban, miképpen hajtsa végre az izraeli hadsereg a ciszjordániai Hebronból való részleges csapatkivonást, amelynek már márciusban meg kellett volna történnie a tavaly szeptemberben aláírt megállapodás értelmében. Christopher és Jasszer Arafat palesztin vezető hétfő éjjeli megbeszélése után Dennis Ross amerikai különmegbízott—aki a Hebron kérdésében folytatott izraeli—palesztin tárgyalásokon próbált meg közvetíteni-—kedd reggel ismét tárgyalt Arafattal, és szerdáig Kairóban marad, szükség esetén izraeliek és palesztinok rendelkezésére állva. Közel-keleti gazdasági konferencia ^ Hírről % hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Ha Magyarországon még egy pillanatig is kétséges, Oroszországban már a napnál is világosabb, hogy a szervezett maffiái bűnözés a lehető legteljesebb mértékben összefonódik a hatalommal. Csakhogy amíg nálunk a kérdést a jelenlegi hatalom irányába szokás feltenni, addig Oroszországban mindez a letűnt hatalomra vonatkozik. Pontosabban az orosz szervezett bűnözés egész egyszerűen a kommunista hatalom hajdani birtokosainak hitbizománya. Nem is csoda! A párt és a hadsereg, na meg a KGB olyan hihetetlen hatalommal rendelkezett, annyira szabad kezet kapott, hogy teljes képtelenség azt várni tőlük; erről valamikor is „leszokjanak...” Miért is tennék? így jól élnek, a jelenlegi hatalom sem tud velük mit kezdeni, hiszen szervezettségüket a régmúltból örökölték, és az tökéletes. „Fegyveres” erőik forrása szinte kiapadhatatlan, annál is inkább, mert a jelenlegi katonaság is a létminimum alatt tengődik, hajléktalan, és amennyiben leszerelik, nincs más kiútja, mint a bűn- szövetkezetek zsoldjába állni. A magyar nagymenők között is roppant divatos volt elcsapott orosz és ukrán testőröket tartani, de amint azt látjuk, beigazolódott a rendőrség különleges szolgálat főnökének sötét jóslata: éppen ők vették át a magyar bűnözés feletti hatalmat. Oroszországban viszont milliószámra csellengenek a leszerelt katonák, és immár az is előfordult, hogy bandákba verődve ölnek és fosztogatnak. Amint az ismeretes, az orosz bandák között kemény érdekellentétek vannak, és ezek feloldására a lehető legdurvább módszereket szokták alkalmazni. Nem fenyegetőznek, nem pofozkodnak, hanem azonnal két kiló trotillal nyitnak, amint azt a napokban egy moszkvai temetőben is tették az egymás ellen acsarkodó hajdani afganisztáni veteránok. Pedig nem vérbosszúról volt szó, nem valamiféle megtorlásról, hanem egy „egyszerű” válaszról. Tavaly ugyanis pontosan azok robbantották fel bombájukat, akiket most felrobbantottak. És mindezt miért? A szesz- és dohányimport koncessziós jogáért. Meggyőződésem, hogy azt, ami jelenleg Oroszországban folyik, nem lehet megfékezni a demokrácia keretein belül. Ezt csak az idő tüntetheti el, amennyiben az életszínvonal nem „termel” újabb gengsztereket. A másik megoldás pedig a terror lenne, a diktatúra. Igen ám, de az egészen biztos, hogy az is a bűnözők kezébe csúszna át. Hogy mi a teendő? Senki sem tudja.
