Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-13 / 265. szám
Hazai krónika 2 1996. november 13., szerda Az országházból ieletltflll! I ,, Magyar Távirati Iroda alapján 'ii' ni" ................Mini ÁP V RL-bizpttság A Horus Rt., a Vektor Rt. és az 1000. Ügyvédi Iroda képviselőinek meghallgatásával folytatódott kedden az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) korrupciógyanús ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság munkája. A meghallgatásra az Utilitas Rt. képviselőjét is meghívták, ám Bernhardt Barnabás —, aki egyelőre egyedül jogosult képviselni cégét — nem jelent meg. Bernhardt arra hivatkozik: ellene rendőrségi vizsgálat zajlik, és válaszai felhasználhatók lehetnek az eljárásban. A zömében fővárosi ön- kormányzatok nevében az ÁPV Rt.-vel szemben eljáró 1000. Ügyvédi Iroda képviselője, Dantesz Péter az ügy állását felvázolva értetlenségének adott hangot, hogy a privatizációs részvénytársaság nem hajlandó végrehajtani az ÁPV-t elmarasztaló jogerős bírósági határozatokat. Ezzel kapcsolatban a vizsgálóbizottság elnöke, Deutsch Tamás (Fidesz) megállapította: nem helytálló az ÁPV Rt. álláspontja, miszerint csak a Dunaferr- per precedens értékű, hiszen a belterületi földek után az önkormányzatoknak járó kártérítési követelések jogszerűségét már korábbi, 1992-ben és 1994-ben született bírósági határozatok is megállapították. Az ügyvédi iroda képviselője kifejtette: 1996 februárjában levelet kaptak Suchman Tamás tárca nélküli privatizációs minisztertől, aki a még zajló eljárásokban peren kívüli megegyezést ajánlott, és ennek lebonyolítására Tocsik Mártát mint tanácsadót jelölte meg. A tanácsadónővel az 1000. Ügyvédi Iroda képviselői többször találkoztak, de a tárgyalások egyre nehezebben zajlottak, majd idén augusztusban meg is fenekiet- tek.—Az ÁPV Rt.-vel szemben végrehajtási eljárást indítottak a nyáron, mert a privatizációs szervezet nem volt hajlandó teljesíteni a jogerős bírósági ítéletek szabta kötelezettségeket — közölte az ügyvéd. AUamházJtartási törvény A napirend előtti felszólalások után az államháztartási törvény módosításának általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az előterjesztő Pénzügyminisztérium nevében Akar László, a tárca politikai államtitkára elmondta: az államháztartásról szóló, 1992 májusában elfogadott törvény első átfogó felülvizsgálatát tavaly novemberben végezte el a Tisztelt Ház. Ennek eredményeként ez év január 1-jétől bevezették a kincstári finanszírozás rendszerét, felállt az államkincstár. Az új központi intézmény révén gyorsabban történhet a költségvetési tervezés, a központi intézmények finanszírozása, pénzelszámolása szigorúbb rendben történik. Az államtitkár rámutatott: a mostani törvénymódosítás alapján a legjelentősebb változás az lesz, hogy a társadalombiztosítási alapok finanszírozási rendje is beleilleszkedik majd a kincstári elszámolásba. Egyúttal az Ország- gyűlés és a kormány által létrehozott alapok, köztük a média tevékenységét finanszírozó alapok elszámolását is bevonják a kincstárba. A jövőben nagyobb mértékben igazodik majd a társadalombiztosítási alapok költségvetési tervezése a központi költségvetéshez, így a törvénymódosítás kimondja: a kormánynak szeptember 30-áig kell benyújtania a következő évi költség- vetésitörvény-javaslatot, a tb-alapok esetében ez a határidő október 15. lesz. Sqjtótájékozíatók Az Országgyűlés keddi ebédszünetében először a Fidesz tartott sajtótájékoztatót. Varga Mihály a jövő évi költségvetésről mondta el véleményét. Hangsúlyozta, hogy pártja számos módosító indítványt terjesztett be a dokumentumhoz. Szeretnék elérni, hogy több pénz jusson az oktatásra, az igazságszolgáltatásra és a területfejlesztésre. Varga Mihály végül sajnálattal állapította meg, hogy a személyijöve- delemadó-törvény tárgyalásakor a kormánypárti képviselők elvetették a gyermekek után járó adókedvezmény lehetőségét. Póda Jenő (MDF) a honvédséget érintő ügyekről beszélt. Mint mondta: szerencsés dolog, hogy a szolgálati törvény módosítása kapcsán az ellenzéknek és a kormánypártoknak sikerült konszenzusra jutniuk. így — az előterjesztés eredeti céljának megfelelően — kivételes esetekben 55 éves kornál is tovább szolgálhatnak a hivatásos állományhoz tartozók. Feltétel azonban, hogy csak a férfiak öregségi nyugdíjkorhatáráig tarthat a meghosszabbítás, csak akkor lehet szó róla, ha az érintett is hozzájárul, tábornokok esetében pedig ki kell kérni az Országgyűlés honvédelmi bizottságának véleményét a döntéshez. A költségvetés volt a KDNP tájékoztatójának témája. Gáspár Miklós utalt arra: a kabinet még mindig törvényt sért azzal, hogy a központi költségvetési törvényjavaslattal egy időben nem nyújtja be a tb-alapok költségvetését. A honatya a javaslat egyetlen pozitívumának azt tartja, hogy javulhatnak a beruházások feltételei. A nyugdíjbiztosító közgyűlése Januártól emelt nyugdíjak MTI A korábban javasolt 19,3 százalékkal szemben 19,5 százalékos nyugdíjemelést indítványoz januártól a Népjóléti Minisztérium. A javaslatot keddi közgyűlésén támogatta a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat. A nyugdíjemelésről várhatóan e héten, csütörtökön tárgyal a kormány. A testület döntése értelmében 1997. január 1-jétől mindazok emelt nyugdíjat kapnak, akik ez év december 3,1-éig nyugállományba vonulnak. A januári nyugdíjemelés — tájékoztatta a közgyűlést követően az újságírókat Szeremi Lászlóné al- elnök — azt jelenti: a jövő év közepén csak akkor lesz újabb nyugdíjemelés, ha a KSH adatai szerint 1996-ban ennél magasabb volt a nettókereset-ki- áramlás. (Mint ismeretes, a nyugdíjakat minden esztendőben az előző évi nettó-bérkiáramlás arányában növelik.) Amennyiben a januári emelés meghaladja az ez évi bérkiáramlást, a nyugdíjasokat semmilyen hátrány nem érheti, ellátásuk csökkentése szóba sem jöhet—szögezte le az alelnök. A terhet ez esetben a nyugdíj- biztosítónak, illetve a központi költségvetésnek kell viselnie. A nyugdíjbiztosító azt akarja: a kormány hozzon határozatot arról, hogy a központi költségvetés ebben a helyzetben megtéríti a különböze- tet a nyugdíjbiztosítási alap számára. Az önkorányzat arra is javaslatot tett, hogy a népjóléti tárca indítványában szereplő 7000 forint helyett 9000 forint legyen az emelés felső határa. A most javasolt nyugdíjemelés egyébként 5—6 milliárd forinttal igényel több forrást a korábban kalkuláltnál, amelyre 113 milliárd forintot terveztek. A közgyűlés megtárgyalta az államháztartási törvény módosításáról szóló javaslatot. Ezek között szerepei, hogy — amíg az idén „kísérleti jelleggel” — jövőre már kötelezően a kincstár kezelné a társadalombiztosítási alapok folyószámláit. Thuma József, a kincstár elnöke ezzel kapcsolatban felhívta a közgyűlés figyelmét arra: a kincstár nem hatóság, hanem egy bankszerű szolgáltatást nyújtó szervezet, tehát nem veheti el a számlatulajdonos pénzét. Szerepe egyetlen bankéhoz sem hasonlítható, hiszen korlát nélküli — ugyancsak meghatározott összegig kamatmentes — hitelt nyújt a tb-önkormányzatoknak. Ebben a hónapban például 34 milliárd forint kölcsönt adtak a nyugdíjbiztosítónak, mondta, és szerinte erre egyetlen más pénzintézet sem lenne képes. A kincstár elnökének hozzászólását hosszú vita követte, amelynek végén a testület úgy határozott: a tb-önkormány- zatok és a kincstár közötti együttműködést kormányrendeletben kell szabályozni — ismertette a sajtótájékoztatón Vágó János elnök. A testület emellett leszögezte: egyetért a tb-önkormányzatokrói szóló jogszabály megváltoztatásával, de a módosítást nem most, hanem legkorábban jövő tavasszal, a testületek mandátumának lejárata előtt tartja indokoltnak. Elfogadták az adótörvényeket Az ellenzék távollétében gyors egymásutánban fogadta el az Országgyűlés a jövő évi adótörvényeket. A végszavazások során a helyzetnek megfelelően a hat adótörvényt mindössze néhány ellenszavazattal, illetve tartózkodással fogadták el a koalíciós képviselők. MTI Az Országgyűlés számos ponton módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, amelynek alapelvei ugyan nem változtak, mégis sok újdonságot tartalmaz. Az egyik legjelentősebb újdonság az adótábla. Az új tábla indulókulcsa 20 százalék, a legmagasabb adókulcs, amely 1 100 000 forint felett fizetendő, 42 százalék. A teljes adótábla a következő kulcsokat tartalmazza: 0—250.000 forint 20 százalék 250 001—300 000 forint között 50 000 forint és a 250 000 forinton felüli rész 22 százaléka 300 001—500.000 forint között 61 000 forint és a 300 000 forinton felüli rész 31 százaléka 500 001—700 000 forint között 123 000 forint és az 500 000 forinton felüli rész 35 százaléka 700 001—1 100 000 forint között 193 000 forint és a 700 000 forinton felüli rész 39 százaléka 1 100 001 forinttól 349 000 forint és az 1100 000 forinton felüli rész 42 százaléka Az adótáblát adójóváírás egészíti ki, amely a bérjövedelem 20 százaléka, de nem több mint havi 3600 forint. A bér fogalma nem változik, továbbra is ide tartoznak a munkáltatótól a munkaviszonyra tekintettel kapott jövedelmek, kivéve azokat, amelyekhez egyéb címen kedvezmények kapcsolódnak. Ilyen például a munkáltatói önkéntes pénztári hozzájárulás, a munkanélküli segély és a táppénz. Az adótábla és az adójóváírás együttes hatásaként a Pénzügyminisztérium számításai szerint a nettó keresetek minden jövedelemsávban nőnek. Mezőgazdasági tárgyalások MTI _____________ A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Földművelésügyi Bizottságának öt képviselője kétnapos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szlovák parlament tagjai elsősorban hazánk EU-csatlakozásra való felkészüléséről kívántak tájékozódni. A delegáció kedden tárgyalt az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának tagjaival, látogatást tett a Földművelésügyi Minisztériumban, és megbeszéléseket folytatott a Magyar Agrárkamarában. A tárgyalásokról Vajda László, az FM főosztályvezetője tájékoztatta kedden az MTI-t. Elmondta: az Anton Poliak bizottsági alelnök által vezetett küldöttséget a minisztériumban Jójárt László helyettes államtitkár fogadta. A megbeszéléseken kiderült, hogy mindkét ország hasonló gondokkal néz szembe az EU-csatlakozás során. Fontos kérdésnek tartották mindkét részről a jogharmonizációt, valamint az EU joganyagának adaptálását a helyi viszonyokra. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy mindkét ország mezőgazdaságának támogatottsága rendkívüli alacsony szintű az EU- tagországokéhoz viszonyítva. Közös nézetet vallottak arról is, hogy a CEFTA-együttműkö- dés hasznosan segíti a felkészülést az EU-tagságra. A megbeszéléseken a felek jelezték azt is, hogy a felkészülés során bizonyos közös érdekű kérdésekben szükséges lehet az együttes fellépés is. A szlovák parlamenti képviselők kitértek arra, hogy Pozsonyban is meg kívánják majd alakítani a szlovák parlament földművelésügyi bizottságának EU-csatlakozási albizottságát. A garéi hulladéktároló MTI Garé környezetét nem kell katasztrófa sújtotta területté nyilvánítani — mondta Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a tárcánál kedden délután rendezett rendkívüli sajtótájékoztatón. Politikai felelőtlenségnek nevezte a miniszter Illés Zoltánnak, a Fidesz alelnökének a garéi hulladéktárolóval kapcsolatos bejelentését. Kovács Árpád helyettes államtitkár elmondta, hogy rendkívül toxikus dioxin- fajtát nem mutattak ki a mérések során. Az tény. hogy a tárolón kívüli területen is találtak klór-benzolt, ami kevésbé veszélyes szennyező anyag, de még nincsenek pontos adatok kiterjedtségéről. Több mint egy hónap szükséges az elemzésekhez. ezt követően kötelezik a Budapesti Vegyi Műveket a kárelhárítás megkezdésére. ÚJ KELET Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy egyesek miként merik a bátorságot venni arra, hogy a magyar gazdaság pozitív tendenciáiról beszéljenek?! Mintha a gazdaság egy önálló — az állampolgárok helyzetétől gyakorlatilag teljesen független —, valami elvi „izé” lenne, amit csak a szakavatottak érthetnek, láthatnak. Mint a mesében: az udvaroncok közül senki sem meri kimondani, hogy semmit sem lát, mert akkor hülyének nézik. Pedig A KIRÁLY MEZTELEN!!! A makrogazdaság nem szent tehén! Szemlélni rengeteg aspektusból lehet és éppen az a katasztrófa, hogy a különböző közgazdasági iskolák homlokegyenest mást tartanak pozitív effektusnak! Ami az egyiknek kedvező ómen, az a másiknak a gazdasági összeomlás előjele... A makrogazdaságról önmagában elmélkedni ostobaság, hiszen ez pontosan olyan, mintha egy soha be nem mutatott színházi előadásról írnánk hangzatos kritikát! A makrogazdaság nem más, mint eszköz a társadalom és az egyén boldogulásához. Lehetnek persze kisebb-na- gyobb makrogazdasági kilengések, azonban ezek automatikusan bemozdítják az újabban mikrogazdaságnak nevezett kézzel fogható valóságot! Szó sincs arról, hogy a „két gazdaság” egymástól független életet élhet huzamosabb ideig! (Mellesleg, az is megérne egy misét, hogy kinek a beteges agyában született meg a mikrogazdaság kifejezés? Vagy talán szándékos, és azt akatja ezzel sugallni, hogy a polgárember problémái apró, szóra sem érdemes dolgok?) Miféle átmeneti javulás az, amikor a már amúgy is kibírhatatlan fűtési díjakat 20—25 százalékkal emelik? Ugyan minek örüljünk, amikor már vérkészítményekre sincs pénze a kórházaknak, és egy kiló kenyér szép sunyin 120 forint lett? Kinek van kedve örülni, ha kukázó nyugdíjasokat lát, és ahogy a költő mondja: „mindenütt csak nyomor szivárog, mint hülyék orcáján a nyál?!” Hogy örüljön az ember annak, hogy csökkennek az ország külföldi tartozásai, ha a sajátjai egyre csak nőnek? Azt hiszik, nem világos előttünk, hogy a miénkből adakoztak? Mitől repessen a szívünk? Hogy napról napra egyre jobban leépülünk és ellehe- tetlenedünk, vagy talán annak, hogy immár a kemény és tisztességes munka is eredménytelen? Miért kell nekünk megérteni, és eltűrni, hogy amatőrök kísérleteznek a pénzünkkel, és miközben a világon mi magyarok fizetjük a legtöbb társadalombiztosítási járulékot, az egész nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer összeomlik? Addig pedig, amíg az infláció csak az ígéretekben csökken, és a gyakorlatban minden egyre drágább, kár a javulás jeleit emlegetni. Inkább hallgassanak!
