Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

UJ KELET 1996. november 12., kedd 5 Emelik a dohány felvásárlási árát MTI Fajtáktól függően 30—40 százalékkal emeli jövőre a dohány felvásárlási árát az egyik legnagyobb hazai fel­dolgozó, az amerikai résztu­lajdonban lévő Nyíregyházi Dohányfermentáló Rész­vénytársaság. Az árnövelés­ről és annak mértékéről a Magyar Dohánytermelők Or­szágos Szövetségével állapo­dott meg a NYIDOFER Rt. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a Káliói és a Pallagi nevet viselő dohány­fajta felvásárlási ára 40 szá­zalékkal emelkedik. A Virgi­nia típusú dohányért 35 szá­zalékkal fizetnek majd töb­bet, a Kerti fajták átvételi ára 30 százalékkal lesz maga­sabb. A keleti országrészben felvásárló NYIDOFER Rt. a felvásárlási árat szerződésben garantálja, s vállalja, hogy minden megtermelt dohányt átvesz a termelőktől. Bittner Imre, a nyíregyhá­zi társaság marketing-igazga­tója az MTI tudósítójának elmondta: az áremeléssel sze­retnék elérni, hogy a térség­ben növekedjék a dohány­termő terület, s a jelenlegi 8—10 ezer tonnás termés- meny-nyiség két-három éven belül elérje a 13—14 ezer tonnát. A NYIDOFER Rt. a továbbiakban is készpénz­előleget fizet a termelőknek, s az összeget a leadott áru ellenértékéből vonják majd le, 8 százalékos kamat felszá­mításával. Kedvező kamato­zású hitelt adnak műtrágya, növényvédőszer és kacsgát­ló vegyszerek beszerzéséhez. Az amerikai érdekeltségű cég ösztönzi az öntözési rendsze­rek kiépítését és a szárítók ki­alakítását is: a befektetések­hez kis kamattal hitelt, illet­ve vissza nem térítendő támo­gatást nyújt. A dohánytermelők szövet­ségének véleménye szerint a jövő évi áremelés vonzóvá teheti a termesztést, hiszen a jövedelmezőség végre elfo­gadható szintre emelkedik. Földárverés Apagyon Kincset érő erdő Az erdő kelendő Fotó: Bozsó Katalin Munkatársunktól Szép számú érdeklődő gyűlt össze az apagyi művelődési házban a megyei Kárrendezé­si Hivatal által meghirdetett hétfői földárverésre. A szerve­zők előzetes elképzelése be­vált, ugyanis amelyik liciten erdőt írnak ki, ott tolonganak a maradék kárpótlási jeggyel rendelkező emberek. Két időpontban hirdetett meg a hivatal árverést. A dél­előtt kilenc órain a volt FEFAG tulajdonában lévő területek kerültek fel a lajst­romba. Több parcellára bont­va, összesen 14 hektár, mint­egy 51 aranykoronát érő er­dőre lehetett licitálni közös művelési és ültetvénykezelé­si kötelezettséggel. A tizenegy órára kiírt liciten a mezőgazdasági főiskola tan­gazdaságának földjei kerültek terítékre. A sok apró méretű föld összesen közel 70 hektár volt, amelynek fele, mintegy 120 aranykorona értékben szin­tén erdő volt. A késő estébe nyúló árverésen ezeken felül 36 korona értékű 10 hektár gyep, illetve egy 200 aranyko­ronát érő, 30 hektáros szántó került kalapács alá. Nemei befektetési tanácsadó A pénzt hagyni kell dolgozni! A kép bal szélén Pető Béla területi vezető Fotó: Racskó „Minden ellentmondó híreszteléssel szemben egyre élénkül a megyei pénzügyi befektetési piac. Értelmet­len a szegénységre hivatkozni, mikor a tíz évvel ezelőt­ti Trabantokat, Wartburgokat mára a legtöbb ember le­cserélte Audira, Opelre.” — Mindezt Pető Béla, az évi 15 milliárd márkás forgalmat lebonyolító németországi központú OVB Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó cég megyei területi vezetője mondta, a nyíregyházi iroda megnyitóján. Munkatársunktól Köszöntőjében utalt arra, hogy a nyugati pénzügyi kö­rök egyre kedvezőbben ítélik meg Magyarországot, s hama­rosan hitelképességi besorolá­sunk kikerül a „kockázati” ka­tegóriából. A cégük meglátása szerint hazánkban fejlődik leg­dinamikusabban a befektetési piac, ez a nyolc európai ország­ról — közöttük Németország­ról, Hollandiáról vagy Cseh­országról — szóló kimutatá­sukból derült ki. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében az emberek ugyanúgy élnek és fejlődnek, mint más­hol, így számukra nem volt meglepő a közeli, debreceni iroda után a legkeletibb megyé­be átköltözni. A cég filozófiá­ja szerint a pénzt hagyni kell dolgozni, s a lakosságnak leg­inkább erre van szükségük, il­letve arra, hogy növekedjék a biztonságérzetük. A tanácsadó vállalat nem saját termékeit kí­nálja, hanem bankok, biztosí­tók, lakástakarékok vagy nyug­díjalapok lehetőségeit. Az ér­deklődőknek az igények szerin­ti teljes kínálati skálát megmu­tatják, szakértői ajánlattal kísér­ve, s választás után ugyanazon áron juthatnak hozzá a szolgál­tatáshoz, mintha azt közvetítés nélkül tették volna meg. A fogyasztói árak alakulása MTI A fogyasztói árak 1,4 száza­lékkal emelkedtek októberben szeptemberhez viszonyítva. Egy évvel korábban, 1995 októberé­ben a fogyasztói árak egy hónap alatti növekedése még 2,3 szá­zalékot tett ki, a 12 hónap alatti emelkedés pedig 29 százalékot. Az egy hónap alatt bekövet­kezett áremelkedésnek a KSH szerint piaci okai voltak. Ezidő alatt az élelmiszerek ára 1,7, a ruházkodási cikkek ára 4,1 szá­zalékkal lett magasabb. Az élel­miszereken belül legnagyobb mértékben a tojás ára ment fel, legkevésbé pedig a cukor ára nőtt. A ruházkodási cikekk árá­nak 4,1 százalékos, átlagot meg­haladó emelkedése a KSH sze­rint az őszi, illetve a téli szezon­cikkek magasabb árának volt a következménye. Az elmúlt 12 hónapban a fogyasztói árak át­lagosan 21 százalékkal nőttek. A támogatási rendelet még várat magára Nincs döntés almaügyben Lefler György (Új Kelet) November 11-én, hétfőn dél­után ülésezett az Alma Termék- tanács elnöksége az újfehértói kutatóintézetben. Legutóbb — szeptember 28-án — ugyancsak Újfehértó adott helyet az alma fórumának. Akkor, az almaérté­kesítésében beállt piaci zavar elhárítása miatt összehívott ta­nácskozáson a tárgyaló felek azzal álltak fel az asztaltól, hogy október 1-jétől a termelők 200 ezer tonna ipari alma eladásához együttesen 500 millió forint tá­mogatást kapnak. A feldolgozó- üzemekbe beszállított alma ki­logrammját 2,50 forinttal dotál­ja majd az állam, így a léüzemek bruttó 20 forintot fizetnek ki a gyümölcs kilogrammjáért. Szó volt továbbá arról, hogy az ál­lam ugyancsak támogatja majd az étkezési alma exportját, itt 20 ezer tonna mennyiséget megje­lölve, 4,50 forint támogatási mértékkel, szintén október 1- jétől kezdődően. Feltételként elhangzott, hogy a nettó export árbevétel 5 ezrelékét a termelőknek egy úgynevezett intervenciós alap­ba kell befizetniük. Nos, a teg­napi elnökségi ülés az alma tá­mogatottsága szempontjából ugyanott tartott, mint másfél hónappal korábban. A várt in­tervenciós támogatásról ez ide­ig az Alma Terméktanácshoz semmiféle információ nem ér­kezett. Mint azt Jakab Ferenc, a Terméktanács soros elnöke elmondta, az idei, roppant ne­héz almaszezon lassan lecsen­gőben van, s ha a kívánt ered­ményt nem egészében sikerült is megvalósítania a Termékta­nácsnak, a pattanásig feszült helyzeten, a termelői elkesere­désen valamelyest mégiscsak enyhíteni tudtak. Az FM támo­gatási rendeletének megjelené­se ugyan még várat magára, de — bizonyos információk sze­rint — tudvalévő, hogy dr. La­kos László miniszter azt már ellátta kézjegyével. Kovács Lajos, az Alma Ter­méktanács információs me­nedzsere a következő adato­kat hozta nyilvánosságra: szeptembertől október 1-jéig 89 991 tonna, míg október 1- jétől november 11-éig össze­sen 355 580 tonna almát vit­tek a termelők a feldolgozók­hoz. Egy—két léüzem a 200 ezer tonnás kontingens túllé­pésére következtetve, máris csökkentette az alma árát. Ám hamar visszakoztak, mert a be­szállítók faképnél hagyták őket. Sajnos, a sorban állás még ma is jellemző a léüzemek kör­nyékén. Az Alma Terméktanács ezt követően tagfelvételi kérel­mekről döntött, nem kevesebb mint húsz új tagot (céget) üd­vözölhetünk november 1 l-étől az Alma Terméktanácsban. A Terméktanács egy új könyv kiadását is segíti, amely az al­mát tárgyalja komplex módon, s amely minden bizonnyal nagy érdeklődésre számíthat. Mérnökkamarák MTI Várhatóan november vé­géig megalakulnak az önál­ló területi mémökkamarák hazánkban. Ezekből 19 mű­ködik majd a megyékben, il­letve Budapesten. A buda­pesti és a Pest megyei kama­ra összevontan tevékenyke­dik majd. A tervező és szak­értő mérnökök kamaráinak megalakításáról egy idei tör­vény rendelkezik, amelyet június végén fogadott el az Országgyűlés. Erről Hajtó Ödön és Pakucs János, a Mérnök Egylet, illetve a Mérnöki Tanács elnökei be­széltek hétfői, budapesti saj­tótájékoztatójukon. A két szakember elmond­ta: annak érdekében, hogy az építési tervezéssel össze­függő tervezői és szakértői piacon tiszta és átlátható vi­szonyok legyenek, szükséges a mérnöki kamarák megala­kítása. A jövő év közepétől csak azok a mérnökök végez­hetnek önálló tervező- és szakértői tevékenységet, akik bejegyeztették magukat a kamarai névjegyzékbe. Je­lenleg Magyarországon mint­egy 15—20 ezerre becsül­hető a tervező- és szakértő mérnökök száma. Eddig a ka­marai névjegyzékbe mintegy 3800-an kérték felvételüket Budapesten, és további 3500—4000 jelentkező volt az ország más területein. A novemberben megalakuló területi mémökkamarák kül­döttei várhatóan a jövő év elején alakítják majd meg az országos hatáskörű Magyar Mérnöki Kamarát. Az orszá­gos kamara köztestületi fel­adatokat lát majd el. A kama­rai tagság csak a tervezők és a szakértők számára lesz kötelező, az iparban és a tu­dományos területen dolgozó diplomás műszaki szakem­berek számára továbbra sem. Felmérés MTI A felnőtt lakosság 73 szá­zaléka úgy véli, hogy a fo­gyasztói érdekek védelme szempontjából a magyar ál­lampolgárok rosszabb hely­zetben vannak, mint nyu­gat-európai országokban élő társaik — derül ki a Sonda Ipsos közvélemény­kutatásából, amelyet a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőség megbízásából végez­tek el a közelmúltban. A megkérdezettek körül­belül egyötödének volt pa­nasza az utóbbi egy-két év­ben valamilyen megvásárolt árura vagy szolgáltatásra. Összesen 35 százalékuk rek­lamált már termék vagy szol­gáltatás hibája miatt, holott ennél lényegesen többen voltak elégedetlenek a gyár­tókkal, kereskedőkkel vagy a szolgáltatókkal. A felmérésből az is kitűnt, hogy a fogyasztói pana-^ szoknak csak töredéke jut olyan szervezetek tudomá­sára, amelyeknek a fogyasz­tóvédelem a feladata. A rek­lamálók szinte kizárólag a helyszínen emelnek kifogást, és máshová nem fordulnak. A helyszínen azonban nem mindig orvosolják a panaszt, a reklamálóknak csak 20— 30 százaléka jár sikerrel.

Next

/
Thumbnails
Contents