Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-11 / 263. szám
6 1996. november 11., hétfő-Aí -j Hétindító • ' ,‘Í.V METRO HÉTRÖ Tarnavölgyi György Teljes ülés tart ma az alkotmánybíróság Kötelezhető-e túlmunkára a tisztviselő? Az Alkotmánybíróság hétfőn teljes ülést tart. A testület folytatja azoknak az indítványoknak a vizsgálatát, amelyek szerint alkotmányellenes az egészségügyi ellátási kötelezettségről és területi finanszírozásról szóló törvény. A reklám és a kommunizmus... ...igen szoros összefüggésben van. Ha nem lennének reklámok, akkor visszatérnének Azok Az Idők -— olvasom. Még elképzelni is rémes: nem látnánk lépten- nyomon óriásplakátokat, nem forgatná fel a gyomrunkat a bájolgós-ostoba intimbetét- vagy mosóporreklám a tévében, nem kellene bosszúsan átlapozni kedvenc újságunk egyre több oldalát, ha nem akarunk részletre autócsodát és így tovább... Bizony, félelmetesen egyszerű a világ: reklám nélkül nemcsak a hirdetések hiányoznának az életünkből. Sőt!... Legalábbis a mostanában a médiát elárasztó „reklámreklám” ezeket mondja- ordítja-sulykolja. Mert ilyen is van már: a reklám reklámja■' Nem egészen érthető számomra, hogy mi szükség van erre, de van. Azt akarják a fejünkbe verni, hogy a reklám az élet nélkülözhetetlen velejárója, bele is pusztulnánk, ha nem lenne. Mi több, odáig megy a dolog, hogy legutóbb azt közölték: reklámok nélkül visszatérne a kommunizmus! A nyomor, a jegyrendszer, a cipőt a cipőboltból. Megvallom, ennél ostobább és cinikusabb szöveget rég olvastam. Talán anno a kommunizmus idején. Akkor is valami brosúrában. Olyasféleképpen szólt, hogy a mindent elöntő reklámáradat a piszkos, rothadó, saját sírját ásó (stb.) kapitalizmus szennyes terméke, amire nekünk semmi szükségünk, mert... Kérem, ez a mai reklámszöveg, ez a reklám reklámja pontosan ugyanez, csak a tükör másik oldaláról. Kiötlője kezet rázhatna a brosúra szerzőjével — hacsak véletlenül nem ugyanaz a személy. Már az sem lepne meg. Ha valaki netán azt vette a fejébe a fentiek alapján, hogy én a reklámok esküdt ellensége lennék, nagyot téved. Tudom, hogy a reklám velejárója a mának, az akart-nem akart fogyasztói társadalomnak. Létezik, velünk él. Egy bizonyos szintig szükséges is. De nehogy már valaki azt akarja velem elhitetni, hogy ez a legfontosabb, hogy dögvész és pusztulás a sorsa mindenkinek, aki nem lát naponta legalább százharminckét reklámot, buta marad mint a fekete főd, ha nem tudja álmából felébresztve is, hogy melyik tampon milyen nedvszívó képességű. Nem én, hanem a kapitalizmus jeles szakértői mondják: a reklám — hatalmi eszköz, sőt, fegyver. Különösképp az agresszív, sulykoló, agymosó reklám — a tömeg, a nyáj viselkedését szabályozó fegyver. Azon társadalmakban használatos — egy szűk csoport kezében —, amelyekben az egyre gyorsuló tömegfogyasztás nem eszköz immár, hanem cél. Ahol az élet minőségét a mennyiség határozza meg — a fogyasztás mennyisége. Vegyél, zabálj, hajts, nézz, dobd el, vegyél újat, zabálj, hajts, nézz... A kör bezárult. Szépen kérem: ha lehet, ne tessék nekem megmagyarázni, hogy ezt nemcsak hogy el kell viselni, még örüljek is neki. Sőt, én magam követeljem, ha nincs... Olyasmi ez, mintha a fogorvos, miközben belemélyeszti a zománcomba a fúrót, a képembe hajolna egy negyvennyolcfogú mosollyal, és lassan, tagoltan közölné velem: én most piszkosul jól érzem magam, s alig várom, hogy sorra kerüljön a többi fogam is... Veszek egy pitbullt... ...közölte velem Kéth- kedy bácsi, amikor behívott a minap a suszterájába. Egy kicsit rémülten nézhettem rá, mert az öreg a szokott ronda vigyorával rám kacsintott. „Nem bolondultam meg vénségemre, ne izgulj! Csak olvasom az újságot. Mostanában a nagy példamutatások idejét éljük, elszámoltatnak minisztériumokat alapokról, páros lábbal rúgnak ki banki alelnököket, igazgatóságokat, rendőrkapitányokat, a zsaruk a vécé- papírravalót is razziákra költik, hogy megmutassák, ők kemény fiúk, nem a rob- bantgatók, gyilkolgatók... És ami a csúcs — rikkantott az öreg —, a parlamentben példamutató sebességgel elfogadták a pitbull- törvényt! Ez most úgy kellett, mint egy falat kenyér. Sokkal fontosabb, mint az, hogy a kismillió rablót, gyilkost, maffiózót próbáljuk meg egy kicsit móresre tanítani. Hogy villámgyorsan tető alá hozzák a büntetésekről szóló törvény szigorítását, hátha lesz valami hatása. Tudom én — magyarázta az öreg cipész —, hogy nem a büntetés mértéke riasztja el elsősorban a bűnözőt. De kérdem: kinek mi baja lehet, ha a megérdemelten életfogytiglanra ítélt gyilkos nem 15, hanem 25 év múlva szabadulhat, sőt, netán csak lábbal előrel Már holnaptól! Ha az ebül szerzett vagyonokat azonnal elkobozzák? Egyszóval, ha keményebb lesz az igazságszolgáltatásunk? De hát ez nem sürgős... Úgyhogy veszek egy pitbullt. Házőrzőnek. Csak azért is. MTI _______ Az alkotmánybírák megvitatják azt a beadványt, amelynek előterjesztője sérelmezi, hogy a korábban bíróként vagy ügyészként dolgozó ügyvéd az előző munkahelyén két évig nem járhat el. Egy indítványozó azt kifogásolta, hogy a nemzetközi szerződések tekintetében csak előzetes alkotmáMTI_________________ Vá rhelyi András az FKGP elnöki kabinetjének szombati sajtótájékoztatóján elmondta: az Alkaloida Rt. 92,1 százaléka az ÁPV Rt. kezében van, a többi részvényen a helyi önkormányzat, a Postabank egészségügyi holdingja és kisbefektetők osztoznak. A gyógyszeripari cég összértéke 4 milliárd 860 millió forint, az ÁPV Rt. ennek ellenére a cég részvényeinek felét mindössze 1 milliárd 385 millió 670 ezer forintért adja el az ECN-nek. Ez azt jelenti, hogy a multinacionális vállalat 57 nyossági vizsgálatra van mód, a polgárok utólagos normakontroll keretében nem érvényesíthetik alkotmányos jogaikat. Szerepel a napirenden az az indítvány is, amely a helyi iparűzési adó alapjára vonatkozó törvényi rendelkezést vitatta. A teljes ülés elé kerül az az indítvány, amely szerint alkotmányellenes, hogy a bíróság az ügyészség indítványára százalékos árfolyamon vásárolhatja meg az Alkaloidát. Ráadásul az ÁPV Rt. a befolyó pénzből szinte semmit sem tart meg: a privatizációs testület 1,1 milliárd forintot környezetvédelmi célokra visszautal a vásárlónak, a dolgozói részvények kibocsátását szolgáló fedezetként pedig 277 millió forintot kap vissza a vevő. Várhelyi András beszámolt arról is, hogy a kisgazdák információi szerint az ORFK székházának biztosítási rendszerére kiírt pályázatot egy mindössze kétszemélyes társaság nyerte meg. A 200-250 millió forint megállapíthatja egy párt megszűnését, ha az az egymást követő két képviselőválasztáson nem állít jelöltet. Megvitatja a testület azt az indítványt is, amely szerint jogbizonytalanságot eredményezhet, hogy a jogalkalmazó döntheti el: az általános forgalmi adó megfizetésekor egy szaktanácsadás mikor hasonló a mérnöki, ügyvédi, számviteli szolgáltatásokhoz. Az alkotmánybírák tárgyalnak arról az indítványról is, amelynek benyújtója kifogásolja, hogy köztisztviselő túlmunkára kötelezhető, de ezért részére díjazás nem jár. értékű üzletet elnyerő társaság azonban nem maga végzi majd á rendszer kiépítését, hanem az egyik vesztes pályázót bízta meg ezzel. A kisgazda elnök politikai főtanácsadója szerint — amint ezt a továbbiakban közölte — a Rendőrtiszi Főiskola parancsnoka törvénytelenül tölti be posztját, hiszen a hatályos jogszabályok szerint az intézményt nem parancsnoknak, hanem főigazgatónak kellene vezetnie. A főiskola vezetőjének legalább kandidátusi fokozattal kellene rendelkeznie, de a mostani parancsnoknak nincs ilyen tudományos minősítése. Ebből kifolyólag azok az oklevelek, indexek és rendőrtiszti kinevezések, amelyeket a Rendőrtiszi Főiskola mostani első embere ír alá, „de jure és de facto” érvénytelenek. Időjárási szenzációk A meteorológiai ősz utolsó hónapjában gyakran csapadékosra fordul az idő. Vannak évek, amikor napokon keresztül esik az eső, sőt egy-egy évben a hó végén már hózáporok, kisebb havazások is előfordulnak. A csapadékos időjárást a mérsékelt övi ciklonok megjelenésének, vonulásának köszönhetjük. L. GY. (Új Keletj________ A hűvös, esős és ködös időjárás bizony már a tél közelségét jelzi. Különösen így volt ez 1988-ban, az utána következő években, és még 1991-ben, de tavaly is, amikor erős fagyokkal zúdult ránk a tél. A tartósabb novemberi hidegbetörések nemegyszer a januárt is „szégyenbe hozták”. Természetesen előfordult ennek az ellenkezője is: a hónap eddigi (23 fokos) melegcsúcsát 1927. november 4-én mérték. Azt is kiszámították már, hogy november az év ötödik legszeszélyesebb hónapja. A messzi múltban előfordult furcsaságai is alátámasztják szélsőségességét. Időszámításunk előtt 280- ban már majdnem elfoglalták a gallok a görögországi Delphoi városát, de a novemberi hatalmas hóvihar a vereségüket okozta. 1099-ben a novemberi áradások százezer ember életét követelték Hollandiában és Angliában. 1707-ben kegyetlen tűzvész pusztított Stockholmban, a novemberi katasztrófát a nyárias zivatar villámlása okozta. 1473 novemberében másodszor virágzott, majd beérett a cseresznye. 1610 novemberében ez ismét bekövetkezett. 1791. november 11-én a Dunán olyan jégzajlás volt, hogy a hajóhidat le kellett bontani, de a híd egy részét így is elsodorta a jeges áradat. 1927 novemberében „trópusi” hőség uralkodott Magyarországon. 1905. november 14-én 734 mm-es, rendkívül alacsony légnyomást mértek Budapesten. 1930. november 23-án 150 km/óra sebességű szélvihar tombolt hazánk fővárosában, a hőmérséklet negyedóra alatt 11- ről 7 fokra csökkent. 1962. november 22—25-én a Dunántúlon háromnapos havazás állította meg az életet. 1963. november 25-én olyan meleg lett az idő, hogy sokfelé újra kinyíltak az ibolyák. Meglepően jó volt az eddigi novemberünk is, 5-én például a napkori obszervatóriumban 20,5 fok maximum hőmérsékletet mértek. Nagy állami fejőstehén Botrány a Tiszavasvári Alkaloidában? Torgyán József politikai főtanácsadója szerint újabb privatizációs botrány lesz, most a tiszavasvári Alkaloida Rt.-nél; a kormány ugyanis arra készül, hogy az utolsó magyar tulajdonban lévő gyógyszeripari céget szinte ingyen adja át egy multinacionális vállalatnak. ÚJ KELET Nyugdíjas reform MTI ______ Reformra szükség van, de biztonságos reformra—így foglalta össze véleményét Béki Gabriella, az SZDSZ szociálpolitikai tagozatának vezetője a párt Mérleg utcai székházában a nyugdíjreformról szombaton tartott nyilvános fórumon. A vita alapja az úgynevezett tőkefedezeti rendszert bevezető munkaanyag volt. Eszerint a pályakezdők a jövőben a járulék kétharmadát fizetnék a társadalom- biztosítási alapba, egyhar- madát saját megtakarításként, de kötelezően, egymással versengő nyugdíj- pénztárakba utalnák. A többi munkavállaló szabadon választhatna a jelenlegi fel- osztó-kirovó és az új, vegyes rendszer között. Vitaindítójában Ungár Klára kifejtette: nagy mulasztást követne el a koalíció, ha 72 százalékos parlamenti többsége birtokában sem tudná elfogadtatni a nyugdíjreformról szóló törvényt. Ahhoz, hogy a mintegy 30 évig tartó folyamat mielőbb elindulhasson, még az idén vagy a jövő év elején az Országgyűlés elé kell terjeszteni a strukturális változást tartalmazó javaslatot. A képviselő kifejtette: kiigazító intézkedésekkel néhány évtizedig még finanszírozható lehet a mostani felosztó-kirovó rendszer, negatív gazdasági hatásai miatt azonban az ország lassú lecsúszásáhaz vezetne. A fórumon Béki Gabriella hangsúlyozta: a reform csak akkor érheti el célját, ha minden részletre kiterjedő, kiforrott, megfelelő számításokkal és háttéranyagokkal alátámasztott javaslat kerül a parlament elé. A tőkefedezeti rendszer bevezetésétől azt reméli — mondta —, hogy növelné a járulékfizetési hajlandóságot. Ugyanakkor aggályainak adott hangot a részleteket illetően. Megjósolha- tatlannak érzi például az új rendszerbe átlépők számát. Valóban 30 százalékos lesz- e ez az arány, ahogyan a reform előkészítői ígérik? Valóban nem haladja majd meg a GDP 1 százalékát az átállásból fakadó költségvetési hiány? — sorolta a kérdéseket. A Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat nem magát a tőkefedezeti rendszert ellenzi, hanem azt, hogy kötelező befizetések magánpénztárba kerüljenek, állami garancia nélkül — mondta el a vitában hozzászóló Bőd Péter, a testület elnökségének tagja. Az ön- kormányzat ehelyett a korhatáremelésből származó költségcsökkenés forrásait használná tőkefedezetként, ami véleményük szerint versenyképes lenne a pályakezdők által fizetett tőkével. A befizetett járulék és a későbbi nyugdíj szorosabb kapcsolatát elgondolásuk szerint egy minden részletében kidolgozott pont- rendszer tenné lehetővé, amely megfelelően honorálná a hosszabb időn át fizetett magasabb járulékot.
