Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-11 / 263. szám

2 1996. november 11., hétfő Hazai krónika Hamis bombariadó Budapesten Szerencsére vaklármának bizonyult az a bombariadó, ame­lyet szombaton reggel rendeltek el az észak—déli metró vo­nalán, a Nyugati téri állomáson, ugyanis a biztonsági sávban egy oszlop mellett gyanús diplomatatáskát találtak. Ezért 7 óra és 7.18 perc között a metróállomást lezárták az utasforga­lom elől. Majd a kiérkező tűzszerészek parancsnokának kéré­sére 7 óra 18 perc és 7 óra 31 perc között a vonatforgalmat is leállították. Ezt követően a rendőrség azt közölte a BKV fődiszpécser-szolgálatával, hogy a riasztás vaklármának bi­zonyult — minderről a BKV fődiszpécser-szolgálata tájékoz­tatta az MTI-t. A BRFK sajtószolgálata közölte, hogy a tűz­szerészek a táskában robbanószerkezetet nem találtak. Tűzoltók küldöttgyűlése A kormány az ország tűzvédelmének biztosítása érdeké­ben, illetve társadalomszervező ereje miatt fontosnak tartja az önkéntes tűzoltóságokat, jelzi ezt az is, hogy az 1992-ben juttatott hatmillió forinttal szemben, jövőre már 400 millió forintot szán az önkéntes tűzoltókra — mondta Kuncze Gá­bor belügyminiszter szombaton a 126 éves Magyar Tűzoltó Szövetség küldöttgyűlésén. Hangsúlyozta, hogy a nemrég el­fogadott tűzvédelmi törvény megfelel a kor követelményei­nek, s kitért arra is, hogy a tűzoltóegyesületekkel összefüggő jogi ellentmondásokat rövidesen áttekintik. A tűzoltószövet­ség tevékenységét, a tűzvédelem érdekében fellépő szerveze­tek összefogását a tárca fontos kérdésnek tartja, mivel a szer­vezet visszaszerezheti a tűzoltók társadalmi megbecsülését — közölte a miniszter. Újabb autóipari üzem Három évvel ezelőtt még rekordmunkanélküliségtől kel­lett tartani, mostanra viszont már a második osztrák—magyar érdekeltségű üzemnek ad helyet a gazdaságilag elmaradott hetési tájegység központjában álló község, Csesztreg. A Femat-Hungária Kft. autógyári konvejorpályákat, függesz- tékeket, valamint kisebb acélszerkezeteket gyártó, 2500 négy­zetméter területű üzemét szombaton avatták fel. A 170 millió •forint értékű beruházás nyomán a jövő év elejéig á zalai falu­ból és körzetéből százötvenen jutnak munkahelyhez. Cseszt­reg önkormányzata 13 százalék tulajdonrésszel lépett a kft.- be, amely gyártmányainak 90 százalékát külföldön értékesí­ti. Két évvel ezelőtt az autóvillamossági alkatrészeket készí­tő Hoffmann Carbon Kft. települt az itteni, korábban csődbe ment mezőgazdasági gépgyár területére. Az ágyszámleépítés ellen Több ezer ember vett részt vasárnap Hódmezővásárhelyen a helyi Polgári Szövetség által szervezett demonstráción, ame­lyen a kórházi ágyszámcsökkentés ellen tiltakoztak. Az ön- kormányzat és a kórház a megyei egyeztető fórumon mint­egy 80 ágy megszüntetését ajánlotta fel, a megyei egészség­biztosítási pénztár viszont 140 ágy leépítéséről döntött. A helybéliek által méltánytalanul magasnak ítélt ágyszámcsök­kentés ellen a napokban 23 ezer aláírás gyűlt össze, amelyet eljuttattak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Országos rendfiri ellenőrzés Ijedtében elgázolta a járőrt MTI Fokozott ellenőrzést tartott pénteken a rendőrség, az orszá­gos akcióba bevonva más szer­vezeteket is. A délután három és este 11 óra között zajló ellen­őrzés célja a bűncselekmények növekedési ütemének vissza­szorítása, valamint a külföldi bűnözők kézrekerítése volt; benne 4992-en vettek részt, kö­zülük 4613 volt a rendőr, a töb­biek pénzügyőrök, az APEH ellenőrei, az ÁNTSZ munkatár­sai. Az eredményről Majoros Zoltán alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közterü­leti rendőri szolgálatok osztá­lyának vezetője szombaton tá­jékoztatta az MTI-t. Elmondta, hogy a fokozott ellenőrzés so­rán kétszáz bűnözőt fogtak el, közülük tizenhét volt a külföl­di. Különböző kisebb súlyú bűncselekmények—például it­tas vezetés, áruházi lopás—mi­att további 268 személyt jelen­tettek fel. Rajtuk kívül 530 em­bert állítottak elő a rendőrök kü­lönböző jogsértések — így sze- mélyi igazolvánnyal való visszaélés, hamis okmányok be­mutatása — miatt, az utóbbiak közül negyven volt külföldi. Szabálysértés, főként közleke­dési vétség miatt 1716 személy ellen tettek feljelentést. Az ak­ció során 5741 esetben a hely­színen szabtak ki bírságot, jó­részt közlekedési kihágás miatt. A bírság végösszege összessé­gében 7 millió 791 ezer forin­tot tett ki. A külön is említett esetek közül az egyik Kalocsa belterületén történt: egy autós rendőrt gázolt el, miközben jobb oldalról akarta kikerülni az őt megállítani szándékozó járőrt. A rendőr könnyű sérülést szenvedett; az elkövetőt elfog­ták és ellene eljárás indult. Egy Bács-Kiskun megyei vasútállo­máson olyan nyolc tartálykocsi­ra bukkantak az ellenőrzés so­rán, amelyeknek tartalmát kor­rózióvédő anyagként vámke­zeltették, ám a szállítmány egy részét már gázolajként adták el, több tízmillió forint értékben. Az elkövetők ellen eljárás in­dult. A Balaton északi partján egy budapesti kft. teherautójá­ban tizenegy különböző kali­berű, zömében vadászfegyvert találtak az ellenőrzés során. Ezek származási okmányait a helyszínen nem tudták bemu­tatni, így a származás és a bir­toklás jogszerűségének megál­lapítását a rendőrök most vég­zik. Az ORFK illetékese jelez­te, hogy hasonló akciókra to­vábbra is számítani lehet, a főváros és Pest megye területén pedig folyamatos a fokozott ellenőrzés. __Csömör És tojok Európára! Újra kommunista iga alatt akarok nyögni Az MDF Országos Választmányának ülése MTI Az MDF Országos Választ­mányának szombati ülésén az egészségügy helyzetét tekin­tették át, ezen belül pedig főként az egészségbiztosítás problematikájával foglalkoz­tak. Belpolitikai kérdésekről szól­va Lezsák Sándor sajnálattal ál­lapította meg, hogy a jövő évi költségvetés vitája során a kor­mánypártok sorra utasítják vissza az MDF módosító indít­ványait. Kijelentette: ameny- nyiben az 1997. évi költségve­tési törvényjavaslatot változat­lan formában fogadja el a T. Ház, akkor ez a büdzsé tovább zilálja az ország gazdaságát és társadal­mi feszültségekhez vezet. A tanácskozás résztvevői ha­tározati javaslatot fogadtak el a szociálpolitika és az egész­ségügy helyzetét illetőén. Ezekben a dokumentumokban leszögezik, hogy mindkét szfé­rában katasztrofális állapotok uralkodnak, a kormány pedig szociálpolitika helyett nyo­morpolitikát folytat. Az MDF változatlanul fenntartja kezde­ményezését, mely szerint a 70 éven felüliek szokásos nyug­díjemelésükön túl 10 százalé­kos rendkívüli nyugdíjemelést is kapjanak. Mint a határozati javaslatban megjegyzik: az MDF javaslata megalapozott, a költségvetési törvény átcso­portosításával megvalósítható. • • Ünnep utáni mohogás BurgetJ-ajos jegyzete Ebben az esztendőben nem lesz több nemzeti és állami ünnep. Talán jó is, hogy így van. Mert bizony ezek az al­kalmak nem sok örömet hoz­tak a polgárnak. Hiába fogad- koztak, hogy így, meg úgy, egy alkalom sem volt, hogy valami igazán nemzeti vagy állami lett volna. Mindenki ünnepelte a maga kis ünnepét, a nagy magyar széthúzás és át- kozódás, jobb esetben szem­rehányásjegyében. Közben si­ránkozunk, hogy fiataljaink nem érzik az események sú­lyát. Hogyan is érezhetnék aikkor, amikor azt látják, a több­nyire már testben vagy éppen lélekben megrokkantak csak a magukét hajtogatják, se nemzetről, se hazáról, se népről, se történelemről nem hangzik el semmi magasztos. Talán csak a köztársasági el­nök képes okosan és szépen beszélni, mások szövegében túlteng a sértődöttség, a mellőzöttség, a lelkiismeret-fur- dalás, a bűntudat, a gyűlölet. Szóval ebben az évben már több ilyen alkalom nem lesz, és közben feltámad a remény: majd talán, esetleg, netán jövőre. Per­sze ez is csak ábránd, hiszen miért lenne jobb ’97-ben, mint volt ’96-ban. Akkor is lesz aktuálpolitika, akkor is lehet ünneplés címén tüntetni a kor­mány ellyn, ami önmagában véve is abszurd. Szóval a re­ményre sincs sok ok, és így me­renghetünk tovább arról, hogy miért e közöny a többség ré­széről. Merthogy van, azt bizo­nyítja, még a nemzeti zászlót sem teszik ki a lakóházakra ün­nepkor. Még a díszünnepségre se mennek el. Még a különbö­ző eseményeken is ugyanazok az arcok tűnnek fel, hol mint pirossapkás kis öreg komman­dósok, hol mint cserkészek, hol mint ügyeletes veteránok vagy éppen az ökuméné jegyében buzgólkodó lelkipásztorok. A gusztustalanul agyonpolitizált nemzeti és állami ünnep min­dig csak jó munkaszüneti nap, melyet nem tud belengeni a pár- tocskák, szervezetecskék, moz- galmacskák kicsinyessége mi­att a fennköltség. Ilyenkor a francia példa jut az ember eszébe. Ott már túlvannak az ilyen pitiségeken. Ott a nem­zet ünnepe a július 14., a rojalis- ta sem köpköd, pedig neki is le­hetne oka. Ok együtt koszorúz­nak, ott a Nation szent, a Patrie minden — minden polgárnak. És ebbe tessék beleérteni a kom­munistát és a liberalistát, a ke­resztényt és a konzervatívot. (A Le Pen-féle bohócokról ne essék szó, ők ott éppen olyan partszéli senkik, mint magyar elvtársaik.) Vagyis a nemzet az nemzet, a haza az haza, a történelem Lajo­sai megférnek Napóleonnal, Robespierre-nek éppúgy van utcája, mint Sztálingrádnak. De Gaulle sem vész össze halála után Pompidouval, Vincengetorix is békésen együtt tud élni Julius Caesarral. Vagyis a nemzeti ér­zés, a történelmi múlt egészének vállalása, az elmúlt tudomásul vétele indula­tok nélkül egy nagy nép sa­játja már. Szomorú vagyok, hogy mi még a hon­foglalást se úgy ítéljük meg, mint ahogy volt. Ma is, mint minden érá­ban, félrema- gyarázzuk kedvünk sze­rint március 15-ikét, de nem kíméljük szegény Szent Istvánt sem, akit hol ájtatos emberkének, hol ke­gyetlennek minősítenek, függő­en, ki mikor, hol és mit mond. De a legrosszabb a közelmúlt, a 40 évvel ezelőtti forradalom­mal, melynek ünneplését akár nemzeti botránykőnek is lehet­ne minősíteni. Van olyan érzé­sem, hogy legfeljebb majd uno­káink fogják rendbetenm a múl­tat. De hogy sírjainkra leborul­nak-e, s hogy mondanak-e áldc imádságot azon, s hogy neve­inket, azokét, akik ma még a tör­ténelmet sem tudjuk méltór megbecsülni, áldó imádság mellett említik-e, abban kétel kedek. Persze még összekaphat­juk magunkat. Ha akarjuk. De vajon akarjuk-e? Palotai István (Új Kelet) Igazán nem csodálom, hogy az SZDSZ nem óhajtot­ta kommentálni azt a nagyon is logikusnak tűnő hírt, hogy Töcsik Márta a rendőrséget támogató alapítvány egyik oszlopos tagja, és mint ilyen — amennyiben egymillión felüli támogatást fizetett be a kasszába — szabadon jö- het-mehet a rendőrség legtit­kosabbnak kikiáltott részle­geinél. (Az már más kérdés, hogy valóban bement-e?) Ha ez a hír beigazolódik, akkor ez lesz a botrányok botrá­nya... Szegény Kuncze Gá­bor (SZDSZ) belügyminisz­ter persze erről maga nem te­het, és biztos vagyok benne, hogy nem is tudott róla, de ettől a dolog még dolog ma­rad, ugyanúgy, mint Such- mann Tamás esetében... Az, hogy a belügy manap­ság nemigen tartozik a sike­res minisztériumok közé, nem újdonság. Amennyiben nem történik sürgősen vala­mi, hát a kép még lesújtóbb lesz. És ez a „valami” csak egy pénzinjekció lehet, sem­mi más. Mert már nincs mit átszervezni, nincs mit leépí­teni, elvonni és így tovább. Miközben a Belügyminisz­térium úgy fuldoklik a pénz­hiányban, mint a partra ve­tett hal, addig az ellenség, a bűnözés virágkorát éli, és dúskál az anyagi javakban. Régi igazság — és erre kü­lön fel kellene hívni a figyel­mét a mélyen tisztelt Ház­nak, no meg a szocialisták által vezetett Pénzügymi­nisztériumnak —, hogy sze­gény és gazdag küzdelméből csak és kizárólag a gazdag kerülhet ki győztesként! Vannak olyan dolgok, ame­lyeket nem lehet a pártérde­kek alá rendelni! A rendőr­ségnek pénz kell, mert elönt minket a szenny és a rette­gés. A gyilkos és a rabló pe­dig higgyék el, nem fog vá­logatni pártállásunk szerint, ha falhoz állít minket és a zsebeinkben kutat... Igaz, jövőre—hacsak nem jön közbe valami — a rend­őrök fizetését emelni fogják. Ez azonban kevés. A bűnö­zés elleni küzdelemhez mé­regdrága technikára, renge­teg benzinre, szinte korlátlan lehetőségű tömegkommuni­kációra van szükség. Ugyan­úgy, mint a szervezett bűnözőknek. A különbség csak annyi, hogy nekik min­den van. Kész röhej, ha arra gondo­lok, hogy amikor a lopott kocsit a határ felé viszik, azt két-három másik kocsi „biz­tosítja” az igazoltatás elke­rülése érdekében, és mind­egyikben ott van a rádióte­lefon. A rendőrség meg Skodával hajkurássza őket, ha nem ép­pen Ladával... Teljesen egy­értelmű, hogy mindent meg­tesznek a rendőrök, hogy nyugalom legyen, de a nagy­razziák is csak a kishalakat fogják előkeríteni. Többre nincs pénz. Ennyi. Hát akkor most álljon hoz­zá a BM Tocsik Mártához, aki mégis csak adott — ha adott — egymilliót?

Next

/
Thumbnails
Contents