Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
2 1996. november 1., péntek Hazai krónika UJ KELET Tb-törvények A társadalombiztosításról szóló törvény módosításához, az egészségügyi hozzájárulásról és az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával kapcsolatos előterjesztéshez benyújtott módosító inídtványokról együttesen beszélt Csehák Judit (MSZP), a szociális bizottság elnöke a törvényjavaslatok részletes vitájának kezdetekor. Elmondta, hogy Kis Gyula (MDF), Kis József (MSZP) és Semjén Zsolt (KDNP) közös módosító csomagot terjesztett elő. Ennek egyik lényeges pontja az, hogy az egészségügyi biztosítások teljes körét ne adóból finanszírozzák, hanem döntő többségében maradjon meg a társadalombiztosítási járulék. Azt is javasolták, hogy legyen ugyan egészségügyi hozzájárulás, de a kormány javaslatával ellentétben, csak olyan körben vezessék be a rendszert, ahol a 4500 forintos járulékot a költségvetés fizeti meg a tb-nek. A módosítócsomagban volt két olyan indítvány is, amely Csehák Ju- dit szerint mérlegelendő. Ezek lényege: sem a szerzői jogdíj, sem pedig az osztalék után ne kelljen tb-járulékot fizetni. Történelmi jelentőségű vizsgálat Történelmi jelentőségűnek nevezte Hack Péter, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke csütörtökön az MTI- nek nyilatkozva a testület által az úgynevezett Tocsik- ügyben lefolytatott vizsgálatot. A szabaddemokrata politikus utalt arra: a rendszer- váltás óta most első ízben történt meg, hogy egy konkrét ügyben vizsgálatot folytató parlamenti bizottság minisztereket hallgatott meg, és kormányzati szervek felelősségét elemezte. Hack Péter úgy vélte, a Tocsik-ügyben végzett csaknem 20 órás bizottsági meghallgatás során megfelelő volt az együttműködés a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. Hozzátette azonban, hogy a vizsgálatot lezáró jelentés elfogadását megelőző vitában több olyán ellenzéki felvetés is elhangzott, amely nem volt összhangban a vizsgálat során érezhető szakmai és politikai korrektséggel. Az alkotmányügyi bizottság elnöke nem tartotta érthetőnek azt az ellenzéki felvetést, hogy a bizottság jelentésében ne vonjon le következtetéseket. Úgy fogalmazott: nem lehet csupán azért lemondani a következtetések megfogalmazásáról, mert a vizsgálat során nem igazolódtak egyes előzetes elképzelések. Nem tartotta megalapozottnak azokat az ellenzéki véleményeket sem, amelyek szerint a felelősök sorát ki kellene egészíteni a miniszterelnökkel, illetve a belügyminiszterrel. Kiemelte: a bizottság birtokába nem jutott egyetlen olyan információ sem, amely alapján Horn Gyula vagy Kuncze Gábor felelősségére lehetne következtetni. Egy kérdésre válaszolva úgy foglalt állást, hogy a kormánypártok —; ameny- nyiben szükséges lenne — a jövőben sem fognak elzárkózni a mostanihoz hasonló parlamenti vizsgálat elől. Olajgate — zárt ülés Zárt ajtók mögött kezdte meg ülését csütörtökön délelőtt a magyar—orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségeket, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges ösz- szefonódását vizsgáló bizottság. Demeter Ervin (MDF), a testület elnöke a tanácskozást megelőzően megerősítette korábbi álláspontját, miszerint valószínűleg ez a nyolctagú bizottság utolsó ülése, s befejezik a jelentés összeállítását. A dokumentumot ezt követően megküldik az érintetteknek, s várhatóan novemberben az Országgyűlés elé kerülhet az ügy. A munkanap vége Több mint egy órával az eredetileg tervezett időpont előtt, délután háromnegyed ötkor fejezte be csütörtöki ülését az Országgyűlés. Ezzel véget ért a T. Ház e heti ülése, amely a jövő évi költségvetési törvény- javaslat általános vitája miatt volt maratoni hosszúságú. Az ülés bezárásakor az elnöklő Kóródi Mária bejelentette, hogy a jövő héten ismét négynapos munkahete lesz az Országgyűlésnek. A hét természetesen a képviselők számára sem ért még véget, hiszen bizottsági üléseken folytatják munkájukat. Tocsik nem jelent meg... Tocsik Márta nem jelent meg csütörtökön az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. korrupciógyanús ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. A jogásznő arra hivatkozva tért ki a meghallgatásra vonatkozó meghívás elől, hogy ezen a napon kellett részt vennie a Központi Bűnüldözési Igazgatóság meghallgatásán. Tocsik Márta jelezte azt is: nem kapta meg a bizottság írásos meghívását. A testület egy későbbi időpontban újabb kísérletet tesz, hogy meghallgassa a jogásznőt. Válságban a hazai dohánytermelés Eszközigényes ágazat MTI A magyar dohánytermesztés és -feldolgozás korábban európai összehasonlításban is kiemelkedő színvonalú volt, s biztos megélhetést jelentett a termelőknek. Ez a rendkívül munka- és eszközigényes ágazat mostanra azonban válságba került, s a szakembereknek immár arra kell megoldást találniuk, hogy a hazai dohánytermesztés egyáltalán fenntartható legyen. Ezt a Debreceni Akadémiai Bizottság, a Dohány Terméktanács, a Magyar Dohányipari Szövetség és a Dohánykutató Intézet Rt. által rendezett tudományos tanácskozás résztvevői állapították meg csütörtökön Debrecenben. A konferencián elhangzott: az előrejelzések szerint — a dohányzás elleni kampányok ellenére — az ezredfordulóig alig- alig lehet az igények csökkenésére számítani. A Magyarországon megtermelhető alapanyagot a szakemberek évente 13—14 ezer tonnára becsülik, aminek biztonságos előállítására 6—1 ezer hektár dohányültetvényre lenne szükség, miközben a jelenlegi terület alig éri el az 5 ezer hektárt. A hazai dohánygyárak tavaly 200 millió forinttal stabilizációs alapot hoztak létre, amihez az agrárrendtartás — egyszeri piaci zavarelhárításként — további 100 millió vissza nem térítendő és 50 millió visszatérítendő támogatással járult hozzá. Mindezek ellenére azonban nem állt meg a termeléscsökkenés. Rudnay János, a Reemtsma Debreceni Dohánygyár vezér- igazgatója a kormányzatnak a feketegazdaság elleni fokozottabb fellépését sürgette, szerinte ugyanis az országba illegálisan bekerülő nagy mennyiségű cigaretta jelentős mértékben hozzájárult a jelenlegi válsághoz. Orosz Sándor, az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke annak a véleményének adott hangot: az agrárágazat általános gondjai sújtják a dohánytermesztőket is. Megfelelő támogatási rendszer mellett elsősorban a dohánytermesztés jövedelmezőségét kellene helyreállítani. Haditechnikai együttműködés MTI Németország szívesen adna át ingyenesen újabb katonai eszközöket Magyarországnak, de a honvédségnek jelenleg arra sincs pénze, hogy ezeket működtesse. Erről Fodor István honvédelmi politikai államtitkár beszélt csütörtökön Budapesten, miután német partnerével, Bernd Wilz-e\ aláírta a magyar—német hadi- technikai együttműködési megállapodást. Fodor hozzátette: a honvédségnek szüksége volna különféle katonai felszerelésekre, de ezek rendszerbe állítása és működtetése igen költséges lenne. Példaként hozta fel azt a húsz, Németországtól korábban kapott MI-24 típusú helikoptert, amelyek hosszabb ideje a földön pihennek, mert nincs pénz felújításukra, illetve üzemeltetésükre. Megemlítette azt is, hogy Németország nemrégiben például harckocsik szállítását is felajánlotta. Bemd Wilz, a Német Szövetségi Köztársaság Védelmi Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy Németország 1992 óta jelentős segítséget nyújtott a honvédség védelmi képességének fenntartásához, illetve a hadsereg átalakításához. Többek között húsz darab L-39 típusú kiképző repülőgépet szállított Magyarországra, és más katonai felszereléseket is átadott. Eddig 60 magyar katonatiszt tanult Németországban, jelenleg 15-en látogatják a német katonai tanintézeteket. Kitért arra is, hogy a magyar katonák jövőre 14 NATO békepartnerségi gyakorlaton vesznek részt, közülük kilencben Németország is szerepet vállal. A vendég szerint, a magyar honvédségnek fel kell mérnie, hogy az ország védelméhez milyen eszközökre van szükség, és ezt követően lehet szó újabb szállításokról. A most aláírt haditechnikai együttműködési megállapodással kapcsolatban elhangzott, hogy a két ország védelmi minisztériuma támogatja a magyar és a német vállalatok közötti hadiipari kooperációt, és elősegíti a kutatást, illetve a fejlesztést. A megállapodás végrehajtására közös egyeztető csoportot hoztak létre. Tájékoztató a kormányülésről MTI ,A kormány csütörtöki ülésén elfogadta az Igazságügyi Minisztérium és a pénzügyi tárca javaslatát az államháztartási törvény módosításáról. Az előterjesztés célja a Kincstár szerepének további fejlesztése, így a feladat-finanszírozás bővítése, a nettó finanszírozásra való áttérés a központi intézmények körében, valamint az itt dolgozók személyi juttatásainak — készpénzes kifizetés helyett—bankszámlára történő átutalása. A jövőben a tb, az ORTT, az MTA intézményei, valamint a kormányzat és az Országgyűlés által alapított közalapítványok számláit is a Kincstár végezné. Az elképzelések szerint létrehoznák a kincstári biztos intézményét. A biztost azokhoz a szervezetekhez neveznék ki, amelyeknél a 60 napos tartozási állomány meghaladna egy, bizonyos szintet. A kabinet ülésén kinevezték az ÁPV Rt. igazgatótanácsának két új tagját Mészáros János közgazdászt és Szabó Zsoltot, aki jelenleg a borsodi térség kormánybiztosa. Kiss Elemér — annak érdekében, hogy eloszlassa az MNB lemondott alelnökei körüli félreértéseket — felolvasta Surányi György levelét, amelyet október 15-én intézett a kormányfőhöz. Ebben a jegybank első embere arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy az MNB vizsgálata a két alelnök felelősségét állapította még, ezért a felelősségrevonás elkerülhetetlen. Surányi levelében arra kérte Harp Gyulát, hogy* foglaljon állást az álelnökök felelősségre vonásának ügyében. Perelik a kormányt MTI Az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa, valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) bírósági eljárást kezdeményez a kormány, a Belügy-, a Pénzügy- és a Munkaügyi Minisztérium ellen. A kereset benyújtói azt nehezményezik, hogy a kormány a kötelezően előírt illetménypótlékot (a levéltárosok egy részének egészségügyi pótlékát) nem ismerte el a központi költségvetés terhére többletkiadásként, így finanszírozását nem vállalja — tájékoztatta Varga László, az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának elnöke az MTI-t. Az illetménypótlék folyósítását a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1996- os módosítása tette kötelezővé. A levéltárak vezetői a törvény értelmében már megállapították a pótlékokat, de a fenntartó ön- kormányzatokkal folytatott tárgyalások során ellenállásba ütköztek, mert a finanszírozás feltételei nincsenek biztosítva. (Egyedül a Fővárosi Levéltár kapta meg az igényelt, jogosan járó összeget.) Az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók pótlékának ügye több évre nyúlik vissza. Varga László elmondta: az 1992-es közalkalmazotti törvény meghatározta a pótlékra való jogosultságot. Az 1993-as munkavédelmi törvény viszont azt írta elő, hogy megfelelő feltételeket kell kialakítani, de a munkáltató pénzbeli megváltást nem adhat. így az elmúlt években a dolgozók csupán egyéni alkuk alapján juthattak a pótlékhoz. Üdvözlő távirat MTI Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban üdvözölte Lamine Zeroual algériai köztársasági elnököt. Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter ugyancsak üdvözlő táviratot küldött Ahmed Quyahia kormányfőnek, illetve Ahmed Attáf külügyminiszternek — közölte csütörtökön a Külügyminisztérium Sajtófőosztálya. Nyíregyházi értékelés Konszolidálódik a helyzet K. Z. (Uj Kelet) Az önkormányzati választási ciklus félidejéhez közeledvén értékelte tegnap Nyíregyáza polgármestere, Csabai Lászlóné a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal dolgozóinak munkáját. — A nyíregyházi önkormányzat viszonylag zaklatott időszakot tud maga mögött. Okai: a központi támogatások csökkenése mellett a feladatok növekedése és a korábbi városvezetőktől átvett gondok. Értem ezalatt a felvett kölcsönöket, a Met- ropol Üzletházat, a Törpe utcai lakásokat, a pedagógusok F kategóriás pereit. Kapkodtunk, gondok voltak a koalíción belüli egyeztetésekkel. A közgyűlés tagjai, a polgármesteri hivatal munkatársai nem mindig dolgoztak az elvárható színvonalon. Remény van arra, hogy jelentkeztek érdeklődők. Álláspontunk szerint, a város lakói maguk döntsék el, hogy mennyit fűtenek. Még ez évben elkészül a város lakás- koncepciója, a Nemzeti Alaptantervből és az oktatási törvény módosításából adódó intézkedések. A mozik körül kialakult ügyben november 4-én nem dönt a közgyűlés, újabb iratokat tanulmányoznak még át a szakemberek. A Luther utca 3. szám alatti épületet az önkormányzat újítja fel, és később döntünk, hogy eladjuk-e. A város déli részén kialakítandó Ipari Parkkal kapcsolatban több befektetővel tárgyalunk. Szó van arról, hogy új mentőállomás épül. Csabainé érdeklődésünkre elmondta, hogy a Taurus Abroncs Kft. privatizációja miatt a várost 30—40 millió forintos bevétel illeti. Az országházból jelentjük A Magyar Távirati Iroda alapján az év végén konszolidálódik a helyzet. Elkészítettünk több hosszú távú programot, mint például a Sóstó fejlesztése és a város oktatási jövője. Anyagi helyzetünk is rendeződik, ha megkapjuk a Tigáz-részvényeket, amelyekért 145 millió forintot, az oktatás átszervezéséért pedig közel 100 millió forintot kapunk. Jelenleg a jövő év tervezésén dolgozunk, amelynek felelőse dr. Fazekas János jegyző. Felbermann alpolgármester a Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Kft.-k megalakítását fogja össze. A Nyírtávhő átalakítása a jövő évre húzódik, a cég iránt már
