Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-07 / 234. szám

2 1996. október 7., hétfő Megszűnt Jerikó zárlata Az izraeli hadsereg vasárnap, az erezi találkozó kezdete előtt néhány órával megszüntette a Jordán folyó nyugati part­ján fekvő Jerikó zárlatát. A izraeli hadsereg fokozatosan megkezdte a palesztin önkormányzat irányítása alatt álló te­lepülések zárlatának megszüntetését. Csütörtökön Betlehem­ben oldották fel a város elhagyásának tilalmát, majd vasár­nap hajnalban megszüntették Hebron zárlatát. A palesztin önkormányzatú városok határáról visszavonták a korábban nagy számban kivezényelt izraeli harckocsikat. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap a Likud parlamenti frakciójához intézett közleményében hangsúlyozta, hogy „fövid időn belül” be szeretné fejezni a hebroni csapatát­helyezésről szóló tárgyalásokat a palesztinokkal. Christopher csalódott Warren Christopher amerikai külügyminiszter vasárnap csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a boszniai szerb vezetők nem vettek részt az államelnökség és a parlament beiktatási ünnepségén. Ugyanakkor leszögezte, hogy megítélése sze­rint a boszniai rendezési folyamat pontról pontra, fokozatos ütemben halad előre. A közel-keleti látogatáson tartózkodó külügyminiszter elutasította azt a beállítást, amely szerint a boszniai szerbek bojkottja a békefolyamat megtorpanását jelzi. Úgy vélte, hogy a szerbek távolmaradása a négyévi szembenállás örökségét tükrözi. Építő párbeszéd Saját szavai szerint „építő párbeszédet folytatni” érkezett vasárnap délben BrüsszelbeAlekszandr Lebegy tábornok, aki Javier Solana NATO-főtitkár meghívásának tesz eleget. Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára ugyanakkor már érke­zése pillanatában megerősítette: továbbra is ellene van a szö­vetség tervbe vett kelet-európai bővítésének, és ennek han­got is kíván adni brüsszeli tárgyalásai során. Lebegy han­goztatta, hogy mindenképpen el kell kerülni a hidegháború napjaihoz való visszatérést. Megtalálni és megőrizni MTI-Panoráma Egy kis teijedelmű könyvet, amelytől dühbe guminak a fe­ministák, de el vannak ragad­tatva nagymamáik, cukorként kapkodnak el mostanság az amerikaiak. Washingtonban gyakorlatilag eltűnt már a könyvesboltokból, és az eladók a raktárak kiürülésére hivat­koznak. Ez azonban nem aka­dályozza meg, hogy egymás hajába ne kapja- naka könyv tartalma miatt, amelynek sike­rét egyesek borzalmasnak, mások viszont feltétlenül meg­érdemeltnek mondanak. A könyv 174 oldalán ke­resztül a szerzők — két há­zasságban élő New York-i asszony (egyikük 37, a má­sik 38 éves) könyörtelenül letaglózzák a feminizmus év­tizedeit, mégpedig azon egy­szerű oknál fogva, hogy — mint írják — a férfiak olyan vadászok, akik szeretik, ha ellenállnak nekik, a nők pe­dig túlságosan könnyűvé tet­ték a játékot és újra meg kel­lene tanulniok, hogy megkí- vántassák magukat. A „szabályok” innentől kezdve már egyszerűek: a nő ne szólítsa meg a férfiakat; ne hívja őket táncolni; ne tele­fonáljon nekik és ne vála­szoljon az általuk üzenetrög­zítőn hagyott hívásra. A nő a férfi előtt fejezze be a tele­fonbeszélgetést, hagyja őt fi­zetni a vendéglőben és dísz­vacsorát szervezni. Maradjon titkozatos, legyen mindig gondosan kozmetikázva és öltözködjék úgy, ahogy az előnyös a számára. De vannak szigorúbb „sza- bályok’? is: ne fogadjon el a hő minden napra meghívást — a szerelmes férfi várni fog. Az első randevún égy szűzi csók csak fokozza a szenvedélyt. A szexuális kapcsolatra minél később-ke- rüljön sor, és közős lakásba csak akkor költözzenek, ha már kitűzték az esküvő időpontját. A könyv szerzői, Ellen Fein és Sherrie Schneider eszmé­nyi házasságot ígérnek álma­ik férfiával azoknak, akik be­tartják ezeket a „szabályo­kat”. Sőt, a férfiú „bolondul­ni fog” értük, következéskép­pen feltétlenül hűséges lesz és —mivel annyira kívánta őket — úgy bánik majd velük, mint királynővel. Az először 1995-ben meg­jelent és hat dollárért árusí­tott könyvet a Los Angeles Times a paperback kiadások élére helyezte, az USA To­day pedig bestsellernek mi­nősítette. Hollywoodban a rangos rendező, Wendy Fi- nerman (Forrest Gump) 250 ezer dollárt fizetett a megfil­mesítés jogáért. Ami pedig az írónőket il­leti: Ellen Fein egyetemi diplomával rendelkezik, két gyermek anyja; Sherrie Schneider szintén férjezett, egy magazin szerkesztője, aki óránként 250 dollárért telefonon ad tanácsokat fel­kérésre. Végül a könyvben az is olvasható, hogy önként jelentkezők („a szabályok leányai”) esetenként 45 dol­lárért szemináriumokon ve­hetnek részt a témából. Világkrónika A tizenhárom vértanú ünnepén Koszorúzás az aradi emlékműnél MTI Több ezer ember vett részt Aradon vasárnap délben a 13 vértanú emlékművénél rende­zett megemlékezésen, kivégzé­sük 147. évfordulóján. Az ün­nepséget a Szózat hangjai ve­zették be, majd Ujj János me­gyei RMDSZ-szervező üdvö­zölte magyarul és románul a megjelenteket, ezután pedig Markó Béla, az RMDSZ elnö­ke, Lábody László címzetes ál­lamtitkár, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának elnöke, Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője és Frunda György, a szövetség ál­lamelnökjelöltje emlékezett meg a 13 vértanúról. Péterfi Lajos nagyváradi szí­nész szavalta el ezután a Talp­ra magyart, méghozzá úgy, hogy az utolsó versszakot meg­szakítva, a refrén előtt elmond­ta a 13 vértanú “szent nevét”. A római katolikus, a reformá­tus és az evangélikus egyház képviselői magyarul, románul és németül mondták el a Mi- atyánkot, ezután a tömeg eléne­kelte a Himnuszt, és a Székely Himnuszt, majd kezdetét vette a koszorúzási ünnepség. Elsőként Markó Béla és Ta­kács Csaba, az RMDSZ szövet­ségi, illetve ügyvezető elnöke helyezte el a megemlékezés ko­szorúját a szövetség vezetése nevében, majd a Magyar Köz­társaság kormánya nevében Lábody László, a HTMH elnö­ke és Bálintpataki József fő­tanácsos, Arad város nevében Dán Dumitru polgármester és Darida János alpolgármester, az RMDSZ megyei szervezete nevében Ciszter Kálmán elnök, Hosszú Zoltán szenátor, Tokay György képviselő és Bognár Levente megyei alelnök koszo­rúzott. Ezután Frunda György, a szövetség államelnökjelölt­je és Borbély László képviselő helyezte el az emlékezés örök­zöldjét az emlékobeliszk tö­vében. A továbbiakban magyarorszá­gi pártok —- a Fidesz, a KDNP, az MDNP, az SZDSZ, az FKGP, a MIEP — küldöttségei és több magyarországi város — Gyula, Hódmezővásárhely, Elek, Bé­késcsaba, Békés megye veze­tői is koszorúztak, utánuk az RMDSZ megyei szervezetei, az aradi magyar intézmények, is­kolák, az erdélyi történelmi egy­házak, az RMDSZ különböző szervezetei, magyarországi tár­sadalmi szervezetek képviselői helyezték el a kegyelet koszo­rúit — összesen 67 szervezet küldöttei hoztak koszorút —, utánuk pedig sokan tettek egy­szerű virágcsokrokat az obeliszk tövébe. Megemlékezések Szlovákiában MTI A hét végén Szlovákia szá­mos magyarlakta településén emlékeztek meg az aradi vér­tanúkról és szabadságharc hőseiről. A szabadságharc utolsó bás­tyájaként megmaradt révko­máromi vár védőinek vezére, Klapka György főtéri szobra előtt több ezren koszorúztak, de számos sírkert honvédsír­jára, sok település emlékhelyé­re került még koszorú ezen a hétvégén., , r : A Pozsonyi Magyar Intézet és a Szlovákiai Magyar írók Tár­saságának képviselői a pozso­nyi evangélikus temetőben a pozsonyi mártírok, Jeszenák János és Rázga Pál sírjánál ko­szorúztak. Nagykaposok, az Ung-vidék és a Bodrogköz ma­gyarjai Sujánszky Eusztáche páter sírján helyezték el koszo­rúkat. Sujánszky az aradi vér­tanúk közül három honvédtá­bornoknak volt a gyóntató­papja. Az ország legkeletibb csücs­kében fekvő Margonyán a ti­zenhárom aradi vértanú egyike, Dessewjfy Arisztid honvédtá­bornok sírj át Boros Jenő pozso­nyi magyar nagykövet, Lakner Ede katonai és légügyi attasé, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnö- ke, valamint a Csemadok, a Magyar Koalíció három pártjá­nak képviselői és Margonya elöljárói koszorúzták meg. Dessewffy Arisztid holttestét annak idején a felesége „lopta haza” Aradról, és temette el ti­tokban a család margonyai bir­tokán. MTI Egészen mostanáig sokan azt gondolták, hogy az ötvenhatos magyarországi felkelés esemé­nyei jól dokumentáltak: most. azonban kiderült, Hogy ismere­teink hiányosak, és még sok min­den megmagyarázásra vár—írta a The New York Times vasár­napi számában megjelent jegy­zetében ./owe Perlez, a lap közép­európai tudósítója, aki előzőleg már két tudósításban is beszá­molt az ötvenhatos események­ről Budapesten megrendezett tudományos tanácskozásról. Véleménye szerint az érte­kezleten több fontos és meg­lepő feltárás történt. — A sötét helyeken tárolt ar­chív anyagok, a sebtében ké­szült jegyzetek és visszaemlé­kezések fokozatosan kezdik ki­tölteni azokat a hézagokat, ame­lyek az akkori időszakról visz- szamaradtak — húzta alá az amerikai újságíró, hozzátéve, hogy á „magyarországi felke­lés lefolyása még zaklatottabb- nak tűnik, mint ahogy a törté­nészek korábban gondolták”. írásában két elemet emelt ki a budapesti tanácskozás mun­kájából. Egyrészt beszámolt azokról a visszaemlékezésekről, amelyek szerint a Szabad Európa Rádió egyes adásai szándékosan igye­keztek lejáratni Nagy Imre ak­kori kormányfőt, és az adó müncheni központjában a poli­tikai tanácsadók nyíltan arról beszéltek, hogy az „országot Mindszenty József bíborosnak kellene irányítania”. Másrészt idézett abból a jegy­zőkönyvből, amely a szovjet kommunista párt politikai bizott­ságának üléséről készült: a titkos­ság alól tavaly feloldott irat sze­rint Nyikita Hruscsov egyáltalán nem volt biztos abban, hogy el akarja mozdítani Nagy Imre kor­mányát, és Peking keményvona- las álláspontja valószínűleg f- jelentős tényező volt abban, hogy Moszkva végül is a harckocsik mellett döntött. Jane Perlez megítélése sze­rint az ötvenhatos események­kel kapcsolatos feltárások ér­zelmileg érintik a magyarokat, ugyanakkor izgalmas kérdése­ket vetnek fel a történészek szá­mára. Francia tévéműsor a forradalomról MTI Az 1956-os magyar forra­dalom fontos szakaszt jelen­tett a kommunista rendsze­rek és a Szovjetunió széthul­lásában, hiszen a kommu­nizmus mítoszának hatalmas vereségét jelentette — szö­gezte le az egyik párizsi té­véadó, a La Cinq vasárnapi műsorában Edgar Morin francia történész, szocioló­gus. A La Cinq másfél órás összeállítást közölt 1956 ma­gyarországi eseményeiről, s ennek keretében szólalta­tta meg az ismert francia szakértőt. Morin szerint kétségtelen, hogy a kom­munizmus mítoszát övező „szentség” megszűnését ma­ga Hruscsov, az akkori szov­jet pártfőtitkár kezdte az SZKP XX. kongresszusán mon­dott, a sztálinizmus bűneit leleplező beszédével, de a magyarországi események to­vább erősítették ezt a folya­matot. Mindehhez a műsor másik meghívottja, Kende Péter történész azt tette hoz­zá, hogy a magyar események pontosan félúton helyezked­nek el a Szovjetuniónak — a tízes évek végén kezdődött és a kilencvenes évek elején vé­get ért — történetében, s hogy 1956 után valóban megkez­dődött a SZU befolyásának hanyatlása: előbb szellemi sí­kon, majd az élet más terüle­tein is. A francia műsort egyéb­ként a magyar forradalom közelgő negyvenedik évfor­dulója alkalmából tűzték műsorra — s ez a dátum nyil­ván több hasonló megemlé­kezésre is alkalmat teremt majd. Egy másik párizsi tévé- csatorna, a francia—német közös irányítás alatt álló Arte például már előre be­jelentette, hogy október 24- én egész estés összeállítás­ban foglalkozik a korabeli magyarországi események­kel. ÚJ KELET Fenyegetettség MTI Az Ungvári Rádió és Te­levízió Magyar Szerkesz­tőségének a tervezett nagy­arányú létszámleépítése szerepelt egyik fő napiren­di pontként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség vasárnap Nagyszőlősön megtartott elnökségi ülé­sén. A legnagyobb tagságú ukrajnai magyar érdekvé­delmi szervezet vezetése a kárpátaljai magyarság egyik legfontosabb tömeg­tájékoztatási eszközének a felszámolására irányuló szándékként értékelte Pet­ro Petiiknek, a Kárpátaljai Rádió és Televízió Egye­sülés vezérigazgatójának múlt keddi bejelentését, amely szerint pénzhiány miatt 1997. január 1-ig akár 1-2 főre csökkenthe­tik az öt ven éve folyamato­san működő, jelenleg 17 munkatársból álló szer­kesztőség létszámát, s egyúttal megszüntetnék a magyar részleg mostani önállóságát is. A kárpátal­jai magyarság anyanyelvű tájékoztatáshoz való jogá­nak a tervezett csorbítása a KMKSZ elnökségének a megállapítsa szerint nincs összhangban az ukrán—ma­gyar alapszerződés szelle­mével, és ellentmond az uk­rajnai kisebbségi törvény­nek. Az elnökségi ülésen hozott határozat értelmé­ben a Szövetség az Ungvári Rádió és Televízió Magyar Szerkesztőségének kilátás­ba helyezett létszámleépíté­sével kapcsolatos ügyet a kisebbségi kérdésekkel fog­lalkozó ukrán—magyar kormányközi vegyes bizot­tság elé viszi. Lengyel—magyar lovagi torna MTI A lengyelországi Debnő- ban lovagi torna keretében emlékeztek meg a Tamowi Magyarbarát Egyesület fennállásának 40. évforduló­járól. A jubileumi ünnepsé­gen részt vevő lengyelek és a magyar küldöttség — köz­tük parlamenti képviselők, Magyarország varsói nagy­követe és főkonzulja, vala­mint a tamówi vajdasággal baráti kapcsolatot ápoló Szol­nok és Heves megye kép­viselői — virágokat helyez­tek el Józef Bem, a két nép közös hősének mauzóleuma előtt. A baráti társaság 1956- ban, a magyar forradalom­mal való szolidaritás jegyé­ben kezdte meg tevékenysé­gét. Az egyesület 40 év alatt számos alkalommal vett részt Lengyelországban a két nép kapcsolatát erősítő ma­gyar napok, illetve magyar- országi lengyel napok szer­vezésében, s tucatnyi ma­gyar vonatkozású könyvet adott ki. A debnói gótikus­reneszánsz várat 1583,-ban Báthory István lengyel ki­rály titkára, Wesselényi Fe­renc vette birtokba, s meg­hívására két évet töltött itt a reneszánsz időszak kiemel­kedő magyar költője, Balas­si Bálint.

Next

/
Thumbnails
Contents