Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-08 / 235. szám

UJ KELET Ml NB III Tisza-csoport Baracsi: Olyan jó a dobogón Lassan természetessé válik: a Nyírbátor vagy győz, netán döntetlenre végez. Harmadik lehetőség nincs. Fenomenális a bátori együttes, amely szombaton a Miskolci VSC-t oktatta ki. No nem nagyon, éppen csak sikerült nyerni, de lényeg a lényeg: az 1-0-ért is három pont dukál. mös a kapufára tolt egy sza­badrúgást. Ettől függetlenül, minden szempontból megér­demeltük a győzelmet, még­hozzá gyönyörű góllal — Lukács csukafejesével — si­került nyerni. Ráadásul a fej­játékban is felülkerekedtünk, holott az ellenfél colos em­bereit elnézve, ebben nem igen reménykedtem. —Eleddig tehát szinte tökéle­teset alkotott a bátori brigád. De mi lesz az őszi finisben? — Szeretnénk tovább tar­tani ezt a ritmust, és minél tovább megőrizni veretlensé­günket. Kezdjük otthonosan érezni magunkat a dobogón, s miért ne maradhatnánk a szűkebb élbolyban? Leg­közelebb Ózdra megyünk, ám ennél sokkalta fontosabb: miként fogjuk zárni a rákö­vetkező hetet. Hét nap alatt három megyei rangadót ját­szunk, ettől a három meccs­től függ, hogy stabilizálni tudjuk pozíciónkat a táblázat elején, avagy távol kerülünk a legjobbaktól — jósolt Ba­racsi János. Koncz Tibor (Uj Kelet) Mindazonáltal Baracsi Já­nos edzőnek „körömrágós” délutáni programról gondos­kodtak tanítványai... — Végül is az történt, amit vártunk. Időhúzásra, a játék lassítására, széttördelésére rendezkedett be az MVSC, úgy, ahogy az idegenben „il­lik”. Ez a fajta stílus mindig megnehezíti a hazai csapat dolgát, ilyenkor egyet lehet tenni: percnyi szünet nélkül darálni kell, felőrölni az ellen­felet. Egyébként saját ma­gunknak tettük nehézzé a mérkőzést, mert ha az első fél­időben a három ordító hely­zetből akár csak egyet is érté­kesítünk, eldőlt volna a meccs sorsa. És én is nyugodtabban ülhettem volna a kispadon... Az, hogy egészen a befejezé­sig izgulni kellett, egy ember érdeme: Rus szenzációs napot fogott ki. A vendégek kapusa öt—hat olyan lövést védett, melyből normális esetben gól születik. Most azonban nem. Elismerem, egyszer nekünk is szerencsénk volt, midőn Kör­Mörzsi-rituálé: három pont Amit egyszer megkaparintottak a kisvárdaiak, nem engedik ki a kezeik közül. Egy hete kerültek az NB III Tisza-csoport tabellájának élére, azóta a helyzet vál­tozatlan. Jobb a gólkülönbségük a tiszaújvá- rosiakénál, húsz pontjukkal nyugodtan vezetik a lis­tát. Vasárnap Mádon korántsem dőlhetett hátra ka­rosszékében Rozsnyai Béla, a KSE edzője (ha éppen azon csücsült volna), csupán a 87. percben harcol­ták ki a három pontot érő találatot. L. T L. (Uj Kelet) Gáthy Sándor, a mádiak szakosztályvezetője sajnál­kozott az elszalasztott lehe­tőség miatt, mondván: „Egy pontra mindenképpen jók le­hettünk volna. Sajnos, nem összpontosítottunk töretlenül az utolsó percig, és ez meg­bosszulta magát.” A hármas sípszó felharsa- nása előtt három perccel „el­szabadult a pokol” a koránt­sem maroknyi várdai tábor­ban. Mörzsi (alias Margi- nean) szemfülesen kihasznál­ta a mádi védelem bakiját, Mag kapujáig masírozott, s ha már arra járt, könyörte­lenül kapuba küldte a lasz­tit. — Hatvan percig kiegyen­lített volt a játék, utána három ziccert hibáztunk — ismertet­te a tényt Kocsis János tech­nikai vezető. —Tudtuk, hogy nehéz dolgunk lesz, a mádiak most is igazolták jó hírüket. Nem engedhettük meg ma­gunknak a botlást, hiszen pontvesztésünknek az lett volna az ára, hogy a tisza- újvárosiak megelőznek ben­nünket. Ha a hajrában is, de sikerült magunkhoz ragadni a győzelmet. Azt hiszem, nem kell külön ecsetelnem, hogy hazafelé jövet milyen volt a hangulat a buszon... Bíróverés Vietnamban MTI Botrányos körülmények közepette ért véget a vietna­mi labdarúgó-bajnokság dön­tője. A vesztes Ho Si Minh- város rendőrcsapatának tag­jai a találkozó lefújása után rátámadtak a bíróra, s durván bántalmazták. A bajnoki fi­náléban Dong Thap megye együttese 3-1 arányban verte a Ho Si Minh-városiakat. Az összecsapás során a játék­vezető kilenc sárga és piros lapot „osztott ki” a túlontúl kemény futballistáknak. A vesztesek ezért lökdös- ték, majd ütötték-rúgták a bírót, aki futva menekült üldözői elől. A szemtanúk szerint a rendőrség tehetetlen volt, képtelen volt véget vet­ni a dulakodásnak. Labdarúgás NB II Keleti csoport, 9. forduló 1996. október 8., kedd 11 Győzelem a pihenő előtt Vasárnap hazai pályán 2-0 arányban jobbnak bizonyult a Tiszavasvári a Salgótarján együttesétől NB ll-es lab­darúgó-mérkőzésen. Nem éppen a legkedvezőbb elő­jelekkel várták Bohácsék a mérkőzést. Egy héttel ez­előtt simán kikaptak Kazincbarcikán, hét közben pedig balszerencsés körülmények között, 11-est hibázva tér­tek haza egygólos hátránnyal Sopronból, ahol Magyar Kupa-mérkőzést játszottak. Ehhez képest a vendég SBTC otthonában szerdán simán megverte az NB l-es Stadien... Száraz Attila (Új Kelet) A találkozó után B. Kovács Zoltán láthatóan jókedvűen állt rendelkezésünkre. A félreérté­sek elkerülése végett nem volt kárörvendő volt csapatával szemben. Hiszen az utódjával, egykori pályaedzőjével és a megmaradt játékosokkal, vala­mint az SBTC vezetőivel is lát­hatóan jó a viszonya. Az edző jókedvét az okozta, hogy ez a győzelem tisztázta őt minden­féle sanda pletykától, holmi Salgótarjánnal kötött háttérbe­li megegyezéstől. — Nem volt meglepő szá­momra az eredményes kezdés, hiszen a korábbi hazai mérkő­zések alatt is nekünk sikerült a találkozók elején lőni az első gólt. Nyilván itthon bátrabban támadunk, és minden játékos tisztában van azzal, hogy eze­ket a találkozókat kötelező hoz­ni. Természetesen én is nagyon örülök annak, hogy már a har­mincadik perc tájékán kétgólos előnyünk volt, és ez a végére meg is maradt. Korábban hiá­nyoltam a fiúkból a harcossá­got, az akaratot, a játékkedvet, most ez megvolt. Az minden­esetre bosszant — és különö­sebben nem is akarom minősí­teni volt ellenfeleinket —, de megítélésem szerint ez a Tar­ján sokkal jobb játékerőt kép­visel, mint a Kecskeméti SC, vagy a Kazincbarcika. Sem a kecskeméti, sem pedig a barcikai meccseken nem sikerült nyer­nünk, mert nem küzdöttek ilyen odaadással a labdarúgóink. Pe­dig mindenki tudja, hogy elszánt­ság nélkül nem lehet jól futbal­lozni. Most a korábbi bajnokin­kon, az általam annyira hiányolt „tűz”, lelkesedés szerencsére megvolt. Ennek szerdán Sopron­ban már voltak előjelei, nagyon bízom abban, hogy a hátralévő fordulókban ez jellemez most már bennünket. Nem is tudnék kiemelni ma senkit tőlünk, hi­szen aki pályára lépett a vasvári labdarúgók közül, mindenkin látszott, hogy nyerni akarás ezért mindent meg is tett. Nagyon örü­lök annak, hogy ezt a számomra kicsit „más” mérkőzést sikerült hozni. — Ha nem haragszik meg, a győzelem, azokon túl, amiket el­mondott, szerintem annak is kö­szönhető, hogy csapata ezúttal nemcsak akart, küzdött, de reme­kül is védekezett, és ez a meg­nyugtató védekezés azt is ered­ményezte, hogy a középpályáról jobban előrekerült a támadókhoz a labda... — Szerintem minden a véde­kezésre épül, bár az arányok el­tolódhatnak, attól függően, hogy itthon, vagy idegenben lépünk pályára. Nagyon sokat jelentett az, hogy — és ezt nem a győze­lem öröme mondatja velem — mindenki azonosult fejben a fel­adattal. Losonczi és fiai vállalkozás Vállalunk építőipari kivitelezéseket és földmunkákat_ Építőipari anyagok széles választéka: homok, folyami homok, kavicsok, cement, oltott mész, fűbetonok, készbetonok minden minőségben, házhoz szállítással (5 m3 felett ünnepnapokon is). Tiszavasvári, Kárpát u. 13. Telefon: 42/372-447 — Akik korábban a pályán voltak, azok is megtettek min­dent a sikerért, csak elismerés illeti őket, de nem lehetett nem észrevenni, hogy Pitács és Ve­res beállása után rendkívül na­gyot változott a Vasvári játéka. Szellemesen, ügyesen játszottak a fiúk, volt egy-két szemet gyö­nyörködtető megoldás. — Nem hiszem én sem, hogy akik lementek, azok gyengén játszottak. Örülök, hogy a cse­rék jól mozogtak, jó benyomást keltettek, de nem szabad elfe­lejteni, hogy amikor a második félidő közepe táján ők pályára léptek már sok minden tisztá­zódott. Én örülnék a legjobban, ha az lenne a gondom meg a problémám, hogy sok jó formá­ban lévő labdarúgóm van. A bajnokság rajtja óta ilyen gon­dom nem volt. Sőt... — Most önöknek két hét szü­net következik, a jövő héten sza­badnaposak. Mivel telik majd el ez az idő? — Dolgozni fogunk, van még mit javítani. Szerdán Deb­recenbe utazunk edzőmeccsre, majd szombaton Polgáron ját­szunk. Minden hétnek megvan a maga általam előre eltervezett feladata. Ennek megfelelően edzünk, készülünk a folytatás­ra. A szerel és mutatós, a játél k... Hogy a Kecskeméti SC elvisz egy pontot... Na ne, még mint ahogy az az idény elején tréfának is rossz. Kikergették volna a nyíregyházi öltő- tapasztalható volt. Főleg azok zőből, aki (akár viccnek szánva is...) ezzel mer előhoza­kodni. A mérkőzés előtt ilyen sületlenséget mondani... S lám, mi történt? Igen: a KSC elvitt egy pontot Nyír­egyházáról. Ez aztán a malőr... Erre végképp nem szá­mított senki. Legkevésbé Kiss Miklós edző. lett szorítani, nehogy elveszít­sük a találkozót — kesergett Kiss Miklós. Katasztrófa, mennyire gyat­rán védekezik az NYFC. Jó­szerivel ahány beadás, annyi gól. Mind fejesből. Három összecsapáson négyszer .stuk- koltakA/ezn hálójába. Szörnyű arány... — Ez bizony az. Szörnyűi.. Tenni kell valamit, mert ugyan kimondottan jól fejelő emberek vannak a csapatban, mégis so­rozatban kapjuk a gólokat. He- lyezkedési hibákat vétenek a já­tékosok, szellősen védekezünk, holott sokkal szigorúbban kel­lene tapadni az ellenfél táma­dóira. A szélről belőtt labdák esetében — nincs mese — test­közelben kell állni, másképp nem lehet megakadályozni a felugró csatárokat. Kiss Miklós számára egyre keményebb a kispad. Feszeng is rajta eleget, jóllehet, a közön­ség —egyelőre—toleráns vele szemben. Tény az is: nála sen­ki sem óhajtja jobban a sikert. — Biztos, hogy a közönség nem zárta szívébe a csapatot, Koncz Tibor (Új Kelet) Pedig az NYFC tetszetős dresszben futott ki a pályára. Az új szerelés megigézte a já­tékosokat, nemkülönben a né­zőket. Am ezúttal a formás ru­házat sem lendített a piros-ké­kekén... — Nem hozott szerencsét az új mez, habár valamicskét azért mégis segített. A második fél­időben gyengén futballoztunk, a hajrában viszont tényleg sze­rencsés góllal sikerült egyenlí­teni. Egy nagyon szép, jól elta­lált kapáslövéssel elkerültük azt a szégyent, amit a hazai vere­ség okozott volna. Ha azonban visszapillantunk a mérkőzés elejére, akkor azt kell mond­jam: üldöz minket a balszeren­cse. Annyi helyzetből, amennyi az első húsz percben adódott, két meccset megnyerhettünk volna. Úgy tűnik, hiába gyako­roljuk szinte állandóan a kapu előtti szituációkat, ez is kevés. Amint kimaradnak a ziccerek, görcsös küszködésbe csap át a játék, és akkor így járunk, mint most. A végén aztán azért kel­után nem, hogy a héten min­denki elkönyvelte nemcsak a győzelmet, hanem a gólarány- javítást is. Tudomásul kell ven­ni: nem lehet lefitymálni egyet­lenegy ellenfelet sem! Nincs gyenge csapat, a bejelentett át­szervezés miatt kiegyenlítődtek az erőviszonyok, hisz senki nem akar kiesni. Amíg akármi­lyen pici esélyt érez bármely rivális a bentmaradásra, addig foggal-körömmel küzdeni fog. Ugyanilyen nehéz meccseink lesznek a következő időszak­ban, lépjünk pályára akár itt­hon, akár idegenben. Erre most már a játékosok is rájöhettek... ízlett a csabai Új Kelet-információ NB I, ifjúságiak: Nyíregyházi Sí „A”— Békéscsaba „A” 2-1 (1-0), V.rLőrincz.NYSI: Balázsy — Újvári, Tóth, Buda (Szé­kely) — Horváth (Varga II.), Szenes, Gerliczki, La­katos, Szarka — Varga I„ Szécsi (Mizsák). Edző: Ta­más Kálmán. Gólszerző: Szécsi, Varga I. Jó: Tóth, Lakatos, Szarka, Szécsi. ,.Lüktető iramú meccsen rászolgáltunk a győzelemre. A csapat egyre biztatóbb ar­culatot ölt, s ami szintén po­zitívum: kisebb hibáktól el­tekintve mindenki betartot­ta az előzetesen megbeszélt utasításokat.” (Tamás Kál­mán) Nyíregyházi SI „B”— Békéscsaba „B” 1-1 (1-0). V.: Tomasovszki. NYSI: Kanócz — Pálovics, Amb- rusz, Szedlár — Lakatos, Nyárádi, Pámer, Kiss, Gé- gény — Gulyás, Török. Edző: Gáspár László. Gól­szerző: Kiss. Jó: Kanócz, Ambrusz, Pámer, Nyárádi, Gégény, Török. „Igazságosnak tartom a végeredményt. A nagyon jól felkészített Csabával szem­ben elégedettek lehetünk ez­zel a teljesítménnyel. A sok gond ellenére hetek óta pél­damutatójátékosaim hozzá­állása. Büszke vagyok rá­juk!” {Gáspár László) Totó­nyeremények A Szerencsejáték Rt. tá­jékoztatása szerint a 40. fo­gadási heti Totó és Gólto­tó nyereményei a jövede­lemadó levonása után a következők: 13 plusz egy találatos szelvény 13 darab, nyere­ményük egyenként 1 069 333 forint, 13 találatos szelvény 38 darab, nyere­ményük egyenként 67 982 forint, 12 találatos szel­vény 1126 darab, nyere­ményük egyenként 2309 forint, 11 találatos szelvé­nyekre egyenként 242 fo­rint, 10 találatos szelvé­nyekre egyenként 75 forin­tot fizetnek. Góltotó: 4 találatos szel­vény nem volt, 3 találat 5 darab, nyereményt egyenként 24 375 forint. Á közölt adatok nem végle­gesek. Kiri kapus „lehúzza a rolót” Sira előtt Fotó: Racskó Tibor \

Next

/
Thumbnails
Contents