Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-07 / 234. szám
4 1996. október 7., hétfő Hazai krónika UJ KELET Tocsik Márta, meg a Tamás, meg a Gyula... Tarnavölgyi György jegyzete Ami azt illeti, elég rondán vigyorog Kéthkedy bácsi a nevek sorolásán, aztán hozzáteszi: „Rokonok ezek, akárki akármit mond! Tudod, ez a Márta gyerek nemrég magyarosított Suchmanról Tocsikra, az anyját meg állítólag Hornnak hívták...” És nevet a tréfáján, remeg a hasa a cipészkötény alatt, majd leteszi a kalapácsot, megeme- linti a mutatóujját: „Nem hiszem egy szavukat sem! Mint a vízfolyás, úgy beszélnek mellé!" Tempósan sorolja kétkedése okait, arra kér, szedjem csokorba helyette: — Ha egy cégnél százmilliókat fizetnek ki valakinek, arról sokan tudnak. A dolog úgy van elrendezve, hogy a vezérigazgató nem számolhat ki zsebből ilyen pénzeket. Természetesen erről mindenképpen tudnia kell annak az embernek is, aki a tulajdonos nevében felügyeli a cég munkáját. Suchman Tamást a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszternek nevezték ki. — Ha tudomást szerez róla, és nem intézkedik keményen, azon nyomban, sőt, még hónapokkal később is azt állítja, hogy a dolog „törvényes, bár nem szokványos”, akkor ez az ember alkalmatlan a posztjára. — Ha nem tudott róla, akkor nem felügyelte jól a munkát, tehát ugyancsak alkalmatlan. — Ha pedig mégis tudott róla, sőt, netán maga volt a kezdeményező bizonyos „magasabb célok” érdekében, akkor követheti magas rangú olasz, belga, francia stb. politikustársai példáját, és akár bíróság előtt is felelhet tettéért. Emlékszünk, hány ilyen eset volt már: különféle helyekről nagy pénzeket fogadtak el pártcélokra... A választások sokba kerülnek. — Horn Gyula miniszterelnök azt mondta a rádióban: „Legjobb tudomása szerint” olyasmi nem fordult elő, hogy bárki az MSZP-ből saját vagy pártcélokra pénzeket szerzett volna nem egyenes úton — tehát ez rágalom. Csak persze az a kérdés, hogyan lehet rágalomnak nevezni olyasmit, aminek az ellenkezőjéről mindössze „legjobb tudomásunk” van... — Ki hiszi el, hogy százmilliókat kifizetnek valakinek párhetes vagy hónapos munkáért, s ő ezzel a pénzzel azt tesz, amit akar? Hogy nem csak stróman az illető, aki a pénzt aztán átutalja egy alapítványba, netán félmilliónként, szép lassan (legfeljebb ennyi lehet egy párt számára valakinek az önkéntes felajánlása) közvetlenül a pártkasszába. (Bár szinte bizonyos, hogy erre ügyelnek az érintettek, komoly hiba lenne közvetlenül...) — Miért tűnik el egy jogász, akinek érvényes szerződése van egy céggel, csak azért, mert sokallják a tiszteletdíját? Ha szerinte jogszerű a dolog, nyilván kiáll az igaza mellett, ennyi pénzért érdemes harcolni. Ha tudta, hogy eleve nem tiszta az ügylet, akkor természetesen egészen más a helyzet... Ám akkor nyilván tudták mások is! Tocsik Márta elbújt, és azt üzente, hogy csak Suchman Tamás szavának engedelmeskedik. Érdekes, ugye? És még nem beszéltünk a Vektor Rt. és társcégei kétmilliárdjáról, amit az önkormányzatoktól csaptak le. Nem beszéltünk arról, hogy vajon miért csak azok kaptak pénzt, akik nevében a Vektor tárgyalt — Tocsik Mártával! Nem említettük, hogy az ÁPV Rt. (Suchman Tamás felügyelete és Horn Gyula miniszterelnöksége alatt) szabályosan megzsarolta az önkormányzatokat: vagy leadjátok a jattot, vagy nem kaptok egy büdös vasat sem! Sőt, arról sem beszéltünk, hogy ez az ügy — akár úgy igaz, ahogy sejtjük, akár nem — visszaüt mindenhol, szerte az országban! Máris lábra kaptak ellenőrizhetetlen szóbeszédek helyi önkormányzatok, polgármesterek, helyi politikusok, és a Vektor Rt. sajátosan gyümölcsöző együttműködéséről, némely helyi pártszervezetek hirtelen fel- töltött kasszájáról és így tovább. Kinek hiányzik ez? „Tessék mondani — üti végül az asztalt Kéthkedy bácsi —, miért van még mindig a helyén ez a Suchman, miért nem ajánlja fel lemondását Horn?! Egy normális demokráciában ez történne! De nálunk abnormális demokrácia van, tudom én ezt jól, nem is okoskodom tovább...” — mondja, aztán legyint, és visszatér a kaptafához. — Adja idébb azt a bakancsot, Gyurikám, legyen szíves!... Látja, ezt pár éve még kilökték volna a kukába, most behozták, hogy rakjam rendbe. Ilyen világot élünk. Egy jobb bakancs ma tíz—tizenkétezer. De sok kitelne 800 millióból, még több két—hárommilliárdból... — És (meglehetősen rondán) megint rámvigyorog az öreg cipész. Exkluzív interjú Kuncze Gábor belügyminiszterrel Dobbal nem lehet autótolvajt fogni Kuncze Gábor belügyminiszter Fekete Tibor (Új Kelet) — Miniszter Úr! Megyénkben komoly gondot jelent a határ túloldaláról érkező bűnözők megállítása, a bűnelkövetők számának visszaszorítása. Az ön minisztériuma mit kíván tenni az áldatlan állapotok megfékezésére? — A kormány ezzel a problémával már több alkalommal foglalkozott, és ennek következtében bizonyos lépéseket már tettünk. Egyrészt, átcsoportosítottuk a határőrség erőinek egy részét a nyugati határszélről a keleti végekre, másrészt, bizonyos pontokon bizonyos szempontok szerint fokoztuk az ellenőrzést. Harmadrészt pedig, a keleti megyék rendvédelmi szervei rendszeresen egyeztetnek egymással, és megpróbálják ösz- szehangolni intézkedéseiket. — Milyen érvényben lévő kormányközi megállapodásaink vannak a szomszédos országokkal a bűnüldözésre? — A magyar miniszterelnök ukrajnai látogatásakor aláírtuk a szervezett bűnözés visz- szaszorítására vonatkozó megállapodást, ennek keretében rendszeresek az információcserék az ukrán partnerrel. Rögtön hozzá szeretném tenni, hogy természetesen ez nem elegendő. A probléma jellege olyan, hogy további lépések szükségesek az eredményesség eléréséhez. Ennek számos összetevője van. Szigorítani kell a fegyelmet a határátkelőhelyeken, mind a pénzügyőrséget, mind a határőrséget illetően. Egyszerűen elfogadhatatlan az, hogy a vámosok és a határőrök együttműködjenek a bűnözőkkel. — Éppen a minap bukott le az egyik román közúti határ- átkelőhely határőrizeti személyzetének közel' egynegyede. Véletlen volt ez, vagy már egy tudatos felderítés eredménye? — A lebuktatás már ennek az eredménye volt. Nagy energiát fektetünk abba, hogy ezeket a nemkívánatos jelenségeket kiszűrjük. Természetesen a vesztegető és a megvesztegetett nem kívánja, hogy nyilvános legyen cselekedetük, emiatt nagyon nehéz konkrét, bizonyító erejű információkra szert tenni. A tetten érés a meggyőző bizonyíték. Az eredmény annak is köszönhető, hogy növeltük annak a szervezetnek a létszámát, amelyik a korrupciós esetek felderítésével foglalkozik. Ezenfelül, még a vám- és pénzügyőrség és a határőrség különböző szintű parancsnokai is feladatul kapták a megfigyelést és a korrupt tisztviselők kiszűrését a testületből. — Különösen nagy gondot jelent a határátkelőhelyeken a gépkocsicsempészek megállítása. Van-e esély az autótolvajok lefülelésére? — Nagyon bonyolult és nem egyértelmű folyamat az autók eltulajdonítása. Gyakran előfordul, hogy az ügyek hátterében biztosítási csalás áll. Volt már olyan eset, amikor Németországból legálisan hoztak be hazánkba autókat, azokat itt átadták az ukrán vevőknek. Eddig teljesen legális, hisz a papírok rendben vannak. És amikor már biztosan elhagyták a magyar határt, akkor jelentették be, hogy ellopták a gépkocsikat. Ez biztosítási csalás volt német részről, és üzleti jellegű bűncselekmény ukrán oldalról. Egyszóval, nem minden kocsit lopnak el, amit bejelentenek a rendőrségen. Az a rossz hírünk, ami ebből ered, azért nem teljesen igaz. A rendőrség tehetetlen, ha nem is tudja, hogy itt bűncselekmény történt, miközben az autót már rég kivitték az országból. — Mennyire rossz a gépkocsik biztonsága Magyarországon? — Az elmúlt évben több mint harmincezer járművet loptak el Csehországban, nálunk „csak” tizennégyezret, Izraelben több mint ötvenezret. Nem igaz az a híresztelés, mely szerint „mi vagyunk a legrosszabbak” Európában. Ezt csak megemlítem, mert akinek ellopták az autóját, annak ez semilyen magyarázatot nem jelent. Nem kell feltétlenül saját magunkat annyira pocskondiáznunk ezen a téren. Bár Budapesten és Pest megyében magasan a legrosszabb a helyzet, az összes gépkocsilopás hetven százalékát itt követik el. Az eltulajdonított járművek jókora részét persze átviszik a határon, ráadásul a legszervezettebben működő bandák is a fővárosban vannak. —A legújabb módszer, hogy már konvojokban csempészik a gépkocsikat. Előőrsök haladnak a kocsisor előtt, és rádiótelefonon jelzik, ha rendőri ellenőrzést látnak. Ilyenkor a legközelebbi településen, ahol van „ lerakatuk”, leállnak, akár több hétre is. Mit lehet tenni e módszer ellen? — Ezzel szemben újabb és újabb ötletekkel lehet előállni. Ez egy olyan játék, aminek soha nincs vége. A bűnözés — a dolgok természetéből eredően — mindig egy lépéssel előbbre tart, hisz bűncselekmény kell a nyomozás elindításához. A rendőrség reagálóképességét kell felgyorsítani. Információkra van szükség ahhoz, hogy a rendőrség eredményeket tudjon elérni. A razziák azért nem eredményesek, mert az előfutó gépkocsik leadják a jelzést, és az autók bele sem futhatnak az ellenőrzésekbe. A közúti járműellenőrzéssel ezért nem lehet eredményt elérni. Csak a nyomozói munkával lehet sikeres a felderítés, ami ugyan nagyon sziszifuszi dolog, de mindenképp meg kell erősíteni. —• Ukrajnával viszonylag jó a bűnüldöző szervek kapcsolata. Milyen ez a viszony a román hatóságokkal? — Romániával is előkészítés alatt áll a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló kormányegyezmény aláírása, amire lehet, hogy még az idén sor kerül. Ez azért fontos, mert a magyar jogrend szerint, ez teremti meg a feltételrendszert az ebben érdekelt szervek (rendőrség, határőrség, vám- és pénzügyőrség) szoros együttműködésének. Ez egy keretmegállapodás lesz, ami lehetővé teszi a rendészeti szervek szakirányú szerződéseinek megkötését. Bár meg kell jegyeznem, hogy a román és a magyar rendőrség között eddig is példa értékű volt a kapcsolat. Ezt mutatja például a zsinagógából elrabolt kincsek utáni eredményes nyomozás is. Ezt a már meglévő kapcsolatot kell intézményesebbé tenni. Románia felé a közúti határátkelőhelyeken megoldatlan még a kamionok gyors és szakszerű ellenőrzése. Egy kicsit bajban vagyunk ezzel, mert egy kamiont vagy úgy lehet ellenőrizni, hogy teljesen kipakoljuk, és megnézzük, mi van benne — ez egy kicsit drága mulatság —, vagy átvilágítják, és úgy győződnek meg annak tartalmáról. Az ehhez szükséges berendezések nem állnak rendelkezésünkre, ami szintén pénz kérdése. Erre az esetre is, de általában is igaz, hogy nagyon gyakran ütközünk anyagi akadályokba. A több határőrhöz, a több rendőrhöz, a jobb technikai felszereléshez és a jobb anyagi megbecsüléshez csak pénz kell, semmi más. — Újra előtérbe került a román zöldhatár. Mennyiben vált ismét a csempészés útvonalává az erdőn-mezőn történő átjárás?-— A zöldhatáron elég nehéz e'gy kamionnal átsettenkedni, erre azért megvannak a megfelelő ellenőrzési rendszerek. Azért gyanítjuk, hogy rendszeres a forgalom a hivatalos határátkelőhelyeket megkerülve is. Különösen igaz ez az embercsempészésre. MJVSZ Keveslik a központi támogatást K. Z. (Új Kelet) Kecskeméten tartotta közgyűlését pénteken a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A rendezvényen a már csak megfigyelői státussal jelenlévő Miskolc kivételével 21 megyei jogú város vezetői vettek részt. A történtekről a Nyíregyházát képviselő Csabai Lász- lóné polgármestertől kértünk tájékoztatást. — Állást foglaltunk arról, hogy az új alkotmány készítőinek a figyelmébe ajánljuk, a megyei középszint helyett a megyeszékhely és annak vonzáskörzetével számoljanak. A tanácskozás résztvevői nem értettek egyet azon kormányzati elképzelésekkel, hogy az önkormányzati szféra részesedése a GDP- ből, a nemzeti össztermékből tovább csökken. A tervezett 13 százakékkal szemben legalább 14, az optimális működéshez 15 százalékos visszaosztás lenne indokolt. Az utóbbi esetén tudnák az önkormányzatok a közalkalmazotti bérek emelését és a növekvő energiaár-emelést finanszírozni. Döntöttünk arról, hogy a szövetség tagjai egy információs adatbázis- rendszert építenek ki, amelyen a megyei jogú városok rendelettárához férhetnek az érdeklődők, így a különböző szabályok előkészítésénél egységesen tudunk a jogalkotóknál fellépni. Kérni fogjuk az ÁPV Rt. vezetőit, hogy mutassák be az energiarészvények elosztásának okmányait. Nem tudjuk ugyanis elfogadni, hogy megegyeztünk az értékpapírok lakosságarányos elosztásáról, és újabb és újabb felosztási módozatokról lehet hallani. A törvény szerint, ez év januárjában kellett volna a részvényeket a településeknek megkapni, ehelyett további határidőket kaptak az önkormányzatok és a szolgáltatók az újabb egyezkedésekre. Nincs kizárva, hogy egységesen fellépve pert indítunk az ÁPV Rt. ellen. Halász Judit életveszélyben MTI Változatlanul életveszélyben van Halász Judit, bár állapota kétségtelenül javult — tájékoztatta az MTI-t vasárnap a budapesti Szent János Kórház idegsebészetének ügyeletes orvosa. A neves színművésznő egyelőre nem hagyhatja el az intenzív osztályt, ahová azután szállították a mentők, hogy szombaton Budapesten elgázolta egy rendőrautó. Halász Judit olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy csak a jövő hét elején-közepén lehet majd l tosan állítani, túl van az életveszélyen.
