Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-05 / 233. szám
Ü*« --TÍ/ ;)•>%“j Kisebbségben 1996. október 5., szombat UJ KELET „Nekem itt van a hazám, ez a szülőföld 9 n A szerencsétlen trianoni és párizsi béke több millió magyart kényszerített kisebbségi sorba. A diktatúrák ugyan elfedték a nemzeti kisebbségek gondjait, de a térségben átvonuló politikai viharok után olyan erővel támadt fel a kérdés, mintha Trianon óta nem telt volna el 75 év. Az utódállamok beolvasztási kísérletei állandóan borzolják a kedélyeket, ellenállásra, összefogásra ösztökélve azokat a magyar nemzetrészeket, amelyek egyébként integráns részei lehetnének a Trianon által kreált államok polgárságának, ha megmaradhatnának magyarságukban, ha a hatalom nem kísérelné meg újra és újra szétverni közösségeiket. A mai Szlovákiában egyre nehezebb kisebbségi sorban élni. Hiába a közös Európával kecsegtető mézesmadzag, az úgynevezett 1201. ajánlás. Meciarék állandóan és egyre nagyobb intenzitással támadják a kisebbségi szervezeteket. Pontosan tudják, ha sikerül az oktatási és kulturális lehetőségektől megfosztani a több mint ötszázezer magyart, akkor könnyebben lehet „szlovákosítani” az egész országot. A bajok az idő múlásával nemhogy csökkennének, de egyre nagyobb erővel támadnak fel, pusztulással fenyegetve mindent, amit eddigre sikerült elérni. A szlovák kormány tevékenysége mostanra végveszélybe sodorta a nemzeti identitásukhoz makacsul ragaszkodó kisebbségeket. Lehet-e védekezni a beolvasztó törekvésekkel szemben, van-e kiút? A kérdések adottak, válaszolni rájuk nem könnyű. Albert Sándor, a kassai magyar tannyelvű középfokú ipariskola igazgatója sem tud egyértelmű választ lelni az akár dühödtnek is nevezhető szlovák támadásokra. — Errefelé soha nem voltak nyelvi, faji vagy vallási jellegű problémák, talán azért sem, mert Kassa mégis csak a kereskedelmi útvonalak középpontjában fekszik, sokféle nép keveredett itt össze és ez nem akármilyen egymásra utaltságot fejlesztett ki. A tolerancia még ma is megvan. Itt nem okoz gondot például a magyar nyelv használata. Iskolánkban magyar nyelvű oktatás folyik, senki nem bánt bennünket. A város vezetői nem szólnak bele a munkánkba, noha az oktatási törvény alapján erre módja lenne. A kisebb iskolák helyzete egészen más. Ahol közösen dolgoznak szlovák és magyar osztályok, ott előbb- utóbb megszűnik a magyar nyelvű tanítás. Megszüntették a hivatalos iratok kétnyelvűségét, ma már az osztálynaplókat, az érettségi bizonyítványokat csak a hivatalos állami nyelven állíthatjuk ki. Azt mondják, hogy a törvény kizárólag a szlovák nyelv védelmében született, és nem érinti a kisebbségek nyelvhasználatát, és ez tényleg így van, de a törvény alapján készített miniszteri utasítások egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy megfojtsák a kisebbségi nyelveket. — Azok a gyerekek, akik itt érettségiznek, tudnak-e továbbtanulni? — A mi tanulóink szlovák nyelvből is érettségiznek. Ijesztő hírek érkeznek a szomszédos Szlovákiából. Az alap- szerződés aláírása óta a magyar kisebbség sorozatosan veszti el eddig elért kiváltságait. Az oktatásban bevezették az alternatív iskolákat, a két magyar színház elvesztette önállóságát, a Himnusz éneklése pedig súlyos, akár börtönben letöltendő büntetést vonhat maga után. Szerkesztőségünk foglalkozott már a kérdéssel, de az új fejlemények miatt érdemes ismét végiggondolni a problémákat. Kultúra kisebbségi sorban I. Nyelvi akadálya nincs a továbbtanulásuknak. Mi műszaki képzéssel foglalkozunk, és a gyerekeink hatvan-hetven százaléka műszaki főiskolákon tanul tovább, de az utóbbi időben egyre több tanulónk jelentkezik más jellegű felső- oktatási intézménybe. — Az alternatív oktatás bevezetése jelentheti-e a magyar iskolák megszüntetését? — Az oktatási törvény ’94- ben készült, abban szó sincs az alternatív oktatás bevezetéséről, sőt, a kisebbségi iskolák még bizonyos védelmet is élveznek. A kétnyelvű oktatást a minisztérium szorgalmazza, elsősorban a nyelvtörvényre hivatkozva. A tendencia kétségtelen: fokozatosan el kell sorvasztani a magyar nyelvű oktatást. Erre más jelek is utalnak. Az idén elfogadott egyetemi törvény például kifejezetten tiltja a külföldi egyetemek szlovákiai jelenlétét. Ez elsősorban a sárospataki tanítóképző kassai tagozatát érintheti hátrányosan. Igaz, hogy a minisztérium indokolt esetben felmentést adhat a tilalom alól, de nem valószínű, hogy ilyen engedélyt kiadnak számunkra, pedig a sárospatakiak jelenléte nagy segítség számunkra, az oktatógárda utánpótlása nélkülük szinte lehetetlenné válna. — Azt mondják, sok szülő azért nem íratja magyar iskolába a gyerekét, mert félti a jövőt, attól tartanak, ha nem beszélnek jól szlovákul, akkor nem tanulhatnak majd tovább... — Ez nem egészen így van. Statisztikailag kimutatható, hogy magyar iskolát végzett tanulók nagyobb százalékban jutnak el az egyetemekre. A nyelvtudás nem jelenthet akadályt, mert minden magyar iskolában jelentős óraszámban oktatjái a szlovák nyelvet, mert a gyerekek szlovák környezetben élnek, észrevétlenül sajátítják el a többségi nemzet nyelvét. Azt gondolom, ez csak kifogás, mellyel a szülők próbálják mentegetni magukat. Az is igaz, hogy a szlovák iskolahálózat lényegesen nagyobb választékot kínál, mint a magyar. Mégsem tudok egyetérteni magyar gyerekek szlovák iskolába járatásával, mert ha magyar környezetben él, magyarul gondolkodnak, túl nagy terhet jelent az átállás. Sok gyerek teljesen visszaesik, lemorzsolódik, míg nálunk lényegesen egyszerűbb a dolga. Anyanyelven könnyebben lehet elsajátítani a legnehezebb tananyagot is. Sajnos a mostani szlovák tendenciák nemcsak az iskolahálózat, de a magyar közösségek teljes elsorvasztására irányulnak. Hiába létezik valamilyen európai nyomás, a szlovák politikusok nem nagyon törődnek vele. Szükség lenne a nemzetiségi törvényre, de ezt a parlament, a kormány húzza-halasztja. A nyelvtörvény pedig alkalmas visszaélésekre. Ha egy boltos úgy írja üzletére Élelmiszer- bolt—Potravini, akkor kétszázezer koronára is megbüntethetik csak azért, mert nem a szlovák kifejezést írta előre, így vagyunk a tankönyvekkel is. Az oktatási törvény bármilyen, bárhonnan származó tankönyvek használatát is engedélyezi, míg a minisztérium a nyelvtörvényre hivatkozva, mindert letiltott, csak az általuk forgalomba hozott tananyagot szabad használnunk. Most kizárólag szlovákból magyarra fordított tankönyvekből taníthatunk. — Van-e valamilyen ellenállás a minisztériumi intézkedéssel szemben ? — Nem könnyű, de valamit próbálunk tenni. Szombaton Komáromban tartunk nagygyűlést a magyar oktatás védelmében. Szerdán Pozsonyban a színházi szakma és más kulturális intézmények dolgozói tiltakoztak. (A megmozduláson harmincezer ember vett részt—a szerk.) Sok értelmük nincs ezeknek a demonstrációknak, Nyugat-Európában nem is értik, hogy miért hábor- gunk állandóan, de nem tűrhetjük ölbe tett kézzel a szlovákiai magyarság teljes elsorvasztását. Befejezve Albert Sándor igazgató úrral a beszélgetést, nem túl vidám gondolatok társaságában hagytuk el az ipari iskola épületét. Odakint kellemes kora őszi idő, dolguk után siető emberek. így ránézésre nem lehet megállapítani, hogy ki a szlovák, ruszin vagy ki a magyar. Törvényesen... Nem csinál törvénytelen dolgot a szlovák kultuszminisztérium. Dr. Ivan Hudec miniszter az alkotmány, a törvényesség szigorú betartásával irányítja a szlovák, azon belül a nemzetiségi kulturális intézmények sorsát. Ha valamelyik rendelkezés véletlenül kedvező lenne a magyar iskolák számára, gyorsan egy másikra hivatkozva visszavon mindent, ami alapján ezek az iskolák életben maradhatnának. Jelenleg a nyelvtörvény látszik olyan Jolly Jokernek, amivel szép lassan el lehet sorvasztani a magyarságot. Ha Nyugat- Európa, vagy Amerika kérdéseket tesz fel a szlovák kisebbségi politika állásáról, a válasz azonnal megvan: betartjuk az ország törvényeit. Csak remélni lehet, hogy Európa előbb-utóbb megérti a szlovák intézkedések lényegét. Csehországban és Szlovákiában életben van a be- nesi dekrétum. Ellene olyan nagyhatalom sem tudott tenni semmit sem, mint Németország. Európa szótlanul tűri népek megbélyegzését, a magyar kisebbségi problémákat meg nem is érti. Amerika pedig sokkal tudatlanabb Európánál. Időnként ugyan nagyhangú nyilatkozatokban kiállnak a népek egyenjogúsága mellett, ezzel úgy gondolják, hogy a lovagiasság szabályai szerint eleget tettek minden kötelezettségüknek. Magyarország kis ország. Valamit tenni kell. A magyar külügyminiszter egyetlen járható utat találva, az ENSZ segítségét kérte. A szlovákok tagadják a vádakat, állandóan a magyar sovinizmusra és nacionalizmusra hivatkoznak. Csak kapkodni tudjuk a fejünket a képtelen vádak hallatán. Nem mi vagyunk nacionalisták és soviniszták! Sokkal inkább vádolható ezzel az a hatalom, amelyik gát- lástalanul magába akarja olvasztani kisebbségeit. A kultuszminiszter által irányított, gondosan kitervelt hadművelet úgy látszik, végképp megpecsételi a szlovákiai magya- . rok sorsát. Európa állítólag nem tűri a kirekesztő manővereket, pedig ha például az új választási törvényt bevezetik, a magyarok politikai képviselet nélkül maradnak. A szlovák parlamentbe jó, ha egy vagy két magyar képviselő kerül be. így lesz teljes di'. Hudec hadjárata. Megszűnnek a magyar iskolák, a színházak, megszűnik a politikai képviselet, és akkor megszűnik a nemzetiségi probléma. Csakugyan! Akkor miről beszélgetünk? Az oldalt írta: Berki Antal Fotók: Racskó Tibor Polen Tibor, főiskolai hallgató: Simkó Zsuzsa, középiskolás: Molnár Tamás, érettségiző diák: Nem rózsás Elegem van Itt szeretnék a helyzetünk belőle boldogulni — Nem túl rózsás a helyzetünk. Erősödik a szlovák nacionalizmus. Informatika szakra járok, most nagy kereslet van ilyen szakemberek után. Nem hiszem, hogy csak azért, mert magyar nemzetiségű vagyok, ne tudnám elvégezni az egyetemet, vagy ne kapnék munkát. — Nem tudom, hogyan alakul majd az életem. Először is szeretném befejezni az iparit. Lehet, hogy tovább tanulok, még nem tudom. Szeretnék innen elköltözni. Remélem, sikerül Magyarországra kerülnöm. Elegem van belőle, hogy csak azért megszólhatnak, mert nem szlováknak születtem. — Gépészmérnök szeretnék lenni. Nekünk sokkal jobban kell tudnunk a tananyagot, mint hasonló korú szlovák társainknak. Megszoktuk. Itt szeretnék boldogulni, és hiszem, hogy sikerül is. Magyarországra mindig szívesen megyek, de csak látogatóba. Nekem itt van a hazám, ez a szülőföldem.