Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-01 / 229. szám

UJ KELET Riport 1996. október 1., kedd 7 A csodák birodalma Hosszú utat jár be egy vég vászon, szövet és egyéb anyag, amíg a belőle készült ruha a boltokba kerül, amíg szép lányok, asszonyok pompáznak benne. Szorgos kezek dolgoznak rajta, pontosan, figyelme­sen. A munka első fázisa a laborban zajlik. Itt pecsételődik meg egy-egy ruha sorsa. Gyakrabban az anyaghoz választják a formát, máskor a fazonhoz keresnek megfelelő színű és minőségű anyagot. A tervek a rajzasztalnál születnek Kozma Ibolya (Új Kelet) A megyeszékhely divatru­házati kft.-jének modelljei elsőként Gulácsi Magdika képzeletében születnek meg. Előbb egy mintadarabot ké­szítenek az adott fazonból, melyet a házi zsűri bírál el. Magdika — bevallása szerint — ilyenkor nagyon izgul, noha még egyetlen darabját sem dobták vissza. A model­leket ezután kiajánlják a bel­földi kereskedők részére, főként Szombathelyre, Szek- szárdra, Budapestre és Mis­kolcra. A minta középméret­re készül, majd megszerkesz­tik kisebbre és nagyobbra is. Ezt nevezik szériázásnak. Ki­válogatják a fazonhoz szük­séges kellékeket, gombokat, húzózárakat. Gyakori, hogy munka köz­ben egy-egy darab a labor dolgozóinak a szívéhez nő. Mivel valamennyien nem­csak szerkeszteni, de varrni is tudnak, otthon elkészítik maguknak a kívánt holmit. Jó érzés, amikor utcán vagy más helyeken a kft. ruháiba öltö­zött hölgyeket látnak — me­sélik. Valamennyi modellt egy kis cédulával látják el, ame­lyen minden fontos informá­ciót rögzítenek, amire a to­vábbiakban szükség lehet. A szabászatra a raktáron át vezet az út. Óriási végekben állnak a polcokon a különfé­le anyagok. — A külföldi bérmunkára igényelt darabokhoz vala­mennyi szükséges kelléket elküldik — mondja Urbán Sándorné Ilike raktárvezető —, pontosan át kell számol­nunk, mérnünk mindent, hi­szen, ha valami véletlenül hi­ányzik, nem tudjuk tovább folytatni a munkát. A belföl­di forgalmazásra készült mo­dellekhez Olaszországból kapjuk az alapanyagot. Ebből is valamennyi véget átvizs­gáljuk, hiszen előfordul­hat, hogy nem első osztályú anyag érkezik, ilyenkor meg kell jelölnünk a hibás helyet, s nem biztos, hogy az anyag egyáltalán felhasználható. A szabászat a csodák biro­dalma. Az egyszerű ember úgy képze.li^ hogy hatalmas ollóval egyszerre egy-egy forma darabjait vágják ki. Nem így történik. A kisimí­tott véget vastagságtól füg­gően hat—nyolc rétegűre hajtják. Ráragasztják a papír­ból kivágott darabokat. Ha­talmas ollóval darabolják, így egyszerre százhúsz kabát részeit is kiszabják. A ragasz­tócsíkokat külön rakják fel, mivel valamennyi művelet magas szinten gépesített, így sokkal könnyebb a munka. A darabok jelölve, cédulával ellátva egy kerekes kocsira kerülnek, s áttolják a varro­dába. A zakatoló varrógépek között vasalógépek állnak. Valamennyi művelet után si­mítják a darabokat, ezzel el­kerülik a gyűrődést. Most két szalagon készülnek azok a kabátok, amelyeket német hölgyek viselnek majd a téli hidegben. Lassan a gallértól, a kabát ujjától kezdve az utolsó gombig minden a he­lyére kerül, a kész modellek A fotókat Csonka Róbert készítette. pedig a MEO-ba. Pauwlik Tiborné Anikó nemcsak vizs­gálja az elkészült darabokat, de — ahogy elmondja — gyönyörködik is bennük. A minősítés után csomagolják a termékeket, és azok lassan el­hagyják a cég berkeit. Anikó szerint, valamennyi megren­delőnek más-más igényei vannak. A németek, a franci­ák és az olaszok egy dolog­ban viszont megegyeznek: valamennyien első osztályú minőséget követelnek. Ezt Gállné Kárpáti Agnes gazda­sági vezető is megerősítette. — Üzletpolitikánk szerint, női felsőruházati termékeket gyártunk exportra és hazai forgalmazásra. A kétféle irány kiegészíti egymást, így lekötik a cég kapacitását. Ha valamelyik hiányozna, nem lenne kihasználva üzemünk. Magyarországon egyébként nehéz üzletet kötni, de az a célunk, hogy megtartsuk régi partnereinket és újakat szerez­zünk. A külföldiek — az ola­szok kivételével — szigorúan tartják a fizetési határidőt, míg ez a magyar vállalatok­ról nem mondható el egyértel­műen. Véleményem szerint, nagyon ügyelnünk kell a part­nerek megtartására. Románi­ában és Ukrajnában jóval ol­csóbb a munkaerő, mint ná­lunk, ezért természetes, hogy keletebbre is igyekeznek a nyugati befektetők. Eddig tal­pon tudtunk maradni, s ezt minőségi követelményeink­nek köszönhetjük. Csomagolás után, szállításra várva

Next

/
Thumbnails
Contents