Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-05 / 233. szám
1996. október 5., szombat Külföld, belföld Még egy alagútügy? Pénteken az izraeli és palesztin képviselőknek sikerült megállapodásra jutni a kami átkelő megnyitásáról az Gáza- övezetbe tartó áruk előtt — közölte az izraeli rádió. Izrael azt követelte, hogy a kamionok és teherautók számára megnyitott átkelőnél posztoló palesztin rendőrök fegyvertelenek legyenek, miután a múlt heti, a jeruzsálemi alagút izraeli megnyitása miatt kirobbant véres összetűzések során a palesztin tüntetőket a palesztin rendőrök is támogatták. A palesztin rendőrség elutasította, hogy teljesen fegyvertelenül legyen jelen az átkelőnél. Végül sikerült kölcsönösen elfogadható megállapodásra jutni: a palesztin rendőrök ott csak pisztolyt viselhetnek. Kiadják Aleksovskit A horvát legfelsőbb bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy kiadják a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűnök elkövetésével vádolt Zlatko Aleksovskit. A 36 éves boszniai horvát férfit, a Horvát Védelmi Tanács nevű boszniai horvát milicia tagját azzal vádolják, hogy 1993 elején négy társával együtt a közép-boszniai Lasva-völgyben több mint száz muzulmán személy meggyilkolásában vett részt. Ugyancsak csütörtökön Zárában (Zadar) háborús bűncselekmények elkövetése miatt vádat emeltek Momcilo Perisic tábornok, a mostani jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke, valamint Mirsad Catic, a volt jugoszláv hadsereg őrnagya, jelenlegi boszniai diplomata ellen. Azzal vádolják őket, hogy 1991 szeptemberében és októberében tűzparancsot adtak zárai polgári célpontok ellen. A támadásoknak 30 halálos áldozata volt. Közös parancsnokság A boszniai muzulmán-horvát föderáció csütörtökön közös hadsereg-parancsnokságot hozott létre — jelentette a Tanjug hírügynökség. A föderációs hadsereg főparancsnokává a muzulmán Rasim Delic tábornokot, míg helyettesévé a horvát Zivko Budimir altábornagyot nevezték ki. A kinevezésekre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok kilátásba helyezte: beszünteti a fegyverek szállítását a föderáció számára, ha nem jön létre közös hadsereg-parancsnokság — írta a Tanjug. A megállapodás árnyoldalai A horvát külügyminisztérium szerint Slobodan Milosevic és Alija Izetbegovic párizsi megállapodása lehetetlenné teszi a térségbeli mesterséges politikai integráció megteremtését célzó kezdeményezéseket és az annak érdekében kifejtett nyomást. A horvát külügyminisztérium pénteken nyilatkozatban üdvözölte a megállapodást a Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatok normalizálásáról, amely hozzájárul a térségben kialakult viszonyok rendezéséhez, a daytoni megállapodás végrehajtásához. Kohl—Jelcin-telefon Helmut Kohl német kancellár pénteken telefonbeszélgetést folytatott Borisz Jelcinnel, és érdeklődött az orosz elnök egészségi állapota felől. A megbeszélés során Jelcin sajtószolgálata szerint megvitatták a kétoldalú viszony időszerű kérdéseit. Jelcin kérte, hogy Bonn támogassa a 2004-es olimpiai játékok megrendezésére vonatkozó szentpétervári kérelmet. Kohl azt ígérte, hogy tájékoztatja Jelcint a német döntésről. Borisz Jelcin, aki kórházban készül év végén esedékes szívműtétére, az utóbbi időben fölöttébb aktívan dolgozik a kórházban. Mellbe lőtte magát egy tiszthelyettes MTI Eddig ismeretlen okból mellbe lőtte magát pénteken délben a Magyar Honvédség egy tiszthelyettese —- tudatta az MTI-vel a Honvédelmi Minisztérium Sajtóirodája pénteken. Közölték: a honvédség kiskőrösi alakulatánál S. J. szerződéses őrmester, az őrszakasz parancsnoka a szokásos ellenőrzés után bement az őrség fegyverszobájába, s ott egy gépkarabéllyal mellbe lőtte magát. Itt talált rá az őrparancsnok, aki a lövés hangjára lett figyelmes, s az alakulatnál azonnal intézkedtek, hogy kórházba szállítsák a férfit. A sérültet a 20 percen belül megérkező mentő a Kecskeméti Honvédkórházba szállította, sérülése súlyos, életveszélyes. Az alakulat parancsnoka a történtekről azonnal értesítette a Szegedi Katonai Ügyészséget és a helyi rendőrkapitányságot. A rendőrség megkezdte a helyszíni vizsgálatot, melynek redményéről a honvédség a közvéleményt tájékoztatni fogja. Menesztették az APV Rt vezérkarát MTI ___________ A k ormány az úgynevezett Tocsik-ügy kapcsán történt jogsértések miatt azonnali hatállyal visszavonta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság teljes igazgatóságának — így Szokai Imre elnöknek, Virágh Attila elnökhelyettesnek és további 9 igazgatósági tagnak — a megbízatását. A részvénytársaság igazgatósági tagsággal is rendelkező vezérigazgatójának és egyik vezérigazgató-helyettesének az ÁPV Rt.-ben betöltött munkaviszonyáról a privatizációt is felügyelő miniszternek kell határoznia. Mivel az ügyben felelősséget visel az rt. felügyelő bizottsága is, a kormány felkéri a parlamenti pártokat, valamint az Állami Számvevőszéket és az Érdekegyeztető Tanács két oldalát, hogy kezdeményezzék a ÁPV Rt. felügyelő biztonságába delegált tagjaik visszahívását. A nem-delegált személyek felügyelőbizottsági tagságát a kabinet szintén azonnali hatállyal visszavonja. A kormány mindemellett felszólítja Töcsik Mártát, hogy -— az igazolt költségeit levonva — fizesse vissza az ÁPV Rt-nek azt a bruttó 804 millió 118 ezer 539 forintot, amelyet sikerdíjként, két részletben felvett — jelentette be a pénteki kormányülés döntéseit ismertető sajtóértekezleten Kiss Elemér. A miniszterelnökségi államtitkár azt is tudatta, hogy Tocsik Márta ellen zugírászi tevékenység miatt, az ÁPV Rt. berkeiben pedig ismeretlen tettes ellen, hanyag kezelés miatt feljelentést tesznek az ügyészségen. Kiss Elemér újságírói kérdésekre azt is közölte: a miniszterelnök nem mérlegelte Such- man Tamás privatizációért is felelős ipari miniszter felmentését, mivel egy részvénytársaság normális ügymenetéért az igazgatóság a felelős, és a felügyelő bizottság feladata az esetleges szabálytalanságok feltárása, illetve kezelése. A felmentett tisztségviselők MT[ _________ ___ A privatizációs törvény, illetve az ÁPV Rt. szervezeti és működési szabályzata szerint, az ÁPV Rt.-ben a részvényes jogokat a privatizációs miniszter gyakorolja. A szervezet testületi vezetőszerve a 11 tagú igazgatóság, amelynek tagjai csak természetes személyek lehetnek. Az igazgatóság elnökét és az igazgatóság tagjait a kormány nevezi ki és menti fel. Tagjaira a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter tesz javaslatot, a pénzügyminiszterrel egyetértésben. Az igazgatóság dönt az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyon esetében az állami tulajdonú részvények, üzletrészek értékesítéséről, amennyiben a vagyon értéke eléri az 500 millió forintot. Ugyanez a testület hivatott dönteni a térítés nélküli vagyonátadásról, a privatizációs tanácsadók kiválasztásáról, és kezdeményezheti az állami tulajdon körének módosítását. Az ÁPV Rt. 11 tagú felügyelő bizottsága a társaság működésének ellenőrzésére hivatott. A szervezet tagja a parlamenti pártok egy-egy képviselője és az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának küldöttei. Az FB elnökét az Állami Számvevőszék javaslatára a kormány nevezi ki. A felügyelő bizottság feladata az igazgatóság és az ügyvezetés tevékenységének ellenőrzése. Az ÁPV Rt. igazgatósága és felügyelő bizottsága a társaság működésének kezdetekor alakult meg. Azóta a felügyelő bizottság egy taggal bővült, így érte el a 11 fős létszámot. Az igazgatóságban ennél több változás volt, főként a tagok állami megbízatásainak változása miatt. Az igazgatóság most felmentett tagjai: Szokai Imre (elnök), Virágh Attila, Bessenyei Zoltán, Győrfi István, Hídvégi Gábor, Kamarás Miklós, Kocsis István, Komáromi Gábor, Lajtner Tamás, Réti Tamás, Spanyol József. A felügyelő bizottság elnöke Puskás Sándor, tagjai: Bakay Árpád, Gansperger Gyula, Marosán György, Nógrádi László, Sipos Árpád, Vásárhelyi István, Velez Zoltán, Jan- csó Péter, Sáling József, Nagy Tamás. Az új energiaár stratégiai döntés MTI Az energia január elsejétől érvényes új árának meghatározására stratégiai döntést hoznak — hangzott el az Energiárak: kötelezettségek, közgazdasági és társadalmi szempontok címmel pénteken Tatabányán megtartott konferencián. A rendezők, a Magyar Privatizációs Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság meghívását mintegy másfél száz, az energetikai ipar különféle ágazataiban dolgozó szakember fogadta el. Szabó Imre professzor, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója elmondta: az áremelés várható, illetve szükséges mértékéről szélsőséges vélemények hangzottak, hangzanak el. Egyesek szerint, 70 százalékos növelésre lenne szükség, mások pedig árcsökkentésről beszélnek. A hivatal, miután a kormány felkérésére áttekintette és elemezte a hazai energiatermelést, -szállítást és -elosztást, tapasztalatairól tájékoztatta a kabinetet. A MÉH véleménye szerint, az új árnak úgy kell fedeznie a költségeket, hogy a további fejlesztésekhez nyereséget is hozzon. Ehhez 20—30 százalékos emelés szükséges. Ez azonban — hangsúlyozta a professzor — csak úgynevezett induló ár lesz, s azt több tényező alakíthatja. Ezek közé tartozik például az energiahordozók importára, a termelői árak növekedése, valamint a forintleértékelések. Az viszont a törvényalkotók dolga, hogy megteremtsék az egész iparág hatékonyságra ösztönzésének feltételeit, s hogy megakadályozzák az indokolatlan áremelést. Vád előtt a kényszervallatók MTI ______ A m ásfél évvel ezelőtti pásztói kényszervallatás ügyében a Nógrád Megyei Főügyészség halált okozó testi sértés bűntette és kényszervallatás bűntette miatt emelt vádat két volt, illetve három ma is aktív rendőrrel, továbbá egy civil állampolgárral szemben. A hat ember egy pásztói kocsmai betörés kapcsán mint gyanúsítottat kereste fel lakásán A. Lászlót, aki látogatásuk után hét órával meghalt. A legmagasabb szakértői fórumnak tekintett Egészségügyi Tudományos Tanács szakvéleménye szerint, a férfi feltehetően azokba a sérülésekbe halt bele, amelyeket látogatói okoztak. A kocsmai betörés valódi elkövetőit egyébként később elfogták. Az annak idején nagy port felvert esemény új fordulatáról dr. Tolvay Őrs Csaba Nógrád megyei főügyész pénteken, Balassagyarmaton tartott sajtótájékoztatót. Mint elmondta, az elmúlt év július 15-én betörtek a pásztói úgynevezett alvégi kocsmába, a cselekménnyel a rendőrök többi közt A. Lászlót is gyanúsították. Miután azonban a férfi nem akart beismerő vallomást tenni, előbb pofon vágták, majd megrugdosták. Velük volt a kocsmáros is, aki állítólag azzal biztatta az ütlegelt embert, jobb, ha beismeri a bűncselekmény elkövetését, legfeljebb majd ledolgozza a kárt. Miután a rendőrök és az italboltos távozott, A. László is elment hazulról, két alkalommal is. Másodjára kora délután tért haza, majd nem sokkal ezután — egyébként ekkor már erősen ittas állapotban volt — meghalt. Az orvosszakértő véleménye szerint borsónyi bevérzés volt a veséjében, vérbeszűrődés a bordaűrben és a hasfalban, továbbá vérömleny a herezacskóban, valamint bordatörést és lépvénasérülést is találtak a vizsgálat során. A szakértők szerint feltételezhető, hogy e sérülésekbe halt bele a bántalmazott ember. K. Gyula és S. Gyula rendőröket társtettesként elkövetett, halált okozó testi sértéssel, illetve kényszervallatással vádolják. A. József kocsmáros, továbbáM. L. István, D. Tibor és Sz. György rendőrök pedig a vádirat szerint ugyanezen bűncselekmények miatt bűnsegédként állnak majd a bíróság elé. A tárgyalás várhatóan még ez év novemberében megkezdődik. ÚJ KELET Ellenőrzés MTI _____ ___ Cs aknem 1,4 millió forint bírságot szabtak ki a munkavédelmi felügyelők a héten megtartott akcióellenőrzés során. A hegesztési eszközökre, technológiákra kiterjedő ellenőrzés tapasztalatairól pénteken tájékoztatta az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az MTI-t. Több mint 1500 munkáltatónál, csaknem 12 ezer hegesztőberendezést ellenőriztek. A 180 felügyelő több mint 1200 esetben intézkedett a tapasztalt hiányosságok határidőre történő felszámolása érdekében. A közvetlen veszélyeztetés miatt 602 berendezés további használatát tiltották meg, illetve 153 munkavállalót tiltottak el a hegesztéstől. A jelentős bírsági összeget 323 szabálysértési eljárás eredményeként szabták ki. Ismételt mulasztásoknál, úgynevezett ki- kényszerítő végrehajtási bírságot alkalmaztak. A legkedvezőtlenebb helyzetet a 100-nál kisebb létszámmal dolgozó cégeknél tapasztalták. Ezek a kisebb cégek nem ismerik a biztonságos üzemeltetés szabályait. A munkáltatók 569 dolgozót védelmi eszközök nélkül vagy hiányos védelmi eszközökkel foglalkoztattak. Az ellenőrök 220 olyan dolgozót találtak, akiknél rendelkezésre álltak ezek az eszközök, mégsem használták azokat. A munkáltatók nagyfokú felelőtlenségére vezethető vissza, hogy a feszültség alatt lévő munkakábelek csaknem 94 százaléka volt sérült, vagy szabálytalanul toldott. Az ellenőrök 426 sérült szigetelésű elektródafogót is találtak. A két éve hatályos Hegesztési biztonsági szabályzat követelményei ellenére, a hegesztő berendezések 38,6 százalékánál nem végezték el a biztonsági felülvizsgálatokat. A gázhegesztésnél, illetve a lángvágásnál alapvető biztonsági berendezés az úgynevezett lángvisszacsa- pás-gátló, valamint a gáznyomásmérő műszer. A berendezések 11 százalékánál hiányoztak a lángvisszacsa- pás-gátlók, valamint 462 mérőműszer volt hibás vagy üzemképtelen. Működnek az automaták MTI _ Folyamtosan helyezik üzembe pénteken délután az Országos Takarékpénztár áramkimaradás miatt leállt bankjegykiadó automatáit. MintPapp Gyula ügyvezető igazgató az MTI érdeklődésére elmondta: pénteken délben a számítóközpont áramkimaradása miatt váltak üzemképtelenné a bankjegykiadó automaták, illetve a kártyaleolvasók. Délután fél kettőre már mindenhol használhatták az ügyfelek a kártyaleolvasókat.