Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-04 / 232. szám

Világkrónika ) 2 1996. október 4., péntek üJ KELET Konzulgyilkosság Egymásnak ellentmondó feltételezések láttak napvilágot Dél-Korea vlagyivosztoki konzuljának meggyilkolásával kap­csolatban. Egy nevének elhallgatását kérő rendőrtiszt az AP hírügynökségnek kijelentette: A konzul szomszédjai látták, hogy az épületből három, „észak-koreai kinézetű” férfi rohant ki, majd kocsival elhajtottak. Az ITAR-TASZSZ hivatalos orosz hírügynökség által terjesztett változat szerint a gyilkosságot „szláv külsejű személyek csoportja” hajtotta végre. Elpusztítják az aknákat Kanada egyoldalúan megkezdi mintegy 90 ezer darabos gyalogsági aknakészletének fokozatos megsemmisítését — közölte szerdán Lloyd Axworthy külügy- és David Colié nette védelmi miniszter. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a ka­nadai készletek kétharmadát a legközelebbi jövőben sem­misítik majd meg, a fennmaradó egyharmadot pedig annak függvényében, hogy mennyire lesznek sikeresek a gyalog­sági aknák gyártását, használatát, tárolását és terjesztését megtiltó nemzetközi egyezményt kidolgozó tárgyalások. Szigorítások Szófiában Szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba a szervezett bűnözés ellen a szófiai kormány szerdán, Andrej Lukanov volt miniszterelnök meggyilkolása után. Zsan Videnov mi­niszterelnök közölte, hogy a választásokat a tervek szerint megtartják, de pótlólagos intézkedések szükségesek a jog- biztonság és a rend megerősítésére. A Reuter jelentése sze­rint Zselju Zselev államfő a közvéleményhez intézett szer­dai beszédében szükségesnek tartotta minden intézmény és állam összefogását a terrorizmus és a maffia megfékezése érdekében. Felszólította az ország lakosságát: ne enged­jék, hogy a gyilkosság új feszültségeket hozzon létre az október 27-i elnökválasztás előtt. Csecsen koalíciós kormány Moszkvába érkezett csütörtökön Zelimhan Jandarbijev, a csecsen szeparatisták vezetője, hogy találkozzon Viktor Csernomirgyin orosz kormányfővel. Az előzetes értesülések szerint a megbeszélésen elsősorban a csecsen koalíciós kor­mány létrehozásáról lesz szó. Jandarbijev fél éven belül má­sodszor jár Moszkvában. Május végén, az orosz elnökvá­lasztás előtt Borisz Jelcinnel orosz elnökkel találkozva, tűzszünetről született megállapodás, amely azonban nem bi­zonyult hosszú életűnek. Fogságban a brit miniszter Félórás fogságot szenvedett a brit mezőgazdasági minisz­ter, akit marhatenyésztő farmerek szorítottak be egy gazda­sági épületbe a somerseti tejipari vásáron. Douglas Hogg azután vált a gazdák haragjának célpontjává, hogy nem volt hajlandó megvitatni velük a marhakor és az emiatt elrendelt teljes EU-exporttilalom következményeit. Ötszáz kistermelő állta el a miniszter útját, akit végül rendőröknek kellett átve­zetniük a pfújoló tömegen. Tálib terror Hat nappal Kabul elfoglalása után a tálibok „a terror ural­mát” vezették be az afgán fővárosban, egyebek között mint­egy ezer embert vetettek börtönbe — közölte szerdán Lon­donban az Amnesty International. A nemzetközi emberi jogi szervezet nyugatalanítónak mondotta az afgán nők helyzetét is. Fekete lyuk MTI Német csillagászok szerdán bejelentették: majdnem telje­sen bizonyosak abban, hogy van egy fekete lyuk csillag- rendszerünk, a Tejút közepé­ben. Reinhard Genzel, egy München melletti csillagá­szati intézet munkatársa a Reuter szerint elmondta: egyelőre nem jelentené ki, hogy minden kétséget kizáró bizonyíték van a fekete lyuk létezésére. A tudósok húsz éve gyűjtik a bizonyítékokat a létezőnek vélt fekete lyukról, amelyet csak úgy lehet észlelni, hogy figyelik, milyen gravitációs hatást fejt ki a közelében lévő égitestekre. A Tejútrendszer 39 csillagának megfigyelése­kor végzett mérések azt a fel- tételezést látszanak alátá­masztani, hogy a csillagok egy nagytömegű, gravitációs erőt kifejtő „középpont” kö­rül keringenek. A kutatások szerint a központi sötét tömeg megközelítőleg 2,5 milliószor nagyobb a Napnál. A német tudósok eddigi vizsgálataik eredményét nyilvánosságra hozták a Na­ture című angol magazinban, hogy a külföldi kutatók is ellenőrizhessék. Mint Genzel elmondta, ha nem találnak semmi problémát, a jövő év elején minden kétséget kizá­róan rögzíthetik a fekete lyuk létezésének tényét. A román képviselőház ratifikálta /Ifjy a demokratikus ellenzék minden politikai for­---------------------------------------------------------------- mációja. Az RMDSZ jelenlévő képviselői tar­A román képviselőház csütörtökön, őszi tózkodtak. AGheorgheFunarvezetteRNEP rendes ülésszakának utolsó napján 159 sza- honatyái nem vettek részt a voksolásban. A vazattal, egy ellenszavazat és 27 tartózkodás szocialista Munkapárt és a Nagy-Románia mellett ratifikálta a Temesváron szeptember Párt néhány képviselője tartózkodott, az 16-án aláírt román—magyar alapszerződést, egyetlen ellenszavazatot Petre Turlea függet- A ratifikálást megszavazta a kormánypárt és len képviselő adta le. Egyesítési ünnepség Münchenben Horn Gyula beszéde M77^____ ______ Ma gyarország Európát vá­lasztotta, és a hat évvel ezelőtti német egyesülés a mi Európá­ba vezető utunkat is megtisztí­totta, megkönnyítette —jelen­tette ki Horn Gyula miniszter- elnök csütörtökön München­ben, a Német Egység Napja al­kalmából tartott központi ün­nepségen. A magyar kormányfő volt a díszvendég a német nemzeti ünnepen tartott megemlékezé­sen, amelyen Roman Herzog államfővel az élen részt vettek az ország és a politikai pártok vezetői, a tartományi minisz­terelnökök, valamint a legfőbb egyházi méltóságok is. Az egy­kori királyi kastély Herkules termében tartott rendezvényt egyenes adásban közvetítette az ARD országos közszolgála­ti televízió. Horn ünnepi beszédében a német egyesülés jelentőségéről szólva rámutatott, hogy sokkal többről van szó, mint egy ko­Korai még a képcsere MTI ____ Bo risz Jelcin csütörtöki rá­dióbeszédében figyelmezte­tett: betegsége ellenére korai még őt „leírni” és közölte: ha­laszthatatlannak tekinti a had­sereg átszervezését, és saját ellenőrzése alá vonta azt. Jelcin, aki a jövőben rend­szeressé kívánja tenni rádióbe­szédeit, az ország lakosságához intézett első üzenetében hang­súlyozta: „korai még az iro­dákban a portrécsere”. Az or­szágnak van elnöke, aki tevé­kenykedik. Az orosz rádióban elhangzott beszédében az el­nök hangsúlyozta, nem kerü­lik el figyelmét azon politiku­sok megnyilvánulásai, akik betegségét kihasználva „ma­guknak dolgoznak” és zavart keltenek, miközben a többség Oroszország javán munkálko­dik. A szívműtét előtt álló 65 éves elnök ugyan nem mondta ki, de aligha kétséges, hogy sza­vait a lemondását sürgető el­lenzéki politikusoknak, köz­tük a kommunista Gennagyij Zjuganovnak szánta, de a fi­gyelmeztetés szólhatott a ha­talmi igényeit mind nyíltabban hangoztató Alekszandr Lebegy- nek is. Jelcin elmondta, hogy készül a műtétre, ami sok ide­jét elveszi, de tud róla, hogy mi történik az országban. Az elnök beszédében érintet­te a csecsen rendezést, amelyet a legfontosabb megoldandó problémának nevezett. A hadi­foglyoknak haza kell térniük és helyre kell álllítani a csecsen gazdaság irányítását. rábbi állapot visszaállításáról, hiszen az egyesült Németor­szág nélkül nem beszélhetnénk az európai integráció előtt megnyílt lehetőségekről sem. Hangsúlyozta, hogy Helmut Kohl kancellár és Hans-Diet- rich Genscher akkori külügy­miniszter történelmi szerepet játszott az egyesítésben, felis­merték a sorsfordító lehető­séget. Felidézte, hogy a magyar nép kezdeményező szerepet játszhatott abban a folyamat­ban, amely viharos gyorsaság­gal formálta át kontinensün­ket. Magyarország számára nem volt kétséges, hogy a ke­letnémetek 1989. szeptember 11 -i kiengedése, a határ meg­nyitása helyes döntés — mond­ta. Az egyesült ország mostani fontos szerepéről szólva ki­emelte, hogy Németország ta­pasztalatára és támogatására nagyon nagy szükség van ma, amikor a szovjet gyűrűből ki­bújt fiatal demokráciák a meg­békélést keresik egymással. Arról biztosította hallgatósá­gát, hogy Magyarország csat­lakozásával az Európai Unió tagországainak polgárai is gya­rapodni fognak anyagiakban és szellemiekben egyaránt. A kalapácsok lerombolták a berlini falat, és e sorsra kell jut­nia a népeket akadályozó, kö­zös jövőt korlátozó falaknak egész Európában — fogalma­zott Horn. Majd arról beszélt, hogy Magyarország jóban akar lenni a szomszéd népekkel, és velük közösen törekszik egy teljes európai egység megte­remtésére. Leszögezte, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása is európai ügy. Ki­fejtette: „Magyarország törté­nelmi öröksége súlyos: az első világháború utáni békediktá­tum, Trianon következménye­ivel naponta kell szembenéz­nünk. A szomszédos államok­ban élő magyar kisebbségek vér szerinti rokonaink, kultú­ránk részesei, örökösei és rneg- újítói. Nem mondhatunk le egymásról, közös történel­münkről.” Csalódtak az arabok MTI Egyiptomi és palesztin tisztségviselők csalódottan fogadták a szerdán véget ért washingtoni csúcs kimenete­lét — számoltak be hírügy­nökségek a kezdeti reagálá­sokról. Jaszir Abd ar-Rabbu palesztin tájékoztatási mi­niszter úgy látta, hogy a wa­shingtoni csúcs „semmilyen pozitív eredményt” nem ho­zott, s „igazi kudarc” volt. Az izraeli tévé szerda esti jelentése szerint Ciszjor- dániában és Gázában meg­erősítették az izraeli csapato­kat, felfüggesztve a kiképző gyakorlatok többségét; a pa­lesztin önkormányzati szige­teket tankokkal vették körül, a palesztinok haragos reagá­lására készülve — írta a Reu­ter. A washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője, Nicho­las Burns szemrehányást tett Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek, amiért kétségbe vonta a csúcs értelmét. „Jobb lett volna, ha Mubarak elnök eljön Washingtonba. A béke eléréséhez részt kell venni a béketárgyalásokon” — fejte­gette Bums. Jasszer Arafat palesztin vezető elutazott Washington­ból, hogy Rabatban II. Has­szán marokkói királyt tájé­koztassa Netanjahuval foly­tatott megbeszéléseiről. Pa­lesztin források szerint Arafat pénteken Párizsban felkeresi Jacques Chirac francia elnö­köt, majd Londonba látogat. Csütörtökre virradóra Jász- szer Arafat palesztin vezető után, Benjamin Netanjahu iz­raeli kormányfő is elutazott az amerikai fővárosból. Netan­jahu elutazása előtt félórás megbeszélést folytatott Bob Dole republikánus elnökje­lölttel. Dole a találkozó után rövid nyilatkozatban bírálta Bili Clinton elnököt, amiért az elmulasztotta a Közel-Keleten fellángolt erőszak megfelelő elítélését. Netanjahu kijelen­tette, hogy Dole-lal tartott megbeszélései semmiképpen sem jelentenek állásfoglalást az amerikai elnökválasztás küszöbén, s hogy nem szán­dékozik beavatkozni az ame­rikai belügyekbe. Jasszer Arafat szerda reggel csaknem otthagyta a béketár­gyalásokat, s kis híján eluta­zott az amerikai fővárosból — közölte Bandar herceg, Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete. A herceg szerint a palesztin vezetőt ebben egy esemény megakadályozta, de ennek mibenlétéről nem nyi­latkozott. Csupán annyit mon­dott, hogy Bili Clinton „erő­teljes pozitív beavatkozása” mentette meg a tárgyalásokat az összeomlástól. Hivatalos gázai palesztin bejelentés szerint Arafat és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap Izra­el és a Gáza-övezet közötti ha­táron folyamatos tárgyalásso­rozatot indít el. Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök továbbra is bí­zik abban, hogy sikerül vég­hez vinni a közel-keleti béke­kötést. — Sokan teszik fel ne­kem a kérdést, vajon sikerül-e megkötni a békét, vagy nem. A nehézségek és ellentmon­dások sokasága ellenére a vá­lasz egyértelmű igen —jelen­tette ki Los Angelesben. Lengyel költőnőé a Nobel-díj MTI Wislawa Szymborska len­gyel költőnő kapta az idei irodalmi Nobel-díjat — je­lentette be csütörtökön Stockholmban a Svéd Aka­démia. A 73 éves költőnő jelen­leg Krakkóban él. 1953-tól 1981-ig a Zycie Literackie lengyel lap szerkesztője volt. Szymborska költészeté­nek stilisztikai változatos­sága igen megnehezíti ver­seinek műfordítását. Ennek ellenére verseinek számos fordítása látott napvilágot, így munkásságának jelen­tős része hozzáférhető az olvasók széles köre számá­ra. Főbb művei: Só (1962), Száz vigasz (1967), Minden eset (1972), Nagy szám (1976). Magyar nyelvre is lefordították számos versét. Szymborska a kilencedik irodalmi Nobel-díjas nő, és a negyedik lengyel, aki e legbecsesebb díjban része­sül. 1909-ben a svéd Selma Lagerlöf, 1926-ban az olasz Grazia Deledda, 1928-ban a norvég Sigrid Undset, 1938-ban az amerikai Pearl Buck, 1945-ben a chilei Gabriela Mistral, 1966-ban a német Nelly Sachs, 1991- ben a dél-afrikai Nadine Gordimer (dél-afrikai) és 1993-ban az amerikai Toni Morrison kapott irodalmi Nobel-díjat. A lengyel írók közül 1905-ben Henryk Sienkie- wicz, 1924-ben Wladyslaw Stanislaw Reymont, vala­mint 1980-ban Czeslaw j Milosz részesült a kitünte- , tésben. Sztrájk a színházban MTI _______ A Sz lovák Nemzeti Szín­ház drámai társulata szer­dán úgy döntött, hogy a társulat csütörtöktől sztrájkba lép, mert az or­szág vezető színészei így akarnak tiltakozni Ivan Hudec kulturális miniszter lépései ellen. Hudec kedden leváltotta a színház igazgatóját, Du­sán Jamrichot, és helyébe új színi igazgatót nevezett ki. A miniszter szerdán „sem maradt adós”, és ez­úttal a Szlovák filharmónia igazgatóját, Karol Fajthot hívta vissza, akinek helyé­re megbízott igazgatót ne­vezett ki, de jelezte: a kul­turális tárca pályázat útján keres majd végleges igaz­gatót a filharmónia élére. Hudec, a leváltott Dusán Jamrichot — a TA SR-nek adott exkluzív interjújában — amiatt marasztalta el, hogy — nem reagált meg- felően a minisztérium pénz­ügyi ellenőrzésének megál­lapításaira, és ellene sze­gült a kultúra átalakítását célzó folyamatnak. A szlovák kulturális élet vezetői művészei szerdán este Pozsony főterén, Ment­sük meg a kultúrát! jelszó alatt rendeznek tiltakozó nagygyűlést.

Next

/
Thumbnails
Contents