Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-03 / 231. szám
2 1996. október 3., csütörtök Hitmegújító kampány A kereszténység nagy jubileuma, a 2000. év közeledtével nagyszabású hitmegújító kampány kezdődik a pápa egyházmegyéjében, Rómában is, hogy az Örök Város megerősödött hittel ünnepelhesse Jézus Krisztus születésének második milleniumát. A kampányt, melyről Camillo Ruini bíboros, római vikárus (a pápa római helytartója) számolt be vatikánvárosi sajtóértekezletén, az a tény teszi szükségessé, hogy Róma hite is erősítésre szorul. Készültségben az izraeli hadsereg Az izraeli hadsereg felkészült arra az eshetőségre, hogy a washingtoni tárgyalások kudarcba fulladnak, és palesztin területeken szembe kell majd szállnia zendülésekkel. A Jordán nyugati partvidékének hat palesztin autonóm városát körbezárták izraeli harckocsik, és harci helikopterek is készek a bevetésre. A hadsereg felgyorsította beszerzéseit, gyors ütemben vásárol golyóálló mellényeket, sisakokat és gépkocsik védelmére szolgáló felszereléseket. Újraszámlált szavazatok Az Örményországban szeptember 22-én tartott elnökválasztások hivatalos végeredményének megkérdőjelezésére alkalmas szabálytalanságokra bukkantak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői a leadott szavazatok újraszámlálása során. Hivatalos adatok szerint Levon Ter-Petroszjánt a szavazatok 51,7 százalékával ismét Örményország elnökévé választották. A nacionalista ellenzék a hivatalos végeredményt kétségbe vonta, és Ter- Petroszjánt választási csalással vádolta. Tűz a gépházban Hat ember halálát okozta a „Portonevere” nevű olasz tartályhajó gépházában keletkezett tűz. A szerda reggeli órákban történt balesetben további három ember megsérült. A „Portonevere” az egyik legnagyobb, földgáz szállítására épített olasz tartályhajó. Júliusban készült el, s tengeri próbaúton volt, amikor tűz ütött ki gépházában. A tűz keletkezésének idején a hajó 13 tengeri mérföldre járt Genova kikötőjétől. A hajó fedélzetén összesen 188 ember tartózkodott. A tüzet néhány óra alatt sikerült elfojtani. A hajó üzemeltetője azt közölte, hogy a “Portonevere” gáztartályai üresek voltak. Neue Zürcher Zeitung Magyar privatizáció MTI Politikai botránnyá dagadt az utóbbi napokban Magyarországon az APV Rt. jogi szakértőjének kifizetett aránytalanul magas jutalék. Az ügyet a sajtó tárta fel, majd a magyar ellenzéki pártok is felkapták, s maga Horn Gyula miniszterelnök is gyors vizsgálatot helyezett kilátásba hétfőn a magyar parlamentben — írja szerdai cikkében a Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója. Hozzáteszi: Hóm azt szeretné, ha a vizsgálat eredménye már október 3-án az asztalán lenne, hogy másnap a kormány is foglalkozhasson az üggyel. A cikkírónak az a benyomása, hogy az állam és az önkormányzatok között rendszeresen valódi piaci alkudozás folyt a privatizálandó intézmények és telkek miatti kompenzációról, s az ÄPV Rt. ezért vont be a tárgyalásokba jogi szakértőt, aki aztán tíz százalékát megkapta annak az összegnek, amelyet sikerült lefaragnia az önkormányzatok követeléséből. A jogtanácsos ezért a tevékenységéért valószínűleg 300 millió forintot (körülbelül 2,5 millió svájci franknak megfelelő összeget) zsebelt be. Ezt — a lap szerint — Magyar- országon sokan azért találták rendkívül felháborítónak, mert a „posztkommunista időszak gazdasági nehézségeivel küzdő országban a 300—400 frankVilágkrónika Netanjahu és Arafat tárgyalásai UJ KELET Nehéz az áttörés MTI Helyi idő szerint a hajnali órákig tárgyalt az izraeli és a palesztin küldöttség a Blaire House vendégházban, de források szerint a „megbeszélések rosszul mentek, és nagyon nehéznek tűnik az áttörés”. A házigazda szerepét betöltő amerikai kormányzat szerda reggel „sürgős és beható” erőfeszítéseket tett a csúcstalálkozó megmentésére. Fehér házi források értékelése szerint a tárgyalások „kényes és képlékeny” szakaszba jutottak. Bili Clinton elnök tervek szerint szerdán még egyszer találkozik Husszein jordán királlyal, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel és Jasszer Arafat palesztin vezetővel, de az együttes ülés időpontja jórészt attól függ, vajon addigra sikerül-e előremozdulni a kétoldalú megbeszéléseken. Amerikai részről azt szeretnék, ha Benjamin Netanjahu és Jasszer Arafat ismét találkozna négy- szemközt valamiféle kompromisszum kidolgozása érdekében. Kiszivárogtatások szerint, Warren Christopher amerikai külügyminiszter a szó szoros értelmében le sem tette a telefont kezéből egész reggel, és folyamatosan konzultált az izraeli és a palesztin féllel. Még a Washingtonban tartózkodó egyiptomi külügyminisztert is felhívta, a két vezető tanácsadóit pedig a külügyminisztériumba kérette helyzetértékelésre. A palesztin küldöttség túlzott merevséggel vádolja az izraeli felet, a szemére vetve, hogy „ki akarja nyitni és újra tárgyalni az egész oslói megállapodáscsomagot”. Állítólag Jasszer Arafat hajlandóságot mutatott arra, hogy palesztin részről félreteszik a vallási kegyhelyek közelében húzódó alagút ügyét, ha cserébe Benjamin Netanjahu egyértelműen és világosan megjelöli a Hebronban állomásozó izraeli csapatok kivonásának időpontját. Az izraeli miniszterelnök azonban visszautasította az alkut és közölte: a hebroni visszavonást rugalmasan kívánja kezelni, és kilencven napos „lehűlési időszakot’” ajánlott, mielőtt folytatnák az egyeztetéseket a csapatok átvezényléséről. A palesztinok a maguk részéről leszögezték, hogy a visszavonásról nincs mit tárgyalniuk, hiszen abban már egyszer megállapodtak. (Az 1993-as oslói egyezmény értelmében, az egységeknek már márciusban el kellett volna hagyniuk a zömében palesztinok lakta várost.) Az izraeli fél eleve elutasította, hogy az alagút bezárásáról tárgyaljon, így a washingtoni megbeszéléseken Hebron került előtérbe. A csúcstalálkozó idejére bevezetett hírzárlat miatt az értesülések leginkább azonban csak a találgatások szintjén mozognak, és senki sem lát bele a felek lapjaiba. Szakértői vélemények szerint azonban sem Benjamin Netanjahunak, sem Jasszer Arafatnak nincs nagy mozgástere. Az előbbi nemigen engedhet az alagút és a csapatvisszavonás ügyében, mert jobboldali kormánya fellázadna ellene, Arafat viszont nem távozhat üres kézzel Washingtonból, mert az utóbbi időkben ismét megerősödött hitele és tekintélye forog kockán. Horn Interjúja a Bild című lapban Kell a jó orosz kapcsolat MTI nak megfelelő havi kereset jó átlagnak számít”. A zürichi újság beszámol a parlamenti vitában felvetett kérdésekről, amelyek arról szóltak, hogy végeredményben a magyar adófizető polgárok járnak rosszul, hiszen az önkormányzatok csak akkor jutnak kompenzációhoz, ha lemondanak követeléseik egy részéről, egyesek pedig mesés összegeket tesznek zsebre. Az sem teljesen tisztázott, hogy miért éppen ez a hölgy kapta a megbízatást. „Ez az eset a Hom-kor- mány számára azért is rendkívül kellemetlen, mert nem ez az első ilyen jellegű ügy és az átláthatatlan pénzügyi és privatizációs afférok elszaporodása rácáfol a szocialisták két évvel ezelőtti hatalomátvételükkor ünnepélyesen meghirdetett szándékára, amely szerint ők állandóan a tiszta kezek politikáját akarják folytatni” — véli a svájci újság. A cikkíró tudósít arról is, hogy egyes ellenzéki pártok Suchman Tamás jelenlegi ipari miniszter lemondását követelik, s bár az eddigi privatizációs miniszter nemrégiben kijelentette, hogy nem szokványos, de nem is törvényellenes ekkora szakértői díj kifizetése, Horn Gyula kedden felháborítónak nevezte egy ilyen összeg kifizetését. Ä kormányfő ugyanakkor hozzátette: egyelőre nem lát okot Suchman lemondására — számol be a tekintélyes zürichi lap. A NATO keleti bővítésével kapcsolatos vitát nem fenyegetésekkel, hanem tárgyalásokkal kell megoldani — hangsúlyozta Horn. Gyula miniszterelnök a Bild című német lapban szerdán megjelent interjúban. A legnagyobb példányszámú újság Németország egyesülésének évfordulója és a magyar kormányfő szerdán kezdődő kétnapos látogatása alkalmából folytatta a beszélgetést. Göncz Árpád Svédországban MTI Svédország negyedik legnagyobb városa, Uppsala egyházi és egyetemi központjában folytatódik szerdán délelőtt GönczÁrpád hivatalos svédországi látogatásának programja. Az államfő az uralkodói pár társaságában a 700 éves uppsalai katedrálist, majd az egyetemet és annak könyvtárát keresi fel. A délutánt Göncz Árpád ismét Stockholmban tölti, ahol magyar—svéd kereskedelmi szimpóziumon vesz részt, majd előadást tart a tudományos akadémia 1956- os témájú tanácskozásán. A kedd esti program zárórendezvénye az a késő éjszakába nyúló gálavacsora volt, amelyet az uralkodói pár adott Göncz Árpád tiszteletére. Pohárköszöntőjében XVI. Károly Gusztáv elmondta: Svédország támogatja Magyarország tagfelvételi kérelmét, és az unió keretein belül azon munkálkodik, hogy valamennyi pályázó országgal egy időben kezdődjenek meg a tárgyalások. Hóm meggyőződése szerint, sikerülni fog az atlanti szövetség keleti bővítésével párhuzamosan szoros együttműködést kialakítani a NATO és Oroszország között. Magyarország jó viszonyt akar fenntartani Moszkvával, amely mindmáig nagyon jelentős partner — közölte a kormányfő. Hozzátette, hogy Magyarország is fontos Oroszország számára, hiszen az orosz energiaszállítások egyik fontos tranzitországa, és ez az orosz— nyugati kapcsolatok fejlesztésében nagyon jelentős lehet. A miniszterelnök bizonyos abban, hogy az Európai Unióval 1998-ban megkezdődhetnek a felvételi tárgyalások, és az ezredforduló táján sor kerül az ország felvételére. Rámutatott, hogy a közös pénzrendszerhez való csatlakozás maastrichti követelményeit illetően az ország már elérte az EU-tagállamok alsó csoportját. Fontos fejleményként értékelte, hogy jövőre befejeződik a privatizáció, s az infláció mérséklését nevezte kormánya nagy feladatának. Németország hat évvel ezelőtti egyesüléséről szólva, nagyon fontosnak minősítette, hogy a német politikusok akkor felismerték a történelmi lehetőséget és cselekedtek, mert ez a lehetőség később talán már nem adódott volna meg. A keletnémet tartományok gazdasági és szociális gondjaival kapcsolatban kifejtette, hogy a két országrész életkörülményeinek egy szintre hozása sokkal tovább tart, mint a politikai egyesülés. „Nagyon jól tudom, hogy a gazdasági átalakulás milyen kínokkal jár. Mi, magyarok ezt a saját bőrünkön érezzük” — jelentette ki Hóm. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Két nemzet, amely jóban és rosszban barát maradt. Az egyik ereje teljében, a másik megtépázva, de egyenes derékkal. Hányszor, de hányszor állt közéjük a történelem! Mégis, ha a szabadságnak csak egy kis szellője rez- dült, máris egymás mellé sodródtak a história óceánján. Két büszke nemzet. Két gondolkodó nemzet, amely egymásra bizton számíthat! A kicsiny és törékeny ország, amely halált megvető bátorsággal, piknikezni hívta a szabadságot, hogy ledőljenek eztán a falak, és amikor a roppant földindulás után a por elült, a nagy testvér észrevette: szabad! Szinte hagyomány, hogy mindig szembeszálltak egymásért az egész világgal! Kijárták, kiordították és el is érték, hogy a másikuk visszakapja elcsatolt területeit, és hogy aztán ezért milyen sors és milyen közös büntetés várt rájuk, az nem érdekelte őket, csak, és kizárólag az igazság! Ma más a világ. Másféle tettek szükségesek. Más a stílus, más az elvárás. A nagyobbik testvér részeként a Rendnek fényévekkel előrébb szaladt. Á kicsi is igyekszik, de még rázza magáról a sarat, még néha fuldoklik a szabadság oxigéndús levegőjében, szédül a nyílt terek perspektívájától. Céljában nem bizonytalan, de lépései még inognak és támolyog, mint a súlyos betegségéből éppen, hogy lábadozó beteg. A másik segíti, ahogy tudja. Okosan. „Szerszámot küld és vetőmagot”, mert tudja: az alámizsnát el sem fogadnánk. Elmondja hogyan, s miként? Szól értünk szinte naponta a „Rend birodalmában”. Teszi, amit tehet. De azt meg is teszi! Mindketten bíznak benne, hogy minden rendbe jön, minden helyreáll. Bíznak egymásban és bíznak Európában, a világban. Hogy egyszer, majd újra egyenlő félként, kart karba fonva állhassanak a világ szeme elé: ím, itt vagyunk! Üdvözöljük Németországot nemzeti ünnepén! Románia — „Jelöltek turnéja” MTI Az Evenimentul Zilei, a legnagyobb példányszámú román napilap szerdán közölte a CURS SÁ szeptember 23. és 29. között készült felmérését, amely szerint azok körében, akik véleményt nyilvánítottak, az elnökjelöltek közül az ellenzéki Demokratikus Konvenció jelöltje, Emil Constantinescu 31 százalékos eredményével megelőzi Ion Iliescu jelenlegi államfőt, akire a megkérdezettek 27 százaléka adta volna voksát, ha a november 3-án esedékes elnökválasztásra szeptember végén került volna sor. Ez az első közvélemény-kutatás, amely nemcsak a konvenciót, hanem annak államfőjelöltjét is az első helyre teszi. Petre Roman, a Szociáldemokrata Unió jelöltje 22, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője 6, Ion Pop de Popa, több középpárt jelöltje 5, Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt alelnöke 3, Frunda György, az RMDSZ, Nicolae Manolescu, a Nemzeti Liberális Szövetség és Tudor Mohorá, a Szocialista Párt jelöltjei 2-2 százalékra számíthatnának. A megkérdezettek 36 százaléka nem nyilvánított véleményt. Az országos reprezentatív minta alapján készült közvélemény-kutatás szerzői szerint a tévedési arány plusz-mínusz 3 százalék. A felmérés megerősíti, hogy a legnagyobb befolyása az állami televíziónak van, a megkérdezettek 46 százaléka számára ez a fő információs forrás. A magántévéket nevezte meg 23 százalék, a központi sajtót 12 százalék, az állami rádiót 6, a helyi sajtót 3, barátait és rokonait 2, míg a magánrádiókat a megkérdezettek 2 százaléka jelölte meg információforrásként. Az Antena 1 tévéállomás „Jelöltek turnéja,, című adása számára készült felmérés egyik kérdése a tévétársaságok objektivitására vonatkozott. A legtöbben — 37 százalékban — a PRO TV magántévét helyezték az első helyre, 35 százalék az Antena 1-et nevezte meg, 23 százalék az állami televíziót, 3 százalék a Tele7- et, 2 százalék szerint egyik tévéállomás sem objektív.
