Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-02 / 230. szám

IN» V f RE GY H Á ZI Ont mi bosszantja? A hosszúra nyúlt szeptemberi november után végre kisütött a nap. A jó időt kihasználva a Jósaváros kö­zepén járókelőket szólítottunk meg, és a címben sze­replő kérdést tettük fel nekik. íme hárman a válasz­adók közül: Bekő József — Bosszant és hazaárulás­nak tartom, amit a privatizá­ció címén művelnek ebben az országban. Nem szégyel­lem, én MSZMP-tag voltam és pártmunkás. Súlyos a vád. De ha belegondolunk, hogy amit ez a nép negyven év alatt megtermelt, újjáépí­tett, azt most egy szocialista kormány elkótyavetyéli. Az olasz kapitalistának semmi köze hozzá és nem is érdek­li, hogy a szabolcsi ember mennyit fog fizetni a lakos­sági gázért. Nem igaz, amit a privatizációs miniszter ál­lít, hogy a magánosítás nem befolyásolja a fogyasztói árakat. Onnantól, hogy va­laki száz százalékban tulaj­donossá vált, ő diktálja a fel­tételeket. Abban sincs igaza, hogy a miniszternek az ál­tala irányított csapat jöve­delmi viszonyaival nem kell foglalkoznia. Elegendő len­ne negyed- vagy félévente Perecsi Ferencné — Most éppen az bosszant, hogy megint felment a ke­nyér ára. Bosszant, hogy nagyon sokba került a gyerekeknek az iskolakezdés. Negyedik és ötödik osztályba járnak a kicsik, és csak a tankönyv tizenkétezer forintba került kettőjüknek. Ezen felül még a tanszerek, a táska, a tor­nafelszerelés. Nem írtam össze, de legalább harminc­ezer forintot fizettünk ki szeptemberben a taníttatás­ra. Olyanokról már nem is beszélve, hogy naponta kérnek különböző okokkal 500—1000 forintokat. Néha már követni sem tudom. A férjem munka után még el­jár maszekolgatni, de ebből egy kimutatást kérnie a dol­gozók jövedelméről, és már mindjárt rálátása lenne a kollektíva jövedelmi helyze­tére. Botránnyá dagadt a több százmilliós tiszteletdíj kifizetése. Szerintem ez csak a jéghegy csúcsa. Úgy ér­zem, és lehet, sokan gondol­ják így: az a rendszer (és mindegy, hogy milyen iz­musnak nevezzük), amelyik kevesek számára ad sokat, ugyanakkor sokak számára pedig keveset, nem szim­patikus. A szocializmust, minden hibájával együtt, hu­mánusabb társadalmi rend­szernek tartom, mint a mos­tanit. sem tudunk félretenni sem­mit, mert mindet feléljük. Túl korán köszöntött be a hideg idő. Az elmúlt télen hatezer forint körül fizet­tünk a fűtésért és a meleg vízért, most várhatóan nyolc­ezerbe is kerül majd a kettő együtt. És akkor még ebben nincs is benne a tervezett októberi energiaár-emelés. Jövőre biztos, hogy még több lesz. Török János — Engem már minden bosszant. Ebben az ország­ban már semmi sincs a he­lyén. Nem nagy dolog, ele­gendő egy banánhéjat eldob­ni, és azon is nagyot lehet esni. Egy gyerek nemtörő­dömségből kihajítja a járdá­ra, és már kész a baj, akár halálos baleset is lehet belő­le. Ez a felelőtlen nép kö­zömbös saját magával szem­ben, és nem tudná magát megvédeni. Csak várja a sült galambot, de az nem tud re­pülni. Nyugdíjas vagyok, és addig aludhatnék, amíg aka­rok. Mégis minden reggel, anélkül, hogy az órát fel­húznám, öt és fél hat kö­zött felébredek. Kimegyek a nagyszállási kiskertembe, és ugyanúgy dolgozom, mintha húszéves lennék. Az emberek többsége, ahelyett, hogy minden mun­kalehetőséget megfogna, a gyógyszertárba és a segé­lyekért szaladgál. Nem ve­zet ez semmi jóra. Szabaddemokraták az önkormányzatokért Példaadó vízszolgáltatás Az SZDSZ az önkormányzatokért címmel rendezte a hét­végén II. országos találkozóját Zánkán a szabaddemok­raták szövetsége. Az előadók között ott voltak a párt miniszterei, államtitkárai, vezető politikusai. A rendez­vényről Lövei Csaba nyíregyházi frakcióvezető szá­molt be. Száraz Attila (Új Kelet) — A találkozó célja egy­részt az önkormányzatiság gondolata melletti határozott kiállás volt, különös tekintet­tel a jövő évi költségvetés ön- kormányzati tételére. Más­részt, ez egy párton belüli esz­mecsere volt a helyi politi­kusok és a párt országos ve­zetői között, gyakorlati kér­désekről. Tíz szekcióban vi­tattuk meg a fontos kérdé­seket. Ezek közül a legna­gyobb érdeklődés az önkor­mányzati államháztartási re­formmal, a helyi gazdálko­dással, a központi költség- vetéssel foglalkozó szekció munkáját kísérte, de nagy hangsúlyt kaptak az infra­struktúrával, a területfej­lesztéssel és a beruházással foglalkozó kérdések is. A sza­bolcsi, illetve a nyíregyházi résztvevők is nagyrészt e két csoport munkájába kapcso­lódtak be. A kölcsönös ta­pasztalatcsere során a NYÍR­SÉG-VÍZ Rt. létrehozása iránt nagyon sokan érdeklődtek Felbermann Endre alpol­gármestertől, hiszen az or­szágban — mint megfogal­mazták — példaadóan egye­dülálló az ilyen közös állami­önkormányzati vízszolgálta­tó. Sok önkormányzat kérte el a szennyvízcsatorna-hálózat­ra való rákötéseket ösztönző rendeletünket is. A gazdálkodási kérdéseknél nagy hangsúlyt kapott az önkormányzatok gazdasági önállóságának növelése, de minimális célként a mostani helyzet megőrzése, ugyanis egyre kevesebb pénz marad az önkormányzatoknál, ez­által — amint például Dem­szky Gábor, Budapest főpol­gármestere is utalt rá — egy­re jobban érvényesülhet az állami beavatkozás. Abban egyetértésre jutottunk, hogy átfogó finanszírozási reform­ra van szükség. Túl kell lépni azon a rossz gyakorlaton, hogy 3—5 százalékon folyik az alku az éppen aktuális év költségvetési vitájában, mi­közben az egész probléma átgondolása évről évre to­vább halasztódik. A konfe­rencia résztvevői örömmel fogadták, hogy az eredetileg tervezett 6 helyett 13 száza­lékkal nő az állami költségve­tésben az önkormányzatok működtetésére szánt összeg, bár megjegyzendő: ez reálér­tékben még mindig az idei összeg alatt marad. Szóba ke­rült a területi kiegyenlítés kér­dése is, eszerint nem szabad meggátolni a fejlődőképes önkormányzatok előre ju­tását, de a lemaradók hátrá­nya nem válhat akkorává, hogy az gátja legyen az or­szág fejlődésének, ezért szük­séges az elmaradott térségek támogatása. Külön szekció foglalkozott a megyei önkormányzatok he­lyével, szerepével. Sok volt az eltérő vélemény, összességé­ben az az álláspont alakult ki, hogy a legrosszabb a jelenle­gi helyzet változatlan fenntar­tása. Az erős politikai legiti­mációval rendelkező megyét a jövőben vagy el kell látni feladattal és az ahhoz szüksé­ges támogatással, vagy nincs szükség egy közvetlen válasz­tással létrehozott középszintű Lövei Csaba politikai hatalomra. Azt azon­ban leszögezték az SZDSZ önkormányzati politikusai, hogy minden változás csak megfelelő konszenzussal le­hetséges, nem látják reálisnak egy, a jelenleginél központo- sítottabb, direktebb állami be­avatkozást lehetővé tevő kö­zépszint kialakítását. A ta­nácskozás a megye szerepét illetően elhatározta egy szak­mai stáb felállítását. Mint is­meretes, az APV Rt. köteles megfizetni az önkormányza­toknak a területükön privati­zált ingatlanok, telkek értéké­nek egy részét. A Suchmann Tamás miniszter úr irányítá­sa alatt álló szervezet egyrészt alkura kényszerítette az ön- kormányzatokat ebben a kér­désben, másrészt, közel egy éve nem teljesítik azt a törvé­nyes kötelezettséget, hogy át­adják az önkormányzatoknak az energiaszolgáltató társasá­gok részvényeinek egy részét. A tanácskozás résztvevői érthető módon tiltakoztak az eljárás ellen, és szorgalmaz­ták a törvény végrehajtását. Azt hiszem, ez több mint érthető: a nem túl rózsás anya­gi helyzetben lévő önkor­mányzatoknak égető szüksé­gük van erre a vagyonra, pénzre. Tegnap már az asztalokat szerelték az új jósavárosi piacon Foto: Bozso Kék Ambulancia F A. Új Kelet) — Lakókörnyezetében mindenki tapasztalhatta, hogy egyes családoknál gya­koriak a veszekedések, civa- kodások. Családon belül is gyakorta előfordulnak eny­hébb vagy durvább esetek is, ami már kimeríti a bűncse­lekmény fogalmát. A csa­ládokon belüli konfliktusok, szexuális zaklatások leg­többje ismeretlen marad a rendőrség előtt, emiatt nem egy esetben a kezdeti perpat­varok, hosszú ideig lappangó és elfojtott indulatok vissza­fordíthatatlan targédiához vezetnek—mondta dr. Pász­tor Miklós, a nyíregyházi rendőrkapitányság vezetője hétfőn megtartott sajtótájé­koztatóján. — Ezen a prob­lémán akartunk segíteni, amikor létrehoztuk a Kék Ambulancia ingyenes szol­gáltatást. Kezdeményezé­sünk partnerre talált a Csa­ládsegítő Központ munka­társaiban, akik azonnal aktí­van bekapcsolódtak az újnak számító bűnmegelőzési szol­gáltatásunkba. DemeDóra, a Családsegítő Szolgálat vezetője elmondta, hogy számos, családon belül történt konfliktus, bűncselek­mény jut tudomásukra, ami­ről a sértettek nem tesznek feljelentést vagy azért, mert szégyellik, vagy meg vannak félemlítve. — Ezért is örül­tünk a nyíregyházi rendőrka­pitányság kezdeményezé­sének, hogy létrehozták a Kék Ambulancia ingyenes szolgáltatást. Bárki megke­reshet bennünket, akinek problémája van a családban, például, ha a házastársa erőszakoskodik, a gyermeke drogot vagy alkoholt fo­gyaszt, netán deviáns társa­ságba került. Azok is biza­lommal fordulhatnak hoz­zánk, akik úgy érzik, hogy ve­szélyeztetve vannak, vagy vá­lás után a volt férj tovább zaklatja családjukat. Leg­többször a nőket és a gyere­keket érik inzultusok, éppen ezért női kollégákkal várjuk a segítségre, lelki támaszra szorulókat, akiket konkrét ta­nácsokkal is ellátunk. Azzal tisztában vagyunk, sokat kell tennünk azért, hogy az embe­rek el merjenek jönni hoz­zánk, és gátlástalanul elmond­ják a problémáikat. Azt vi­szont határozottan kijelent­jük, hogy fogadóóráinkra bárki eljöhet, anélkül, hogy annak rendőrségi, hatósági vagy jogi következményei lennének... A Kék Ambulancia szolgál­tatására munkanapokon lehet jelentkezni 8—16-óráiga405- 710-es telefonszámon. Foga­dóóra minden pénteken 14— 1530-ig, aholdr. FigulaErika pszichológus, dr. Pápainé Ferenczi Mária rendőr törzs- zászlós és Deme Dóra, a Csa­ládsegítő Szolgálat vezetője várja a segítségre szorulókat Helye: Családsegítő Központ Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30—36. Telefon: (42) 405-710.

Next

/
Thumbnails
Contents