Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-12 / 239. szám

UJ KELET warn Hit-világ 1996. október 12., szombat 9 Vallástanítás az óvodában Bár a szentelést ma dél­előtt tíz órától tartják Nyír­egyháza első görög katoli­kus óvodájában, az intéz­mény már szeptember else­jétől fogadja a kisgyermeke­ket. Az egészen újszerű kez­deményezésről Mosolygó Tamás esperes parókussal beszélgettünk. — Mi adta a gondolatot, hogy a városban ilyen jelle­gű óvodát nyissanak? — A hívek már nagyon régóta kérleltek minket, hogy alapítsunk egy görög katolikus óvodát. A gondo­lat korábban már bennünk is megfogalmazódott, sőt, mi tovább is mentünk egy moz­zanattal, hiszen terveink kö­zött szerepel, hogy felmenő­rendszerben elindítsunk egy négyosztályos görög katoli­kus általános iskolát. — Hogyan jutottak hozzá az óvoda épületéhez? — Egy visszaigényelt tu­lajdonról van szó, melyet a kárpótlások révén kapott meg egyházunk. A korábbi években itt zeneiskola mű­ködött, s volt némi szükség átalakításokra a gyermekek fogadása előtt. Most a föld­szinti épületeknek körülbe­lül a felét foglalja el a két csoportszoba, a tornaterem és az egyéb kiszolgálóhelyi­ségek. Jelenleg harmincegy gyermek jár hozzánk és még ketten vannak, akik beirat­kozva a harmadik életév be­töltésére várnak. Ebből is ki­tűnik, hogy ugyanolyan rendszer szerint működünk, mint a többi óvoda a város­ban. —Mi az, amiben mégis más ez az intézmény? — Az óvoda mottója: „Szemelvényekkel a Szentsé­gekig”. Ennek fényében, az életkori sajátságoknak megfe­lelően próbáljuk a gyerekeket megismertetni a görög kato­likus vallással, elsősorban a népi vallási szokásokat elő­hívva. A kisgyermekek szá­mára legérthetőbb dolog az, amit látnak, így leginkább kézműves foglalkozásokon kerülnek előtérbe a népi ha­gyományok. — Vannak-e már terveik a jövőt illetően? — Szeretnénk bővíteni az épületet még két csoportszo­bával, így több gyereknek tud­nánk helyet adni. Annak ide­jén ötven óvodás fogadására kaptuk meg a működési enge­délyt. A polgármesteri hivatal oktatási irodájának javaslatát elfogadta a közgyűlés is, te­hát minden olyan támogatást megkaphatunk, ami más ha­sonló intézményeknek jár. Az óvoda már fogadja a gyerekeket „Amikor együtt lakoznak a testvérek. n Zsoltárhangverseny „Amikor együtt lakoz­nak a testvérek...” címmel rendez hangversenyt a Magyar Egyházzenei Tár­saság vasárnap a Dohány utcai zsinagógában. A Bu­dapesti Őszi Fesztivál zá­rókoncertjén egyaránt he­lyet kaptak hagyományos zsidó kantilláció és kántor­énekek, a zsoltári szövegű gregorián énekek és nép­énekek, illetőleg a polifon genfi zsoltárok. Budapesti egyházi kórusok, hangsze­res és énekes szólisták elő­adásában hangzanak el Bach, Palestrina, Rahma- nyinov, Naumburg, Le- wandowsky, Rosenblatt, Liszt Ferenc, Kodály Zol­tán, valamint kortárs szer­zők művei. A szervezők reményei szerint a bibliai Zsoltárok könyvéből kölcsönzött című estnek a zenén túlmutató üzenete is van. A hang­versenyre díjtalan a belé­pés, hogy minél többen hall­gathassák meg az egyházze­nei irodalom remekműveit az eredeti szépségét vissza­nyert zsinagógában. Az oldalt összeállította: Sikli Tímea. Fotók: Bozsó Katalin, Csonka Róbert A képen az 1926—27-es tanév növendékei és tanárai lát­hatóak. Ők voltak a Kálvineum „alapítói” Ez a régi épület még ma is ott áll a Bethlen Gábor utcán, kertjében a lila akácokkal. Ma azonban már nem a Kálvineumnak, hanem a Művészeti Szakközépiskola egyik tagoza­tának ad otthont Közadakozásból az árvákért Hálaadás Immár hetven éve annak, hogy Nyíregyházán 1926 szeptemberében megkezdte első tanévét, tíz lelkész- és nyolc hadiárva oktatásával a még befejezésre váró épület­ben a Kálvineum Leánynevelő Intézet, az árvaház jellegű in- ternátus, valamint a mellette lévő épületben a polgári leány­iskola és továbbképző intézet. Az évforduló tiszteletére októ­ber 20-án délután három órá­tól a Lórántjfy Zsuzsanna ne­vét viselő nőszövetség meg­szervezi az öregdiákok világ- találkozóját, melynek a gyüle­kezeti ház Kálvin-terme ad majd otthont. A nagy múltú intézet megalakulásáról és cél­jairól a megsárgult fotókat és iratokat segítségül hívva az in- ternátus volt igazgatónője, Porzsolt Istvánné beszélt. — Mivel Hajdúböször­ményben már 1915 óta műkö­dött Kálvineum, mely refor­mátus lelkészek fiúárváinak tette lehetővé az érettségi in­gyenes megszerzését, így jött a gondolat, hogy a leány lel­kész- és hadiárvák is hasonló módon juthassanak a gimnázi­umi bizonyítványhoz. Az isko­la székhelyét illetően először Kecskemét, majd Debrecen vetődött fel. Mivel azonban a két szabolcsi református egy­házmegye lelkészeinek fenn­tartásában Nyíregyházán már a század elején megépült és egészen az első világháborúig működött egy Erzsébet Leány­internátus, adott volt az épü­let, s legkézenfekvőbb megol­dásként ezt a helyet bővítették tovább. Az intézet létesítésé­hez szükséges pénz előte­remtésére az Országos Lel­készegyesület gyűlése orszá­gos gyűjtés, közadakozás megindítására vonatkozó hatá­rozatot fogadott el. Nem sok­kal később dr. Kiss Ferenc debreceni egyetemi tanár — akit a „Kálvineumok atyja­Dr. Keresztes Szilárd Az ungvári unió emlékére október 27-én, vasárnap dé­lelőtt II. János Pál pápa rész­vételével ünnepi hálaadás lesz Rómában, a Szent Péter Ba­zilikában. Erre az ünnepség­re meghívást kapott dr. Ke­resztes Szilárd hajdúdorogi püspök is, akit az unió jelen­tőségéről kérdeztünk. —1646. április 24-én Ung- váron a vártemplomban alá­írták azt az okmányt, amellyel a Kárpátalján élő keleti szer- tartású papok visszatértek a katolikus egyház egységébe, így keletkezett a görög kato­likus egyház, melynek a ma­gyar közösségek már akkor részeivé váltak. Ebből az uni­óból született a Munkácsi Egyházmegye, később szlo­vák területen az Eperjesi, Hor­vátországban a Körösi, majd 1912-ben a magyar hívek szá­mára a Hajdúdorogi Egyház­megye. Amerikában az innen kivándorolt ruszin és magyar hívek egyházközösségeket alapítottak, amelyek most a Pittsburghi érsekség és a hoz­zá tartozó passaici, parmai és Van Nuys-i egyházmegyében élnek. Kanadában az ott élő szlovák görög katolikusok részére Torontóban alapítot­tak egyházmegyét, ez évben pedig Csehország területén, Prágában neveztek ki görög katolikus püspököt. A római Szent Péter Bazilikában tar­tandó ünnepi hálaadásra ötna­pos zarándokutat szervezünk, melyre nemcsak az egyház képviselőinek, de a hívek je­lentkezését is várjuk. . November 3-án zarándok­latot szervezünk Christoph Schönborn bécsi érsek úr meghívására A Mária-kép könnyezésének évfordulóján. Máriapócson, a kis szabolcsi falu akkori fatemplomában 1696. november 4-én azt vet­ték észre, hogy a képállvá­nyon Mária képe könnyezik. Az esemény december 8-áig tartott, és igen nagy feltűnést keltett. A Mária-ikont 1697- ben I. Lipót császár parancsá­ra Bécsbe szállították, és a Szent István Dómban helyez­ték el. Ez a kép a „Pötscher Maria” a bécsi hívek Mária- tiszteletének legkedvesebb helye. A képről több másola­tot készítettek. Az egyik má­solat a máriapócsi templom­ba került. Ezen a másolaton 1715-ben, majd 1905-ben megismétlődött a könnyezés csodás jelensége, így nyilván­valóvá vált, hogy isten Má- riapócsot akarta Mária köny- nyezésének kegyhelyévé ten­ni. Ez évben, augusztus 18-án a jubileumi ünnepségen részt vettek a bécsi érsekség kül­döttei is. A jelentkezőket november 3-án kora reggel autóbusz vi­szi Bécsbe. Azon a vasárnap délutánon egy órakor a Szent István Dómban az eredeti máriapócsi kép előtt végez­zük el a Szent Liturgiát. ként” is emlegettek — felhívá­sokat küldött szét az ország gyülekezeteibe, hogy minél több helyen szervezzenek be­vételt hozó rendezvényeket. A felkérésekre mozgásba jött az ország egész reformátussága, s ily módon tetemes összeg gyűlt össze a Kálvineum szám­láján. Az eredeti elképzelések szerint az intézet mindössze ötven gyereket, köztük csak 6-8 lelkészárvát tudott volna fogadni. Ezért dr. Kiss Ferenc írásba foglaltatta; az épületet ki kell bővíteni úgy, hogy száz lány befogadására és a refor­mátus polgári leányiskola in­dítására is legyen alkalmas. Az indulás után két évvel, 1928 szeptemberében a leánykálvi- neum kibővült a tanítóképzős tanfolyammal és mind lét­számban, mind pedig az inté­zet falain is túlterjedő széles kulturális tevékenysége révén a város és a megye egyik legjelentősebb intézményévé fejlődött. A kálvineumi „szer­da délutánok” egyre szélesebb körből vonzották a tornatermet hétről hétre megtöltő közönsé­get. _ Az intézmény a háború alatt katonai célokat szolgált. Ez idő alatt mind az öt épület nagyon siralmas állapotba került, és csak 1945 decemberében ve­hették a diákok és nevelők újra birtokukba az intézetet. Ugyanazokkal a módszerek­kel, mint először, ismét meg­indult a gyűjtés az újjáépíté­sért. A munkálatok 1946 janu­árjában kezdődtek meg és né­hány hónappal később, április 24-én a Bethlen Gábor utcai épületszárnyban folytatódott a tanítás, míg az új tanévet már a régi épületben kezdhették meg a diákok. Az iskolák ál­lamosításáról szóló törvény 1948. július 1-jétől a mi intéz­ményünket is állami irányítás alá helyezte, bár a Búza utca 1. szám alatti épület, mint ár­vaház még két évig megtart­hatta egyházi jellegét. Az új rendű iskola terveit a tanári kar és dr. Ferenczy Ká­roly lelkész-vallástanár közö­sen szervezte és valósította meg. Legfontosabb elvük az volt, hogy a lányokat testvéri szeretetre neveljék, és az árvák soha ne érezhessék elhagya­tottnak magukat. 1938-tól dr. Ferenczy Ká­roly távozása után Porzsolt Ist­ván vette át az intézet vezeté­sét. O volt a tanítóképző inté­zet igazgatója és az egész in­tézet gazdasági irányítója, egé­szen az államosításig, amikor az intézet befejezte működé­sét. A Kálvineum története

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents