Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-12 / 239. szám

1996. október 12., szombat Világkrónika Pokolgép robbant Hárman életüket vesztették és 72-en megsebesültek pén­teken az algériai Koléa város piacán, ahol pokolgép robbant. A detonáció a muzulmánok szokásos pénteki imája előtt tör­tént, amikor is a piac tele volt bevásárlókkal. Biztonsági tisztségviselők a Reuter szerint elmondták, hogy a városban még két pokolgépet fedeztek fel, de azokat időben hatástala­nították. Hadüzenet A Hamász szélsőséges szervezet csütörtökön közlemény­ben tudatta: hadüzenetnek tekinti a New York-i szövetségi bírónak azt a döntését, hogy nem állítja le a Hamász politi­kai vezetőjeként számon tartott Musza Abu Marzuk kiadatá­sát Izraelnek. A szélsőséges muzulmán szervezet figyel- meztett, hogy az Egyesült Államok megfizeti az árát, ha vezetőjüket valóban kiadják Izraelnek. Az amerikai döntés „új és nyilvánvaló hadüzenet a palesztin nép ellen” — han­goztatta az AFP szerint a Hamász közleménye. Adóhátralékok behajtása Az orosz elnök rendkívüli bizottságot állított fel az adó­hátralékok behajtása érdekében. Borisz Jelcin ezt pénteki rádióbeszédében jelentette be, amelyet teljes egészében a nagy szociális feszültséget oko^ó problémának szentelt. Az államfő rendkívülinek nevézte a.bérr és nyugdíjfizetések hó­napszámra való elmaradása' miatt kialakult helyzetet. Az adó­kat beszedni képtelen kormány és a helyi hatóságok mellett a gyenge adózási fegyelmet tette felelőssé. Fegyvereladások Ukrajna és Lengyelország harmadik országoknak történő közös fegyvereladásokban állapodott meg egymással. Az erről szóló egyezményt, valamint a gazdasági és kulturális együtt­működés fejlesztéséről szóló egyéb megállapodásokat Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel kormányfő hivatalos lá­togatása során csütörtökön írták alá — közölte pénteken az Intelnews híriroda.'Megállapodás született a határ menti fo­lyókon és tavakon folytatott gazdasági együttműködés fo­kozásáról. A felek megegyeztek abban, hogy Varsóban uk­rán, Kijevben pedig lengyel kulturális központ kezdi meg a működését. Brit konzervatívok kongresszusa MTI A legkésőbb májusban ese­dékes általános választások előtti utolsó kongresszusi évad ért véget á kormányzó konzer­vatívok pénteken zárult orszá­gos konferenciájával. A kong­resszus munkáját John Major záróbeszéde rekesztette be. A boumemouthi tory érte­kezlet szinte szenzációnak szá­mító békességben telt, legaláb­bis azon előzetes várakozások­hoz képest, amelyek szerint félő volt, hogy a kongresszusi terem az EU-ellenes jobb- szárny és a mérsékelt frakció gladiátorharcának színterévé válik. Ez nem következett be, s ebben múlhatatlan érdemei vannak Kenneth Clarke pénz­ügyminiszternek, aki még csü­törtöki felszólalásában gya­korlatilag lesöpörte a pályáról az igen agresszív, mereven in­tegrációellenes belső pártel­lenzéket. Clarke felszólalása— amely rendkívül kiegyensúlyozott módon szedte ízekre a közös valutarendszer azonnali elve­tését követelő tory jobbszámy érvelését, miközben ugyanezt tette a kormányra készülő el­lenzéki Munkáspárt program­jával is — komoly győzelme a mérsékelt torycentrumnak. Ezt a frakciót az utóbbi évek­ben erőteljesen visszaszorítot­ta a minden mélyebb uniós in­tegrációtól ösztönösen ódzko­dó, mind harsányabb jobbol­dal. A stratégák komolyan tar­tottak attól, hogy Bourne­mouth véres összecsapások színtere lesz a két tábor között. Arról megoszlanak a véle­mények Londonban, hogy a tengerparti üdtflőváros kong­resszusi központjában taktikai tűzszünet köttetett-e csupán, vagy tényleg sikerült tartós hallgatást parancsolni a jobb- szárnyra. A záróbeszédet mon­dó Major kormányfőre pénte­ken —pénzügyminiszterének előző napi „asztalborítása” után—már csupán olyan nép­szerű témák maradtak, mint az állami egészségügyi szolgálat továbbfejlesztésének felvázo­lása, az északír katolikus ter­rorcsoport (IRA) ostorozás*, és annak megígérése, hogy az egység erejével a konzervatív párt a következő választások­ból is győztesen kerül ki. Ez utóbbi kijelentés az egy­ség jeleit kétségtelenül várat­lan mértékben felmutató kongresszus után is némi me­részségre vall. A 17 éve ellen­zékben politizáló Labour — 54 százalékos támogatottság­gal — jelenleg szinte látótá­volságon kívül jár a konzer­vatívok előtt a népszerűségi listákon, s kormánypárt a brit demokrácia történetében még nem indult neki ilyen hát­ránnyal választásoknak, mint most a választópolgárok alig 27 százalékát felsorakoztató toryk. Kelet-Timori püspök Nobel-békedíja Indonéz megrökönyödés MTI A Vatikán, Portugália és az Amnesty International öröm­mel, Indonézia megrökönyö­déssel fogadta, hogy az idei Nobel-békedíjat a kelet-timori katolikus püspöknek ítélték. A szentszéki szóvivő kifejez­te reményét, hogy az oslói dön­tés elősegíti a kelet-timori bé­kés rendezést, tiszteletben tart­va a térség népének jogait. Joaquin Navarro-Valls hang­súlyozta, hogy Carlos Felipe Ximenes Belő püspök munkás­ságát — aki Jósé Ramos-Horta száműzött timori ellenállóval együtt vált méltóvá a magas elismerésre — a békés megol­dásokra irányuló párbeszéd lankadatlan kutatása jellemzi. Jorge Sampaio portugál el­nök csodálattal vegyes meg­lepetésről, valamint az emberi jogok és a béke szolgálatának elismeréséről szólt. A lisszabo­ni parlament közfelkiáltással szavazta meg a két új Nobel- békedíjasnak címzett köszön­téseket. „Az emberi jogok vé­gül is vereséget mérnek a dik­tátorokra. Az indonéz diktátor vagy az utóda sem lesz kivétel e szabály alól”—jósolta/\/wc- ida Santos nemzetgyűlési el­nök. Maga Belő nem titkolta bol­dogságát, bár megjegyezte, hogy e díj mutatja, mekkora munka van még hátra. A terü­let fővárosa, Dili egyik iskolá­jában mondott mise után az 51 éves püspök közölte, hogy a kelet-timoriak és valamennyi indonéziai győzelmét látja a díjban. A norvég Nobel-bizott- ság, amely nyíltan szemére ve­tette Jakartának a kelet-timori lakosság elnyomását, kinyilvá­nította: „Egy apró, elnyomott népért végzett kitartó és önfel­áldozó munkálkodásukért” ju­talmazza Belót és Ramos- Hortát. Az Amnesty Inter­national nemzetközi emberi jogi szervezet elégedetten nyugtázta az önrendelkezés két harcosának kitüntetését, amely szerinte „újra az idő­szerűség tüzébe helyezi Kelet- Timort”. Indonézia 1975-ben meg­szállta, egy év múltán pedig umijjxd annektálta a volt portugál gyar­matot. Az ENSZ sohasem is­merte el a terület bekebelezé­sét. Egyedül Ausztrália tette meg ezt. Indonézia, Portugália és az ENSZ háromoldalú tár­gyalásokat folytat a kelet- timori kérdésről. Képviselőik júniusban Genfben üléseztek, a következő forduló december­ben esedékes. Björn Tore Godal norvég külügyminiszter jelezte, hogy Oslo fölajánlot­ta: otthont ad timoriak és in­donéziaiak esetleges ENSZ- égisz alatti megbeszéléseinek. Jakarta megrökönyödéssel fogadta a Nobel-ítéletet, értés­re adva, hogy barátságtalan gesztusnak tekinti. „Meglepe­téssel és sajnálattal fogadtuk, hogy egy ilyen híres intézmény elismerésben részesíthetett egy olyan személyt, mint Ramos- Horta, aki egyértelműen köz­reműködött Kelet-Timor népé­nek bujtogatásában és félreve­zetésében az egységes indonéz köztársaságtól való különvá­lásra”— közölte Ghaffar Eűífv/jakartai külügyminiszté- riumi szóvivő az AP-vel. Romániai választási kampány Mérgezett telefonok MTI A romániai magyarok 93 szá­zaléka élni kíván szavazati jo­gával a november 3-i választá­sokon, és a voksolók 91 száza­léka az RMDSZ-re kíván szá­razni egy felmérés Szerint, amelyet pénteken ismertetett a kolozsvári Szabadság. Az RMDSZ megbízásából a XXI. Század Alapítvány végezte a feltnérést 1200 személyes, a ro- ríiániai magyarság egészére jellemző reprezentatív minta alapján. A szavazni szándéko­zók 87 százaléka az elnökje­löltek közül Frunda Györgyöt, 6 százaléka Emil Constanti- nescut támogatná az első for­dulóban, a másodikban 80 szá­zalékuk Constantinescut vá­lasztaná Iliescuval szemben. A közvélemény-kutatásról Magyari Nqndor László adott előzetes ismertetést egy csütör­töki kolozsvári, sajtóértekezle­ten, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Ta­kács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ kampány igazgató­ja is. Takács Csaba elítélően szólt a „mérgezett telefonok” botrányáról, illetve az RMDSZ-nek járó kormánytá­mogatás visszatartásáról is. A kampányigazgató kérdésre vá­laszolva kijelentette: a függet­lenként induló Borbély Imre a szemében ugyanolyan ellenfél, mint a Romániai Magyar Sza­baddemokrata Párt jelöltjei. Arra a kérdésre,- hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e részt venni a választások után lét­rejövő új kormányban, Markó Béla szövetségi elnök kijelen­tette: az RMDSZ érfő! eddig senkivel nem tárgyalt, és a vá­lasztások előtt valószínűleg nem is fog egyezkedni. Ha a választások után erre lehetőség nyílik, akkor elsősorban a Kon­vencióval képzelhető el a kö­zös kormányzás, de nem lehe­tetlen áz SZDRP-vel, a jelenle­gi kormánypárttal sem, abban az esetben, ha annak kisebbsé­gi politikájában lényeges vál­tozás áll be, és ha kizárja a ko­alíció lehetőségét a szélsőséges pártokkal. A lehetséges szövet­ségesek" kérdése a román pár­tok között is napirenden van, és ellentmondó nyilatkozatok­ra ad alkalmat. Korzsakov-botrány MTI Egyre sötétebb fejezetekkel bővül a zsarolással vádolt Alek- szandr Korzsakov, Borisz Jelcin volt testőrfőnökének botránya. Korzsakov pénteken azt állítot­ta, hogy az orosz felső vezetés számos tagjára nézve terhelő adatokat gyűjtött. Ezek közzé­tételével fenyegetőzött, úgy­mond „önvédelem céljából”, mivel el akarják őt tétetni láb alól, és már meg is rendelték ál­lítólag a bérgyilkosságot. Korzsakov azzal vádolta Jel­cin jelenlegi környezetét, hogy belehajszolták a nyáron az elnö­köt mai állapotába, és nem len­ne most szüksége szívműtétre, ha két-három hónappal elhalasz­tották volna az elnökválasztást, ahogy ő javasolta. Szerinte az elnök jelenlegi környezetének tagjai előre számoltak a követ­kezményekkel. A volt testőr­főnök szerint Jelcin attól félt, hogy nem bírja ki a kampányt, mivel elfáradt a rengeteg kortes- úttól. Azt állította, hogy az őt zsaro­lással vádoló Borisz Fjodorov, az Orosz Nemzeti Sportalapít­vány korábbi vezetője azután bukkant fel, hogy ő egy nyilat­kozatában Anatolij Csubajszot, az elnöki hivatal vezetőjét Jel­cin régensének nevezte. Fjo­dorov azt állította a múlt hét végi tv-inteijújában, hogy Korzsakov 40 millió dollárt próbált tőle ki­csikarni annak fejében, hogy ne csináljanak ügyet 300 millió dolláros sikkasztási ügyéből. Korzsakov most azt mondta, hogy Fjodorov állítólag előre fölhívta őt, és bocsánatot kért az interjúért, mivel zsarolják és nincs más választása. A cifra ügyet bonyolította, hogy az ellene elkövetett nyári merénylet után a magát Svájc­ban gyógykezeltető Fjodorov váratlanul felbukkant a sajtóér­tekezlet helyszínén. Egyenesen a repülőtérről érkezett, hogy sze- menszedett hazugságnak nevez­ze Korzsakov szinte minden ál­lítását. Korzsakovot szemmel láthatóan feszélyezte Fjodorov megjelenése. A mind sötétebb történet azonban újabb fordula­tot vett azzal, hogy Korzsakov szerint Vlagyimir Guszinszkij, a Moszt pénzügyi csoport főnöke már meg is rendelte meggyilkol­tatását, Anatolij Csubajsz pedig nemrég azzal dicsekedett, hogy elfogatja őt. — Ha letartóztat­nak, vagy valami történik a csa­ládommal, az politikai bosszú lesz — mondta. Korzsakov kérdésekre vála­szolva megerősítette, hogy az orosz felső vezetés tagjaira néz­ve elégséges terhelő anyagot gyűjtött, amikor az elnöki biz­tonsági szolgálatot vezette. Je­lezte, hogy most készülő köny­vében esetleg közzéteszi ezeket. Cáfolta, hogy Lebegynek maj­dani választási kampánya finan­szírozásához lenne szüksége rá. — Lebegyet veszély fenyegeti politikai ellenfelei részéről, de egyelőre jól őrzik — tette hozzá. Moszkvai megfigyelők szerint a terebélyesedő botrány hátterében az orosz felső vezetés köreiben kiéleződött hatalmi harc áll. ÚJ KELET A magyar—szlovák viszonyról MTI Pozsonyi ellenzéki körök szerint Vladimír Meciar mi­niszterelnök tisztában van azzal, hogy politikája követ­keztében Szlovákia mái- nem kerülhet be az első körben a nyugati integrációs szerve­zetekbe, s ezért minduntalan feszültséget próbál kelteni a magyar—szlovák viszony­ban, hogy ezzel zsarolja a Nyugatot, illetve Magyaror­szágra hárítsa a felelősséget Szlovákia elszigeteléséért —állítja a magyar—szlovák viszonyt elemző pénteki írá­sában a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Rámutat: a magyarorszá­gi ellenzék ismét előhozta a magyar-szlovák alapszer­ződés ügyét, s a jelenlegi szlovákiai magyarellenes intézkedések kapcsán azt követeli a kormánytól, hogy ne támogassa Szlovákia in­tegrációs törekvéseit. Nyílt titok azonban, hogy a Hom- kabinet Pozsony irányában már régen a megbékélés po­litikáját követi, és inkább nem foglal állást a szlováki­ai belpolitikai fejlemények­kel kapcsolatban, még akkor sem, ha azok a magyar ki­sebbséget érintik. A magyar miniszterelnök pedig követ­kezetesen támogatja Szlová­kia integrációs törkvéseit, miután Nyugaton néhány­szor elhangzott, hogy a Po­zsonnyal való rendezetlen kapcsolatok Budapestet is veszélyeztethetik. ; , , A pozsonyi, ellenzék vé­leménye szerint „Meciar ci­nikusan kihasználja a ma­gyar miniszterelnök nehéz helyzetét, és fenntartja a fe­szültséget a két állam viszo­nyában, hogy a Nyugat tu­domásul vegye: Szlovákiát olyannak kell elfogadnia, amilyen”. Megfigyelők véleménye szerint a magyar kormány­főnek eddig sikerült meg­őriznie hidegvérét, és az el­lenzék nyomása ellenére sem kezdett élesebb politikát Po­zsonnyal szemben. Ennek eredménye, hogy Magyaror­szágot Csehországgal és Lengyelországgal együtt to­vábbra is a legesélyesebb je­löltek között tartják számon, míg Szlovákia gyakorlatilag már kiesett ebből a csoport­ból — így a lap. Frantisek Sebej szlovák politikus azt állítja: Meciar téved, amikor azt hiszi, hogy zsarolhatja a Nyugatot a magyar—szlovák viszony­nyal, vagy az ország geopo­litikai helyzetével. Ha nem változtatja meg belpolitiká­ját, nem számolhat a Nyugat kegyeivel. A szkeptikusabbak szerint Meciar már tisztában van az­zal, hogy Nyugaton nem járt sikerrel, s most csak érveket keres ahhoz, hogy a balsiker­ért és Szlovákia elszigetelő­déséért másokat tegyen fele­lőssé. Josef Moravcík volt szlovák miniszterelnök sze­rint a szlovák kormánypoli­tikusok az igazság kimondá­sa helyett most különféle meséket gyártanak a Szlová­kia elszigetelésére irányuló állítólagos magyar erőfeszí­tésekről, vagy egyenesen a hazai ellenzéket vádolják - fejezi be írását a Mladá Fronta Dnes.

Next

/
Thumbnails
Contents