Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-12 / 239. szám
1996. október 12., szombat Világkrónika Pokolgép robbant Hárman életüket vesztették és 72-en megsebesültek pénteken az algériai Koléa város piacán, ahol pokolgép robbant. A detonáció a muzulmánok szokásos pénteki imája előtt történt, amikor is a piac tele volt bevásárlókkal. Biztonsági tisztségviselők a Reuter szerint elmondták, hogy a városban még két pokolgépet fedeztek fel, de azokat időben hatástalanították. Hadüzenet A Hamász szélsőséges szervezet csütörtökön közleményben tudatta: hadüzenetnek tekinti a New York-i szövetségi bírónak azt a döntését, hogy nem állítja le a Hamász politikai vezetőjeként számon tartott Musza Abu Marzuk kiadatását Izraelnek. A szélsőséges muzulmán szervezet figyel- meztett, hogy az Egyesült Államok megfizeti az árát, ha vezetőjüket valóban kiadják Izraelnek. Az amerikai döntés „új és nyilvánvaló hadüzenet a palesztin nép ellen” — hangoztatta az AFP szerint a Hamász közleménye. Adóhátralékok behajtása Az orosz elnök rendkívüli bizottságot állított fel az adóhátralékok behajtása érdekében. Borisz Jelcin ezt pénteki rádióbeszédében jelentette be, amelyet teljes egészében a nagy szociális feszültséget oko^ó problémának szentelt. Az államfő rendkívülinek nevézte a.bérr és nyugdíjfizetések hónapszámra való elmaradása' miatt kialakult helyzetet. Az adókat beszedni képtelen kormány és a helyi hatóságok mellett a gyenge adózási fegyelmet tette felelőssé. Fegyvereladások Ukrajna és Lengyelország harmadik országoknak történő közös fegyvereladásokban állapodott meg egymással. Az erről szóló egyezményt, valamint a gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztéséről szóló egyéb megállapodásokat Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel kormányfő hivatalos látogatása során csütörtökön írták alá — közölte pénteken az Intelnews híriroda.'Megállapodás született a határ menti folyókon és tavakon folytatott gazdasági együttműködés fokozásáról. A felek megegyeztek abban, hogy Varsóban ukrán, Kijevben pedig lengyel kulturális központ kezdi meg a működését. Brit konzervatívok kongresszusa MTI A legkésőbb májusban esedékes általános választások előtti utolsó kongresszusi évad ért véget á kormányzó konzervatívok pénteken zárult országos konferenciájával. A kongresszus munkáját John Major záróbeszéde rekesztette be. A boumemouthi tory értekezlet szinte szenzációnak számító békességben telt, legalábbis azon előzetes várakozásokhoz képest, amelyek szerint félő volt, hogy a kongresszusi terem az EU-ellenes jobb- szárny és a mérsékelt frakció gladiátorharcának színterévé válik. Ez nem következett be, s ebben múlhatatlan érdemei vannak Kenneth Clarke pénzügyminiszternek, aki még csütörtöki felszólalásában gyakorlatilag lesöpörte a pályáról az igen agresszív, mereven integrációellenes belső pártellenzéket. Clarke felszólalása— amely rendkívül kiegyensúlyozott módon szedte ízekre a közös valutarendszer azonnali elvetését követelő tory jobbszámy érvelését, miközben ugyanezt tette a kormányra készülő ellenzéki Munkáspárt programjával is — komoly győzelme a mérsékelt torycentrumnak. Ezt a frakciót az utóbbi években erőteljesen visszaszorította a minden mélyebb uniós integrációtól ösztönösen ódzkodó, mind harsányabb jobboldal. A stratégák komolyan tartottak attól, hogy Bournemouth véres összecsapások színtere lesz a két tábor között. Arról megoszlanak a vélemények Londonban, hogy a tengerparti üdtflőváros kongresszusi központjában taktikai tűzszünet köttetett-e csupán, vagy tényleg sikerült tartós hallgatást parancsolni a jobb- szárnyra. A záróbeszédet mondó Major kormányfőre pénteken —pénzügyminiszterének előző napi „asztalborítása” után—már csupán olyan népszerű témák maradtak, mint az állami egészségügyi szolgálat továbbfejlesztésének felvázolása, az északír katolikus terrorcsoport (IRA) ostorozás*, és annak megígérése, hogy az egység erejével a konzervatív párt a következő választásokból is győztesen kerül ki. Ez utóbbi kijelentés az egység jeleit kétségtelenül váratlan mértékben felmutató kongresszus után is némi merészségre vall. A 17 éve ellenzékben politizáló Labour — 54 százalékos támogatottsággal — jelenleg szinte látótávolságon kívül jár a konzervatívok előtt a népszerűségi listákon, s kormánypárt a brit demokrácia történetében még nem indult neki ilyen hátránnyal választásoknak, mint most a választópolgárok alig 27 százalékát felsorakoztató toryk. Kelet-Timori püspök Nobel-békedíja Indonéz megrökönyödés MTI A Vatikán, Portugália és az Amnesty International örömmel, Indonézia megrökönyödéssel fogadta, hogy az idei Nobel-békedíjat a kelet-timori katolikus püspöknek ítélték. A szentszéki szóvivő kifejezte reményét, hogy az oslói döntés elősegíti a kelet-timori békés rendezést, tiszteletben tartva a térség népének jogait. Joaquin Navarro-Valls hangsúlyozta, hogy Carlos Felipe Ximenes Belő püspök munkásságát — aki Jósé Ramos-Horta száműzött timori ellenállóval együtt vált méltóvá a magas elismerésre — a békés megoldásokra irányuló párbeszéd lankadatlan kutatása jellemzi. Jorge Sampaio portugál elnök csodálattal vegyes meglepetésről, valamint az emberi jogok és a béke szolgálatának elismeréséről szólt. A lisszaboni parlament közfelkiáltással szavazta meg a két új Nobel- békedíjasnak címzett köszöntéseket. „Az emberi jogok végül is vereséget mérnek a diktátorokra. Az indonéz diktátor vagy az utóda sem lesz kivétel e szabály alól”—jósolta/\/wc- ida Santos nemzetgyűlési elnök. Maga Belő nem titkolta boldogságát, bár megjegyezte, hogy e díj mutatja, mekkora munka van még hátra. A terület fővárosa, Dili egyik iskolájában mondott mise után az 51 éves püspök közölte, hogy a kelet-timoriak és valamennyi indonéziai győzelmét látja a díjban. A norvég Nobel-bizott- ság, amely nyíltan szemére vetette Jakartának a kelet-timori lakosság elnyomását, kinyilvánította: „Egy apró, elnyomott népért végzett kitartó és önfeláldozó munkálkodásukért” jutalmazza Belót és Ramos- Hortát. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet elégedetten nyugtázta az önrendelkezés két harcosának kitüntetését, amely szerinte „újra az időszerűség tüzébe helyezi Kelet- Timort”. Indonézia 1975-ben megszállta, egy év múltán pedig umijjxd annektálta a volt portugál gyarmatot. Az ENSZ sohasem ismerte el a terület bekebelezését. Egyedül Ausztrália tette meg ezt. Indonézia, Portugália és az ENSZ háromoldalú tárgyalásokat folytat a kelet- timori kérdésről. Képviselőik júniusban Genfben üléseztek, a következő forduló decemberben esedékes. Björn Tore Godal norvég külügyminiszter jelezte, hogy Oslo fölajánlotta: otthont ad timoriak és indonéziaiak esetleges ENSZ- égisz alatti megbeszéléseinek. Jakarta megrökönyödéssel fogadta a Nobel-ítéletet, értésre adva, hogy barátságtalan gesztusnak tekinti. „Meglepetéssel és sajnálattal fogadtuk, hogy egy ilyen híres intézmény elismerésben részesíthetett egy olyan személyt, mint Ramos- Horta, aki egyértelműen közreműködött Kelet-Timor népének bujtogatásában és félrevezetésében az egységes indonéz köztársaságtól való különválásra”— közölte Ghaffar Eűífv/jakartai külügyminiszté- riumi szóvivő az AP-vel. Romániai választási kampány Mérgezett telefonok MTI A romániai magyarok 93 százaléka élni kíván szavazati jogával a november 3-i választásokon, és a voksolók 91 százaléka az RMDSZ-re kíván szárazni egy felmérés Szerint, amelyet pénteken ismertetett a kolozsvári Szabadság. Az RMDSZ megbízásából a XXI. Század Alapítvány végezte a feltnérést 1200 személyes, a ro- ríiániai magyarság egészére jellemző reprezentatív minta alapján. A szavazni szándékozók 87 százaléka az elnökjelöltek közül Frunda Györgyöt, 6 százaléka Emil Constanti- nescut támogatná az első fordulóban, a másodikban 80 százalékuk Constantinescut választaná Iliescuval szemben. A közvélemény-kutatásról Magyari Nqndor László adott előzetes ismertetést egy csütörtöki kolozsvári, sajtóértekezleten, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ kampány igazgatója is. Takács Csaba elítélően szólt a „mérgezett telefonok” botrányáról, illetve az RMDSZ-nek járó kormánytámogatás visszatartásáról is. A kampányigazgató kérdésre válaszolva kijelentette: a függetlenként induló Borbély Imre a szemében ugyanolyan ellenfél, mint a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt jelöltjei. Arra a kérdésre,- hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e részt venni a választások után létrejövő új kormányban, Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az RMDSZ érfő! eddig senkivel nem tárgyalt, és a választások előtt valószínűleg nem is fog egyezkedni. Ha a választások után erre lehetőség nyílik, akkor elsősorban a Konvencióval képzelhető el a közös kormányzás, de nem lehetetlen áz SZDRP-vel, a jelenlegi kormánypárttal sem, abban az esetben, ha annak kisebbségi politikájában lényeges változás áll be, és ha kizárja a koalíció lehetőségét a szélsőséges pártokkal. A lehetséges szövetségesek" kérdése a román pártok között is napirenden van, és ellentmondó nyilatkozatokra ad alkalmat. Korzsakov-botrány MTI Egyre sötétebb fejezetekkel bővül a zsarolással vádolt Alek- szandr Korzsakov, Borisz Jelcin volt testőrfőnökének botránya. Korzsakov pénteken azt állította, hogy az orosz felső vezetés számos tagjára nézve terhelő adatokat gyűjtött. Ezek közzétételével fenyegetőzött, úgymond „önvédelem céljából”, mivel el akarják őt tétetni láb alól, és már meg is rendelték állítólag a bérgyilkosságot. Korzsakov azzal vádolta Jelcin jelenlegi környezetét, hogy belehajszolták a nyáron az elnököt mai állapotába, és nem lenne most szüksége szívműtétre, ha két-három hónappal elhalasztották volna az elnökválasztást, ahogy ő javasolta. Szerinte az elnök jelenlegi környezetének tagjai előre számoltak a következményekkel. A volt testőrfőnök szerint Jelcin attól félt, hogy nem bírja ki a kampányt, mivel elfáradt a rengeteg kortes- úttól. Azt állította, hogy az őt zsarolással vádoló Borisz Fjodorov, az Orosz Nemzeti Sportalapítvány korábbi vezetője azután bukkant fel, hogy ő egy nyilatkozatában Anatolij Csubajszot, az elnöki hivatal vezetőjét Jelcin régensének nevezte. Fjodorov azt állította a múlt hét végi tv-inteijújában, hogy Korzsakov 40 millió dollárt próbált tőle kicsikarni annak fejében, hogy ne csináljanak ügyet 300 millió dolláros sikkasztási ügyéből. Korzsakov most azt mondta, hogy Fjodorov állítólag előre fölhívta őt, és bocsánatot kért az interjúért, mivel zsarolják és nincs más választása. A cifra ügyet bonyolította, hogy az ellene elkövetett nyári merénylet után a magát Svájcban gyógykezeltető Fjodorov váratlanul felbukkant a sajtóértekezlet helyszínén. Egyenesen a repülőtérről érkezett, hogy sze- menszedett hazugságnak nevezze Korzsakov szinte minden állítását. Korzsakovot szemmel láthatóan feszélyezte Fjodorov megjelenése. A mind sötétebb történet azonban újabb fordulatot vett azzal, hogy Korzsakov szerint Vlagyimir Guszinszkij, a Moszt pénzügyi csoport főnöke már meg is rendelte meggyilkoltatását, Anatolij Csubajsz pedig nemrég azzal dicsekedett, hogy elfogatja őt. — Ha letartóztatnak, vagy valami történik a családommal, az politikai bosszú lesz — mondta. Korzsakov kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy az orosz felső vezetés tagjaira nézve elégséges terhelő anyagot gyűjtött, amikor az elnöki biztonsági szolgálatot vezette. Jelezte, hogy most készülő könyvében esetleg közzéteszi ezeket. Cáfolta, hogy Lebegynek majdani választási kampánya finanszírozásához lenne szüksége rá. — Lebegyet veszély fenyegeti politikai ellenfelei részéről, de egyelőre jól őrzik — tette hozzá. Moszkvai megfigyelők szerint a terebélyesedő botrány hátterében az orosz felső vezetés köreiben kiéleződött hatalmi harc áll. ÚJ KELET A magyar—szlovák viszonyról MTI Pozsonyi ellenzéki körök szerint Vladimír Meciar miniszterelnök tisztában van azzal, hogy politikája következtében Szlovákia mái- nem kerülhet be az első körben a nyugati integrációs szervezetekbe, s ezért minduntalan feszültséget próbál kelteni a magyar—szlovák viszonyban, hogy ezzel zsarolja a Nyugatot, illetve Magyarországra hárítsa a felelősséget Szlovákia elszigeteléséért —állítja a magyar—szlovák viszonyt elemző pénteki írásában a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Rámutat: a magyarországi ellenzék ismét előhozta a magyar-szlovák alapszerződés ügyét, s a jelenlegi szlovákiai magyarellenes intézkedések kapcsán azt követeli a kormánytól, hogy ne támogassa Szlovákia integrációs törekvéseit. Nyílt titok azonban, hogy a Hom- kabinet Pozsony irányában már régen a megbékélés politikáját követi, és inkább nem foglal állást a szlovákiai belpolitikai fejleményekkel kapcsolatban, még akkor sem, ha azok a magyar kisebbséget érintik. A magyar miniszterelnök pedig következetesen támogatja Szlovákia integrációs törkvéseit, miután Nyugaton néhányszor elhangzott, hogy a Pozsonnyal való rendezetlen kapcsolatok Budapestet is veszélyeztethetik. ; , , A pozsonyi, ellenzék véleménye szerint „Meciar cinikusan kihasználja a magyar miniszterelnök nehéz helyzetét, és fenntartja a feszültséget a két állam viszonyában, hogy a Nyugat tudomásul vegye: Szlovákiát olyannak kell elfogadnia, amilyen”. Megfigyelők véleménye szerint a magyar kormányfőnek eddig sikerült megőriznie hidegvérét, és az ellenzék nyomása ellenére sem kezdett élesebb politikát Pozsonnyal szemben. Ennek eredménye, hogy Magyarországot Csehországgal és Lengyelországgal együtt továbbra is a legesélyesebb jelöltek között tartják számon, míg Szlovákia gyakorlatilag már kiesett ebből a csoportból — így a lap. Frantisek Sebej szlovák politikus azt állítja: Meciar téved, amikor azt hiszi, hogy zsarolhatja a Nyugatot a magyar—szlovák viszonynyal, vagy az ország geopolitikai helyzetével. Ha nem változtatja meg belpolitikáját, nem számolhat a Nyugat kegyeivel. A szkeptikusabbak szerint Meciar már tisztában van azzal, hogy Nyugaton nem járt sikerrel, s most csak érveket keres ahhoz, hogy a balsikerért és Szlovákia elszigetelődéséért másokat tegyen felelőssé. Josef Moravcík volt szlovák miniszterelnök szerint a szlovák kormánypolitikusok az igazság kimondása helyett most különféle meséket gyártanak a Szlovákia elszigetelésére irányuló állítólagos magyar erőfeszítésekről, vagy egyenesen a hazai ellenzéket vádolják - fejezi be írását a Mladá Fronta Dnes.
