Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-10 / 237. szám
2 1996. október 10., csütörtök Világkrónika Megsértik az emberi jogokat Csehországban több tekintetben nem tartják be, és megsértik az emberi jogokat — állítja a Nemzetközi Helsinki Bizottság legújabb jelentése, amelyet a Právo című prágai lap szerdai kiadása ismertet. A dokumentum konkrétan a cseh átvilágítási törvényt, az állampolgárságról szóló törvényt, az emberi jogi biztos (ombudsman) kérdését, illetve a lakosság információhoz való jogával kapcsolatos problémákat bírálja. Ezer fogoly lázadása A török igazságügyi miniszter szerint véget ért kedden este a tucatnyi török börtönben rendezett tiltakozó akciósorozat, amelyben mintegy ezer fogoly vett részt, a szélsőbal- oldali, szakadár Kurd Munkáspárt (PKK) feltételezett tagjai. Sevket Kazan azt mondta újságíróknak Ankarában, hogy sikerült lebeszélni a tiltakozókat a szeptember 28. óta tartó éhségsztrájkjuk folytatásáról. A tálibok újabb vesztesége A bukott afgán kormány Ahmed Sah Maszud vezette maradék erői a Szalang-hágón elvágták az iszlám tálibok egyik jókora csoportját, súlyos veszteségeket okozva neki — közölték nyugati segélymunkások szerdán Kabulban. A tálibok ugyanakkor cáfolták, hogy az észak-afganisztáni tartományokat ellenőrző Abdul Rasid Dosztum üzbég tábornok fegyveresei előző nap rátámadtak volna erőikre. Ellentámadásával Maszud egyelőre elvette a tálibok kedvét attól, hogy megpróbáljanak benyomulni a bástyájának számító Pandzsír- völgybe a völgytoroknál lévő Golbahár faluból. „Golbahár- ban egy tálib sem maradt” — mondta egy segélymunkás. Nem politikai gyilkosság Meggyilkolták Borisz Jelcin orosz elnök egyik kezelőorvosának, Vladlen Vtorusinnak az anyósát és az apósát. A hatóságok megállapítása szerint vélhetően rablógyilkosság történt, s nem merült fel politikai motiváció gyanúja. Az asszonyt, Anna Icskót kedden este találták holtan a lakásában, s mint kiderült, késszúrásokkal végeztek vele. A férfi, Andrej Icsko koponyatöréses holttestére az épület lépcsőházában bukkantak rá szerdán hajnalban. Engedni a kábítószereket? Liberalizálni kellene a kábítószerek forgalmát Európában, s feladni az eddigi, a tiltásra és a büntetésre épülő gyakorlatot — jelentette ki a Le Párisién című francia napilapnak adott, s az újság szerdai számában megjelent interjújában Emma Bonino, az Európai Unió brüsszeli bizottságának egyik főbiztosa. Beszámoltatják Lebegyet A duma szerdai ülésén úgy döntött, hogy beszámoltatja Alekszandr Lebegyet, a nemzetbiztonsági tanács titkárát a NATO-bővítésre vonatkozó álláspontjáról. Az ügy előzménye, hogy egyes képviselők támadták a nyugalmazott tábornok brüsszeli fellépését, mondván: nem fogalmazott elég világosan az észak-atlanti szövetség központjában. Lebegy meghívását a Zsirinovszkij-féle szélsőjobboldal egyik képviselője, Viktor Vesnyakov kezdeményezte. A honatya szerint Lebegy nem fejtette ki világosan, honnan fenyegeti veszély Oroszországot, és „nem ítélte el a NATO-nak atomfegyverek középeurópai telepítésére vonatkozó terveit”. — Lebegynek tisztáznia kell álláspontját — mondta a képviselő. Izraeli—palesztin béketárgyalások Arafat nagyon borúlátó MTI A megfeneklett izraeli—palesztin béketárgyalások teljes kudarcba fulladhatnak, ha Izrael nem változtat magatartásán — jelentette ki Jasszer Arafat palesztin elnök az al-Muszavvar című egyiptomi hetilapnak adott nyilatkozatában. (1993-ban kötött) oslói megállapodások egyetlen mondatának, egyetlen betűjének megváltoztatását, még akkor sem, ha ezért a békefolyamat kudarcával fizetünk” — hangsúlyozta a palesztin vezető. Arafat elmondta, hogy a múlt heti washingtoni csúcstalálkozó kis híján meghiúsult, mert az amerikai kormány a megállapodások újratárgyalását kérte. Az izraeli—arab csúcstalálkozón az amerikai kormánytisztviselők előterjesztettek egy iratot, amelyben felszólították a palesz- tin Autonómiatanácsot, hogy indítson vizsgálatot az izraeli katonákkal összetűző palesztin rendőrök ellen. Az irat egyúttal javasolta a Hebronról szóló biztonsági megállapodások újragondolását, és a jeruzsálemi alagút ügyében egy vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazta— fedte fel Arafat. „A palesz„Nem vagyok benne biztos, hogy bármit is el tudunk végezni a megbeszéléseken, hacsak az izraeli kormány nem változtat álláspontján, és nem tartja tiszteletben az aláírt megállapodásokat. Erre azonban senki sem számít” — mondta Arafat, az egyiptomi újság szerdai számában megjelent cikkben. A Gázai övezet és Izrael határán fekvő Erezben vasárnap újrakezdett palesztin—izraeli béketárgyalások az izraeli hadsereg hebroni átcsoportosítása miatt akadtak meg. A csapatáthelyezést az eredeti megállapodások alapján márciusban végre kellett volna hajtani, Izrael azonban a Hebron környéki zsidó telepesek védelmében a biztonsági egyezmények újratárgyalását javasolta. „Nem fogjuk elfogadni az tin és az izraeli felet felkérték, hogy úja alá ezt ä közös nyilatkozatot, amely lerombolta volna az oslói megállapodásokat. Megmondtam az amerikaiaknak, hogy azonnal elmegyek Washingtonból, ha nem vonják vissza ezt az iratot...és ekkor visszavonták”— mondta Arafat. A palesztin elnök hangsúlyozta, hogy nem tudja megakadályozni az intifáda kitörését. Akik erre számítanak, „súlyos hibát kövemek el és figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a megaláztatás és igazságtalanság hatása alatt álló palesztin nép csalódott.” A palesztin vezető az erőszak megfékezéséhez szükségesnek tartja (és ezt a washingtoni csúcstalálkozón is kifejtette) — a megkötött megállapodások tiszteletben tartása mellett — a zsidó telepek építésének és megnagyobbításának leállítását, Jeruzsálem judaizálásának megszüntetését, az arab lakosság jogainak tiszteletben tartását, a palesztin nép elleni kollektív büntetések leállítását és a palesztin városok zárlatának megszüntetését. Tory kongresszus A közép-európai országokat nem csupán emberbaráti önzetlenségből kell felvenni a szabad vállalkozást hirdető európai nemzetek közösségébe — közölte szerdán a brit miniszterelnök. John Major, aki a konzervatív kormánypárt éves kongresszusán kifejtette: a politikusok mai nemzedékének adatott meg egy olyan Európa kialakításának esélye, ahonnan soha nem indulhat útjára ismét az egész világot felégető háború futótüze. Fizikai Nobel-díj MTI David M. Lee, Douglas D. Osherojf és Robert C. Richardson amerikai fizikusok nyerték el idén a fizikai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia szerdán hozta nyilvánosságra erről szóló döntését. Indoklása szerint a három kutató azzal érdemelte ki e kitüntetést, hogy felfedezte a hélium 3-as számú izotópjának szuperfolyékonyságát. Lee és Richardson a New York állambeli Cornell egyetemen tanít, Osheroff a kaliforniai Stanford egyetem professzora. A hetvenes évek elején még mindhárman együtt dolgoztak a Comellen, és ottani kutatásaik során fedezték fel, hogy a hélium-3 izotóp az abszolút nulla fokhoz egészen közel, nulla egész két ezred Kelvinfokon szuperfolyékonnyá válik, ami azt jelenti, hogy elenyészően kicsi lesz a viszkozitása. The Sun bukás: Nem igaz a Diana-sztori MTI Az ügy felelőse és áldozata is egyben a világ egyik legolvasottabb bulvárlapja, a naponta 11 millió példányban fogyó The Sun, amely keddi számában majdhogynem pornográf képsorozatot közölt egy évődő párról, azt állítván, hogy a videófelvételről kimásolt filmkockák Diana walesi hercegnőt és egykori szeretőjét, James Hewitt századost ábrázolják. Az ügy roppant kínos a The Sunra nézve, a politikusok, kékvérűek és egyéb közéleti szereplők körében rettegett brit tömeglap ugyanis híres megbízhatóságáról, arról, hogy a hasábjain közölt Az utóbbi évek legsúlyosabb sajtóbotrányára lehet számítani Nagy-Britanniában, miután kiderült, hogy a trónörökös elvált feleségéről közölt, rendkívül kompromittáló fotó- és videójelenetek hamisak. leghihetetlenebb sztorik is az első betűtől az utolsóig igazak. Az újság szerdai számában töredelmesen elnézést kér Dianától és Hewittól egyaránt, s elismeri, hogy „az évtized egyik legügyesebb átverésének” áldozatává vált. A hamis Hitler-napló tíz évvel ezelőtti közzététele óta nem bukott ekkorát a brit napisajtó — így hangzottak az első szerdai londoni értékelések annak nyomán, hogy kiderült: a világ egyik legolvasottabb bulvárlapja az évtized átverésének áldozatává vált. A walesi hercegnőről, Dianáról megjelentett igen pikáns fotósorozaton, amely előző nap a 11 milliós példányszámú The Sun öt teljes oldalán volt látható, szakértők szerint olyan mennyiségű árulkodó nyom volt, hogy a felvételek közlése igen dilettáns döntés eredménye lehetett csupán. Az elemzők szerint a hitelességére egyébként igen kényes újság szerkesztőinek másra nem is kellett volna felfigyelniük, mint arra, hogy a képeken szerelmes évődés közepette ábrázolt ál- Diana azt az edzőruhát viselte — amíg viselte —, amelyet rendszeres testgyakorlásainak kezdete óta lehet csak rajta látni. Kedvenc konditermét mintegy két éve látogatja, viszonya a „titkos” felvételeken ugyancsak dublőr által megszemélyesített szeretőjével viszont már négy éve véget ért. A szerdai londoni elemzések szerint az ügy nem tett rosszat Dianának, akinek ro- konszenvindexe nyilván csak növekedhet a súlyos meghurcoltatás után. Komoly kérdések merülnek fel ugyanakkor a sajtószabadság határaival, az újságírói viselkedés szabályaival és a magánélet sérthetetlenségével kapcsolatban. Titkos üzenet MTI Az osztrák nyomozók és a titkosszolgálat szakértői megfejtették annak a kódolt levélnek a tartalmát, amelynek első részében—nem kódolt formában — az eddigi levélbomba-merényleteket elkövető „Bajuvár Felszabadító Hadsereg” életveszélyesen megfenyegette Franz Vranitzky kancellárt, több neves osztrák újságírót és kiadót. Az egész levél egy héttel ezelőtt a Profil című osztrák lapnak érkezett, és szerzői nyolc újabb bombát helyeztek kilátásba. Caspar Einem osztrák belügyminiszter az ORF közszolgálati televízió keddi késő esti híradójában azt is elmondta: a megfejtett részben a levél szerzői közük, hogy ők követték el a tavaly februári felsőőri (ober- warti) csőbombamerényletet — amely négy roma férfi életét követelte — és az egy nappal későbbi burgenlandi pásztorházai (stinatzi) robbantást. Ez utóbbi következtében egy köztisztasági alkalmazott szenvedett súlyos sérüléseket, amikor a kezében felrobbant egy spray- ben elrejtett pokolgép. ÚJ KELET A bolgár nyom MTI ________ A pápa elleni merénylethez a bolgár titkosszolgálatnak semmi köze nem volt. A híres-nevezetes „bolgár nyomot” az olasz titkosszolgálat találta ki — jelentette ki Ali Agca török terrorista, aki 1981 májusában több pisztolylövéssel életveszélyesen megsebesítette'//. János Pál pápát a vatikáni Szent Péter téren. A pápa merénylője, aki az elsők között kíván gyógyulást II. János Pálnak keddi műtétje után, a Corriere della Sera című olasz lapnak adott inteijút. Agca első alkalommal beszélt arról, hogy a nyugati titkosszolgálatok a hidegháború részeként próbálták a merényletért Bulgáriát s ezen keresztül az akko- . ri szovjet tömböt felelőssé tenni. Agca eddig kitartóan azt ismételgette, hogy a pápa elleni merénylet nemzetközi összeesküvés volt. Abban bízott, hogy ez az állítás hozzásegíti szabadsága visszanyeréséhez. „Most már azonban csak Scalfaro elnök kegyelmében bízhatok, így nincs értelme tovább titkolni a valóságot” — mondta. A török terroristát az olasz bíróság életfogytiglani büntetésre ítélte. 15 éve olasz börtönben van, s a közelmúltban kegyelmet kért az olasz államfőtől, illetve azt a lehetőséget, hogy hátralévő büntetését Törökországban tölthesse le. Elmondta, hogy néhány héttel a merénylet után a börtönben felkereste őt az olasz titkosszolgálat két vezetője. Felajánlották neki:' ha azt vallja, hogy a bolgár titkos- szolgálattal állt kapcsolatban, két éven belül kikerülhet a börtönből. A török terrorista szerint a vallomásához szükséges információkat az olasz titkosszolgálattól kapta. Olaszországban abban az időben letartóztattak egy szakszervezeti aktivistát azzal a váddal, hogy Bulgáriának kémkedik. Ennek a vizsgálatnak a során merült fel az a feltételezés, hogy a bolgár titkos- szolgálat meg akarta gyilkolni Lech Walesát, a lengyel Szolidaritás szakszervezet akkori vezetőjét. „Akkor javasolták, valljam azt, hogy a bolgárok nem csak a pápa elleni merénylettel bíztak meg, hanem azzal is, hogy öljem meg Walesát” — mondta Agca „Nem érzek lelkiismeret- furdalást azért, hogy a bolgár titkosszolgálatot belekevertem ebbe az ügybe: sokkal súlyosabb büntetést érdemelnének bűntetteikért, mint amilyent én kaptam. A pápa elleni merényletért azonban, ha őszinték akarunk lenni, csak minimális erkölcsi felelősség terheli őket.” Agca szerint ez a felelősség abban áll, hogy a pápa elleni merénylet előtt két hónapot Szófiában töltött. S bár a bolgár hatóságok pontosan tudták, hogy kicsoda, békében hagyták annak reményében, hogy beváltja 1979-ben tett ígéretét, és megöli a pápát. Magyar rapszódia
