Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-01 / 229. szám
2 1996. október 1., kedd Világkrónika UJ KELET Magyar Távirati íro^a Kommunista előretörés Nagy arányú kommunista győzelmet hozott a hét végi hely- hatósági választás a leningrádi megyében. A rosztovi megyében viszont nem sikerült a kommunista előretörés: a déloroszországi körzetben a reformernek tartott eddigi kormányzót választották újra. A leningrádi megyében a kommunisták jelöltje, Vagyim Gusztov a szavazatok 53 százalékát megszerezve győzött az eddigi, Jelcin elnök által korábban kinevezett kormányzó, Alekszandr Beljakov ellenében, akire a szavazók 31 százaléka voksolt. Rosztov megyében viszont a jelek szerint elégedettek voltak az eddigi hatalommal a választók, akik megerősítették székében Vlagyimir Csub kormányzót a kommunista Leonyid Ivancsenko ellenében. Illegális bevándorlók A spanyol konzervatív kabinet 50 ezer dollárt fizetett a guinea-bissaui hatóságoknak, hogy fogadják be és repatriálják azokat az illegális bevándorlókat, akiket botrányos körülmények közt toloncoltak ki az országból. A gyógyszerekkel elkábított 103 illegális bevándorló közül 50-et szállítottak Guinea-Bissauba, ahol azonnal börtönbe csukták őket. Ezek közül most már csak 32 van a börtönben, a többi állítólag elszökött és eltűntté nyilvánították, egy pedig meghalt. Musdim menekültek visszatérése NATO-források szerint, katonai megfontolások is állhatnak amögött, hogy több száz muszlim menekült visszatért a szerb kézen lévő, kelet-boszniai Jusiciba és a környéken lévő többi településre. „A falvak a Drina-folyótól néhány kilométerre vannak, s nem kell túl okosnak lenni ahhoz, hogy világossá váljon: a terület alkalmas hely egy olyan katonai akciónak a megindításához, melynek célja a boszniai Szerb Köztársaság kettévágása” — közölte hétfőn egy neve mellőzését kérő NATO-illetékes. Vádolják Felipe Gonzálezt Francisco Alvarez Cascos, a spanyol konzervatív kormány miniszterelnök-helyettese azzal vádoltaFe/ípe González volt szocialista kormányfőt, hogy ő a felelős a 80-as évek elején a baszk szeparatista terrorszervezet, az ETA ellen működött Antiterrorista Felszabadító Csoportok (GÁL) létrehozásáért. Cascos a kormányzó Néppárt (PP) extremadurai kongresszusának vasárnapi ülésén, Méridában tette azon kijelentését, amely ellentmond annak a mérsékelt hangnak, amit a PP elnöke, Jósé Maria Aznar használt ugyancsak vasárnap, a La Vanguardia című, haladó katalán napilapnak adott interjújában, amelyben tartózkodott a téma megítélésétől — tudósított a hétfői madridi sajtó. Hargitai előválasztások MTI A vártnál nagyobb érdeklődés mellett zajlott le és több meglepetést is hozott az RMDSZ Hargita megyei területi szervezeteiben a képviselői és szenátori mandátumokra pályázókról a múlt héten rendezett urnás előválasztás. Az eredményt, illetve az esetleges óvásokat hétfőn este vitatja meg Marosvásárhelyen a magyar érdekképviselet legfőbb vezetőiből álló Operatív Tanács. Hargita megyében a csíki, a gyergyói és az udvarhely- széki területi szervezet külön- külön rendezett belső előválasztást. Előzőleg a megyei RMDSZ-jelölőbizottság megegyezett abban, miként osztja el a területi szervezeteket megillető helyeket az országos választási bizottságnak benyújtandó közös megyei RMDSZ-listán. Eszerint a szenátoijelöltek első két, „befutó” helyére Hajdú Gábor Csíkszeredái és Verestóy Attila székelyudvarhelyi szenátor kerül, miután a maguk körzetében az első helyen végeztek, a képviselőjelöltek listájára pedig több új név került, többek között azért, mert Gyergyóban nem indulhatott a helyi vezetés döntése alapján Borbély Imre, az eddigi képviselő, mert temesvári lakos. Az Operatív Tanács által még megerősítendő listán Nagy István, a gyergyószéki RMDSZ-szervezet elnöke, Ráduly Róbert, a romániai magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Asztalos Ferenc és Antal István udvarhelyszéki képviselők szerepelnek az első négy helyen. Meglepetésnek számít Csíkszéken Ráduly Róbert első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mmtBorbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi RMDSZ-képvi- selő, aki szintén indult, az 5. helyre szorult. Udvarhelyszéken „televíziós” kampány folyt: Verestóy Attila eddigi szenátor az egyik, vetélytársa, Hosszú Attila a másik helyi tévétársaság irányítója. Itt az RMDSZ talán legtöbbet szereplő platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek az elnöke, Katona Adám csak 5. lett. A három területi szervezetben több mint 160 ezer ember járult az urnákhoz. Az alagútválság erőszakot szült Elhalasszák a csúcsértekezletet? MTI _______ Az amerikai kormány képviselői hétfő reggel érzékeltették, hogy Washingtonba várják Jasszer Arafatot annak ellenére is, hogy a palesztin vezető a Bili Clinton elnök által kezdeményezett izraeli-palesztin csúcstalálkozó elhalasztását kezdeményezte. Nicholas Burns külügyi szóvivő a CNN- nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a tanácskozás megtartását továbbra is erre a hétre tervezik. Más kormányzati forrásokból jelezték, hogy hivatalos formában még nem jutott el Washingtonba a palesztin vezető halasztáskérelme. — Arra számítunk, hogy valamennyien itt lesznek a találkozón — mondta a szóvivő. Hozzáfűzte, hogy Husszein jor- dániai király visszaigazolta részvételi szándékát, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök azonban még nem válaszolt a meghívásra. Hasonló értelemben nyilatkozott Dennis Ross is, az Egyesült Államok különleges közel-keleti megbízottja. MTI William Perry amerikai védelmi miniszter vasárnap, Washingtonba hazatérőben megállapította, hogy a NATO és Oroszország még messze van a NATO-bővítés körüli vitája rendezésétől, habár a szövetség védelmi miniszterei kedvező benyomást szereztek új orosz kollégájukról, Igor Rogyio- novról minapi első találkozásuk alkalmával. A repülőgép fedélzetén adott nyilatkozatában Perry méltányolta Rogyionov bergeni kijelentését, amely szerint Moszkva akkor is folytatja az együttműködést a NATO-val, ha az soraiba invitálja néhány volt szövetségesét, nem törődve tiltakozásával. Ám a Pentagon irányítója tudatában van annak, hogy Borisz Jelcin orosz elnök és külügyminisztere, Jevgenyij Jasszer Arafat — az egyiptomi elnökkel egyetértésben — a csúcstalálkozó elhalasztását kérte mindaddig, amíg nem tisztázzák a tanácskozás napirendjét. A palesztin vezető szeretné, ha a véres eseményeket kirobbantó alagút- ügyről is szó lenne Washingtonban, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő azonban hét végi interjúiban is nyilvánvalóvá tette: a föld alatti járat bezárása nem „téma a számára”, és a washingtoni meghívást csak azzal a megszorítással fogadta el, hogy a találkozó elé nem támasztanak előfeltételeket. A hétfőn felmerült problémák jelzik, hogy a tanácskozás összehívásával Bili Clinton bizonyos kockázatokat is vállalt. Általános megítélés szerint kezdeményezésével kétségkívül ismét a közel-keleti békefolyamat középpontjába kerülhet, újra magára öltve a „nélkülözhetetlen és pártatlan közvetítő” ruháját. Fellépésével bizonyosan jó pontokat szerezhet nemcsak a zsidó szavazók, hanem általában Primakov keményebb álláspontot foglal el a NATO-bővítés ügyében. Perry úgy vélte, hogy ők szabályos biztonsági szerződésre törekszenek a NATO-val, s addig nem hajlandók azt megkötni, amíg a NATO-bővítés kimenetele tekintetében elfogadható megoldást nem kínálnak számukra. „A politikai probléma távolról sincs rendezve” — mutatott rá Perry, hozzátéve: Rogyio- novval Norvégiában „még csak nem is tárgyaltak arról, miképpen juthatnának politikai megoldásra”. A két védelmi miniszter azonban október 16-án Moszkvában, majd decemberben Washingtonban beható eszmecseréket folytat — írta az AP. * * * A cseh külügyminiszter kérte a NATO-t annak biztosítására, hogy a közép-európai országok a többi választó szemében* is. A hétfői bonyodalmak azonban intőjelként is értelmezhetők: ha a találkozó kudarcba fullad — vagy nem a várt eredményeket hozza —, a fiaskó visszaüthet mind az Egyesült Államok nemzetközi presztízsére, mind a választóknak az elnökről alkotott ítéletére. Amerikai részről ezért eleve igyekeztek a várakozások szintjét alacsonyra fogni. * * * Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn elutazott Washingtonba, hogy részt vegyen az amerikai elnök által kezdeményezett közel-keleti csúcsértekezleten. Netanjahu elutazása előtt egy szót sem szólt azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint Jasszer Arafat palesztin vezető és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a találkozó elhalasztását kérte Clinton elnöktől. Az izraeli kormányfő elutazása előtt találkozott elődjével, Simon Peresz exminiszter- elnökkel, az ellenzéki Munkapárt vezetőjével. Egyéb részletek nem ismeretesek. is részt vehessenek Oroszországgal tervezett egyezményének kidolgozásában. JozefZie- lenec, aki a New York-i ENSZ- közgyűlésre utazott, még vasárnap Prágában kifejtette: a NATO-tagjelölteket nem szabad kirekeszteni az atlanti szövetség és Moszkva közötti szerződés előkészítéséből. A NATO-nak „tekintetbe kell vennie a közép-európai államok álláspontját eme átfogó, a kelet—nyugati kapcsolatokat hosszú távra meghatározó szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokon” —idézte az ITAR- TASZSZ Zielenecet, aki rámutatott: a szövetség és Oroszország közötti stratégiai partnerség útjainak kutatása „nemcsak a NATO-tagok számára fontos kérdés, hanem számunkra is, ennélfogva nekünk is aktív részeseivé kell válnunk a tárgyalásoknak”. ^ Hírről T* hírre Palotai István (Új Kelet) Eddig még soha nem hallott őszinte és nagy vallomás hangzott el Moszkvában vasárnap, Csernomirgyin miniszter- elnök szájából, amikor kijelentette: „Oroszország nem tudja megakadályozni a NATO kibővítését, de ellenzi azt.” Ilyesmit 1917 óta nem hallhattunk orosz (szovjet) politikustól! Ha nekik nem tetszett valami, rögtön a kardjukat csapkodták és eskü- döztek, hogy megakadályozzák azt . Mit? Mindent, ami nekik nem smakkolt. Akármit. Nem a téma volt a lényeges, hanem fenntartani a legyőzhetetlenség üres mítoszát tűzzel-vassal. Nagyon nagyot változott arrafelé a világ — előnyére. Gondoljunk csak bele, milyen nehéz lehet nyolcvan év folyamatos hazudozása után őszinte hangon megszólalni! Bevallani a gyengeséget. Ezért bizony kötél járt volna annak idején. A dolog azért is hatalmas horderejű, mert egy ilyen önvallomás teljesen szokatlan az orosz választópolgárok előtt, akik megszokták, hogy egy győzedelmes birodalom alattvalói... Egy ilyen kijelentés adott esetben akár egyenlő is lehet a politikai ön- sorsrombolással. A beismeréshez Csemo- mirgyin hozzátette, hogy a NATO bővítéséért cserébe, felül kell vizsgálni a hagyományos fegyverekre vonatkozó nemzetközi kvótaszerződéseket. Mindennek két értelmezése lehetséges: az egyik: Oroszország számára lehetővé kell tenni, hogy haderejét növelhesse az ország európai területein; a másik: a NATO-hoz csatlakozó államok területein limitálni kell az egyesített erőket, és csökkenteni az állomásoztató ország nemzeti erőit. Őszintén szólva, meg kell vallani, hogy ez az óhaj nem elfogadhatatlan, és nem is kezelhetetlen. Az egész csak egy viszonylag könnyen végrehajtható megállapodás kérdése... A NATO fejlesztésének első fázisa után végül is — valószínűleg évtizedekig — nem lesz a katonai tömb és Oroszország között közvetlen földrajzi kapcsolat (talán csak Észtország, Lettország és Litvánia miatt). A fehérorosz, ukrán, kazah, moldovai és a déli kis hegyi államok alkotta ütközőzóna is garanciája lehet az orosz terület sérthetetlenségének. . János Pál egészségi állapota Hamarosan vakbélműtét MTI ____ II. J ános Pál pápa vasárnap, vagy jövő hétfőn vonul be a római Gemelli kórházba, ahol vakbélműtétet hajtanak majd végre rajta. A pápai hivatal prefektusa hétfőn közölte, hogy október 7-től kezdve felfüggesztik a pápai kihallgatásokat, tekintettel arra, hogy a katolikus egyházfő kórházba vonul. A hivatalos bejelentés nem szól sem a kórházba vonulás, sem a műtét pontos időpontjáról. II. János Pál személyes orvosa szeptember közepén jelentette be, hogy a pápán vakbélműtétet kell végrehajtani, mivel a vakbél okozta az elmúlt hónapokban II. János Pál sorozatos, hirtelen rosszulléteit. A katolikus egyházfő október 6-án mártírhalált halt papokat avat boldoggá a vatikáni Szent Péter bazilikában, s a tervezett operáció előtt ez lesz utolsó nyilvános szereplése. Tüntettek Netanjahu ellen MTI ___________________________________ Iz raeli pacifisták ezrei rótták le kegyeletüket a meggyilkolt kormányfő, Jichak Rabin jeruzsálemi sírjánál vasárnap, a városban és a palesztin területeken lezajlott véres összecsapások után. Gesztusukkal a Békét Most nevű mozgalom tagjai tiltakozásukat fejezték ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök politikája ellen, akinek a jeruzsálemi Mecsetek tere közelében húzódó alagút megnyitásáról hozott döntése az erőszakhullámot elindította. Az AFP szerint a gyűlés nyugodt légkörben zajlott le a Herzl-hegyen, ahol Rabint eltemették, miután tavaly novemberben a zsidó fana- tikus Jigal Amir meggyilkolta. A tüntetők ezután Netanjahu rezidenciája elé vonultak, hogy ott is kifejezzék elégedetlenségüket. Oroszország és a NATO Törekvés a politikai megoldásra