Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-09 / 210. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. szeptember 9., hétfő 3 Örmények egymás közt Gasztronómiai napot szervezett Baktalórántházán, a ta­valy Nyíregyházán megalakult Örmény Kisebbségi Ön- kormányzat. A tűzoltósági gyakorlópálya melletti fák alatt izzott a faszén, s az egymással örményül szót váltó sza­kácsok nyársra húzott, ínycsikladó hússzeleteket forgat­tak. Mellette a férfiak áldomást ittak a legfrisebb hazai szőlőpárlatból. Távolabb, a legfiatalabb generáció sza­badtéri diszkót rögtönzött. Tökéletes volt a klubhangulat. Vitéz Péter (Új Kelet) Dr. Malhazjan Armen, a nyíregyházi Örmény Kisebb­ségi Önkormányzat vezetője mosolyogva karon ragadott, s szinte köszönés helyett egy szelet saslikkal kínált. — Ez az íz is mi vagyunk —mondta, a „civil” szakmá­ját tekintve intenzív terápiás szakorvos. — Része egy, az otthonától távolkerült kis népcsoport összetartozásá­nak, ugyanúgy, mint a nyelv. Két falat közt egy tisztelet­re méltó korú úrra hívta fel a figyelmemet a doktor. — A bácsi hosszú évtize­dekig őrizgette apja örmény születési anyakönyvi kivona­tát — mondta —, s miután meghallotta, hogy megala­kult az önkormányzat, az el­sők között jelentkezett, köny- nyekkel a szemében. Ma, hogy nyíltan vállalhatja nem­zetiségét, talán a világ legbol­dogabb embere. Ö, az élő bi­zonyítéka annak, hogy ebben a keszekusza világban van­nak olyanok, akik mélyen a szívükben őrzik őseik több­ezer éves emlékezetét. Miközben a finom falatok­kal ismerkedtem, Avanesian Alex, az örmény közösség or­szágos vezetője megerősítet­te a doktor szavait: — Egyedi örmény szokás, hogy még az elhunytak hagya­tékát is egy helyen gyűjtik össze az utódok évszázadok óta. Az 1400-as évek óta fel­halmozódó, felbecsülhetetlen értékű örökség rendszerezését szeretnék elkezdeni, hogy egy méltó kiállításon bemutathas­suk népünk emlékeit. Az ör­mények minden ország szo­kásrendjébe beilleszkednek, jó polgárokká válnak, de lelkűk mélyén őrzik azt a hitet, amely a rideg hegyvidéken az egye­düli túlélést jelentette számuk­ra: ez az összetartozás. Eskük az esőben (Folytatás az 1. oldalról) Az eskü után Seress József, a Nyírbátori határőr Igazgatóság igazgatója szólt az egybe­gyűltekhez. Beszélt az ám- és embercsempészettel együtt növekvő feladatokról, a szep­tember elsején hatályba lépett szolgálati törvény hatásáról és arról, hogy bár átálltak a hivatá­sos határőrizetre, továbbra is szá­mítanak a sorállomány áldoza­tos munkájára. „Úgy éljenek és szolgálják a hazát, ahogyan azt a csapatzászló és szüleik, hoz­zátartozóik, parancsnokaik előtt esküvel fogadták. A kiképzési feladatok maradéktalan elsajátí­tásához, határőr szolgálatuk eredményes végrehajtásához kí­vánok önöknek sok sikert, erőt, egészséget”—zárta beszédét az ezredes. * * * A folyamatosan csepergő eső ellenére feszes vigyázzba állt a megyeszékhely négy és Nyírte­lek egy katonai alakulatának 460 katonája szombaton délelőtt a nyíregyházi Vay Ádám Lakta­nya alakulóterén. A fiatal hon­védek életük egyik mérföldkö­véhez értek, az alapkiképzés befejeztével szent hazánk védel­mére tettek fogadalmat. Tarján Zoltán újonc szavai után ismé­telték az eskü szövegét: „hűsé­ges katonája leszek a fegyveres erőknek és a hazát életem árán is megvédem.” Olajos Sándor alezredes Nyíregyháza helyőrségparancs­noka ünnepi beszédében ki­emelte: — Legyenek büszkék arra, hogy itt lettek katonák, es­küjük egy egész életre szól. Tu­dom, hogy képesek lesznek a szülőföldet és a népet az ellen- ' ségtől megvédeni, annak elle­nére, hogy a sereg nehéz hely­zetben van. Nem tudjuk mind­ig kifizetni a közüzemi számlá­kat, és a kiképzés feltételei tá­volról sem optimálisak. Hon­védségre még szüksége van az országnak, annak ellenére, hogy senkit sem tartunk ellenségnek. A szeptembertől életbe lépett jogszabályok alapján önöknek már alanyi jogon jár kimaradás és a civil ruházatot is benntart­hatják maguknál. Tanévnyitó a nyíregyházi főiskolákon Tudomány és gazdaság Ünnepi kari tanácsülést tartott a nyíregyházi GATE Mező- gazdasági Főiskola tantestülete. Az intézmény életében je­les alkalom volt a szombati tanévnyitó, ugyanis a 25. jubile­umi oktatási év kezdődött meg ezzel. Munkatársunktól Az intézmény főigazgatója, dr. Sinóros-Szabó Botond kö­szöntőjében az elméleti tudo­mány és a gyakorlati mezőgaz­daság mind szervesebb össze­kapcsolódásának adott hangot, mert, véleménye szerint, ez a megye mezőgazdasága számá­ra az egyetlen út a felemelkedés­hez. Az oktatott szakokról szól­va elmondta, hogy korábban csak a szakmai képzést sikerült kibővíteniük közgazdasági ok­tatással is, amely jól kiegészíti az intézmény által is ápolt fenn­tartható fejlődés gondolatát. Az intézmény lassan kinövi önma­gát, s emiatt a távoktatás ugyan­olyan fontos oktatási formává vált, mint a nappali tagozat. A főiskola négyszáz közgaz­dász, ötven mezőgazdasági mérnök és szintén ötven gé­pészmérnök hallgatót iskolá­zott be távoktatási programján belül. Nappali tagozatra sza­konként kilencven gépész- és mezőgazdasági mérnök, köz­gazdász, illetve az országszer­te híres repülőmémöki szakot tíz első éves hallgató kezdheti el az 1996/97-es tanévben. Népszerű marad a pálya Zsúfolásig megtelt a nyíregy­házi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola Sport- csarnoka, a szombaton tar­tott ünnepélyes tanévnyitó alkalmával. Az intézmény fennállása óta nem fogadott annyi új, első éves hallgatót, mint idén, az 1996/97-es tan­évben. Munkatársunktól Szabó Géza, a főiskola titkára megnyitó szavaiban elmondta, hogy az egyre nehezedő gazda­sági és oktatási körülmények el­lenére meglepve tapasztalták, hogy a tanárképzés mint hivatás iránt nem csappant meg a diákok lelkesedése. A 126 szak és szakpárra meghirdetett 915 be­tölthető hallgatói helyre közel 3000 diák adta be a jelentkezé­sét, akik közül 880-an feleltek meg az intézményi követelmény­rendszernek. Az időközben kibu­kott, de visszatérő hallgatókkal együtt 1266 elsőéves, nappali tagozatos hallgató kezdi el szep­tember második hetében a tanu­lást. A levelező szakos diákok­kal és a főiskola beregszászi ki­helyezett oktatócentrumába jeletkezőkkel együtt idén közel négyezerre dagadt a főiskola hallgatói létszáma. A tanévnyitó ünnepségen dr. Székely Gábor főigazgató az ötven éve végzett diákok kö­zül 73-nak Arany-, a hatvan éve diplomázottaknak 31 Gyé­A kitüntetett idős pedagógusok a tanévnyitón mánt-, a hatvanöt éve oktatói képesítést szerzetteknek 7 Vas-, és a hetven éve tanári pályán lévőknek 3 Rubint-dip- lomát nyújtott át. A délelőtti évnyitó után bel- sőséges hangulatban tartották meg az idei évben induló evan­Fotók: Racskó gélikus hittanárképzés ünnepé­lyes tanévnyitóját a főiskolán. Az induló szakot Laborczi Géza igazgató lelkész mutatta be, s dr. Reuss András, az Evangélikus Teológiai Akadémia rektora a teológia és a tudomány viszo­nyáról tartott előadást. Lapzárta után Polgármester-választások Új Kelet-információ Tornyospálca: A nem hiva­talos választási összesítés sze­rint a 2059 szavazópolgárból a három választási körzetben 607-en járultak az úmákhoz. A választási bizottság 23 szava­zólapot érvénytelenített. Az eredmény: Gluchman István 48, Leca Mihály Zoltán 100 és Legény Miklós 436 érvényes szavazatot kapott. Székely: Szintén a nem hiva­talos eredmények szerint a 800 választásra jogosult székelyi polgár közül érvényesítve 401 - en adták le a voksukat. A sza­vazás eredménye: Szoboszlai Sándor független jelölt 176, amíg vetélytársa, Somogyi Sándor, a Falu Fejlesztéséért Egyesület jelöltje 225 érvényes szavazatot kapott. Nagykállói döntések Maratoni képviselő-testü­leti üie' t tartott a nagykállói városi önkormányzat. A legfontosabb napirendi pontok közül a tanácsno­kok döntöttek a beiskolá­zási segélyekről, a beruhá­zás-előkészítésekről, az elemi csapáskárok enyhí­téséről és a gázközmű- vágyon sorsáról. Új Kelet-információ Az elmúlt félév munkájá­ról és pénzügyeiről szóló be­számolót ugyan elfogadta a testület, de kritikus és meg­oldandó feladatként jelezték a képviselők: megengedhe­tetlen luxus, hogy a helyi adóbevételeknek csak mint­egy harminc százaléka folyt be a város kasszájába. Ettől függetlenül kiegyensúlyo­zottnak minősítették a gaz­dálkodást, amelynek egyen­súlyban tartását hitelfelvétel nélkül oldotta meg a hivatal. A képviselők a mindenütt jelen lévő gazdasági nehéz­ségek ellenére teljes egyet­értéssel módosították a szo­ciális rendeletet. Ennek ér­telmében, alanyi jogon min­den nagykállói általános is­kolás 1500, középiskolás 2000, illetve az ország bár­mely felsőoktatási intézmé­nyében tanuló hallgató 3000 forintos, egyszeri beiskolá­zási segélyt kap az önkor­mányzattól. A városi nagyberuházási feladatok közül a testület már korábban állást foglalt az iskolai tornaterem tetőtér­beépítésének és a Budai Nagy Antal középiskola négytantermes bővítésének szükségességéről. Most, a legutóbbi ülésen a tervező- és bonyolító cég-pályázatok közül választották ki a leg­jobb ajánlattévőt. Szintén, egy korábbi hatá­rozat alapján a nagykállói városatyák megszavazták azt az elképzelést, hogy egy új, nyolctantermes iskolával gazdagítsák a települést. Nos, a 145 millió forintos beruházás terve kész, a hoz­zá megigényelt közel 102 millió forintos állami támo­gatás rendelkezésre áll. A fennmaradó, mintegy 35 milliós önrészesedésbe fel­ajánlotta segítségét a német Kolping Szövetség, amellyel nagyon jó kapcso­latot ápol a város vezetősé­ge. Az ajánlatról megkezdő­dött a tárgyalás, amely vár­hatóan október közepéig tart. Az utóbbi hetek szokatla­nul esős időjárása néhány nagykállói intézmény és la­kóház állapotát kritikussá tette. A polgármester sürge­tésére a testület áldását adta 500 ezer forintos rendkívüli segélyre, amely forrás fel- használásával az épületeket tartósan rendbe kell hozni. A város gázközművagyo- nának kérdése volt a testü­leti ülés talán legfontosabb napirendi pontja. Az eladá­sáról név szerinti szavazás­sal döntöttek a képviselők. Egyhangú álláspontjuk sze­rint, a mintegy 15 millió fo­rintos vagyont vételre fel­ajánlják az Italgas-nak, két év alatti fizetési kötelezett­séggel.

Next

/
Thumbnails
Contents