Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-27 / 226. szám
Vállalkozás 6 1996. szeptember 27., péntek UJ KELET Csak a vállalkozó fontos Ki adja majd az engedélyt? Kozma Ibolya (Új Kelet) A PRIMOM Alapítvány „Egylépés” Irodájában néhány hónapja sajátos szolgáltatásban lehet része mind a kezdő, mind a gyakorló vállalkozóknak. Egy-két óra alatt elkészülhet a vállalkozói igazolvány és tanácsokat kaphatnak adó- és pénzügyekben. Köztudott, hogy az engedély megszerzése napokba, néha hetekbe kerül, a folyamat gyorsításával a vállalkozókat segíti az iroda. Ugyanitt szüneteltetni és megszüntetni is lehet a vállalkozói igazolvány érvényességét. Felröppent a hír, hogy jövő évtől a kamarák kapják meg a jogot az engedélyek kiváltására. Jászai Menyhértet, az „Egylépés” Iroda igazgatóját arról kérdeztük, mihez kezdenek, ha valóban beigazolódnak az előrejelzések. — Már tevékenységünk megkezdése előtt is felvettük a kapcsolatot a kamarákkal, és nagyon szerettük volna, ha együttműködnek velünk. Álláspontunk ez ügyben azóta sem változott, de azóta sem reagáltak együttműködési szándékunkra. Az említett előrejelzések még csak tervek, s tulajdonképpen ráérünk majd akkor gondolkozni azon, mi a teJászai Menyhért endőnk, ha érvényessé válik. Amennyiben a kamaráké a jog, akkor természetesen átadjuk és ők folytatják tovább az általunk megkezdett munkát. Örülünk, hogy ezt mi találtuk ki és nekünk sikerült az országban elsőként létrehozni azt a helyet, ahol az ön- kormányzati, adóügyi és társadalombiztosítási ügyeket pillanatok alatt el lehet intézni. Ä lényeg, hogy a vállalkozók munkáját, utánajárását megkönnyítsük. Hogy mit csinálunk ezután? Az irodában dolgozó munkatársaimmal együtt elmondhatom, úgy érezzük majd, ez egy újabb lehetőség aira, hogy bizonyítsunk és megmutassuk, mit tudunk. Annyi ötletünk van, hogy tíz év is kevés lenne a megvalósításhoz. Perspektíva — Apa, én nem tanulok tovább, hanem elmegyek „Chippendale” fiúnak, ott nem kell okosnak lenni, csak szépnek!... Támogatás képzésre, tanulásra Társadalmi vita a civil szervezetekről A törvény ne csak szabályozzon, ösztönözzön is! A jónak ítélt egyesületi törvény mellett szükségessé vált az úgynevezett közhasznú magánszervezetek tevékenységét is törvényi keretekbe fogni, amely szabályozási elvekről jelenleg társadalmi viták folynak. Hasonló célból hívta tanácskozásra a Társadalmi Egyesülések Szövetsége és a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület szeptember 19-én, Nyíregyházán, a zöld irodaházba tagegyesületei, Illetve a civil szervezetek képviselőit, amely vitában részt vett Bányász Jánosné dr. országgyűlési képviselő is. Munkatársunktól 1 -------—-------—---:--------Á PRIMOM Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány a Magyar Vállalkozásélénkítő Alapítvány által biztosított keretét felhasználva, vállalkozói képzést segítő pályázatot hirdet vissza nem térítendő támogatás igénybevételére. Pályázhatnak olyan társas vállalkozások, amelyeknél az alapítói vagyonban a magyar magán- személyek rendelkezésére bocsájtott tőke száz százalék, és a tagok, alkalmazottak száma nem több tíz főnél, továbbá azok a vállalkozások, amelyek az alapítványtól eddig oktatásra, képzésre vissza nem térítendő támogatást még nem kaptak. A támogatás mértéke a képzésnek maximum ötven százaléka lehet. Marketing, pénzügyi, számviteli, humán erőforrás és menedzsment, vállalkozásirányítás, minőség- biztosítási és mestervizsgára felkészítő tanfolyamok finanszírozásának segítésében kérhetnek segítséget az érdeklődők. A pályázat során a vállalkozáson belül egy tag egy adott képzésen való részvételének részbeni támogatására van lehetőség. A további feltételekéről a PRIMOM Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány Oktatás- és Agrármarketing Centrumában lehet jelentkezni Bakosné Varadi Zsuzsánál, október 4-éig (Nyíregyháza, Váci Mihály út 41. Telefon: 42/463-509). Lefler György (Új Kelet) A vitát vezető dr. Vinnai Győző tájékoztatásában elmondta, hogy Magyarországon nagy múltra visszatekintő hagyományai vannak a polgári keretek között megvalósuló önszerveződésnek. Európa e területén még mindig hazánk az éllovas a közhasznú magán- szervezetek számát tekintve, nem kevesebb mint 45 ezer alapítvány, társaság és egyesület működik jelenleg is. Bár e szervezetek csupán 13 százaléka művelődési, oktatási, szociális stb. jellegű, ezek aránya a II. világháború előtt 50 százalék fölötti volt. Az Európai Unió országaiban jelenleg a civil szervezetek a népesség 30, míg nálunk a 19 százalékát fogják át. Nyugaton ez a szektor a társadalom 4—7 százalékát foglalkoztatja, (az USA-ban 12 százalékot!), Magyarországon a keresők csupán 1 százalékának nyújt megélhetést. A vitavezető a nonprofit törvénnyel kapcsolatosan kiemelte Radó Péter azon véleményét — aki a művelődési és K. L (új Kelet) Napi átlagban napi egy—két órát közlekedik, és áll huszon- két-huszonhárom órát. Természetszerű következmény, hogy az álló autó problémaköre és hatása a gazdasági és individuális életre egyaránt jelentős. A gépkocsi, a mobilitás, a kommunikáció és a kapcsolat- teremetés eszköze, ebből következik hatásának társadalmi komplexsége, összetett hatásmechanizmusából pedig, hogy problémakörének kezelése csak rendkívül kiterjedten átfogó szemlélettel lehetséges. A komplex átfogó szemlélet —első generációs—felismerése volt a paikoláspolitika kiemelkedő súlya egy város közlekedéspolitikájának végrehajtásában, illetve a parkolóhely gazdálkodás jelentősége a terület-felhasználásban és a közlekedési rendszer szabályozásában. Ebben a megközelítésben a parkolás elsősorban eszköz a közlekedéspolitikai preferációk érvényesítésében, és csak másodsorban üzleti, befektetési lehetőség. Az újabb szemlélet kilép a közoktatási miniszter tanácsadójaként vezeti a törvény előkészítését végző csoportot —, miszerint széles körű társadalmi vitára, s a szabályozás szakmai legimitására van szükség. A tanácskozáson a nem csekély hozzászóló véleményében egyetértett a nonprofit szervezetek szabályozásának szükségességével. Ä társadalmi vitára rendelkezésre álló időt — a 15 napot — viszont kevésnek tartották ahhoz, hogy érvényesülhessen a „ró- lunk-velünk” elve. A vitában a törvény céljaként megfogalmazódott: a törvény tisztázza a kormányzati és a nemkormányzati feladatok közötti differenciálás elvét, és határozza meg a vonatkozó kedvezményeket. Megfelelő mozgásteret kell biztosítani a civil társadalom intézményei alapításához, működéséhez — akár egy keretszabályozásban — oly módon, hogy az a civil intézmények egyesülési és működési alkotmányos szabadságát, autonómiáját ne sértse. Ugyanakkor szükséges, hogy ösztönözze a törvény a helyi önkorközlekedési rendszeren belüli gondolkodásból és az üzleti megfontolásokat azon hatás- mechanizmuson keresztül érvényesíti, amelyek a parkolástechnikai eszközgyártástól a parkolás okozta vásárlói szokásváltozásokon át a parkolással érintett terület kereskedelmi kondícióira hatnak. A közös érdek kiterjesztésével a gazdasági élet piaci szereplőinek jóval szélesebb körét teszi érintetté a parkolási üzletben. Az Európai Parkolási Szövetség (EPA) VII. kongresszusa e kiterjedten komplex megközelítés alapján vállalta fel a magyar gyakorlatban még vitatható szlogent: a parkolás üzlet. A Magyar Parkolási Szövetség szerint a parkolás helyzete zavaros, de már elmozdult a holtpontról. Budapest és néhány vidéki város közel azonos időben, a kilencvenes évek ele- jén ismerte fel a parkolásgazdálkodás szükségességét és jelentőségét. Több vidéki város megelőzte Budapestet a gyakorlati végrehajtásban, holott a parkolás problémái és üzleti lehetőségei egyaránt Budapesmányzatokat és az ágazati szerveket az állampolgári aktivitás növelésére, segítse a kormányzati és a nemkormányzati szféra között az egyeztetési mechanizmusok kialakulását, a magánszektort az adományozásra, valamint a civil szféra egységét és szek- torális szerveződését. Felmerült, hogy eltérő voltuk miatt a közalapítványokra, alapítványokra külön szabályozás készüljön. Többen megfogalmazták azon félelmüket, hogy a szervezetek nagy száma miatt a kicsik kieshetnek a jelenlegi rendszerből, vagy megszűnnek a javasolt törvény alkalmazásakor, és ezzel hátrányos helyzet alakulna ki, főleg a kistelepüléseken. Tehertétel továbbá, hogy a pályázatok esetén a pályázó szervezetektől közjegyzői igazolást kérnek. E költségek terhét a kisebb szervezetek már nem tudnák viselni, miként gondot okoz az a banki gyakorlat is, hogy már a folyószámla meglétéért is havi 1500 forintot számítanak fel. A Nonprofit Felügyelet felállítását a javasolt formában mindenki elvetette. A tervezetben javasolt öt kategória felállításával a hozzászólók nem értettek egyet. Ez a pont, s még több minden a koncepció szintjén is további finomításra vár — összegződött a vélemény a megyei civil szervezetek vitájában. A vita összefoglalóját a szervezők megküldik a minisztériumnak. ten a legnagyobbak. A parkolásgazdálkodás hatékonyabb lehet, ha komplex szemléletet és érdekfelismerést hirdet számos országban. Ez a kiterjedt érdekfelismerés fővárosunkban még hiányzik. A parkolás jelenlegi helyzetének tárgyi okai történelmi eredetűek. A gépkocsivásárlók tábora úgy gondolja, hogy a tulajdonjog megszerzéséhez automatikusan kapcsolja a tároláshoz szükséges közterület ingyenes igénybevételi jogát. Ez manapság gyakran szül felháborodást, pedig ugyanannak a gépkocsitulajdonosnak ritkán jut eszébe a lakása előtti útfelületből nyolc-tíz négyzetmétert bármi mással elfoglalni vagy a járda helyett közúton gyalogolni. Másfelől az állam és annak szervezetei sem fordítottak elég hangsúlyt a forgalom infrastruktúrájának fejlesztésére. A parkolásszabályozás alapja a terület- használat, valamint a közlekedési rendszer összefüggéseinek előtérbe helyezése. Az elmúlt napokban, először az EPA történetében, a parkolási szakma legrangosabb európai rendezvényének, egy korábban a keleti tömbhöz tartozó ország adott otthont. A kontinens valamennyi és jónéhány tengerentúli országból majd háromszáz szakember és üzletember látogatott el. Az oldalt összeállította: Kozma Ibolya A kockázat el van vetve K I. (Új Kelet) A kereskedelem sokszor óriási kockázattal jár. A külkereskedelmi kapcsolatokat különös gonddal kezelik a kis- és nagyvállalkozók. A Magyar Exporthitel és Biztosító Rt. számukra nyújt támogatást. A politikai kockázatú biztosítás olyan lehetőségekre nyújt fedezetet, amelyek bekövetkezését a külkereskedelemi szerződésben részt vevő felek nem tudnak befolyásolni. Ezek alatt olyan, a vevő országában bekövetkezett általános politikai események, államhatalmi és gazdasági intézkedések értendők, továbbá az exportőr országában a külkereskedelmi szerződés teljesítését befolyásoló intézkedések, valamint a vevő, illetve a vevőért fizetési biztosítékot nyújtó bank nemfizetése. A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. abban az esetben nyújt biztosítást, ha az export célországa általuk elfogadható kockázatú, és az export zömében magyar áru vagy magyar szolgáltatás. A biztosítás a külkereskedelmi szerződés teljesítése előtt, tehát a gyártási vagy’ a teljesítés utáni, tehát a hitelezési időszakra, valamint a külföldön történő befektetés esetére vonatkozik. Áruhitel nyújtásával az exportőr fizetési kockázatokat is vállal a vevőjével szemben. Az exporthitel-biztosítással a MEHIB a kockázatot egyrészt felméri, másrészt mérsékeli, és megosztja az exportőrrel. A biztosító felméri a vevő országának kockázatát, továbbá, információt szerez és közöl partnerének üzleti moráljáról, pénzügyi helyzetéről, fizetőképességéről, fizetési szokásairól. Az exporthitel-biztosítás különböző előnyökkel jár: tervezhetővé válnak exportbevételei. Növekedhet a cég versenyképessége, mert kedvező fizetési feltételben állapodhat meg vevőivel. Bátrabban léphet be új piacokra, új vevőkörbe, csökkennek a terhek, mert a vevő minősítése, fizetőképességének vizsgálata nem a vállalkozó feladata. Tehermentesül a külföldi fizetési vevő fizetési kockázatától, szerződés szerinti teljesítés esetén hozzájut a szerződés ellenértékéhez. Megszabadul a követelésbehajtás ügyintézésétől, segítséget kap az ügyletfinanszírozásban, mert a biztosítási kötvény a finanszírozó bankra engedményezhető, fedezetként használható. Az exporthitel-biztosítás komplex szolgáltatás, a kár elhárításának leghatékonyabb eszköze. A kereskedelmi kockázatú hitelbiztosítás a vevő fizetésképtelenségére ad fedezetet. Árra az esetre, ha a vevő csődbe megy, ha fizetéseit hivatalosan felfüggesztik vagy fizetési moratóriumot rendelnek el, esetleg egyezséget köt hitelezőivel. A konstrukció lényeges elemei, hogy a MEHIB Rt. egy biztosítási évre vonatkozóan teljes forgalmú biztosítási keretszerződést köt a vállalkozóval, amelynek az áruszállításra vagy nem szolgáltatás nyújtására vonatkozó kereskedelmi szerződések, illetve azok teljesítése ad tartalmak A külkereskedelmi szerződés tejesítése előtt, tehát gyártási vagy a teljesítés utáni, tehát a hitelezési időszakra vonatkozóan nyújt fedezetbiztosítást Európai konferencia hazánkban A parkolás üzlet Az utóbbi időben az autó szerepe, jelentősége rendkívüli módon megnőtt. A gépkocsik gyártására és üzemeltetésére szerveződött iparágak vezető helyen állnak a világgazdaságban. Életünk minden mozzanata kötődik az autóhoz. Furcsa paradoxon, hogy miközben a gépjárművet a mobilitás eszménye jellemzi, Időben többnyire statikus állapotban van, inkább áll, mint mozog.
