Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-27 / 226. szám

1996. szeptember 27, péntek Hazai krónika Magyar Távirati Iroda Félmilliárdos csalás Miskolcon A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség vádira­tot nyújtott be a megyei bírósághoz Matesz László és társai ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette, vesztege­tés és más bűncselekmények miatt — közölte az MTI-vel csütörtökön Boholy Zoltán megyei főügyész. Az ügy több éve foglalkoztatja a közvéleményt, hiszen abba olyan jelentős személyiségek is belekeveredtek, mint az eddig fed­hetetlen előéletűnek tartott Miklós Imre, a Budapest Bank Rt. miskolci igazgatója, Lajti János közismert vállalkozó. A főügyész azt közölte, hogy a vádirati tényállás szerint Matesz László többek közreműködésével a Budapest Bank Rt. Miskolci Igazgatóságától több alkalommal, összesen csaknem 500 millió forint hitelt vett fel fiktív jellegű né­met bankgaranciák felhasználásával. (A bemutatott német dokumentumok alapján a bank miskolci igazgatósága nem is adhatott volna hitelt Matesz Lászlónak és társainak.) Amerikai csapatkivonás Október közepétől az év végéig ismét jelentős amerikai csapatmozgások lesznek a Dunántúlon, ugyanis megkezdődik az amerikai katonák kivonása Boszniából. Az IPOR-ügyekben illetékes tárcaközi bizottság csütörtökön tartott ülése után Borsits László helyettes honvédelmi ál­lamtitkár az MTI-nek elmondta: naponta átlagosan 25—30 konvoj érkezik hazánkba a drávaszabolcsi és a barcsi ha­tárállomáson keresztül. A katonai járműveket Taszáron szervizelik, majd Hegyeshalmon át távoznak az országból. A szállításokhoz igénybe vesznek uszályokat is a Dunán. Szó volt arról is, hogy az amerikai katonák eddig 88 gép­járműbalesetet okoztak Magyarországon. A károsultaknak a biztosító fizet. Ezen kívül 400, más jellegű kárról is érke­zett bejelentés, amelyekből eddig 130-at fogadtak el jogos­nak az amerikaiak. Elutasítás esetén bírósági úton lehet igé­nyelni a károk megtérítését. Figyelni kell rájuk! Egy ország fejlettségét többek között az is jelzi, hogyan bánik csökkent képességű embertársaival — mondta Selmeczi Gabriella, a Fidesz-Magyar Polgári Párt ország- gyűlési képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Fidesz véleménye szerint hazánkban e kérdést tekintve átfogó fel­adatmeghatározásra és konkrét lépésekre van szükség a hát­rányos helyzetű polgárok beilleszkedése érdekében. Frajna Imre képviselő úgy vélte: a gyógyászati segédeszközök ár­támogatásánál meg kell határozni a támogatás fix összegű mértékét, és azt valamennyi Magyarországon forgalomba hozható termék esetében érvényesíteni kell. Az is elhang­zott, hogy a rokkantak támogatási rendszere elégtelen, tu­lajdonképpen összeomlott. Selmeczi Gabriella sajnálatos­nak tarotta, hogy a dotáció összege nem őrizte meg értékét, nominálisan és drasztikusan csökkent. Más témáról szólva a Fidesz politikusai bejelentették: kezdeményezik, hogy a települési önkormányzatok vezetői alakítsák át közintéz­ményeik és közforgalmú intézményeik bejáratait, annak ér­dekében, hogy azokat egyszerűbb legyen megközelíteniük a babakocsit toló szülőknek és a kerekes székkel közlekedőknek. Selmeczi Gabriella egyébként levélben fordul Gál Zoltánhoz, kérve az Országgyűlés elnökét, hogy a Képviselői Irodaház bejáratát is alakítsák át a rokkantak és a kisgyermekkel közlekedők igényeinek megfelelően. Adj több vért! Úri Mariann (Új Kelet) Véradás-szervezési konfe­renciát rendeznek a hét végén Szombathelyen a vöröskeresz­tes szervezetek munkatársai és a véradó állomások vezetői ré­szére. Mint aztSzarkáné Kövi Mártától, a Magyar Vöröske­reszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének titkárá­tól megtudtuk, a kétnapos ren­dezvényen többek között szó lesz a Vöröskereszt szerepéről a magyarországi véradásban, a véradás-szervezési tevékeny­ségről és az ehhez kapcsolódó szűrővizsgálatok tapasztalata­iról. A második napon előadások hangzanak el a vérigény és a véradásszervezés találkozásá­ról, avagy eltéréséről, az Eu­rópa Tanács előírásai alapján végzett donor kivizsgálásáról, a különböző szintű vérellátók együttműködéséről a véradás­szervezésben és a vérellátás­ban, illetve arról, hogy mennyibe kerül a véradás­szervezés. A rendkívül kényes és faj­súlyos problémákat megtár­gyaló szakmai tanácskozáson a megyei titkáron kívül a Vö­röskereszt részéről Varga Józsefné, a véradó állomások­tól pedig dr. Fodor Erzsébet, dr. Sánczi Gyula és dr. Péter Csaba főorvosok, valamint Meggye si Jánosné donorszer­vező vesz részt. Parlamenti kiszorítósdi Miután a Néppárt (MDNP) elküldte körlevelét a parla­menti pártoknak, és az arra befutó reakciók rendkívül széles skálát mutatnak, úgy gondoltuk, jobb lesz tisz­ta vizet önteni a pohárba, és feltenni a kérdést néhány pártvezető személyiségnek: óvatos közeledés vagy csak taktikai csata, ami tapasztalható? Palotai István (Új Kelet) Dr. Jeszenszky Géza (MDNP): — Az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP abszolút konstruktív hozzáállást mutatott. Amint az köztudott, a Szabademokraták azt is kijelentették, hogy ezután javaslatainkat csakis tartalmuk, és nem politikai szempontok szerint bírálják el. Tárgyalása­inkat folytatjuk, és reményke­dünk az eredményes kapcsolat- felvételben. Dr. Torgyán József (FKGP): Liberális csapda! Már 1995- ben kijelentettem, hogy a ma­gyar politikai élet kétpólusúvá fog válni. Egyrészt a polgári erőkre — a kisgazdapárt veze­tésével —, másrészt a baloldali blokkra — az MSZP vezetésé­vel. E két csoportosulás közé igyekszik majd befurakodni a liberális politika. A liberálisok lemorzsolódá­sa a különböző pártokról még mindig tart. A Néppárt ugyan kivált az MDF-ből, de hagyott maga után még liberális tapo­sóaknát... Az egész közeledés különben szerintem egyelőre nem más, mint játék, mert a tár­sadalom az egészből egy szót sem ért, arról nem is beszélve, hogy szavazóbázis nélkül mindez csak hámozott luftbal­lon... Meglátásom szerint, a keresztény pártnak szánt szava­zatokból akarnak majd rabolni. Ezért akarják annyira megkapa­rintani a KDNP-t is!... Rajk László (SZDSZ): Az MDNP egy elfogadott parlamenti párt, amit mi szavaz­tunk be a parlamentbe. Ez nyil­ván kötelez is minket, és ezért nyilvánvaló, hogy nem zárkó­zunk el a párbeszéd elől. Mind­azonáltal ezt, ami eleddig tör­tént, nem nevezném igazi kö­zeledésnek, legfeljebb ismerke­dési estnek Helyi önkormányzati szinten valószínűleg még könnyebb a haladás, hiszen ott a helyi prob­lémák megoldása sokkal fonto­sabb, mint a nagypolitikai szempontok érvényesülése... Az kétségtelen, hogy az MDNP és az SZDSZ között több mint gesztus értékű kapcsolatfelvé­tel történt... Tukacs István (MSZP): Meggyőződésem, hogy az MDNP az egyetlen olyan pol­gári politikai csoportosulás, amelyik magában hordja a po­zitív ellenzékiség lehetőségét. Sokkal felelősebben gondol­koznak, mint a többi ellenzéki párt. Az MDNP megyei veze­tősége számunkra is felvetette egy találkozó lehetőségét, amit az MSZP megyei vezetősége nem vet el, sőt, üdvözöl. Mi minden párttal szívesen tartunk (tartanánk) kapcsolatot, ami nem feltétlenül jelent együtt­működést. Az MDNP közele­dését mindenesetre pozitív do­lognak tartom. Jelenleg az a fő „bajom”velük, hogy csak par­lamenti megnyilvánulásaik alapján lehet róluk képet alkot­ni, mert még nem tették közzé a párt programját. Seszták Oszkár (FIDESZ): A politikai pártok közötti kommunikációt magam is na­gyon fontos dolognak tartom. Az együttműködés főleg akkor lesz lehetséges, ha megszűnik az MDF hajlíthatatlanul merev magatartása. Mellesleg, mi ma­gunk is jobban hajiunk a flexi­bilisebb politizálásra, ezért az MDNP-vel egészen biztos, hogy jó kapcsolataink lesznek. Gondolom, ez a FIDESZ reak­cióiból is kiderült, ahogy a Nép­párt levelére reagált... Az SZDSZ-szel kialakítandó szo­rosabb kapcsolatoktól azonban kimondottan óvnám a Néppár­tot! Ha valaki, akkor mi aztán tudjuk, hogy mit jelent velük fogódzni... VorrvPOHHOGY fíJlydZOTTEwVíjyzfE... Költségvetési kérdések a kormány előtt Csökken a tb-járulék? A kormány elfogadta az 1997. évi költségvetésről szó­ló törvény tervezetét, és azt hétfőig beterjeszti az Or­szággyűlésnek—jelentette be Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter a kormányülést követő szokásos csütör­töki tájékoztatón. MTI A költségvetésről szólva el­mondta, hogy annak el­sődleges mérlege a kamatter­hek és a privatizációs bevéte­lek nélkül 3,7 százalékos ak­tívummal zár majd a tervek szerint. A privatizációs bevé­teleket, a kamat- és törleszté­si kiadásokat is magában fog­laló konszolidált költségveté­si hiány pedig 4,9 százalék lesz, abszolút számban 390 milliárd forint. Ebben azonban szerepel az MNB és a költség- vetés közötti adósságcsere ha­tása is, és ennek figyelembe­vételével ez 3 százalékos hi­ánynak megfelelő mérték. A pénzügyminiszter meg­erősítette, hogy a központi in­tézmények támogatása 15, az önkormányzatiaké 13 száza­lékkal emelkedik jövőre. Az állam újraelosztó szerepe 2,2 százalékkal mérséklődik. A társadalombiztosítás költség- vetését jövőre nullszaldósra tervezi a kormány, ami elsősorban a járulékreform megkezdésének lesz köszön­hető. Döntött a kormány a ter­mészetbeni egészségügyi szolgáltatásokat fedező járu­lék bevezetéséről — ez részét képezi a munkáltatók által jövőre fizetendő 41 százalé­kos járuléknak —, amelynek mértéke 13 százalék lesz 1997-ben, de minden foglal­koztatott után legalább 4500 forint. Az egyéni járulékpla­fon 75 ezer forintról 99 ezer forintra nő. A munkáltató által fize­tendő társadalombiztosítási járulék január 1-jétől 1,5 szá­zalékkal mérséklődik, annak további csökkentése 1997 jú­liusa után várható, a társada­lombiztosítás bevételeinek alakulásától függően. Új elem a járulékfizetésben, hogy a munkavállalók az általuk fize­tett 10 százalékos járulékból 3 százalékról lemondhatnak, ha nem tartanak igényt táp­pénzre. A miniszter szavai szerint a lemondás csak vég­leges lehet, nem vonatkozhat egy adott időszakra. A kor­mány foglalkozott a társada­lombiztosítás idei költségve­tésének módosításával is. Az elfogadott javaslat szerint a tb-alapok 1996-os hiánya 53 milliárd forint lesz. Elfogadta a kabinet azt is, hogy 10 mil­liárd forintot meg kell takarí­tani a központi költségvetés­ben, hogy ez ellensúlyozza a társadalombiztosítás megnö­vekedett hiányának hatását az államháztartás mérlegére. En­nek konkrét megvalósításáról jövő héten döntenek a minisz­terek. így tartható lesz a hiány 4 százalékos mértéke —jelen­tette ki Medgyessy Péter. Bányászná tiszta A képviselők átvilágítása már 1995 elején megkezdő­dött. Ekkor—első nekifutás­ra —40 honatya múltját vizs­gálták. Eigner átvilágító bíró úr azonban elkövette azt a hibát, hogy bejelentette: az első negyven között találtak titkos ügynököt! Ekkor a bí­róra terelődött a gyanú, ami aztán igazolódott is; 1956 után a Dunántúlon maga is hozott politikai ítéleteket, ami eleve kizáró ok, hogy ezt a funkciót ellássa! Ekkor a par­lament azonnal fel is mentet­te. A határozat ellen Eigner bíró úr polgári úton keres jogorvoslatot. Új bírákat ne­veztek ki. A II. vizsgálat né­hány hete kezdődött, és au­gusztus végén már a névsor elején lévő honatyáknak meg is küldték az első értesítése­ket... Palotai István (Új Kelet) A II. számú bizottság BÁ- TÜK ilyen és ilyen számú (egyelőre), szigorúan titkos döntése az „Egyes, fontos tiszt­ségeket betöltő személyek el­lenőrzéséről és a Történeti Hi­vatalokról szóló 1996. évi LXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XXIII. törvény 10. § 2. (bek.) alapján: Bányász Jánosné (MSZP) országgyűlé­si képviselő értesítést kapott, hogy a vizsgált dokumentu­mokban és levéltárakban elle­ne (illetve rá vonatkozólag) nem merült fel adat. Magyarán, átvilágítása sikerrel bizonyítot­ta, hogy nem volt az előző rend­szer titkos ügynöke. Az irat tartalmát Bányász Jánosné, az MSZP Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei ország- gyűlési képviselője közölte la­punk munkatársával. Kértük: bocsássa rendelkezésünkre az értesítés fénymásolatát is, azon­ban erre a „szigorúan titkos ügyviteli rend” nem ad módot. A rendelkezés szerint az átvi­lágítás eredményét mindenki szabad akarata szerint hozza nyilvánosságra, vagy hallgatja el. Ezzel ad módot arra, hogy akinél találtak valamit, ha akar, szép csendben elvonulhasson. Ha a/ nban ezt nem teszi meg, és adat van ellene, akkor azt a bizottság nyilvánosságra hoz­za! — Arra vonatkozólag nincs információm—jelentette ki az országgyűlési képviselő —, hogy kiről találtak terhelő ada­tot, hiszen még az előző átvilá­gítás tapasztalatairól sem be­széltünk. Horn Gyula minisz­terelnök kijelentette, hogy az MSZP régi tagjai a legteljesebb nyugalommal nézhetnek az át­világítás elé, hiszen a párttagok beszervezése szigorúan tilos volt! Arra a kérdésre, hogy va­jon hány százalékban találnak majd a honatyák körében titkos ügynököket, Bányászná a kö­vetkezőket mondta: — Direkt válasz helyett, ké­rem, engedje meg, hogy idéz­zem hajdani választási ellenfe­lem, Bodnár főorvos úr szava­it: „Uraim! Ha valaki átmegy a malmon, akkor is lisztes lesz, ha nem ő a molnár”. Az a prob­lémám, hogy a határozatok csak tényeket közölnek majd, és a körülmények nem kapnak majd szerepet. Pedig az ember dön­téseit sokszor befolyásolja az elesettség, a kényszerhelyzet is... (Természetesen szívesen ál­lunk megyénk többi országgyű­lési képviselőjének is a rendel­kezésére: ha megkapták értesí­tésüket, mi örömmel közzé- tesszük!—a szerk.) ÚJ KELET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents