Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-27 / 226. szám

1996. szeptember 27., péntek Világkrónika Magyar Távirati Iroda Visszaverték a tálibok támadását \ Az afgán kormányerők csütörtökre virradóra visszaverték á tálibok Kabul ellen intézett támadását — mondta a kabuli kormányszóvivő. Az AFP szerint Amrullah csütörtökön kö­zölte: „Két pontról támadtak az éjszaka folyamán — kelet felől, Buthakból, illetve nyugat felől, a korogi hegyekből”. Csütörtök reggel nyugalom honolt az afgán fővárosban a i tálibok támadása után, amely szerda éjfél körül kezdődött, s a hajnali órákig tartott. Páncélosok Jereván központjában Levon Ter-Petroszján örmény elnök csütörtökön páncé­los járműveket és katonák százait rendelte Jereván központ­jába, lesújtva politikai ellenfeleire. A Reuter szerint a . rendőrség ellenzéki pártházakban razziázott, és több személyt letartóztatott, miután rohamrendőrök előző este összecsap­tak a tüntetőkkel, akik a vasárnapi elnökválasztások ered­ményének meghamisításával vádolják az elnököt. Rogyionov Norvégiában a NATO-ról A NATO-nak a keleti terjeszkedés helyett, a válságok megelőzésére, illetve rendezésére hivatott szervezetté kelle­ne válnia. Ezt az orosz álláspontot fogalmazta meg a moszk­vai védelmi minisztérium Igor Rogyionov miniszter norvégi- ai látogatása kapcsán. Rogyionov Bergen városában részt vesz az észak-atlanti szövetség védelmi minisztereinek talál­kozóján, és megbeszélést folytat Javier Solana főtitkárral. Fegyvertelent lőttek szitává Csütörtökre bebizonyosodott, hogy fegyvertelen személyt lőttek szitává a hétfő hajnali, évek óta nem látott méretű IRA- ellenes londoni hadművelet végrehajtói. Az egyébként rend­kívül eredményes elhárítási akcióban a gyanúsítottak egyike életét vesztette, a Scotland Yard első jelentései szerint „tűz­harcban”. Kiderült azonban, hogy Diarmuid O,Neill, aki az egyik megrohamozott IRA-rejtekhelyen, egy nyugat­londoni szállodában tartózkodott az akció pillanatában, teljesen fegyvertelen volt. F—15-ösök indulnak a Közel-Keletre Több mint tíz amerikai F—15-ös vadászgépet irányít át az amerikai katonai vezetés az Okinaván lévő bázisáról a Kö­zel-Keletre, hogy a gépek ellenőrizzék az Irak ellen hozott ENSZ-határozatok betartását. A Japánban állomásozó ame­rikai katonai vezetés közlése szerint a vadászgépek és azok 300 főnyi személyzete az ENSZ Irak déli részén állomásozó egységeit váltja föl. Több hónapos küldetésük célja az, hogy ellenőrizzék, az iraki légierő gépei nem repülnek-e be a til­tott légiövezetekbe. Szlovák törvénymódosítások Hosszú vita, kitartó, de hatástalan ellenzéki ellenvetések után a szlovák parlament csütörtökön jelentős mértékben módosította a felsőoktatási törvényt. A szavazás után az el­lenzéki pártok többsége bizalmatlansági indítványt nyújtott be Éva Slavkovská oktatási miniszter ellen. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke, a törvénymódosítás elfoga­dása után, az MTI-nek elmondta, hogy az új felsőoktatási törvény korlátozza az egyetemek autonómiáját és olyan be­leszólási jogokkal ruházza fel az oktatási tárcát, amelyek a felsőoktatási intézmények tudományos tanácsait illetnék meg. Klestil tüdeje gyógyulófélben Thomas Klestil osztrák elnök — szóvivőjének csütörtöki közlése szerint —jobban van, s a tüdejéről készült röntgen- felvétel is azt mutatja, hogy megindult a gyógyulás. Klestil majdnem két hete a legnagyobb bécsi kórház, az AKH (Allgemeines Krankenhaus) intenzív osztályán fekszik. Először arról volt szó, hogy tüdőgyulladása van, majd pedig a hét végén azt közölték: a tüdőgyulladásnak egy „súlyos, agresszív és nem tipikus” formájában szenved, s bár vala­melyest jobban van, gyógyulása még hosszabb időt vesz .igénybe. Izetbegovic beszédet mondott az ENSZ-ben Lángba borulhat újra a délvidék Alija Izetbegovic boszniai elnök szerdán figyelmezte­tett arra, hogy országa ismét lángba borulhat, ha a nagy­hatalmak nem lépnek fel erélyesebben a daytoni béke­megállapodás következetes végrehajtása mellett. MTI Az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán kedden elhangzott beszédé­ben olyan „lábadozó beteghez” hasonlította Boszniát, amelynek még egy ideig bizonyosan szük­sége lesz gazdasági és katonai tá­mogatásra. A boszniai ENSZ- nagykövet közben a Biztonsági Tanácshoz írt levelében kérte a Jugoszláviával (Szerbiával és Montenegróval) szembeni tilal­mak végleges feloldásának elha­lasztását. A boszniai elnöki tes­tület vezetőjének megválasztott Alija Izetbegovic hangoztatta, hogy a boszniai szerbeknek vissza kell engedniük az elűzöt- teket lakóhelyükre, és biztosíta­niuk kell mozgásszabadságukat is. Hasonlóképpen elengedhetet­lennek nevezte a háborús bűnök Netanjahu német útja MTI Az izraeli—palesztin véres összecsapások miatt Benja­min Netanjahu izraeli kor­mányfő csütörtökön lerö- vidítte németországi prog­ramját és kora délután haza­tért. Izrael bonni nagykövet­sége hivatalosan megerősí­tette az ilyen értelmű sajtóér­tesüléseket, és közölte, hogy Netanjahu Helmut Kohl kan­cellárral tartandó déli eszme­cseréje után közvetlenül repülőgépre szállt és hazare­pült Az izraeli miniszterelnök nyugat-európai körútja utol­só állomásaként. London és Párizs után csütörtökön reg­gel érkezett Németországba. elkövetésével vádolt személyek őrizetbe vételét és felelősségre vonását. Ugyancsak követelte, hogy a boszniai horvátok szá­molják fel saját „miniállamukaf ’ az ország nyugati részében. Rá­mutatott, hogy az egész rende­zési folyamat „elviselhetetlen igazságtalanságba fog torkollni”, ha nem hajtják végre a daytoni békemegállapodás vonatkozó pontjait. — Márpedig az elvisel­hetetlen igazságtalanság konflik­tushoz szokott vezetni — húzta alá, és sürgette a nemzetközi nyo­más fokozását a rendezés mara­déktalan végrehajtása érdekében. Megítélése szerint a választások nyomán született új kormányza­ti intézményeknek a felek közötti megbékélést kellene erősíteniük. Beszéde elhangzása előtt nem sokkal kézbesítették a Biztonsá­gi Tanácsnak azt a levelet, ame- \yel Mohamed Sacirbey, Bosznia ENSZ-nagykövete írt. A diplo­mata kezdeményezte a Jugosz­láviával szembeni ENSZ-szank- ciók teljes feloldásának elhalasz­tását, arra hivatkozva, hogy Belg­rad nem tesz maradéktalanul ele­get a daytoni megállapodás előírásainak. A nagykövet azon­ban némiképpen nyitott kaput döngetett, mivel a Biztonsági Tanácsban amúgy is elakadt a tilalmak beszüntetésének az ügye. Moszkva azt szerette vol­na, ha a szankciókat már kedden feloldják, ám az Egyesült Álla­mok ellenezte a lépést. Források szerint az Egyesült Államok vo­nakodása mögött elsősorban az áll, hogy egyelőre nem akarja ki­engedni kezéből azt az eszközt — a szankciók fenntartását —, amellyel nyomást lehet gyako­rolni a belgrádi vezetésre, illetve rajta keresetül a boszniai szerbek­— Nézd, a pártprogramod senkit sem érdekelt, de mióta meg­nyerted azt a kukorékoló versenyt, újra növekszik a népszerű­ségi indexed. Elvándorló magyar értelmiség A tekintélyes Ungvári Állami Egyetem magyar tanszé­kén végzett friss diplomások igen nagy hányada, 30—40 százaléka Magyarországon keres és talál magának meg­élhetést. MTI Ez kedvezőtlen jelenség, a nemzeti kisebbségi magyar ok­tatásnak nem lehet az a célja, hogy az egyetemet végzettek az anyaországba települjenek — mondta Magyar Bálint művelő­dési és közoktatási miniszter szer­dán a kárpátaljai Ungváron, ahol látogatást tett az egyetem hunga­rológiai intézetében. Magyar Bálint az intézet igazgatójának kifejtette: a magyar szakon vég­zetteknek mindenekelőtt a kárpát­alj ai magyar értelmiséget kell erősíteniük. Arra kell tehát tö­rekedni, hogy a magyar diplo­mások otthon maradjanak, és otthon kamatoztassák tudásukat. Ezt annak biztosításával lehet­ne elősegíteni — vélekedett a miniszter —, hogy a diákok a magyar szakot párosíthassák bármely más szakiránnyal. A miniszter szerint a helyi magyar képzés fő feladata, hogy Ma­gyarország iránt érdeklődő és Magyarországot ismerő, de he­lyi értelmiség alakuljon ki. Az Ungvári Állami Egyetem rekto­ra a magyar vendégnek elmond­ta, hogy az új ukrán közoktatási törvény értelmében az intéz­mény magyar, szlovák és román tanszékét meg kellene szüntet­ni, mert nem tudnak biztosítani minden 13 diákonként egy ta­nárt. A rektor ezért azt kérte a szintén jelenlevő ukrán közok­tatási miniszterhelyettestől, hogy vegyék figyelembe Kár­pátalja nemzetiségi sokszínűsé­gét, és a szűkös anyagi feltéte­lekre is tekintettel, az ungvári egyetem bizonyos szakjaira ál­lapítsanak meg külön normákat. Magyar Bálint közölte: nem tartja elfogadhatónak azt, hogy az általános oktatási szabályok betartása miatt hátrányok érjék a kisebbségi oktatást. Drága a parkolóőrverés A parkolóőrök valamiért Londonban sem állnak a népszerűségi listák élén, olyannyira nem, hogy drá­kói új intézkedések készülnek testi épségük védel­me érdekében. MTI A hamarosan életbe lépő ren­delkezés szerint a közterületi parkolás rendjére ügyelő tanácsi alkalmazottakat ugyanolyan különleges törvényi védelem il­leti majd meg, mint a rendőröket, tehát ha a bírságot sérelmesnek tartó autós néhány pofonnal, esetleg rúgással próbálna elég­tételt venni a jellegzetes egyen­ruhát viselő parkolóőrök vala­melyikén, nem egyszerű testi sértésért, hanem hivatalos sze­mély ellen elkövetett erőszakért kell majd felelnie a bíróság előtt. Ez utóbbi már bűncselekmény a javából, amelynek büntetési téte­le ötezer font sterling (1,2 millió forint), illetve félévi börtön. A ter­vezett szigorítás igencsak indo­kolt, hiszen a tízmilliós brit fővá­rosban, ahol hárommillió autó tü­lekszik a mindössze néhány tíz­ezernyi felszíni parkolóhelyért, az idegölő harc egyre többször a par­kolóőrökön csattan — a szó leg­szorosabb értelmében. Izraeli—palesztin összecsapások MTI A Biztonsági Tanács tagjai szerda este aggodalmukat fe­jezték ki az izraeli—palesztin összecsapások nyomán kiala­kult jeruzsálemi és a rámalláhi helyzet miatt. A testület felszó­lította az izraelieket és a palesz­tinokat, hogy kölcsönösen gya­koroljanak önmérsékletet, és kerüljék el a további erőszakos cselekményeket. A felhívást az a nyilatkozat tartalmazta, ame­lyet a BT soros elnöke, a bissau- guineai ENSZ-nagykövet, Alf­redo Lopes Cabral olvasott fel a zárt ajtók mögött megtartott konzultációk után. A tanács sür­gette a rend és a nyugalom mi­előbbi helyreállítását. Az izraeli hadsereg hét palesztint ölt meg, és mintegy háromszázat megse­besített szerdán a jeruzsálemi alagútnyitást követő példátlanul súlyos összecsapások során — közölték kórházi források a ciszjordániai Rámalláhban. ÚJ KELET 1^ Hírről | V hírre Palotai István (Új Kelet) Addig húzta, halasztotta Netanjahu izraeli miniszter- elnök a palesztin békefolya­mat tevőleges folytatását, amíg most már legfeljebb a sírból hozhatja vissza (ha egyáltalán akarja). Ha pedig esetleg nem akarja, akkor—minden va­lószínűség szerint — nem lesz módja ezt a parlamenti ciklust kormányfőként vé­gigdolgozni... Az tény, hogy a világon Izrael az az ország, amelyik a legtovább mehet el az ame­rikai elképzelések semmibe vételében, de azért ennek is van határa! Washington már túl sokat invesztált anyagi­lag és politikailag is a közel- keleti békébe ahhoz, hogy veszni hagyja — nem is be­szélve a remélt ötvenmilli- ós arab piacról! Eddig úgy tűnt, hogy Ara­fat palesztin elnök Amerika mellett áll a kérdésben — lehet, hogy így is volt —, azonban ennek szintén meg­van a maga logikahatára: ' *ríem vesztheti el népe bizal­mát azáltal, hogy packázni hagyjon Palesztinával. Az pedig már nyilvánvaló, hogy a passzív önvédelem, azaz a békefolyamat folytatásának folyamatos követelése im­már fabatkát sem ér, sőt, az erre való hivatkozás a gyen­geség látszatát kelti. Ezenközben Izrael a külső arab világot is irritáló lépé­seket tesz — például a Gola- non —, elérve, hogy Szíria páncélos hadosztályokat mozgasson a határon, hogy aztán ezzel ideologizálja meg negatív attitűdjét az ara­bok iránt. Régi, jó módszer, csak ma már meglehetősen átlátszó. Mint ahogy az is az, hogy alagutat enged (és vajon tényleg csak enged?) építe­ni a jeruzsálemi szent helyek — köztük a mohamedán főmecset — alatt. Van olyan jó titkosszolgálat a Moszad, hogy előre megmondja, mi­lyen felháborodás lesz a kö­vetkezménye ennek, tehát tudva tudta, hogy mit csinál. Mégis megteszi. Talán ép­pen ezért, hogy egy ilyen látszólag piti ügy robbant­son ki megmozdulásokat? („Lám, lám, a palesztinok­nak csak olyan fontos a béke ügye, hogy egy kis gyalogos alagút miatt képesek felrúg­ni azt.”) Mindenesetre szer­dán már úgy tűnt, hogy ez be is következett. Arafat ugyanis ismét szent háború­ról beszél... Csak aztán Izrael nehogy egymás karjaiba kergesse a szunnita és a siíta mohame­dánokat, mert akkor „csodát lát a világ”. De Izrael is! Mert az könnyen lehet, hogy katonailag jelenleg az arabok által le verhetetlen, de ha a világon az összes képvi­seletét folyamatos terrortá­madásokkal ellehetetlenítik, gazdaságilag bizony összeo­molhat. Pláne, ha Amerika is úgy látja jónak, hogy így törje meg a zsidó naciona­lizmust, újabb piacot teremt­vén ezzel az internacionalis­ta tőkének.

Next

/
Thumbnails
Contents