Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

UJ KELET Interjú 1996. szeptember 4., szerda 5 A falusi turizmusról írott malaszt — üres szobák Szatmárcseke. Az ország egyik legnevezetesebb köz­sége. A Himnusz szülőhelye. Gyönyörű környék, ősi érintetlen táj, olyan, amiért napokat is érdemes utazni. Falu. Falusi turizmus. Elvi turizmus, mert turisták, azok nincsenek. Üresek az utcák, üres a híres kopja- fás temető... És üresek a vendéglátók házai... P. I. (Új Kelet) Komár Bernátné a Kölcsey út 37. alatt lakik. Háza hatal­mas. A tiszta nagy szobák és a teljes összkomfort igazán méltóvá tenné arra, hogy akár zsúfolva is legyen turistákkal. És mégsem... — Pedig szeretettel várok mindenkit. Főleg a családoso­kat! Nagyon szeretem a gye­rekeket, mert egy kis fényt, napsugarat visznek az ember életébe... Szeretem nézni őket, ahogy játszanak, és itt, ezen a hatalmas udvaron van is hol nekik... —Hogy szánta rá magát— mert bizony ez elhatározás kérdése is—, hogy falusi tu­rizmussal foglalkozzon ? — Egy éve már, hogy ma­gam élek ebben a háromszo­bás házban. így sokkal köny- nyebb elviselni a magányt... — Honnan volt az ötlet? Talán megkereste önt valami turistákat szervező cég? — Nem, dehogy. A férjem nagynénje már régen fogad vendégeket, és ott láttam, ho­gyan is megy ez. Nála min­dig telt ház volt. Én csak egy éve kezdtem bele... De hát az idén maguk a másodikak, pe­dig már szeptember van. Ta­valy jobban ment... — Mi lehet a pangás oka? — Az biztos, hogy az idő sem volt valami jó, egyik nap fújt, aztán meg esett... De nem hiszem, hogy csak ez len­ne az oka... — Én sem hiszem, hiszen a szomszédban lévő panzió úgy tele van, mint a déli busz. Mi sem kaptunk szobát... — ... Hát így van ez. Látja, maguk is csak azért jöttek, mert nem volt hely a panzióban... —Külföldi vendégek járnak errefelé? — Már ritkábban, mint ta­valy. Addig jöttek németek, osztrákok, olaszok. Ma jó, ha egy betéved Csekére. — Képviseli önöket — fa­lusi szállásadókat — valaki, aki szervezné a vendégeket? — Nyíregyházán a Nyír- tourist. — Senki más? — Senki. — És szervezik is az utaso­kat? Vagy csak eligazítják a becseppenőket? — Nem tudom. Minden­esetre az a tapasztalatom, hogy az emberek nem nagyon ismerik ezt a vidéket. Pedig ez a csend, ez a nyugalom egye­dülálló az országban. — Központi nagy cégek — mint az IBUSZ—nem hoznak ide vendégeket? — Korábban előfordult. Tu­dom, mert büfében dolgoz­tam. Megállt a busz. Bejöttek fagylaltozni... — Nekem csak azért érthe­tetlen ez az egész, mert elvi­leg Magyarországon ma sok­kal több turista jár, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt... — Sátoroznak. Német fia­talok. —Talán drágállják a szobát? — Nem hiszem. A kem­pinghely is van ennyi bizto­san. Mi csak ötszáz forintot kérünk fejenként egy éjszaká­ra... Nem hiszem, hogy ez bár­kit visszatartana. Inknább nem tudnak rólunk... Tudja hogy van... A szálloda, a panzió jobb üzlet egyeseknek... Én is így gondolom. És elég nagy baj, hogy ez így van, mert ez egyben azt is jelenti, hogy a falusi turizmus szerve­zése írott malaszt marad. Beszélgetés dr. Perjés Gáborral „Célunk a nép pártja lenni” Vannak olyanok, akik szin­te belerokkannak a hata­lom elvesztésébe. Ezek az emberek általában nem rendelkeznek IGAZI hiva­tással, és a politika az egyetlen kitörési pontjuk. Nem csoda hát, ha abban a tévhitben élnek, hogy vége a világnak, ha nem ők irányítják... Beszélgetőtár­sam, dr. Perjés Gábor egé­szen más ember. Hivatását szereti — orvos — és min­dent megtalál benne, ami­re szükség van az életben. Hite szerint és igaz szívből politizál — hátsó szándé­kok nélkül... Palotai István interjúja —Ön az MDNP egyik alapí­tó tagja, a párt Budapest XI. kerületi szervezetének elnöke. — Politikai pályafutásom a rendszerváltáshoz fűződik. 1988-ban léptem be a Magyar Demokrata Fórumba, majd az első szabad választásokon or­szággyűlési képviselő, és a Honvédelmi Bizottság alelnö- ke lettem. A kilencvennégyes fiaskó után sem vonultam „elefántcsonttoronyba”. A helyhatósági választásokon a Budapest XI. kerületi képvi­selő-testület tagjaként folytat­tam a munkát. Az önkormány­zat egészségügyi és sportbizott­sági elnöke vagyok. A néppárt megalakulása után választottak meg az MDNP kerületi elnöké­vé. Orvos vagyok, húsz éve urológusként dolgozom sző­kébb pátriámban, a Szent Imre Kórházban pedig tudományos kutató főmunkatársi címmel tiszteltek meg. — „ Csak” két év van hátra a választásokig. Azt hiszem, az MDNP legégetőbb feladata je­len pillanatban a pártépítés... — így igaz. Ez helyi és or­szágos szinten is roppant fon­tos. A munka kimondottan ígé­retes eredményeket mutat. Több mint kétezer tagunk és több mint száz szervezetünk is azt bizonyítja, hogy ebben a politikai apátiában és szél­csendben képesek vagyunk megszólítani az embereket. Megnyugtató számunkra az is, hogy tagjaink zöme eleddig nem volt tagja semmilyen po­litikai csoportosulásnak. Ez azt jelenti, hogy valamilyen hiányt pótoltunk a politikai palettán! Ez volt a szándékunk, és úgy tűnik, hogy ezt a szerepet be is fogjuk tudni tölteni. Persze na­gyon nehéz a jelenlegi helyze­tünk, mert központi támogatást még nem kapunk, és az elemi infrastrukturális feltételeink sincsenek meg. Ennek ellenére optimistán tekintünk a jövőbe, és úgy gondoljuk, hogy később majd ezek a lehetőségek és fel­tételek is adottak lesznek. —Mitől függ, hogy megkap­ják a normatív támogatást? — Pontosan nem ismerem a vonatkozó törvényi rendelke­zéseket, de úgy tudom, hogy a választásokon való részvétel eredményétől függ. — A „ váláskor” általában azt hitte mindenki, hogy az MDNP leginkább az MDF környékéről fogja verbuválni tagságát. Nem így történt. így gondolta ezt a néppárt is? — Nem volt bennünk ilyen téren semmilyen elképzelés. Mindenesetre nagyon örülök neki, hogy valóban egy új párt van kialakulóban és tagságunk döntő többségét nem az MDF- ből szereztük. Ez csak még job­ban erősíti különállásunkat, in­tegritásunkat. Azt azonban hangsúlyozom, hogy azért is sokkal jobb ez így, mert nem lett volna üdvös, ha az MDF és egy újonnan alakuló jobbközép párt között bizonyos sérelmek a későbbi összefogást még in­kább nehezeítenék. — Vannak viszont olyan haj­dani MDF-esek is, akik más irányba mozdultak. Mit szól ahhoz, hogy Schamschula György a Független Kisgazda- párt frakcióvezető-helyettese lett? — Nehéz ezt és nem is igen akarom minősíteni. Minden­esetre nagyon valószínű, hogy ez azt jelenti, miszerint po­litikai elképzeléseit és a távo­labbi jövőjét ebben a „politizá­ló testületben” találta meg. Képviselőtársam döntése nem volt igazán előzményektől mentes, hiszen vezetője volt annak a Nemzeti Szövetségnek, amelynek a politikai elképze­lései mindig is a Kisgazda- pártéhoz voltak közel, bár vol­tak olyan szándékaik is, hogy pártokon kívüli erőket von­janak be... — Elég lesz ez a két év a fel­készülésre? — Nagyon fontos momen­tum, hogy mielőbb megszü­lessen az MDNP komplex programja, és hogy kilépjen vele a nyilvánosságra, megis­mertesse elképzeléseit a közvé­leménnyel. Elöljáróban annyit, hogy a néppárt filozófiájának roppant fontos eleme lesz az emberekkel és a közösségek­kel, a lemaradottakkal való fog­lalkozás és a társadalmi szoli­daritás kérdése. A párt megala­kulásának az volt az egyik leg­fontosabb indoka, hogy erősítse a jobbközép erők tömörülési lehetőségeit. Ehhez viszont „hozományra” is szükség van, tehát reménykedünk benne, hogy mi sem állítunk majd be üres kézzel és hozunk vagy öt­hat százalékot. Azt hiszem, ez a szám nem utal maximaliz- musra, azonban azt is figyelem­be kell venni, hogy az embe­rek nehezen ismerkednek az új pártokkal, nehezen azonosítják a nevét, emblémáját, szimbó­lumait. Mindenesetre igyek­szünk minél hatékonyabbak lenni. — Nyár van. Az emberek ezen felül mintha bele is fárad­tak volna az egészbe... — Igen, ez az a politikai szél­csend, amiről a beszélgetés ele­jén már szót ejtettem. Ha va­lami, akkor ez nehezíti a munkánkat. Ugyanakkor a szá­mok azt is mondják, hogy később, egy felfokozott politi­kai érdeklődés mellett önma­guk többszörösei is lehetnek! Programunk alapjai ismereté­ben mondom, hogy olyan meg­oldásokat fogunk kínálni a tár­sadalomnak, a jelen nehézsége­ink megoldására, amelyek ki­utat jelenthetnek. Roppant fontos, hogy elképzeléseinket mindenki által érthető és tiszta nyelven fogalmazzuk meg. Ha mindennek az elvárásnak ele­get tudunk tenni, akkor az ál­talam említett szám akár több­szöröse is lehet. — Úgy tűnik, hogy a magyar értelmiség elfogadta az MDNP- t. Ezek után mi a „főcsapás” iránya? — A háborút követő politi­kai kurzus szétcibálta a magyar politikai és társadalmi élet szö­vetét. Negyvenöt előtt az or­szágban 30—40 ezer politika- mentes polgári szervezet volt. Ez a szám — a sportegyesüle­teket is beleértve — a nyolcva­nas években 400-ra csökkent. Miután ezáltal minimálisra csökkent azoknak a helyeknek a száma, ahol az emberek vé­leményüket kicserélhetik, illet­ve nézeteiket kialakíthatják, ez a feladat a médiumokra, a té­vére, a rádióra, az újságra ma­radt... Ha a médiumok pártat­lanul mutatnák be a pártok tö­rekvéseit, akkor az átlagember is könnyebben tudna orientá­lódni. Roppant fontos lenne ez, mert — néppárt lévén — a nép legszélesebb rétegeiért dolgo­zunk, és rájuk számítunk. Meg­oldási képleteink széles népi plattformot feltételeznek, így különösebb „csapásirányt” nem jelöltünk ki. Ugyanúgy pártja kívánunk lenni a vidéki embereknek, mint a városiak­nak, ugyanúgy a fizikai dolgo­zóknak, mint az értelmiségnek. Reméljük, sikerül. Ezért dolgo­zunk. Vasúton Győrbe MTI II. János Pál pápa szom­bati győri szentmiséjének helyszínétől 200 méterre át­adták a Mise Park néven lét­rehozott ideiglenes vasúti megállóhelyet, ahol szep­tember 7-én hajnali 2 órá­tól reggel fél 8-ig, illetve a mise befejezése után előre­láthatólag déli 1 órától igény szerinti időpontig, valameny- nyi arra közlekedő személy- vonat megáll — közölték a MÁV Rt. illetékesei a ked­den Győrött tartott sajtótá­jékoztatójukon. Elmond­ták: a reggeli órákban 12 különvonattal, kilenc men­tesítő és nyolc menetrend szerint közlekedő szerel­vénnyel lehet eljutni a pápai szentmise színhelyére. A visszautazást ugyancsak 29 vonat biztosítja. A MÁV és a Gysev 50 százalékos ked­vezményt ad az utasoknak. A félárú menettérti jegy a misére szóló díjmentes belé­pővel együtt érvényes. A Győr és a Mise Park, illetve Győrszentiván között köz­lekedő mentesítő vonatokat 76 forintos jeggyel lehet igénybe venni, a jegy oda- visszaútra érvényes. Á moz­gáskorlátozottak utazásá­nak megkönnyítésére két speciális kocsit közlekedtet­nek a Budapest-Déli pálya­udvar és Győr, valamint Nyíregyháza és Győr kö­zött. A Kisalföld Volán részéről elhangzott: 120- 130 busszal szállítják az uta­sokat a szentmise helyszíné­re. Győrből 100 forintba ke­rül a jegy, ez oda-vissza ér­vényes, belőle eddig mintegy 3000 kelt el. A rendőrség képviselője bejelentette: a mise helyszí­nére kizárólag közforgalmú rádiótelefonokat lehet be­vinni, rádióengedélyhez kö­tött készülékek, egyebek kö­zött CB-rádiók, adó-vevők bevitele tilos, mivel azok za­varhatják a helyszíni han­gosítást. Az ünnepi téren és a bejá­rati kapuknál mozgóárusok többféle üdítőitalt, illetve ás­ványvizet árusítanak. Reg­gel 6 órától kegytárgyakat, vallási jellegű ajándéktár­gyakat, könyveket is lehet vásárolni a kapuknál lévő sátrakban. Olcsóbban Szerbiában MTI Nem kell térítést fizetniük a Szerb Köztársaság területén a külföldi gépjárműveknek. A szomszédos országban jelen­tősen csökkentek az úthaszná­lati díjak is. A autóbuszoknak korábban 1000 márkát, teher­gépkocsiknak 500 márkát kel­lett fizetniük, és 150 márka díj­fizetésre kötelezték a kombi járműveket. Augusztus 12-étől teljes egészében érvénybe lé­pett a nemzetközi közúti for­galomra vonatkozó törvény, valamint az ugyanerre vonat­kozó, korábban megkötött két­oldalú egyezmény. A Szerb Köztársaság ugyanakkor kor­mányrendelettel törölte el az út­használati díjat, amelynek összege 50 márka volt, és fize­tésére a külföldi rendszámú gépjárműveket kötelezték.

Next

/
Thumbnails
Contents