Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-04 / 206. szám
UJ KELET Interjú 1996. szeptember 4., szerda 5 A falusi turizmusról írott malaszt — üres szobák Szatmárcseke. Az ország egyik legnevezetesebb községe. A Himnusz szülőhelye. Gyönyörű környék, ősi érintetlen táj, olyan, amiért napokat is érdemes utazni. Falu. Falusi turizmus. Elvi turizmus, mert turisták, azok nincsenek. Üresek az utcák, üres a híres kopja- fás temető... És üresek a vendéglátók házai... P. I. (Új Kelet) Komár Bernátné a Kölcsey út 37. alatt lakik. Háza hatalmas. A tiszta nagy szobák és a teljes összkomfort igazán méltóvá tenné arra, hogy akár zsúfolva is legyen turistákkal. És mégsem... — Pedig szeretettel várok mindenkit. Főleg a családosokat! Nagyon szeretem a gyerekeket, mert egy kis fényt, napsugarat visznek az ember életébe... Szeretem nézni őket, ahogy játszanak, és itt, ezen a hatalmas udvaron van is hol nekik... —Hogy szánta rá magát— mert bizony ez elhatározás kérdése is—, hogy falusi turizmussal foglalkozzon ? — Egy éve már, hogy magam élek ebben a háromszobás házban. így sokkal köny- nyebb elviselni a magányt... — Honnan volt az ötlet? Talán megkereste önt valami turistákat szervező cég? — Nem, dehogy. A férjem nagynénje már régen fogad vendégeket, és ott láttam, hogyan is megy ez. Nála mindig telt ház volt. Én csak egy éve kezdtem bele... De hát az idén maguk a másodikak, pedig már szeptember van. Tavaly jobban ment... — Mi lehet a pangás oka? — Az biztos, hogy az idő sem volt valami jó, egyik nap fújt, aztán meg esett... De nem hiszem, hogy csak ez lenne az oka... — Én sem hiszem, hiszen a szomszédban lévő panzió úgy tele van, mint a déli busz. Mi sem kaptunk szobát... — ... Hát így van ez. Látja, maguk is csak azért jöttek, mert nem volt hely a panzióban... —Külföldi vendégek járnak errefelé? — Már ritkábban, mint tavaly. Addig jöttek németek, osztrákok, olaszok. Ma jó, ha egy betéved Csekére. — Képviseli önöket — falusi szállásadókat — valaki, aki szervezné a vendégeket? — Nyíregyházán a Nyír- tourist. — Senki más? — Senki. — És szervezik is az utasokat? Vagy csak eligazítják a becseppenőket? — Nem tudom. Mindenesetre az a tapasztalatom, hogy az emberek nem nagyon ismerik ezt a vidéket. Pedig ez a csend, ez a nyugalom egyedülálló az országban. — Központi nagy cégek — mint az IBUSZ—nem hoznak ide vendégeket? — Korábban előfordult. Tudom, mert büfében dolgoztam. Megállt a busz. Bejöttek fagylaltozni... — Nekem csak azért érthetetlen ez az egész, mert elvileg Magyarországon ma sokkal több turista jár, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt... — Sátoroznak. Német fiatalok. —Talán drágállják a szobát? — Nem hiszem. A kempinghely is van ennyi biztosan. Mi csak ötszáz forintot kérünk fejenként egy éjszakára... Nem hiszem, hogy ez bárkit visszatartana. Inknább nem tudnak rólunk... Tudja hogy van... A szálloda, a panzió jobb üzlet egyeseknek... Én is így gondolom. És elég nagy baj, hogy ez így van, mert ez egyben azt is jelenti, hogy a falusi turizmus szervezése írott malaszt marad. Beszélgetés dr. Perjés Gáborral „Célunk a nép pártja lenni” Vannak olyanok, akik szinte belerokkannak a hatalom elvesztésébe. Ezek az emberek általában nem rendelkeznek IGAZI hivatással, és a politika az egyetlen kitörési pontjuk. Nem csoda hát, ha abban a tévhitben élnek, hogy vége a világnak, ha nem ők irányítják... Beszélgetőtársam, dr. Perjés Gábor egészen más ember. Hivatását szereti — orvos — és mindent megtalál benne, amire szükség van az életben. Hite szerint és igaz szívből politizál — hátsó szándékok nélkül... Palotai István interjúja —Ön az MDNP egyik alapító tagja, a párt Budapest XI. kerületi szervezetének elnöke. — Politikai pályafutásom a rendszerváltáshoz fűződik. 1988-ban léptem be a Magyar Demokrata Fórumba, majd az első szabad választásokon országgyűlési képviselő, és a Honvédelmi Bizottság alelnö- ke lettem. A kilencvennégyes fiaskó után sem vonultam „elefántcsonttoronyba”. A helyhatósági választásokon a Budapest XI. kerületi képviselő-testület tagjaként folytattam a munkát. Az önkormányzat egészségügyi és sportbizottsági elnöke vagyok. A néppárt megalakulása után választottak meg az MDNP kerületi elnökévé. Orvos vagyok, húsz éve urológusként dolgozom szőkébb pátriámban, a Szent Imre Kórházban pedig tudományos kutató főmunkatársi címmel tiszteltek meg. — „ Csak” két év van hátra a választásokig. Azt hiszem, az MDNP legégetőbb feladata jelen pillanatban a pártépítés... — így igaz. Ez helyi és országos szinten is roppant fontos. A munka kimondottan ígéretes eredményeket mutat. Több mint kétezer tagunk és több mint száz szervezetünk is azt bizonyítja, hogy ebben a politikai apátiában és szélcsendben képesek vagyunk megszólítani az embereket. Megnyugtató számunkra az is, hogy tagjaink zöme eleddig nem volt tagja semmilyen politikai csoportosulásnak. Ez azt jelenti, hogy valamilyen hiányt pótoltunk a politikai palettán! Ez volt a szándékunk, és úgy tűnik, hogy ezt a szerepet be is fogjuk tudni tölteni. Persze nagyon nehéz a jelenlegi helyzetünk, mert központi támogatást még nem kapunk, és az elemi infrastrukturális feltételeink sincsenek meg. Ennek ellenére optimistán tekintünk a jövőbe, és úgy gondoljuk, hogy később majd ezek a lehetőségek és feltételek is adottak lesznek. —Mitől függ, hogy megkapják a normatív támogatást? — Pontosan nem ismerem a vonatkozó törvényi rendelkezéseket, de úgy tudom, hogy a választásokon való részvétel eredményétől függ. — A „ váláskor” általában azt hitte mindenki, hogy az MDNP leginkább az MDF környékéről fogja verbuválni tagságát. Nem így történt. így gondolta ezt a néppárt is? — Nem volt bennünk ilyen téren semmilyen elképzelés. Mindenesetre nagyon örülök neki, hogy valóban egy új párt van kialakulóban és tagságunk döntő többségét nem az MDF- ből szereztük. Ez csak még jobban erősíti különállásunkat, integritásunkat. Azt azonban hangsúlyozom, hogy azért is sokkal jobb ez így, mert nem lett volna üdvös, ha az MDF és egy újonnan alakuló jobbközép párt között bizonyos sérelmek a későbbi összefogást még inkább nehezeítenék. — Vannak viszont olyan hajdani MDF-esek is, akik más irányba mozdultak. Mit szól ahhoz, hogy Schamschula György a Független Kisgazda- párt frakcióvezető-helyettese lett? — Nehéz ezt és nem is igen akarom minősíteni. Mindenesetre nagyon valószínű, hogy ez azt jelenti, miszerint politikai elképzeléseit és a távolabbi jövőjét ebben a „politizáló testületben” találta meg. Képviselőtársam döntése nem volt igazán előzményektől mentes, hiszen vezetője volt annak a Nemzeti Szövetségnek, amelynek a politikai elképzelései mindig is a Kisgazda- pártéhoz voltak közel, bár voltak olyan szándékaik is, hogy pártokon kívüli erőket vonjanak be... — Elég lesz ez a két év a felkészülésre? — Nagyon fontos momentum, hogy mielőbb megszülessen az MDNP komplex programja, és hogy kilépjen vele a nyilvánosságra, megismertesse elképzeléseit a közvéleménnyel. Elöljáróban annyit, hogy a néppárt filozófiájának roppant fontos eleme lesz az emberekkel és a közösségekkel, a lemaradottakkal való foglalkozás és a társadalmi szolidaritás kérdése. A párt megalakulásának az volt az egyik legfontosabb indoka, hogy erősítse a jobbközép erők tömörülési lehetőségeit. Ehhez viszont „hozományra” is szükség van, tehát reménykedünk benne, hogy mi sem állítunk majd be üres kézzel és hozunk vagy öthat százalékot. Azt hiszem, ez a szám nem utal maximaliz- musra, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az emberek nehezen ismerkednek az új pártokkal, nehezen azonosítják a nevét, emblémáját, szimbólumait. Mindenesetre igyekszünk minél hatékonyabbak lenni. — Nyár van. Az emberek ezen felül mintha bele is fáradtak volna az egészbe... — Igen, ez az a politikai szélcsend, amiről a beszélgetés elején már szót ejtettem. Ha valami, akkor ez nehezíti a munkánkat. Ugyanakkor a számok azt is mondják, hogy később, egy felfokozott politikai érdeklődés mellett önmaguk többszörösei is lehetnek! Programunk alapjai ismeretében mondom, hogy olyan megoldásokat fogunk kínálni a társadalomnak, a jelen nehézségeink megoldására, amelyek kiutat jelenthetnek. Roppant fontos, hogy elképzeléseinket mindenki által érthető és tiszta nyelven fogalmazzuk meg. Ha mindennek az elvárásnak eleget tudunk tenni, akkor az általam említett szám akár többszöröse is lehet. — Úgy tűnik, hogy a magyar értelmiség elfogadta az MDNP- t. Ezek után mi a „főcsapás” iránya? — A háborút követő politikai kurzus szétcibálta a magyar politikai és társadalmi élet szövetét. Negyvenöt előtt az országban 30—40 ezer politika- mentes polgári szervezet volt. Ez a szám — a sportegyesületeket is beleértve — a nyolcvanas években 400-ra csökkent. Miután ezáltal minimálisra csökkent azoknak a helyeknek a száma, ahol az emberek véleményüket kicserélhetik, illetve nézeteiket kialakíthatják, ez a feladat a médiumokra, a tévére, a rádióra, az újságra maradt... Ha a médiumok pártatlanul mutatnák be a pártok törekvéseit, akkor az átlagember is könnyebben tudna orientálódni. Roppant fontos lenne ez, mert — néppárt lévén — a nép legszélesebb rétegeiért dolgozunk, és rájuk számítunk. Megoldási képleteink széles népi plattformot feltételeznek, így különösebb „csapásirányt” nem jelöltünk ki. Ugyanúgy pártja kívánunk lenni a vidéki embereknek, mint a városiaknak, ugyanúgy a fizikai dolgozóknak, mint az értelmiségnek. Reméljük, sikerül. Ezért dolgozunk. Vasúton Győrbe MTI II. János Pál pápa szombati győri szentmiséjének helyszínétől 200 méterre átadták a Mise Park néven létrehozott ideiglenes vasúti megállóhelyet, ahol szeptember 7-én hajnali 2 órától reggel fél 8-ig, illetve a mise befejezése után előreláthatólag déli 1 órától igény szerinti időpontig, valameny- nyi arra közlekedő személy- vonat megáll — közölték a MÁV Rt. illetékesei a kedden Győrött tartott sajtótájékoztatójukon. Elmondták: a reggeli órákban 12 különvonattal, kilenc mentesítő és nyolc menetrend szerint közlekedő szerelvénnyel lehet eljutni a pápai szentmise színhelyére. A visszautazást ugyancsak 29 vonat biztosítja. A MÁV és a Gysev 50 százalékos kedvezményt ad az utasoknak. A félárú menettérti jegy a misére szóló díjmentes belépővel együtt érvényes. A Győr és a Mise Park, illetve Győrszentiván között közlekedő mentesítő vonatokat 76 forintos jeggyel lehet igénybe venni, a jegy oda- visszaútra érvényes. Á mozgáskorlátozottak utazásának megkönnyítésére két speciális kocsit közlekedtetnek a Budapest-Déli pályaudvar és Győr, valamint Nyíregyháza és Győr között. A Kisalföld Volán részéről elhangzott: 120- 130 busszal szállítják az utasokat a szentmise helyszínére. Győrből 100 forintba kerül a jegy, ez oda-vissza érvényes, belőle eddig mintegy 3000 kelt el. A rendőrség képviselője bejelentette: a mise helyszínére kizárólag közforgalmú rádiótelefonokat lehet bevinni, rádióengedélyhez kötött készülékek, egyebek között CB-rádiók, adó-vevők bevitele tilos, mivel azok zavarhatják a helyszíni hangosítást. Az ünnepi téren és a bejárati kapuknál mozgóárusok többféle üdítőitalt, illetve ásványvizet árusítanak. Reggel 6 órától kegytárgyakat, vallási jellegű ajándéktárgyakat, könyveket is lehet vásárolni a kapuknál lévő sátrakban. Olcsóbban Szerbiában MTI Nem kell térítést fizetniük a Szerb Köztársaság területén a külföldi gépjárműveknek. A szomszédos országban jelentősen csökkentek az úthasználati díjak is. A autóbuszoknak korábban 1000 márkát, tehergépkocsiknak 500 márkát kellett fizetniük, és 150 márka díjfizetésre kötelezték a kombi járműveket. Augusztus 12-étől teljes egészében érvénybe lépett a nemzetközi közúti forgalomra vonatkozó törvény, valamint az ugyanerre vonatkozó, korábban megkötött kétoldalú egyezmény. A Szerb Köztársaság ugyanakkor kormányrendelettel törölte el az úthasználati díjat, amelynek összege 50 márka volt, és fizetésére a külföldi rendszámú gépjárműveket kötelezték.
