Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

6 1996. szeptember 25., szerda Gazdaság UJ KELET Világgazdaság Az utolsó szállítmány Palotai István (Új Kelet) A világ egyik legismertebb karitatív szervezete a Svéd Egyház (Svenska Kirkan). Segélyszállítmányai a föld­kerekség minden pontjára el­jutnak, és talán'a leghama­rabb. A szervezet roppant va­gyonnal rendelkezik, mivel egyetlen az országban, és gyakorlatilag csak a svéd ki­rály gyakorol felügyeletet fe­lette. Reakciós sebessége szinte hihetetlen. Amikor a világ tudomására jutott, hogy a Hajié Szelasszié etióp csá­szárt elüldöző Mengisztu Hajié Mariam kubai kommu­nista típusú rendszere gazda­ságilag összeomlott, és az emberek tömegesen halnak éhen az országban, a Svéd Egyház napokon belül meg­indította első élelmiszer-szál­lítmányait a nyomor sújtotta országba. Nem kis tételekről volt szó, elég, ha annyit mon­dunk, hogy az adományokat hatalmas teherszállító gépek vitték Addis Abeba légikikö­tőjébe. Aztán kitört az eritreai for­radalom is, és a szakadár moz­galom elfojtása még több pénzt emésztett fel a kommu­nista hatalom nem létező kasszájából... Eritreában még csak elvol­tak valahogy, hiszen őket Amerika támogatta, de a töb­bi tartományban eszeveszett éhínség dühöngött. Az érde­kes csak az volt az egészben, hogy ekkor már a Nemzetkö­zi Vöröskereszt, a Caritas, a katolikusok, az IRC, a refor­mátusok, sőt, még a WRJC, a zsidók segédszervezete is ontotta a szállítmányokat, amelyeknek a világon semmi látszata nem volt. Mintha egy feneketlen kútba vizet önte­nének. Az mindenki előtt vi­lágos volt, hogy a kormány megdézsmálja a szállítmá­nyokat, és formálisan expor­tálja az élelmiszert (hogy a bevételből fegyvert vegyen), azonban csodálatos módon a bizonyítottan a válságöveze­tekbe érkezett segélyszállít­mányok sem enyhítettek a helyzeten. Evek teltek így el, mígnem egy svéd hittérítő, hazaér­kezvén Etiópiából, arról szá­molt be, hogy a nyomor és az éhhalál oka tulajdonképpen nem más, mint a tömeges drogfogyasztás. A szigorúan titkos vizsgálat aztán bebi­zonyította, hogy az éhhalál- zónákban az emberek a vilá­gon semmit sem tesznek ön­magukért, csak a segélyszál­lítmányokat várják, és köz­ben mindenféle bódító füvet szívnak. Ekkor már hetente hat gép hordta az élelmet a térségbe... A segélyszervezet döntő lépésre szánta el magát- A következő heti szállítmányt leállította... és... és mind a hat óriásgépet megtöltötte mező- gazdasági kézi szerszámmal, ásóval, kapával, öntözőkan­nákkal, valamint csávázott (tehát direkt fogyasztásra al­kalmatlan) vetőmaggal, és útnak indította Addis Abe- bába. Azt ugye nem kell monda­ni, hogy ez volt az utolsó szállítmány... A szovjet rend­szer bukása után Mengisztu Hajié Mariam diktatúrájának is befellegzett, gyakorlatilag győzött az eritreai felszaba- dítási mozgalom, és „csodá­latos módon” megszűnt az éhínség is. Az emberek ugya­nis újra megtanultak dolgoz­ni... Hogy is mondta régen a fáma? „Megnősült a szocia­lizmus. Elvette a munkaked­vet!” A reklám mint nagyipar Nyerni mindig öröm Kozma Ibolya (Új Kelet) A jó bornak is kell cégér — a jól ismert szólás manapság csak átalakítással helytálló. A reklám fontos iparrá vált, egy- egy termék szinte eladhatatlan, ha nincs a köztudatban, ha nem ismerik. A Coca-Cola cég a vi­lág egyik legnagyobb reklá­mozó és reklámoztató cége. Védjegyét 1886-ban jegyez­ték be, és gyakorlatilag azon­nal hirdetni kezdték. Az első viaszkosvászonra festett rek­lámfelirat egy atlantai patika bejárata fölött függött. 1894- ben elkészült az első kültéri reklámfalfestés, amely egy ve­gyeskereskedést díszített. Ez volt az előfutára az 1925-től tö­megesen használt nagyméretű reklámtábláknak. A Coca-Cola volt a rádiózás első szponzora. A cég grafikusa, Haddon Sund- blom tervezte a mikulást, amelynek fehér szakálla, rózsás arca és élénkpiros öltözete nem keltett félelmet a gyerekekben. Az első reklámfilmjét 1950- ben sugározták. Mostanában a világ százkilencvenöt orszá­gában láthatják reklámfilmje­iket. Magyarországon 1968- tól forgalmazzák. Az utóbbi években a cég kettőszázhet- venmillió USA-dollárt fekte­tett be Magyarországon, és ezzel a hazai élelmiszeripar egyik legnagyobb beruházó­ja­A cég egy sajtóvetítésen mutatta be filmjeit. A The Coca-Cola Campany meg­győződése, hogy nemcsak a fogyasztó informálása és vá­sárlásra ösztönzése a felada­ta. Az új program szerint a vá­sárlókat elsősorban szórakoz- tatják. Feltett szándékuk, hogy jókedvre derítik a fo­gyasztókat. Kupakjátékokat is indítottak, amelyeket a ma­gyar vásárlók igényei szerint alakítottak ki, és ebben a for­mában kizárólag hazánkban alkalmazzák, hiszen nyerni mindig öröm. Közös megyei stand Az első Nonprofit Expo Kozma Ibolya (Új Kelet) Közhelynek számít, de igaz, hogy a civil szervezetek egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar társadalom életében. A magyarországi civil társadalom eddigi legnagyobb és leglátvá­nyosabb pordukciójára készülő­dik. Szeptember 27—28-án a budapesti Építők-Liget Kong­resszusi Központban rendezik meg az első Nonporfit Expót. A negyvenezer alapítványt, egye­sületet és más nonprofit szerve­ződést felvonultató magyar ci­vil szféra gazdasági és társadal­mi szempontból kellőképpen megerősödött ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt rendhagyó módon és exportjelleggel bemu­tatkozzon. A magyar nonprofit szektor működőképességét, nemzetközi elismertségét két jelentős fejle­mény is indokolja. Az idén az Országgyűlés elé kerül a köz­hasznú magánszervezetek tevé­kenységéről szóló törvény sza­bályozási elveinek tervezete, a nonporfit törvény javaslata. A másik, nem kevésbé fontos ese­mény, hogy a washingtoni Marschall Miklós személyében magyar igazgatója van a CIVICUS, vagyis a civil szerve­zetek világszövetségének, s egy év múlva Budapesten rendezik meg közgyűlésüket. Mindez megfelelő hátteret és környeze­tet jelent ahhoz, hogy a már nagy hagyományokkal rendelkező brit Jótékonysági Kiállítás és Vásár tapasztalatainak felhasz­nálásával Budapesten is sor ke­rüljön egy sajátos rendezvény­re, a magyar civil szféra non­profit expójára, aminek a hagyo­mányteremtés a célja. A kétnapos program lehető­séget kínál a magyarországi ci­vil szervezetek bemutatására és bemutatkozására, a napjaink nonprofit szektorában legin­kább érdeklődésre tartó témák felvetésére és megvitatására. A kiálításon résztvevők a saját maguk által berendezett és de­korált, különböző nagyságú standokon, a bemutatófalakon kiadványok, szórólapok segítsé­gével tájékozódhatnak tevé­kenységükről, tapasztalatot cse­rélhetnek, és fogadhatják az érdeklődőket. Az első alkalommal megren­dezendő expón lehetőség lesz arra is, hogy az ország külön­böző településein működő és eltérő tevékenységi területen dolgozó civil közösségek kép­viselői személyesen is megis­merhessék egymást, ily módon teremtve meg a későbbi együtt­működés lehetőségét. Olyan programokra is sor kerül majd, amely a kormányzati, az üzleti és a civil szféra képviselőinek ta­lálkozását is lehetővé teszik. A szervezők legfontosabb szándéka, hogy a Nonprofit Expo tartalmával és rendezési körülményeivel a magyar társa­dalom olyan kiemelkedő jelen­tőségű eseményévé váljon, ame­lyen a részvétel presztízst is je­lent a jelentkezők számára. Si­kere közös érdek és egyben ga­rancia is arra, hogy a következő években is — így a CIVICUS jövő szeptemberi, budapesti vi­lágtalálkozójához kapcsolódva — lesz folytatása. A megyéből eddig egyetlen kiállítója van a Nonprofit Expó­nak, az Első Nyírségi Fejlesztési Táraság és a PRIMOM Vállal­kozásélénkítő Alapítvány közös standja. A két társaság már fel­vette a kapcsolatot — többek között — az E-misszióval, a Felső-Tisza Alapítvánnyal, a Nyírségi Jóléti Szolgálat Alapít­vánnyal. Vállalkoznak arra, hogy bármely megyei nonprofit szervezet — amely nem tudja megfizetni az expón felkínált pavilonrészt — prospektusait, szórólapjait felviszi a rendez­vényre. Jelentkezni az Első Nyír­ségi Fejlesztési Táraság vagy a PRIMOM oktatási centrumában lehet. A vidékről érkezők részvétel­ét a MÁV ötvenszázalékos uta­zási kedvezménnyel támogatja. A látogatóknak jegyet kell vál­tani, a két napra érvényes belépő száz, a napi jegy hatvan forint. A szervezési munkát az Európa Ház fogja össze. Cseh, szlovák kereskedelmi lehetőségek Tanácsosi konzultáció Lipták Sándor cseh és Sze­keres Imre szlovák kereske­delmi tanácsos az országok közötti kölcsönös kapcso­latépítésről tartott kedden tájékoztatót Nyíregyházán, a megyei kereskedelmi és iparkamara székházában. Vitéz Péter (Új Kelet) Lipták Sándor tanácsos Cseh­ország gazdasági helyzetét jel­lemezve elmondta: a király nem meztelen, de már nagyon lenge rajta a ruha. A hasonlatot magya­rázva, rámutatott arra, hogy a májusi választások óta nagyot változott a kormány szemlélete, mert Vaclav Klaus miniszterel­nök csupán egy olyan kisebbsé­gi kormányt alakíthatott, amely­nek egy kőkemény ellenzékkel kell szembenéznie. Az elmúlt négy év óta most először kezd lehullni a lakosság szeméről a korábban eléjük tartott rózsaszín fátyol. Annak ellenére, hogy a cseh költségvetésben sikerült meg­őrizni az egyensúlyt, a külkeres­kedelmi mérleg hiánynövekedé­se megállíthatatlannak tűnik, a hazai deficitnek közel a hatszo­rosát is meghaladhatja az év vé­géig. Cseh gazdaságkutatók vé­leménye szerint ennek oka, hogy túl korán liberalizálták a külke­reskedelmet, az exporttámogatá­sokat egy tollvonással megszün­tette a kormány úgy, hogy köz­ben felszámolta külkereskedel­mi képviseleteit. Mindezzel pár­huzamosan, a lakosság egyre in­kább hozzászokik ahhoz a ter­jesztett elmélethez, hogy az eu­rópai viszonylatban is rendkívül alacsony, mintegy háromszáza­lékos munkanélküliségi ráta a további fejlődés akadálya. Ha­marosan komoly struktúraváltás kezdődik Csehországban, amelyből a magyar és a megyei cégek jócskán kivehetik részü­ket. Szekeres Imre Lipták Sán­dor szavait támasztotta alá, aki elmondta, hogy Szlovákiában szintén mutatkoznak egy erő­sebb recesszió jelei. Ettől füg­getlenül, a nemrégiben létreho­zott szlovák—magyar vegyes bi­zottság működéséhez nagy re- ményket fűz mindkét ország kormánya. Élelmiszer-ellenőrök továbbképzése Kozma Ibolya (Új Kelet) Továbbkézést szerveztek tegnap hatósági élelmiszer­ellenőrök részére Nyíregyhá­zán, a PRIMOM Vállalkozás­élénkítő Alapítvány inkubá­torházában. A Földművelés- ügyi Minisztérium a rendez­vény szervezésével a Magyar Élelmiszer-biztosító Társasá­got bízta meg. Az ország va­lamennyi területén, három— négy megye hatósági embe­reinek részvételével szerve­zik meg a tanácskozásokat. Makay Piroska, a PRIMOM Alapítvány minőségügyi szakértője, az Élelmiszer-mi­nősítő Társaság tagja elmond­ta: az élelmiszer-ipari törvény ebben az évben lépett életbe. Néhány hónap elteltével a vég­rehajtási rendelettel összefüg­gő feladatokat, tapasztalatokat és az alkalmazásával kapcso­latos változtatásokat, pontosí­tásokat kívánják megbeszélni Szolnok, Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye ANTSZ-einek, a Fogyasztóvé­delmi Felügyelőségek és más hatóságok szakembereivel. Tegnap az eredetvédelemről, a különleges tulajdonság tanúsí­tásáról, a biotermelésről, a do­hánytermékekről és az ásvány­vízről készült rendeletet ismer­tették. Dr. Rácz Endre, a Földművelésügyi Minisztéri­um osztályvezetője a Magyar Élelmiszerkönyv három kö­tetéről adott tájékoztatást. A következő héten, kedden ismét folytatódik a képzés. A téma: minőségi szabványok, a minőségbiztosítási rendsze­rek üzemi tapasztalatai, vala­mint a korszerű minőségügyi elméletek és technikák meg­ismerése. Október 8-án, az utolsó továbbképzési nap programjában a mikrobioló­giai vizsgálatok legújabb eredményei szerepelnek, to­vábbá a napi munkában hasz­nálatos módszerek. Palotás és az adó Kézy Béla jegyzete A minap a televízió regge­li műsorában ismét feltűnt Palotás János. Talán nem véletlen, hogy éppen most, amikor a kormány kétéves munkájáról tartott vitanapot a parlament, és ott az ellen­zék — de még a független Zwack Péter is—többek kö­zött a legkeményebben a korrupciót támadta. Köztu­dott, hogy Palotás ellen több­féle eljárás is folyik napja­inkban. Nekem viszont gya­nús, hogy egyes esetekben micsoda lelkesedés, ügybuz­galom hajtja a hatóságokat, más ügyek meg alusznak, pihennek, mintha nem is lennének. Nem tudom, Palotás János ügyeiben kinek van igaza. A vállalkozó állítja, hogy ő ér­telmezi helyesen a törvényt, az adójogszabályokat, míg az adóhatóság másképp lát­ja a dolgokat. Olyannyira, hogy nem is azt feltételezi, Palotás téved, Hanem azt, hogy szándékosan érti félre az adótörvény nevű zűrza­vart, s ezzel egyenesen bűn- cselekményt követ el. Két­ségtelen tény, hogy sok eset­ben még két adóhivatalnok is másképp érti ugyanazt a jogszabályt, hát még két adó­zó, a hivatal és az adózók teljesen különböző állás­pontjairól nem is beszélve. Ha őszinték akarunk len­ni, hajlamosak vagyunk úgy érteni a szabályokat, ahogy az nekünk kedvezőbb. Azt gondolom, ez még természe­tes is akkor, amikor ekkora jövedelemhányadra tenyerei rá az állam. Még azt sem ér­zem természetellenesnek, ha adó bácsiék értelmeznek úgy, hogy minél többet kasszírozhassanak. Csak hát azt fogom fel nehezen, hogy ha én vagy Palotás tévedünk, az nem is tévedés, hanem szándékos bűncselekmény, ha meg a magas hatóság hi­bázik, azért is engem tesz fe­lelőssé, vagy ha mégsem, ak­kor a hivatal mindenképpen kibújik a felelősség alól. Én—bár nem akarok igaz- ságot tenni — Palotásnak szorítok. Mostanság sokszor felmerül bennem: a korrup­ció, a csalások elleni harcot nem úgy akarja-e az állam megvívni, hogy csinál né­hány látványos húzást a fel­színen — mondjuk úgy a jéghegy csúcsán —, s köz­ben a nagy falatok körül to­vábbra is csend honol. S egy ilyen, Palotás elleni akció­nak ráadásul olyan hozadé- ka is lehet, hogy „kabát­ügyet” csináltak egy kelle­metlenkedő nagyvállalkozó­nak, a VOSZ elnökének, aki mindig a vállalkozók lehe­tetlen terhei ellen ágál a nagy nyilvánosság előtt. Hátha ettől a többi csendben ma­rad. Életmód, életvezetés A megyei pedagógiai in­tézet életmód, életvezetés témában cigánygyermeke­ket (is) nevelő óvodapeda­gógusok számára szervez továbbképzést. A tovább­képzés ingyenes, csak a já­rulékos költségeket kell a résztvevőknek viselnie. Je­lentkezni a pedagógiai in­tézet címén, október 15-éig lehet Gallasz Ildikónál.

Next

/
Thumbnails
Contents