Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

4 1996. szeptember 25, szerda Hazai krónika UJ KELET Az országházból­A Magyar Távirati Iroda alapján Vizsgálat azÁPVRt. ellen? Az Országgyűlés keddi munkanapján napirend előtt Deutsch Tamás (Fidesz) frakcióvezető-helyettes egy múlt heti újsághírt felidézve arra hívta fel a figyelmet: az APV Rt. az év elején egy egyéni vállalkozót bízott meg azzal, hogy tárgyaljon az önkor­mányzatokkal a belterületi földingatlanok ügyében. A vállalko­zó eddig körülbelül egymilliárd forintot vett fel az ÁPV Rt.-től, amelynek illetékese több ízben is félrevezetőén nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. Deutsch Tamás bejelentette: pártja azon­nali és szigorú vizsgálatot, majd ezt követően tájékoztatást kö­vetel. Soós Károly Attila, az ipari tárca politikai államtitkára vá­laszában elmondta: az APV Rt. felügyelő bizottsága ki fogja vizsgálni az ellenzéki honatya által kifogásolt eljárást. Hozzá­tette: a kormány nem ellenzi, hogy a vizsgálat eredményéről az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága tájékoztatást kapjon. Hitelekről, pénzügyekről A napirend utáni felszólalásokat követően az Országgyűlés megkezdte a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatá­sokról és az értékpapír-tőzsdéről, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Medgyessy Péter expozéjában azzal indokolta az előterjesz­téseket, hogy a pénz- és tőkepiac alapvető intézménye az 1990- es évek elején létrehozott törvények megalkotása óta ezen a pi­acon hatalmas változás ment végbe. Jelentősen megnőtt a ban­kok száma, bővült az értékpapír-forgalmazók köre, utóbbiak forgalma megtízszereződött. A javaslatok megalkotásánál a piac változásainak követése mellett fontos szempont volt a betétesek és befektetők védelme, az univerzális bankrendszer megterem­tésének előkészítése, az ellenőrző rendszer szigorítása, valamint az európai normákhoz való alkalmazkodás. Hol tart a Zemplényi-ügy? A déli szünetet követően az Országgyűlés az azonnali kérdé­sekkel folytatta munkáját. Tor gyári József (FKGP) ismételten a Zemplényi-ügy felelőseinek kilétét firtatta. Kuncze Gábor bel­ügyminiszter válaszában újra felhívta a figyelmet: a több száz­milliós csalással gyanúsított bűnöző hazahozatala és magyaror­szági felelősségre vonása elemi érdek. Hozzátette, hogy a hamis útlevél kiadásának tekintetében az ügyészségen belül is véle­ménykülönbségek vannak, ezért a legfőbb ügyész elrendelte a korábbi, a nyomozás megtagadását támogató határozat felülvizs­gálatát. Privatizációs titkok Dávid Ibolya (MDF) a villamosenergia-szektor privatizációs szerződéseinek nyilvánosságra hozatalát kérte számon a priva­tizációs minisztertől. Mint ismeretes, Suchman Tamás koráb­ban ígéretet tett arra, hogy az ellenzék betekinthet az úgyneve­zett titkos záradékokba. Amikor azonban erre időpontot kértek, a miniszter úgy nyilatkozott: a szerződések a másik fél hozzájá­rulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra. Suchman Tamás válaszában elmondta: arról meggyőződhet az ellenzék, hogy nincs titkos záradék, de a szerződések bizonyos részei — ha­sonlóan más magánjogi szerződésekhez — nem nyilvánosak. Fizetésképtelen családok Sándorffy Ottó (FKGP) arról kérdezte a népjóléti minisztert, mit kíván tenni az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált csa­ládok helyzetének javítása érdekében. Utalt arra, hogy a Havan­na-lakótelepen végzett felmérés szerint a családok tetemes köz­mű- és lakbérhátralékot halmoztak fel. Általában is tapasztalha­tó, hogy a lakosság jelentős része fizetésképtelenné vált. Szabó György népjóléti miniszter hangoztatta: a képviselő által is em­lített ügyben az önkormányzatok viselik az elsődleges terheket, s ehhez az állami költségvetés is támogatást nyújt. Nyugdíjasok Világnapja: tisztelet és számvetés Egy nemzedék sorsfordulója A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Képvi­selet Kamara több éve igyekszik ellátni a nyugdíjasok és idősek érdekképviseletét a megyében, a Nyugdíja­sok Országos Képviseletében, valamint az MSZOSZ Nyugdíjas Választmányában. Orosz Tibornét, a megyei nyugdíjas-képviselet vezetőjét kértük meg, értékelje ez évi munkájukat. K. Z. (Uj Kelet) — Sajnos nem tükröződnek igazán azon erőfeszítések, ami­ket azokért teszünk, akik érték- termelő munkával, a tb-járulék befizetésével munkaképes kor­ban sok-sok éven át azért dol­goztak, hogy az országban meg­teremtődjön a biztos megélhetés lehetősége, korukban pedig a nyugdíj legyen a megérdemelt elismerés. Érdekképviseletünk során elsősorban a nyugdíjasok­tól szerzett információkat, s va­lamennyi nyugdíjast, munkanél­külit, pályakezdőt, nagycsalá­dost, létminimum alatt élőt érin­tő témákat tekintjük alapforrás­nak, hisz csak az összes kü­lönböző korosztályt érintő prob­léma ismeretében mondhatunk véleményt, formálhatunk jogot nyugdíjasaink érdekében. Van-e olyan szülő, nagyszülő, aki magának akarna többet úgy, hogy a gyermekének, vagy uno­kájának kevesebb jusson? De fordítva is így van mert meg­győződésünk, hogy a fiatal pályakezdő gyermek, sem akar szülei vagy nagyszülei ellensé­ge lenni. — Mit kértek a nyugdíjasok­nak? — Szinte minden fórumon felemeltük szavunkat a gyógy­szer és a gyógyászati segédesz­közök áfával emelt, lassan meg­fizethetetlen ára ellen—részben sikerrel —, a fogászati ellátás módosítása miatt. Javasoltuk a népjóléti miniszternek, hogy például a fogsorjavítás legyen teljes mértékben támogatott. Véleményünk az, hogy a priva­tizációs bevételekből (azok ka­matából), amelyek alapját a mai idősebb korosztály termelt meg az értékvesztett nyugdíjak kor­rekcióját meg lehetne oldani. Évek óta érvelünk az özvegyek, egyedülállók súlyos élethelyze­te okán nyugdíjuk felemelése érdekében. Számtalan alkalom­mal érveltünk sajnos hiába, az 1996. évi nyugdíjemelés mél­tatlan mértéke ellen. Vélemé­nyünk szerint a számításhoz al­kalmazott statisztikai adatok pontatlanok. Rendszeresen ele­mezzük és javaslatot teszünk a minisztériumok felé szocális és egészségügyi témákban: példá­ul energiaárak, a lakásfenntartási költségek nagyarányú emelke­dése, s ezzel együtt a rászorulók­nak nyújtható jelenlegi kompen­záció elégtelen volta miatt. Szükségesnek tartunk egy új szociális törvényt, amely tartal­mazza a konkrét feladatmegosz­tást az egyes végrehajtó szerve­zetek között. —Milyen rendszer szerint tá­mogatnák az időseket? — Az időskorú rászorulók szociális támogatásának külön­böző formáinál a lakástámoga­tásra irányuló segélyeknél és kompenzációknál, a közgyógy­ellátás kiterjesztésével stb. nor­matív alapon kellene dönteni. A családokban az egy főre jutó jö­vedelmet, esetleg a jövedelem­ből a lakásfenntartásra fordított költséghányadot kellene figye­lembe venni. Szükségesnek tart­juk, a közgyógy igazolvánnyal rendelkezők számára a teljesen térítésmentes fogászati ellátást. Az ezen kívül eső időskorúak fogászati ellátásában szükséges­nek tartjuk az ingyenesség to­vábbi szélesítését. A helyi ön- kormányzatok megfelelő isme­retekkel rendelkezzenek a terü­letükön élő rászorultak számá­ról és általános szociális hely­zetükről. Javaslatot tettünk arra, hogy ösztönözni kell az önkor­mányzatokat arra, hogy — a szervezési teendőket felvállalva — segítsék a generációk közöt­ti lakásmobilitást. Éljenek az ön- kormányzatok azzal a lehe­tőséggel, hogy a lakástulajdon átengedése ellenében a rászoru­lók részére folyamatos életjára­dékot biztosítsanak. Célszerű­nek tartanánk az ügyfélszolgá­lati irodákban egyszerűen meg­fogalmazott szórólapot elhe­lyezni, melyből az érintettek megtudják, hogy mi a teendő például egyszeri segély, fűtési kompenzáció-kérés, vagy egyéb juttatás igénylése esetén. Szük­ségesnek látjuk a kórházi rend­szermegváltoztatásával egyide­jűleg a házi betegápolás kiala­kításának gyorsítását. Alapelv­nek tartjuk, hogy a nyugdíjre­form során a mai és leendő nyugdíjasok szerzett jogai ne csorbuljanak. —Október 1. az Idősek Világ­napja... — Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése hozta a határozatot, hogy 1991. október 1-jétől kezd­ve minden esztendő október el­Továbbra is életveszélyben a komádi Rambó A komádi nevelőintézet la­kója péntek este behatolt az egyik Köztársaság úti családi házba, ahol nem tartózkodott senki. Feltörte a fegyverszek­rényt, ahonnan 2 sörétes, 1 golyós fegyvert és több, mint száz lőszert vett magához. Közben jelentős mennyiségű szeszes italt fogyasztott. A há­zat ismerte, hiszen két éve már betört oda. Az időközben meg­érkező házigazdákat—miköz­ben mintegy harminc lövést leadott — kizavarta az épület­ből, majd maga is elhagyta a Sem a rendőrség, sem környezete nem tudja egyelőre, milyen tényezők motiválták a 16 éves K. Pétert, amikor péntek este 6 órakor megkezdte ámokfutását Komá- diban. A fiatalember alig háromnegyed óra alatt több mint 100 lövést adott le. házat. Az utcán folyamatosan lövöldözött, így megsebesített egy véletlenül arra kerékpározó férfit. Elindult az utca túlolda­lán levő nevelőotthon felé, mely­nek udvarán tartózkodó társait a nevelők közben már bemenekí­tették az épületbe. A nevelőott­hon felé közeledve annak ajtajait és ablakait folyamatosan lőtte. K. Péter a Rambó-filmekből is­mert módszerrel megpróbálta az intézet egyik bezárt ajtajának zárát is szétlőni. Ez nem sike­rült, így nem jutott be az épület­be, ahol a bent tartózkodó több mint kétszáz személy — gyere­kek és nevelők — között ekko­rára már pánik tört ki. Riasztás után két szolgálaton kívüli, berettyóújfalui rendőr érkezett a helyszínre, majd — ahogy azt a szakzsargon mondja — szol­gálatba helyezték magukat. Többször—szóban és figyel­meztető lövésekkel is — fel­szólították a fiatalembert cse­lekménye abbahagyására, de ő folyamatosan lőtt. Végül egyi­kőjük háromnegyed hét táj­ban, mintegy hatvan méterről, ártalmatlanná tette az ámokfu- tót. A fiatalember életveszé­lyes fejsérülést szenvedett. Az intézet egyik legcsendesebb diákjaként ismert K. Péter — ha megéli — akár tizenöt évet is kaphat terrorhadjárata mi­att. seje az Idősek Világnapja. A jel­szó: tisztelet és számvetés. Úgy gondoljuk, hogy minden településen az idős embereknek jólesik a tiszteletből, a megbe­csülésből fakadó ünnepi beszéd a polgármester asszony vagy polgármester úr részéről. Tudo- másunk van arról, hogy egyre több településen őszinte érzel­mektől indíttatva a polgármes­terjár elöl az idős polgárok iránti tiszteletadásban, melyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Jó lenne, ha minden önkor­mányzati vezető tiszta lelkiisme­rettel tartana leltárt: mit tettek ebben az évben az idős lakossá­gért? Sok helyen, ahol az önkor­mányzati kassza megengedi, és főleg, ahol a képviselő-testület megbecsüléssel gondol a harma­dik korosztály legidősebb, leg­elesettebbtagjaira, borítékba du­gott ezerforintosokkal is meg­toldják az ölelés kíséretében át­adott virágot. Ott lesz igazán tel­jes az ünnepi légkör, ahol három nemzedék vesz részt a kis ün­nepségen. A nyugdíjasokról év közben sem felejtkeznek el; év közben is vonják be őket a tes­tületi munkába, vagy bízzák meg őket eseti feladatokkal, kér­jék tanácsukat, véleményüket. Az Idősek Világnapján szeret­nénk, ha az idősek otthonában, a szociális és szeretetotthonok­ban, a kórházakban lévő idősek­ről sem feledkeznének meg, el­sősorban gyermekeik, unokáik. — Mit fogalmaz meg az ENSZ-okmány az idősek érdeké­ben? — A világ legjelentősebb fó­ruma többek között kimondta: az időseknek hozzá kell jutniuk szociális és jogi szolgáltatások­hoz, hogy erősödjék, javuljon autonómiájuk, védelmük és el­látásuk. Az idős emberek rendel­kezésére kell állnia a megfelelő szintű intézményes ellátásnak, mely biztosítja védelmüket, re­habilitációjukat, valamint társa­dalmilag és mentálisan ösztön­zőleg hat rájuk egy humánus és biztonságos környezetben. Meg kell adni nekik azokat a lehető­ségeket, amelyek segítségével teljes mértékben ki tudják bon­takoztatni képességeiket. Hoz­záférhetővé kell tenni számukra a társadalom oktatási, kulturális forrásait. Lehetővé kell tenni, hogy méltósággal és biztonság­ban éljenek, mentesen a kizsák­mányolásától, a fizikai és lelki bántalmazástól. Az időseknek joguk van a méltányos és igazságos bánás­módhoz, kortól, nemtől, faji vagy etnikai hovatartozástól, rokkantságtól vagy egyéb álla­pottól függetlenül. E célok érde­kében végzi érdekvédelmi fel­adatát a megyei nyugdíjas-kép­viselet. A közelgő világnap al­kalmából köszöntjük az ország idős állampolgárait. Hírről hírre Palotai István (Uj Kelet) Halihó! Vége a hét szűk esztendőnek! Reméljük, ezt azért a hét szűk esztendő is tudja... És nem csak a kor­mány, amelyik bejelentette. A jövő évi költségvetés vi­tája egyre több, korlátozottan hurrá-optimista hozzászólást és nyilatkozatot eredménye­zett, most már csak az a kér­dés, hogy ez a rengeteg földi jó felér-e majd a mi kis önös mikrogazdaságunk szintjére is, vagy megmarad a titokza­tos makrogazdaság keretén belül? Én csak annyit tudok, hogy így is kutya nehéz kifizetnem a benzint, a távfűtést stb., és januárig ezen is állítólag még kétszer emelnek. Mitől fogok én akkor jobban élni? Elvég­re mozogni, lakni kell. Lassan ott tartunk, hogy már a zálogcéduláink is zá­logban vannak — hát akkor ez hogy fog megoldódni? Az világos, hogy olcsóbb semmi sem lesz, csak drágább. Le­het, hogy végre utánaeresztik a béreket az áraknak? Lehet, hogy összegyűlt már annyi tőke, hogy vége a rablókapi­talizmusnak? Vagy a ,jobb” csak annyit jelent jelenleg, hogy nem lesz még rosszabb? Ez is valami, mindenesetre nekem a Móricka-féle jóté­konysági elmélet jut eszem­be: A tanító néni úgy kará­csony tájékán megkérdezi a gyerekeket, hogy milyen jó cselekedettel okoznak majd örömöt a szentestén? Móric­ka majd kibukik a pádból, úgy jelentkezik: — Nekem van egy macskám. A farkát fo­gom bezárni az ajtó közé. — Úristen, Móricka! Ez neked jótétemény? — Persze, hogy az, tanító néni kérem. Tessék csak elképzelni, hogy fog örülni karácsonykor, amikor kiengedem... Clinton levele Hornnak MTI W. J. Clinton, az USA el­nöke levélben gratulált Horn Gyula miniszterelnöknek a magyar—román alapszer­ződés megkötéséhez. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Szeretném gratulációmat kifejezni Önnek és kormá­nyának abból az alkalomból, hogy szeptember 16-án alá­írták Romániával az alap- szerződést. Az Ön államfér­fiúi bölcsessége és politikai bátorsága kiváló, követésre méltó példát szolgáltat má­sok számára is — hangzik a levél. Ez a történelmi tett jelentős mértékben járul hoz­zá azon erőfeszítéseinkhez, hogy biztonságos és virágzó de. .okráciákból álló egyesült Európái teremtsünk meg. Ez ugyanakkor bizonyítja azt az elkötelezettséget, amellyel közös értékeinket kívánjuk megvalósítani, valamint to­vábbi lépést jelent az Ön or­szágának erőfeszítéseiben, hogy csatlakozzanak a nyu­gati demol rtikus közösség­hez.

Next

/
Thumbnails
Contents