Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

1996. szeptember 25., szerda Magyar Távirati Iroda Ritka könyveket loptak Több millió dollár értékben elloptak több mint 50 ritka könyvet a hét végén a moszkvai Orosz Állami Könyvtárból (volt Lenin-könyvtár). Közöttük van az Oroszországban legelsőként, 1564-ban nyomtatott könyv, Az apostol című, illusztrált egyházi kiadvány is —jelentette az ITAR-TASZSZ a rendőrségre hivatkozva. A könyvtárból e példánnyal együtt eltűnt több mint 50 értékes, XV—XVIII. századi más könyv is. A tetteseknek úgy sikerült behatolni az épületbe, hogy elfűrészelték a földszinti ablakok vasrácsait, majd hatástala­nították a riasztóberendezést. Választási csalás Belgrádban A választások során elkövetett manipulációk, valamint a tájékoztatási rendszer egyes elemeinek összeomlása miatt csak október 3-án teszi közzé az EB ESZ a szeptember 14-i boszniai választások hivatalos végeredményét — írta keddi számában az Oslobodjenje című szarajevói újság. A lap kom­mentárjában úgy vélekedett, hogy a választások ügye egyre komolyabb politikai botránnyá fajul, s a botrány szereplői között vannak az EBESZ-misszió tagjai is. „Szervezési ku­darcról van szó, s alkalmatlannak bizonyultak a nemzetközi megfigyelők is: Elég idejük és pénzük lett volna a választá­sok megfelelő előkészítésére.” Oda kell csapni? „Megtaláljuk a módját annak, hogy miképp csapjunk oda egy jó fájósat a NATO-bővítés fő szószólóinak” — közölte az orosz elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója az egyik vezető brit lapnak adott nyilatkozatában, éles ellentétben saját korábbi, mérsékelt hangvételével. Alekszandr Lebegy a The Daily Telegraph keddi számában olvasható interjújá­ban nyíltan kijelenti: Németország és az Egyesült Államok oroszországi gazdasági érdekeltségei fogják kárát látni az atlanti szövetség kiterjesztési terveinek. Piranha a Rajnában A dél-amerikai trópusokon honos, veszélyes piranha raga­dozó halat fogott ki minap a Rajnából egy bonni horgász. Az Express című lap keddi beszámolója szerint a 65 éves Alfred Gehrmann már sok halat fogott az utóbbi években egyre tisz­tuló vizű Rajnában, de alaposan meglepődött, amikor egy eddig élőben soha nem látott állat akadt a horgára. A nem mindennapi zsákmányt megmutatta a természettudományi leleteket őrző Koenig Múzeum szakembereinek, akik megerősítették, hogy a piranhák egyik alfajáról, nevezete­sen egy pacuról van szó. A pacu is veszélyes húsevő, de szívesen fogyaszt vízinövényeket is. Feltételezések szerint a 35 centiméter hosszú, egy kilogramm tömegű ragadozó ha­lat valószínűleg valaki otthoni akváriumában tartotta, majd megunta, és szabadon eresztette. Japán—amerikai gyakorlat Dél-Korea javasolni fogja az Egyesült Államoknak, hogy a lehető leghamarabb újítsák föl a közös hadgyakorlatokat. Szöul ily módon igyekszik fokozni az ország biztonságát azután, hogy Észak-Korea fegyveres ügynököket dobott át a déli országrészbe. A Team Spirit (Csapatszellem) nevű had­gyakorlatot tavaly már nem rendezték meg, gesztust téve a KNDK-nak, amiért az aláírta az atomprogramjának felfüg­gesztéséről szóló megállapodást. Az 1976 óta évente meg­rendezett Team Spirit minden alkalommal heves bírálatot váltott ki Phenjan részéről, amely azt egy Észak-Korea elleni támadás előkészületének tekintette. Kőkorszaki anorák MTI Kőkorszaki eljárással ké­szített lazacbőranorákot ter­vezett a hosszú skandináv telet várva egy svéd terve­zőnő, Ann-Kristin Antman. A 20, egyenként 15 kilós lazac bőréből varrt dzsekit — mint elmondta — a kőkorszakban használatos eljárással, öt li­ter vizelettel „kezelte”. — Az eszkimók már a kőkor­szakban is vizelettel kemé­nyítették ki a halbőrt és eső­kabátokat, sőt cipőket is ké­szítettek a kemény bőrből — állítja. Ami az anorák il­latát illeti, Antman asszony megnyugtatta a kellően sznob és gazdag potenciális vásárlókat: eltűnik, ha víz­ben kiöblítik: — idézte a Reuter. Az ötletet és a sajá­tos megvalósítást azonban meg kell fizetni: az anorák ára 75 ezer korona (több mint 11 ezer dollár), így elég valószínűtlen, hogy a kőkorszaki dzseki az ez évi téli svéd divat nélkülözhe­tetlen darabjává válna. Jelcin szívműtéte nemzetközi orvoskarral Világkrónika Csak számolják az indokokat Jevgenyij Csazov akadémikus, az Orosz Kardiológiai Központ vezetője szerint Jelcin elnök egészségi álla­pota „bonyolult kérdés”. Csazov a világ vezető szívse­bészeinek részvételével kedden Moszkvában kezdődő tudományos tanácskozás megnyitója előtt nyilatkozott újságíróknak, de az elnök várható műtétjéről nem adott bővebb felvilágosítást. A műtét elvégezhetőségéről, il­letve annak várható időpontjáról a szerdai orvosi kon­zílium dönt. MTI Csazov arra hivatkozva ta­gadta meg a nyilatkozatot Jel­cin műtétjéről, hogy ebben a kérdésben az orosz vezetőket gyógyító Központi Klinika vezetője az illetékes. O maga a szovjet időkben vezette a kór­házat és saját szavai szerint 15- 16 ország vezetőinek gyógyí­tásában vett eddig részt. Hangsúlyozta, hogy az orosz intézetek alkalmasak a koszo­Jeruzsálemi alagút MTI Izraeli munkások keddre virradóra, azaz az éj leple alatt befejezték annak a föld alatti alagútnak a kiásását a jeruzsálemi Templom-hegy közelében, amelynek meg­építése ellen a palesztinok már évek óta tiltakoznak. Jasszer Arafat palesztin vezető az iszlám szent he­lyei ellen elkövetett súlyos bűnnek, az izraeli—palesz­tin megállapodások meg­szegésének nevezte az épít­kezést. Tiltakozásul kedden több száz palesztin tüntetett az óvárosban, s a palesztin kereskedők nem nyitottak ki — jelentette az AP. Az alagút a Siratófal mentén húzódik 500 méter hosszan. A Nyugati faltól, a zsidók legszentebb helyé­től indul, a másik kijárata pedig a Via Dolorosán van, azon az úton, amelyet a ha­gyomány szerint Jézus ke­resztre feszítése előtt végig­járt. Az izraeliek szerint jelentős régészeti lelőhely, idegenforgalmi látványos­ságnak is szánják, az alag- úton végigmenve számos kegyhely tekinthető meg. rúérműtét elvégzésére, semmi­vel sem rosszabbak, mint a kül­földi kórházak, viszont nincs elég pénz a költséges — ötezer dollárba kerülő — beavatkozá­sokra, noha sokkal több műté­tet is tudnának végezni. A moszkvai tanácskozáson a világ vezető kardiológusai vesznek részt, akik közül vár­hatóan többen is ott lesznek az elnöki műtétről tartandó szer­dai konzíliumon. Michael Da- Bakey, a világhírű amerikai MTI A világszervezet New York-i központjában kedden megkez­dődött a korszakos jelentőségű általános atomcsendszerződés aláírási folyamata. Elsőként Bili Clinton amerikai elnök lát­ta el kézjegyével az atomkísér­letek összes fajtáját betiltó, száztíz cikkből álló egyez­ményt, őt a többi atomhatalom — Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Oroszország és Kína — szívsebész közölte, hogy egye­lőre még nem találkozott Jel­cinnel. Korábban Renat Akcsurin, a Jelcin operációjára kijelölt orvoscsoport vezetője nem zárta ki, hogy elhalasztják az eredetileg szeptember végére tervezett műtétet, sőt azt sem, hogy lemondanak róla, ha túl nagynak találják a kockázatot az államfő nyáron bekövetke­zett szívrohama miatt. Egy másik orosz szívsebész, a ta­nácskozáson elnöklő Lev Bo- kerija előzőleg újságíróknak nyilatkozva cáfolta, hogy a szívsebészek nemzetközi szimpóziumát Jelcin műtété­hez időzítették volna, mint mondta, annak megrendezé­séről korábban született a dön­tés. külügyminisztere követte. Már az első napra mintegy ötven or­szág jelezte aláírási szándékát, köztük Japán, Németország, Olaszország, Kanada, Argentí­na és Dél-Afrika. Kovács Lász­ló magyar külügyminiszter vár­hatóan helyi idő szerint szerda délután írja alá az okmányt. In­dia — és nyomában Pakisztán — jelezte, hogy továbbra sem kívánja aláírni az egyezményt, amely jogi értelemben így nem is léphet hatályba. Szétvált az Atlantis és a Mir Ötnapos együttlét után, közép-európai idő szerint kedd hajnalban szétvált egymástól az Atlantis amerikai űrrepülőgép és a Mir orosz űrállomás. A zsilipcsatorna két végén lévő csapóajtót már tizenkét órával korábban lezárták, miután a két legénység búcsút vett egymástól. MTI A két, több mint száztonnás űrszerkezet csaknem négyszáz kilométeres magasságban, nagyjából az Urál-hegység fö­lött kezdte meg a szétválást. Az Atlantisnak először mintegy százhúsz-száznyolcvan méter­nyire el kellett távolodnia az űrállomástól, hogy hajtómű­veit beindítva új pályára áll­hasson a Föld körül. Az űrrepülőgép tervek sze­rint csütörtökön tér vissza a Földre. Az Atlantis és a Mir most negyedik alkalommal kapcsolódott össze egymással, de még további közös progra­mok várnak rájuk a következő években. A szétválás egyúttal azt jelen­ti, hogy megkezdte a hazafelé vezető utat Shannon Lucid, a vi- lágcsúcsot beállító amerikai űrhajósnő. Az ötvenhárom éves biokémikusnő száznyolcvan­nyolc napot töltött a világűrben: űrhajósnő — egyáltalán: ameri­kai asztronauta — előtte még soha ilyen hosszú ideig nem tar­tózkodott a kozmoszban. Valójában már másfél hónap­ja vissza kellett volna térnie a Földre, de a kétmilliárd dolláros Atlantis műszaki és időjárási problémák miatt csak héthetes késéssel tudott elindulni érte. Az űrhajósnő márciusban érkezett a Mir fedélzetére annak a közös programnak a keretében, amely­nek során összesen hat amerikai űrhajóst látnak vendégül az orosz űrállomáson 1998-ig. A biokémikusnő váltótársa John Blaha, akit az Atlantisz szállított ideiglenes otthoná­ba. O jövő januárig fogja az orosz Mir-lakók vendégszere­tetét élvezni. Az űrrepülőgép azonban nemcsak váltótársat, hanem több mint két tonna élelmi­szert és felszerelést is vitt az űrállomásra. Visszafelé ugyancsak meg van rakodva, méghozzá egy tonnát nyomó tudományos mintákkal és ku­tatási berendezésekkel. Majdnem úgy volt egyéb­ként, hogy le kell rövidíteni az útját. Közvetlenül a start után ugyanis a houstoni űr­központban felfigyeltek rá, hogy a fékezőszámyakat és az oldalkormányt vezérlő hidra­ulikus rendszer három tápegy­ségének egyike elromlott. ÚJ KELET \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Az emberi önhittség, a csalhatatlanság tévérzése — ha teret és hatalmat kapott — eddig csak és kizárólag a bajba és pusztulásba kerget­te a világot. A történelem legvérbő- szebb fenevadjai, például Néró, III. Richárd, Rettegett Iván, vagy akár Hitler, Sztá­lin, Rákosi, napjainkban pe­dig Bokassa, leli Amin, Hailé Mariam és Pol Pót mind­mind csalhatatlannak, min­den titkok tudójának hitték magukat, és ezen meggyő­ződésüket mindenek fölé helyezve halomra gyilkol­ták az ebben kételkedőket. A sötét középkor vallás- háborúi — életek tízezrei egyetlen betűért: homo usi- on, homo iusion (isten-em­ber vagy isteni ember), vagy éppen a reformáció mártírjai is mind arról mesélnek a ma emberének, hogy milyen fe­neketlen butaság vezérelte azokat, akik Isten nevében — a szerető és megbocsátó Krisztus nevében — halom­ra ölték egymást. A legvéresebb őrületek azonban mindig e kettő ötvözetéből — a csalhatat­lanság a politikusi tévesz­mének és a vallási fanatiz­musnak a szimbiózisából jöttek létre! Az isteni elhi­vatottság fixa ideája és a föl­di hatalom korlátlan birtok­lása minden bizonnyal a leg­veszélyesebb jelenség, ami veszélyeztetheti az emberi életeket, sőt, magát a vilá­got. Ezért is választják ma már szigorúan el egymástól a földi és az egyházi hatal­mat a kultúrállamokban. Ne higgyük, hogy vége mindezeknek. Sajnos, nem igaz. Ma is ölik egymást Is­ten nevében, és „egyetlen i betű kedvéért” emberek mil­liói a világon. Éppen a na­pokban gyilkoltak halomra Irán-barát siíta mohamedá­nok a templomukban béké­sen imádkozó sunnita moha­medánokat Pakisztánban. A világ szégyene a siíta terror. Hogy létrejöhetett, hogy él és viml, hogy földi hatalmat kapott! És ki kell mondani, hogy igenis Fran­ciaország ezért leginkább a felelős. Párizs engedte ki a szellemet a palackból, ami­kor Mohamed Reza Pahlavi iráni sah hatalmának meg­döntését követően, rászaba­dította a világra az addig franciaországi háziőrizetben tartott „hófehér Antikrisz- tust”: Komeini Ajatollahot! Ez a monomániás elaggott megszállott nemcsak hogy Isten nevében ezer évvel ta­szította vissza hazáját az időben, hanem elszabadítot­ta a poklot is, az egész vilá­gon! Olyan ez már, mint a mákony. A szegény vagy rab népek ópiuma. Ideológia mindenhez, sőt, eszköz. A háborús veszélyzónák ki­lencven százaléka mögött vi­lágosan látszik, de legaláb­bis felsejlik a siíta funda­mentalizmus réme, amely eleddig csak terrorizmusba és háborúba hajtotta híveit. Dicső halál mítosza kevere­dik a militáns aggresszi- óval... Ma Pakisztán, holnap Iz­rael, Egyiptom vagy Marok­kó, de akár Csecsenföld vagy Bosznia! Gondolom, nem éppen jogtalan a kérdés a világ csendőréhez: meddig tűri ezt?!

Next

/
Thumbnails
Contents