Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

Méreg folyik a vízvezetékből (9. old.) ■ Ara: 22.50 Ft SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP III. évfolyam, 206. szám — 1996. szeptember 4., szerda Közelkép (7—10. oldal) Magyar Távirati Iroda Pedagógiai Egyesület Tíz lelkes pedagógus: ál­talános- és középiskolai ta­nár, illetve felsőoktatásban dolgozó oktató, Debrecen­ben megalakította a Schola Hungarica Pedagógiai Egye­sületet. A szervezet a szelle­mi értékmentés jegyében kí­vánja támogatni az oktatás­ügyet, nemzeti értékeink át­mentését. Meghalt a fiú Meghalt kedden az a 15 éves fiú, akire augusztus 19- én Debrecen határában ráom- lott egy homokba vájt alag­út. A Tócó-völgy egyik el­hagyott, a balesetig még il­legálisan használt homokbá­nyájában több gyerek is ala­gutat ásott, amikor megtör­tént a tragédia. A szerencsét­lenül járt fiút csaknem két méter magasan temette maga alá a homok. Emlékmű Bocskai István Habsbur­gok elleni győzedelmes csa­tájának állít emléket az a ha­talmas gránittömb, amelyet október 15-én, a csata 392. évfordulóján avatnak fel Almosd határában. Ezt Lázár Imre, a Hajdú-Bihar megyei millecentenáriumi emlékbi­zottság elnöke jelentette be kedden a bizottság álmosdi, kihelyezett ülésén. Főiskolásoknak és turistáknak „Kötelességünk volt!” Kozma Ibolya (Új Kelet) Főiskolai hallgatók és ol­csóbb szálláshelyet kereső turis­ták számára alkalmas szállót ad­tak át tegnap Nyíregyházán, a Bethleg Gábor u. 24. szám alatti ház udvari szárnyépületében. A huszonkét szobából álló, ötven személy elhelyezésére alkalmas Junior Szállóban azok a főisko­lások kapnak helyet, akik nem jutottak be a felsőoktatási intéz­mények kollégiumaiba. Az épület az Azutonóm-Eszt -Széf Szakszervezeti Vagyon­közösség tulajdonában van, korábban cégek, vállalkozások számára adták bérbe. Ezúttal olyan tevékenységet találtak, amellyel gyarapítani tudják vagyonukat is. Felismerték, hogy a városban tanuló fiata­lok nagy része kollégiumi helyhiány miatt csak nehezen és magas áron jut szálláshely­hez. Dr. Hanusz Árpáddal, a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola, valamint Szedlák Richárddal, az Egészségügyi Főiskola kollégiumának igaz­gatójával egyeztetve kezdték el az irodákból álló épület át­alakítását, amely másfél hóna­pot vett igénybe. A tanév kez­detével beköltözhetnek új ott­honukba a főiskolai hallgatók. Az épületet nyáron sportren­dezvények résztvevői, vala­mint hazai és külföldi tursiták használhatják. Az avatóünnepségen Főcze Lajos, az Autonóm Szakszerve­zetek Szövetségének vezetője reményét fejezte ki, hogy az új szálló elősegíti a térség idegen- forgalmának fellendülését is. Tóth Miklós, az A. É. Sz. Va­gyonkezelő Kft. nyíregyházi kirendeltségének vezetője sze­rényen csak ennyit mondott: kötelességünk volt. Az alapítvány sorsa a tét Utolsó szívdobbanások? Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar egészségügy. A harmadik világ fejlődő országai előtt hét- mérföldes léptekkel haladva, de a fejlett nyugati orszá­gok mögött messze lemaradva kullogott. Es volt. Csak így egyszerűen. Idővel — nagy tudósainknak és Euró- pa-szerte ismert orvosainknak köszönhetően — roha­mos fejlődésnek indult és mind látványosabb eredmé­nyeket produkált. Még később a szakértőknek kikiáltott illetékes kormányszervben néhányan kitalálták, hogy ez mind szép és jó, de nem az igazi. Mert hiába fedeznek fel az orvosok újabb gyógymódokat és terápiás eljárá­sokat, ha közben a lakosság egészségi állapota egyre csak romlik. Megváltóként jött az ötlet: fordítsanak na­gyobb energiát a prevencióra, a megelőzésre. Úri Mariann (Új Kelet) Többen úgy gondolták, az el­képzelés jó, támogatandó. Megint mások óriási lehetősé­geket láttak benne. így az or­szág különböző településein sorra alakultak meg a preven­ciós szakrendelések. Nyíregy­házán is ekkor kezdte megelő­ző, egészségmegőrző tevé­kenységét a Magyar Szív Ala­pítvány. A dr. Zsonda László nevével fémjelzett szakrende­lőben csendben, de annál ered­ményesebben folyt a munka. A főorvos szép lassan kiépítette a maga kis kapcsolatrendsze­rét, aminek gyümölcseként — elsősorban a tengerentúlról — egyre-másra érkeztek az orvo­si műszerek, szakkönyvek és egyéb adományok. Értéke­sebbnél értékesebb műszerek­kel lett gazdagabb az alapít­vány, de közben nem lehetett tudni, hogy miből működik. Annyit láttunk csak, hogy a Bethlen Gábor utca 12. szám alatti épületben és a Jósa And­rás Megyei Kórházban lévő rendelőben folyamatos a szak- rendelés. Aztán valamikor az év elején a megyeszékhelyen megindult a pletyka. Először még csak arról suttogtak, hogy a kórházban valami nincs rend­ben, az igazgató bezáratta a rendelőt. Nyilatkozni egyik fél sem akart. Tavasszal — mint­egy utolsó nagy lélegzetvétel­ként — megszervezték az ado­mányozó amerikai delegáció látogatását. Az újabb műsze­rekkel és szakirodalommal ér­kező társaság néhány napos itt- tartózkodása óta egészen nap­jainkig néma csend lengte kö­rül az alapítványt. (Folytatás a 3. oldalon) Testvérkapcsolatok is kialakulhatnak Siker Itáliában Fotó: Bozsó Katalin Gyű re Ágnes (Új Kelet) A nyíregyházi Szabolcs Tánc- együttes húsz tagja és kísérőze­nekaruk, a Szikes Banda tegnap délután érkezett haza olaszor­szági Vico Equenséből, a harma­dik alkalommal megrendezett, nemzetközi néptáncfesztiválról. A seregszemlére a mieinken kí­vül négy itáliai, egy lengyel és egy grúz művészeti csoport ka­pott meghívást. Magyarok elő­ször szerepeltek itt. Gucsa Sándor, a csapat ve­zetője a következőket mond­ta el lapunknak: — Turnénk kilenc napig tartott. Láttuk a pompeji ro­mokat, Capri szigetét és ter­mészetesen a fővárost. Részt vettünk menettáncban, fák­lyás felvonuláson és gálán. Alkalmunk adódott az állam­fő, különböző egyházi tiszt­viselők, konzulok és nagykö­vetek — többek közt hazánk római nagykövete — előtt fellépni. Szerénytelenség nélkül ál­líthatom, hogy mi arattuk a legnagyobb sikert. Ennek bi­zonyítéka, hogy egyedül az — ifjúsági korcsoportba tar­tozó — Szabolcsot tapsolták vissza, pedig felnőtt csopor­tok is színpadra léptek. Szín­vonalas volt a grúzok kard­tánca is. Újdonsült déli barátaink tu­datták velünk, hogy megyei és városi szinten is testvérkap­csolatokat szeretnének kiala­kítani a mi régiónkkal. Holnaptól a közeli jövő fel­adataira készülünk. Szeptem­ber 14-én este itthon adunk majd műsort a szabadtéri szín­padon, november közepén pe­dig a szekszárdi Országos Nép­táncfesztiválra indulunk. Miniszteri elismerés a megyének A Gödöllőn megrende­zett Országos Mező- gazdasági és Élelmi- szeripari Kiállításon a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei pavilon­ban tegnap Lakos László földművelés- ügyi miniszter tette tiszteletét felesége és amerikai vendégei tár­saságában. fit minisz­ter elismeréssel nyilat­kozott a megye közös kiállítási standjáról. Kozma Ibolya (Új Kelet)___________ A sátor vendége, Kiss György, az APV Rt. Ag­rárgazdasági Igazgatósá­gának portfolió mene­dzsere elmondta, az or­szág élelmiszeripari pri­vatizációja nyolcvan százalékosnak mondha­tó, ez az arány Szabolcs- Szatmár-Beregre is érten­dő. Kifejtette, hogy a korábbi magánosítások során a termelők kevés­bé juthattak tulajdon­hoz. Két évvel ezelőtt új koncepción kezdtek dol­gozni. Példaként emlí­tette a szekszárdi Ge­menc Gabona Rt. priva­tizációját, ott ugyanis a többségi tulajdont egy százhetvenhárom mező- gazdasági szövetkezet által létrehozott vagyon­kezelő szövetség szerez­te meg. A következő ha­sonló jellegű privatizá­ciós folyamat a győri Húsipari Vállalat magá­nosítása lesz. A Szabolcstej Rt. ma­radék részvénycsomag­ját — amely készpénzért és kárpótlási jegyért egyaránt váltható — ter­melők részére kívánják fenntartani. Már megta­lálták azt a brókercéget, amely felelős a privatizá­ciós folyamat befejezésé­ért, de Kiss György még nem kívánta megnevez­ni. Hasonló a helyzet a NYIDOFER Rt. esetében is, de előbb az amerikai többségi tulajdonost kérdezik meg, kíván-e elővásárlási jogaival élni. A megyei sátor továb­bi programjában mikro- hitel- és minőségbizto­sítási tanácsokat adtak és nagyszabású gombakol­bász bemutatót tartottak.

Next

/
Thumbnails
Contents