Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-23 / 222. szám

U J KELET ■ 1996. szeptember 23., hétfő 9 Nyírtech ’96 Bezárta kapuit a ül. Nyírtech ’96 Számítástechnikai, Irodatechnikai Szakkiállítás és Vásár a nyíregyházi tanárképző főiskolán. A rendezvénynek helyet adó intézmény főigazgatója, Székely Gábor elismerően nyilatkozott a kiállításról, a vásár látogatottsága meghaladta az elmúlt évit, s szélesebb volt a felvo­nultatott termékek és szolgáltatások skálája, mint tavaly. Összességében jól sikerült a megyében egye­dülálló rendezvény. A vásárigazgató, Szent- idai Péter is hasonlóan vé­lekedett, bár hozzátette, hogy néhány, korábban je­lentkezett cég az utolsó pil­lanatban lemondta a rész­vételét, s ez okozott némi kellemétlenséget. Ebből a vásár látogatói természete­sen semmit sem vehettek észre. Nos, az idei kiállítá­son a csúcstechnológiát be­mutató cégek mellett szép számmal részt vettek olya­nok is, amelyek az átlagem­ber pénztárcájához képest is a megfizethető technikát és szolgáltatást nyújtották. Nagy sikere volt a mese­telefonnak, az üzletembe­rek kapcsolatokat építhet­tek ki olyan kereskedőkkel, akik a mobil számítástech­nika minden kellékét aján­lották, például a mobiltele­fonnal, mini nyomtatóval összekapcsolható, aktatás­kában elférő irodai infor­matikát. Minden eddiginél nagyobb volt a forgalom a Szab-I- Net standján. Az Interne­ten, a világot összekötő nemzetközi számítógép-há­lózatban rejlő lehetőségek után orvosok, tanárok, diá­kok, vállalatok képviselői érdeklődtek. A Szab-I-Net munkatársai pedig a leglehe­tetlenebb érdeklődő kérések­nek is eleget tettek, többek között a kicsiknek megmu­tattak egy Amerikában ked­velt moziajánló programot, orvosoknak egy nemzetközi kórbonctani archívumot. — Nemcsak az üzletem­berek építgették a kapcso­lataikat, hanem a szevezői csapat is — mondta a vásár­igazgató. — Sok hasznos ötletet hallottam arról, hogy milyen irányban bővítsük a következő rendezvényt. Va­lószínű, jövőre a főiskola ki­állítási területének, a Ke- rengőnek világa részben a Szab-I-Net körül fog forog­ni, de nem elképzelhetetlen egy oktatástechnika irányú profilbővítés sem. Ehhez mind a hely, mind a szelle­miség adott. Szeretném to­vább építeni a kapcsolatot a városházával és a közjogi kamarákkal, mert az eset­leges szorosabb együttmű­ködés hasznára válhat a ki­állításnak, a résztvevőknek, a látogatóknak. Intelligens város Elektronikus levél a polgármesternek Virtuális városháza Tarnavölgyi György önkormányzati képviselő Fotó: Bozsó Filmekben már láthattuk a jelenetet, melyben az ameri­kai polgár az otthoni számítógépe elé ülve intézi ügyes­bajos dolgait. Tarnavölgyi György, a nyíregyházi önkor­mányzat képviselője szerint ez immár nem fantasztikum, hanem a közeli jövőben megvalósítható elképzelés, ami nemcsak az önkormányzati munka hatékonyságát javí­taná, hanem komoly megtakarítást is jelentene. Az intelligens város mint fogalom annyit jelent, hogy a települési lakóházak, üzletek, bankok, közintézmények szá­mítógépeinek jelentős része egyazon számítógép-hálózat­nak a tagjai, s a felhasználók az elektronikus kapcsolaton keresztül intézik mindennapos ügyes-bajos dolgaik egy ré­szét. Olcsóbban, kényelme­sebben, mint ma. Nos, Nyír­egyháza lehetne intelligens város, mert az alaplehetősé­gei nagyságrendekkel jobbak, mint az ország legtöbb tele­pülésének. Ezt egységesen vallják a megyei számítástechnikai, informatikai szakemberek. Nyíregyháza nagyon jól ki­épített kábeltelevíziós, illet­ve telefonhálózattal rendel­kezik. Nemrégiben megala­kult a városi, a megyei ön- kormányzat, a kábeltévé szolgáltató vállalat, a térsé­gi telefontársaság és a ta­nárképző főiskola részvételé­vel a Szab-I-Net Közhasznú Társaság. Velük párhuzamo­san a PhonetX is betört az Internet szolgáltatói piacra. E két szervezet teremti meg az Internet-kapcsolatot, s mint szolgáltatók, rajtuk ke­resztül érhető el a nagyvilág, telefonon vagy a kábeltévé hálózatán kérészül. A szakemberek véleménye szerint egy-két évig még meglesz ez az előnye a me­gyeszékhelynek az ország többi városával szemben. Az előejelek kedvezőek, egyre nő az Internet-használó ma­gánszemélyek száma, s sza­porodnak azok a közintézmé­nyek, könyvtárak, iskolák, amelyek a világhálózatra csatlakoznak. Az APEH, a társadalom- vagy az egész­ségbiztosító nemsokára ren­delkezik saját, belső számító­gép-hálózattal, amely ezután csatlakoztatható technikai­lag megoldható adatvéde­lemmel ellátva az Internet­hez. A közjogi kamarák is ha­marosan megkezdik az infor­matikai fejlesztéseiket. A vas­út és a Volán is komoly erő­feszítéseket tesz ez irányban. Lassan a technológiai háttér teljesen kiépül. A legna­gyobb megoldandó feladat­nak viszont az emberi gon­dolkodásmód megváltoztatá­sa tűnik. A tudat nehezen szokik hozzá a robbanásszerűen ki­táguló világ lehetőségeihez. A vezető vállalatok ma már nem tudnának létezni in­formatikai háttér nélkül, de a számtalan kisvállalko­zás egyelőre nem látja elő­nyét. Emellett széles az a kö­zönség, akik szeretnének bekapcsolódni egy intelli­gens város szolgáltatásai­ba, de számukra a technika megfizethetetlen, viszont akik megvásárolhatnák az alap- rendszert, azokat nem érdekli a dolog—egyelőre. Lassan változik a gondolkodásmód, de a bátor kezdeményezők nyernek, nem csak tapasz­talatot, hanem piacot is... — A „virtuális városháza” el­nevezés egy szegedi önkormány­zati képviselőtől származik — mondja a képviselő, aki szabad ideje jó részét az Interneten „ba­rangolva” tölti. •»— Szemők Ár­páddal azonnal kapcsolatba lép­tem — természetesen elektroni­kus levélben (e-mail) —, amikor hírét vettem kezdeményezésé­nek, ugyanis engem már jó ideje foglalkoztatott egy ilyen terv. Szegeden megalkotta azt, amit jómagam Nyíregyházán tervez­tem, s ez természetesen meg­könnyíti az én dolgomat is. A lényeg a következő: a „Nyíregyházi Virtuális Város­háza” a városi önkormányzat úgynevezett honlapja, vagyis képes, szöveges információs ol­dala lesz az Interneten, amely sok-sok hasznos szolgáltatást nyújt a város lakosságának. Megtalálható rajta a város veze­tőinek és az összes képviselőnek a fényképes bemutatkozása, közvetlenül lehet elektronikus levelet írni a polgármesternek vagy bármelyik városatyának, tájékozódhat a városlakó a kép­viselő-testületi bizottságok és a polgármesteri hivatal „dzsunge­lében”, sok információt meg­kaphat, amiért esetleg egyéb­Mindezt Kertész Attila, a Magnum 44 Személy- és Va­gyonvédelmi Kft. vezetője mondta a biztonsági berendezé­sekről beszélgetve. Meggyőző­déssel állította, hogy a számítás- technika segítségével gyakorla­tilag minden tettest el lehetne fogni — még a helyszínen. ként személyesen vagy levélben kellene megkeresnie a hivatalt. Tanulmányozható lesz a városi önkormányzat összes rendelete és határozata, a testületi ülések jegyzőkönyvei és így tovább... Egyedül kezdtem el ezt a mun­kát, abból kiindulva, hogy sze­rintem ez a jövő útja, amennyi­ben Nyíregyházán valóban az ország többi részét megelőzve épülhet ki egy nagy területet át­fogó Internet-elérési lehetőség. Az „elektronikus város”, az Interneten át történő ügyintézés, vásárlás, információkérés stb. nem utópia—elérhető közelség­ben van Nyíregyházán! Immár nem vagyok magamban, hiszen egyrészt a Szab-I-Net Kht. mint Internet-szolgáltató, másrészt a megyei könyvtár pótolhatatlan segítséget nyújt. A könyvtárban egyébként már készülődik egy „Intemet-kávéház”, ahol csekély díjazás ellenében bárki leülhet a gép elé, e-mailt küldhet és kap­hat, barangolhat a hálózaton! Egyre több a városban az olyan iroda és lakás, ahol csatlakoztak vagy csatlakozni akarnak az Internethez, tehát folyamatosan nőni fog szerintem azok száma is, akik a Virtuális Városháza A védelmi rendszer egyszerű: a diszpécser előtti számítógép tartja a kapcsolatot a hagyomá­nyos mozgás-, hang- és nyomás­érzékelőkkel behálózott épüle­tekkel. A tolvaj, amikor behatol, semmi vészjelzést sem tapasztal, s általában nyugodtan elkezd dol­gozni. A riasztók jelzésére a disz­— Van egy másik elképzelé­sem is, ami az önkormányzati munkát javítaná-könnyítené. Nem én találtam ki, de azonnal „ráharaptam”, amikor Bodnár János, a polgármesteri hiva­tal számítógépes atyamestere megemlítette: milyen jó lenne, ha minden képviselő számítógé­pen olvashatná az előterjeszté­seket, testületi anyagokat stb. Azonnal az eszembe ötlött, hogy hányszor kerülget a guta, ami­kor alig bírom megemelni a tás­kámat a testületi ülésekre menet, annyi papírt kell vinnem. Nem tudom pontosan, hány kilót ka­pok egy évben, de mázsányit! Ha megvalósulhatna, hogy az Internetre csatlakozva a kép­viselő otthonról egyszerűen le­hívja a saját gépére az írásos anyagokat a polgármesteri hi­vatalból, akkor ez milliós meg­takarítást is jelentene a város­nak, hiszen a papír, a fénymá­solás igen költséges mulatság... Ha minden képviselő rendel­kezne egy „hivatali” hordozha­tó számítógéppel, ami ma már nem túl drága, bizony nagyot léphetnénk előre. Becslésem szerint egy éven belül megté­rülne a gépek ára! Persze, lehet: kisebb gond a számítógépek megvásárlása, mint az, hogy minden képvise­lőtársamat rá is vegyük azok használatára. De szerintem van olyan rugalmas ez a testület, hogy előbb-utóbb ez is sikerül­jön... „Nagy húzása” lenne ez Nyíregyházának! pécser számítógépe azonnal egy kódot ad ki, amely beazo­nosítja a megtámadott épületet, annak azt a helyiségét, ahol a tettes éppen tartózkodik. Egy te­lefon a kutyás, fegyveres akció- csoportnak, akik három—öt perc alatt körbezárják az épüle­tet, rádión kapva a diszpécseri üzenetet, hogy merre halad az épületen belül a betörő. A rend­őrség pedig a megjelölt helyi­ségben elfoghatja a tolvajt. A számítógépes védelmi rendszer a tulajdonostársakat is védi egymástól. Feljegyez min­den munkaidőn túli, épületen belüli mozgást másodperc pon­tosan. így nem lehet azon vita, hogy ki és mikor járt utoljára például egy irodában. A számí­tógépes védelem olyan, mint egy néma sikoly: csak az hallja meg, akinek joga van arra. Internet-bár CyberCafe „Kisasszony, kérnék egy üdítőt, egy erős kávét és egyelőre két órát.” Ma, Nyíregyházán kicsit fur­csán néznének ránk a bár­pultosok, ha ilyen kéréssel állnánk elő. Nem sokáig. Ugyanis hamarosan — egyszerre három helyen is — CyberCafe nyílik, ahol e fenti kérésre valami olyasmi választ adnak a pin­cérek, hogy „kellemes bön­gészést, vagy jó utazást!” A CyberCafe berendezé­sét tekintve nem sokban különbözik egy presszótól. Annyiban más, mint az alapvető vendéglátói szol­gáltatás, hogy rengeteg számítógép áll az asztalo­kon. A CyberCafe egy olyan bár, ahova betérve nyilvá­nos Internet-hozzáférési pont van kiépítve. A szol­gáltatás lényege, hogy a vendég kellemes, nyugodt környezetben órákig bön­gészheti az Interneten lé­tező, gyakorlatilag végte­len lehetőségeket. Társa­loghat, levelezhet, ritka programok után kutathat, információt gyűjthet. A „pultostól” igény szerint kaphat egy hálózati elekt­ronikus postacímet, ahová fogadhatja a csak neki szó­ló válaszokat, üzeneteket. A megyeszékhelyen az előzetes hírek szerint szin­te egy időben három Cyber­Cafe is nyílik rövid időn belül: egy' a megyei könyv­tárban, egy a Szarvas ut­cai tízemeletes irodaház­ban, egy pedig a belváros szívében. Közöttük lesz olyan, amelyik ingyenes Internet-használatot en­ged, de valószínűleg vala­melyikben méltányos óra­díjat kell majd fizetni érte. Akik nem engedhetik meg maguknak, hogy egy vi­szonylag gyors számítógé­pet vásároljanak otthon­ra egy modemmel együtt, de szeretnék megismerni az Internet-világot, ők fog­ják megkedvelni ezeket a helyeket. Az oldalt írta: Vitéz Péter Kábelátvágás Egyre több általános és kö­zépiskola vezetősége dönt ar­ról, hogy az intézményi okta­tás nem lehet meg a legfejlet­tebb informatikai képzés nél­kül. Ehhez ma már nélkülöz­hetetlen a nemzetközi hálózat, az Internet ismerete. Megye- szerte több mint tíz oktatási­nevelési intézmény vette terv­be a hálózati csatlakozást, amely a diákok jobb felkészült­ségén túl az iskola munkáját is jelentősen támogatja A nyír­egyházi Apáczai Csere János iskola a napokban csatlakozott az Internet-felhasználók közel 60 milliós táborához. Az intéz­ményben szeptember 25-én, szerdán adják át a rendszert, ahol ünnepélyes keretek között ,'árhatóan Magyar Bálint mű­velődési és oktatási miniszter vágja át. stílusosan nem a sza­lagot, hanem a felavató kábelt. .ajtaján” belépnek! Számítógép a biztonságért Néma sikoly Kezdetben sikoltoztak az emberek, ha veszélybe ke­rült a vagyonuk, a jobb módúak testőröket fogadtak, bonyolultabbnál bonyolultabb zárakat tettek fel, majd riasztókat szereltek mindenhova, amik csak arra vol­tak jók, hogy a tettest figyelmeztessék: itt az ideje, hogy a cókmókjával együtt kereket oldjon. A számítástech­nika ma már a tettenérésben segít, hogy a helyszínen lehessen lefülelni a tolvajt.

Next

/
Thumbnails
Contents