Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-21 / 221. szám

Világkrónika 1996. szeptember 21., szombat Magyar kábítószer-kereskedő A bécsi rendőrség megakadályozott a héten egy kábítószer­kereskedelmi ügyletet, és az akció során őrizetbe vett három személyt, köztük egy 22 éves magyar nőt G. Katalint. Az osztrák rendőrség nyomozócsoportja 200 ezer schilling ér­tékű kokaint és cannabisgyantát (a marihuána és a hasis alap­anyaga) foglalt le. NATO-többletköltség Megalapozatlanoknak és túlzóaknak nevezte Robert Hunter, az Egyesült Államok NATO-nagykövete azokat a tanulmányokat, amelyek szerint az atlanti szövetség kibővítése hozzávetőleg 40—120 milliárd dollárba fog ke­rülni a következő tizenöt évben. A diplomata elismerte, hogy új tagok felvétele többletköltséggel fog járni az atlanti szö­vetségre nézve, de szerinte jóval szerényebb mértékben. Ki­fejtette, hogy a bővítés költségeivel foglalkozó tanulmá­nyok szerint a csatlakozó államoknak rövid időn belül ké­peseknek kell lenniük arra, hogy a hidegháborús időszakhoz hasonló körülmények között eleget tudjanak tenni a kölcsö­nös védelmi kötelezettségeknek. Csakhogy a hidegháborús fenyegetettségnek már vége, következésképpen a számítá­sokban megfogalmazott feltevések nem a realitásokat tükrö­zik — mondta Robert Hunter. Etángázmérgezés Kínában Ötvenhárom munkást szállítottak kórházba a dél-kínai Sencsenben súlyos etángázmérgezéssel. Egy folyadékkris­tályos kijelzőket gyártó üzemben betegedtek meg a munká­sok. A hatóságok szerint a mérgezés oka feltehetően a rossz szellőzés és a munkavédelmi szabályok megsértése volt. Halál a gyakorlótéren Görögországban három katona életét vesztette, hárman pedig súlyos égési sérüléseket szenvedtek annak következ­tében, hogy hozzáértek egy nagyfeszültségű vezetékhez. A katonák, egy különleges alakulat tagjai, akadálypályát épí­tettek az észak-görögországi Náusza kikötőváros peremén lévő gyakorlótéren, s eközben egy fémrúddal véletlenül megérintették a nagyfeszültségű vezetéket. Szaddám Húszéin politikai ereje Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatójá­nak véleménye szerint Szaddám Húszéin politikailag megerősödött az észak-iraki katonai offenzíva nyomán, an­nak ellenére, hogy katonai téren kétségkívül meggyengült. A dél-iraki célpontok ellen intézett amerikai támadások egy­öntetű támogatottságának hiánya odavezetett, hogy egyfelől az Egyesült Államok maga is visszafogta Bagdaddal szem­beni harciasságát, másfelől olyan benyomást keltett, mintha az Irak-ellenes koalíció eltökéltsége vészesen elpárolgott volna. Noha az iraki hadsereg gyengébb katonai erőt képvi­sel, mint az Öböl-háború idején, Szaddám Húszéin politika­ilag kedvezőbb helyzetben van a térségben, mint a kurd te­rületen indított katonai offenzíva előtt. Egyenlőtlen élelmiszer-ellátás „A táplálékhoz való jog az alapvető emberi jogok egyi­ke” — nyilvánították ki az Interparlamentáris Unió pénte­ken befejeződött 96. konferenciájának résztvevői. Pekingi határozatukban több mint 120 ország törvényhozói elutasí­tották „az élelmiszerkérdés bármiféle politikai vagy gazda­sági nyomáskifejtésre való kihasználását”. Beregszászi magyar főiskola Hivatalos engedéllyel MTI Közel kétéves huzavona után megkapta Kijevtől a vég­leges, 2001-ig szóló működési engedélyt a Beregszászon működő Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. A megye egyetlen magyar felsőoktatási intézménye azonban, amit a Káipátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMKSZ), a refor­mátus egyház és Beregszász polgármesteri hivatala által lét­rehozott A Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány mű­ködtet, még nem rendelkezik végleges épülettel, mert a beregszászi járási állami köz­igazgatás eddig nem járult hozzá annak az elkobzott egy­házi létesítménynek a vissza­adásához, amit a református gyülekezet ajánlott fel az ok­tatási intézmény számára Beregszász központjában. Az egyelőre bérelt helyisé­gekben működő KMTF immár harmadik tanévének a megnyi­tójára készül, ami szeptember 25-én, vagyis jövő szerdán lesz Beregszászon. Az eseményen való. részvételét már jelezte Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter és Kijev- ből szerzett értesülések szerint Beregszászon lesz Mihajlo Zgurovszkij ukrán közoktatási miniszter is. Göncz Árpád Belgiumban és Luxemburgban Ünnepelték az alapszerződést MTI Mindenhol meleg gratuláci­ókkal fogadták a magyar—ro­mán alapszerződést, és szemlá­tomást eltűnt az a korábbi féle­lem, hogy itt egy második Ju­goszlávia is kialakulhat — álla­pította meg egyebek között Göncz Árpád a hét során lezaj­lott belgiumi és luxemburgi lá­togatásait, tárgyalásait értékelve. A magyar köztársasági elnök hétfőn érkezett Brüsszelbe, ahol az ezt követő három nap során megbeszélést folytatott Javier Solana NATO-főtit- kárral, Jacques Sanier európai bizottsági elnökkel, valamint Jean-Luc Dehaene belga mi­niszterelnökkel. Fogadta őt II. Albert belga király, találkozott a parlament két házának elnö­keivel, emellett gazdasági-üz­letemberi és kulturális progra­mokon vett részt. Ellátogatott Flandriába és Vallóniába, és eszmecserét folytatott a két ré­gió, valamint a belgiumi fran­cia nyelvi közösség kormányá­nak a vezetőivel is. A nagyhercegségben szintén a tárgyalópartnerei között volt a miniszterelnök, a külügymi­Palotai István (Új Keletj. Minden államnak, még a le­geslegkisebbnek is meg kell tudnia védenie önmagát. Tel­jesen mindegy, hogy ez az ön­védelem egy bizonyos szövet­ségi rendszeren belül, vagy at­tól függetlenül működik, így is, úgy is hatalmas ára van... A szövetségi rendszerű ga­rancia ára a legtöbb esetben a nemzeti szuverenitás egy bizo­nyos szegmensének feladásával jár, és tulajdonképpen az alku tárgyát a védelemért ennek mértéke jelenti. Mindehhez az integrálódás fokozottabb elvá­rása is járul... A totális függetlenségen ala­puló honvédelem is többféle alapon állhat. Ennek minősé­ge általában annak függvénye, hogy az ország semlegességét milyen politikai, gazdasági és katonapolitikai garanciák sza­vatolják. Ennek megértéséhez tud­nunk kell, hogy több semleges- ségi kategória létezik. Bizton­sági szempontból történő rang­sorolásuk viszont azért lehetet­len, mert a garanciák egyik faktora — a nemzetközi politi­ka— állandóan változik. Mind­azonáltal, hogy ezek az álla­mok stabilitásukban egyre „sodródnak”, igenis van kü­lönbség közöttük biztonsági státusukat illetően. Nézzük konkrétan. Svájc semlegessége úgynevezett deklarált abszolút semleges­ség. A svájci alkotmány több száz éve deklarálta (kihirdette), amit a hatalmak tradicionáli­san, és de facto ismernek el. Az abszolút jelző azt jelenti, hogy Svájcnak nincs országokra le­bontott külpolitikája (tehát mindenkivel, csak a saját maga ügyeiben jár el), nem is tagja az ENSZ-nek, hogy másokról ne kelljen véleményt alkotnia. (Ezen felül sérthetetlenségét garantálja a mindenki számára niszter, a képviselőház elnöke, és itt is sor került üzletemberi találkozóra is. Az elnöki prog­ramot kiegészítették a magyar delegáció többi tagjának — így Medgyessy Péter pénzügy­miniszternek és Somogyi Fe­renc külügyi államtitkárnak — kétoldalú tárgyalásai, vala­mint az államfőt kísérő népes magyar üzletemberi küldöttség számos egyéb, kapcsolatterem­tő programja is. Göncz Árpád utóbb magyar újságírók számára úgy jelle­mezte gazdag programját, hogy mindenütt „barátsággal és megértéssel” találkozott. A NATO esetében „sokkal többet hallottunk a majdani csatlako­nyitott titkos bankrendszer, amely őrzi győzők és veszte­sek pénzét, valamint az a tény, hogy Svájcban az ellenségek is leülhetnek tárgyalni, hiszen mindenki „területen kívül” van. Ezen felül Svájcnak van a világon a lélekszámhoz mérten a második legnagyobb modem hadserege, amely még a néme­teket is elrettentette a második világháború alatt. Ausztria semlegessége nem­zetközileg garantált ütközőzó­na-semlegesség. Az ország ér­dekszférák szerinti felosztása elvileg megmaradt, de a meg­szálló csapatok önként kivo­nulnak belőle, persze szigorú­an megszabva ennek feltétel- rendszerét. Megszabják a poli­tikai státust, a gazdasági irány­vonalat, a katonai kontingen­sek számát, ütőerejét, valamint formai jeleket is hagynak ma­guk után. Az oroszok kivonu­lásának egyik feltétele példá­ul az volt, hogy az osztrák cí­merben jelenjen meg a kommu­nizmus nemzetközi jelképrend­szere, így — és ezt kevesen tud­ják — ma is az osztrák sas a karmai között tartja a sarlót és a kalapácsot! A harmadik út a svédeké. Ennek nemzetközi diplomáci­ai neve Lelkiismereti semle­gesség. Az ország alkotmánya (Sveriges Grundlag) így hatá­rozza meg Svédország státusát: „Békében el nem kötelezett, háborúban semleges állam... Ez békében lehetőséget biztosít rá, hogy nagyon is aktív kül­politikát folytasson — az ENSZ határozatait felmutatva —, a sértettek mellé álljon.... Svédország a világ lelkiisme­rete. (Sverige ar varldens sam- vete.) Ha olyan háború születne, amely veszélyeztethetné az or­szág területét is, lép életben az abszolút semlegesség elve (a svájci minta), és az egyetlen és zás körülményeiről, mint eddig bármikor”. Az Európai Unió­nál, ha a bővítés mikéntjét illetően kevésbé is voltak tisz­tázottak a vélemények, a ma­gyar tagság bekövetkeztét nem övezte kétség. Jacques Poos luxemburgi miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter je­lezte, hogy aggodalommal tölti el a magyarországi reformokat övező esetleges társadalmi fe­szültség. „Szemmel láthatóan átérezte, hogy a reformfolya­mat milyen, az életszínvonalat is súlyosan érintő következmé­nyekkel jár” — jegyezte meg ennek kapcsán a magyar elnök, aki szerint a kérdést „sikerült megnyugtatóan tisztázni” első cél az, hogy a háború el­kerülje Svédországot. Ennek érdekében semmilyen eszköz nem tilos!” (így jöhetett létre az az ano­mália is, hogy 1943-ban a své­dek átengedték területükön a Narvikot elfoglalni szándéko­zó német csapatokat, csak hogy elkerüljék a nácikkal való kon­frontáció veszélyét. Az aktív békepolitika is sok érdekes helyzetet teremt. Például a vi­etnami háború alatt ugyan­olyan feszült volt az USA-val való viszony, mint a Szovjet­unióval az afganisztáni hábo­rú idején. Magától értetődik, hogy ez a semlegességi forma az, ame­lyik a legtöbbet követeli az országról. Kőkemény és holt­biztos gazdasági mutatókat, nagyon komoly anyagi tarta­lékokat, valamint teljes önel­látásra is képes ipari volument minden vertikumban, és nem utolsósorban egy nagyon, erős hadsereget. (Talán kevesen tudják, hogy a svéd hadsereg a legerősebb a világon a lakos­ság számarányához mérten. És ez csak a lélekszámra vonatko­zik, mert rengeteg automatikus tengeri és légi rendszer védi az országot, méghozzá a legújabb űrtechnikával felszerelve. A svéd alkotmány nem is hagy kétséget eziránt, amikor ki­mondja: „A Svéd Királyság megtámadása minden hatalom számára kockázatos, és kétsé­ges kimenetelű vállalkozás kell hogy legyen...” Nos, azt hiszem, most, ami­kor egyes magyar politikai erők kezdenek a semlegesség felé kacsintgatni (sőt, egyesek már deklarálták is ez irányú el­képzeléseiket), jobb lesz min­denek előtt jól átgondolni mindezt. A semlegesség ugyan­is a lehető legkeményebb fel­tételrendszerhez kötött, és fő­leg nem csak a mi szándéka­inktól függő kérdés! ÚJ KELET Hogy mekkora a különb­ség Európa és Ázsia polgári demokráciái között, arra a legeklatánsabb példa az a habzó szájú és vérszomjas hajtóvadászat, amit a dél­koreai kormány indított az északiak megfeneklett hír­szerző tengeralattjárójának legénysége és utasai után. Valószínűleg a pórul járt kémek főnöke is tisztában volt azzal, hogy mi is várhat rájuk, ha elkapják őket, hi­szen sajátkezűleg lőtte le bajtársait, majd magát is... Arra az egyetlenre pedig, akinek eddig sikerült élve megúsznia a kalandot, em­bertelen kínzások várnak. Volt még néhány, aki kere­ket oldott, de őket a nyo­mukba eredt déli katonák le­mészárolták... Az elfogott északi kémet leitatták, és úgy „érdeklőd­tek” tőle a létszámról, és a küldetés céljáról... Talán emlékszik a tisztelt olvasó arra, amikor 1982 és ’86 között Svédország part­jainál szinte állandó riadó volt. A szovjet tengeralatt­járókat állandóan észlelték, de soha sem tudták elkapni. Illetőleg nem is akarták. A svédeknek elég volt mögé­jük durrantani, és már pucol­tak is a kariskronai tengeri támaszpont közeléből. Egy ; alkalommal azonban nem J sikerült ez a manőver, mert az orosz „víziszivar” rémü­letében zátonyra futott. Ek­kor a svédek szépen körül­vették, és kezdetét vette egy egyhetes könyörgés, hogy nyissák már ki végre a tete­jét, mert beszédük volna velük. Nagy keservesen meg is jött az engedély Moszk- j vából, így kinyílt a tenger­alattjáró ajtaja. A kapitány helyettese, és a politikai tiszt kimászott, és követelni kezdte, hogy vontassák le a zátonyról. Ä svédek mond­ták, hogy ez csak természe­tes, de volna itt egy jegyző­könyv, pontosabban nem itt, hanem bent a kariskronai városházán, amit alá kéne írnia. Erre két nap alatt kap­tak az oroszok engedélyi majd kimentek. Közben per­sze a svéd polgárok minden lehetséges úszóeszközzel a helyszínre siettek a szovjet tengeralattjárót csodálni. Mire a tiszteket a partra vit­ték, tiszta velencei karnevál volt a tengeren... Aztán meg­született az aláírás, amely­ben elnézést kért a „navigá­ciós hibáért” a hajó személy­zete, majd visszaérvén a tisz­tek levontatták „Ivánt” a zátonyról, és mehetett dol­gára, persze a több tízezres tömeg szeme láttára. Namármost. Senki se gon­dolja, hogy a svéd parti őr­ség és a tengerészet nem tud­ta volna pillanatok alatt a poklok legmélyebb feneké­re süllyeszteni a kémhajót. Dehogynem. De Svédország Európa válaszát adta. A ki­szolgáltatott orosz hadiha­jó Svenssonok ezreinek füttyével, és nevetség tár­gyaként kulloghatott el. Többé nem is fordult elő riadó a svéd partokon. Elnökválasztás Észtországban MTI Észtországban pénteken újabb öt évre ismét elnökké választották Lennart Merít. A 67 éves államfő 196 szavaza­tot kapott a 374 tagú válasz­tási gyűlésben, amelyet a par­lamenti képviselőkből és a helyi önkormányzatok kép­viselőiből hívtak életre az el­nökválasztásra. Ellenfelére, Arnold Rjüütel egykori észt elnökre 126-an szavaztak. Az észt parlamentben a múlt hónapban háromszori szavazás során sem sikerült megválasztani az ország államfőjét. A pénteki szava­zás második fordulójában végül Lennart Meri került ki győztesen. A semlegesség ára Variációk egy témára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents