Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám

UJ KELET Megerőszakolt kiskorúak Csipkésben szeretni A Belgiumban kirobbant Dutroux-ügy megrázta a világ közvéleményét. Bebizonyosodott, hogy a sza­badság-szabadosság hevében sokan állati ösztö­neik kiéléQsére ártatlan gyermekeket rontanak meg. Múlt hét végén Stockholmban világkonferenciát tartottak, melynek célja egy olyan akcióterv elfoga­dása, amelynek révén világszerte fel lehet venni a küzdelmet a gyermekek prostituálása, a gyermek­kereskedelem és a gyermekeket tárgyául választó pornográfia ellen. Dreguss Gyöngyvér Brassó A román közvéleményt is megrendítette egy, a napok­ban nyilvánosságra hozott je­lentés. 1995-ben a Román Gyermekvédő Bizottság 676 olyan kiskorút vett nyilván­tartásba, akit szexuálisan ki­használtak. A 676 áldozatból 601 lány és 75 fiú, 119 tíz éven aluli gyerek. A megerőszakolt kiskorú­ak nagy része utcagyerek. De nem csak! S hogy senki nem legyinthet rá a problémára, nem tekintheti úgy, hogy ezek a dolgok az én gyerekemmel, az én környezetemben nem eshetnek meg, bizonyítja két, a napokban kirobbant botrá­nyos eset. Az egyik a Kovászna me­gyei Zabolán történt! Július elején a kézdivásár- helyi árvaház gyerekei a za- bolai Csipkésben táboroztak. Egy 59 éves osztrák tanárem­ber is jelezte részvételét a tá­borban. Önkéntes idegen­nyelvtanárnak ajánlkozott. Franz Mittermayer Bécsből érkezett, játékokkal, váloga­tott finomságokkal, édessé­gekkel megrakodva. Termé­szetesen, így könnyű volt megszerettetnie magát a gye­rekekkel. S a kíséretükben lévő felnőttek közül senki sem gyanította, hogy Mitter­mayer úr „cukrosbácsi”. A szexőrült tanár magához édesgette a kicsinyeket, szo­bájába csalta őket, ahol kiél­te velük mocskos szexuális vágyait! A gyerekek azonban egy­más között beszélgettek a „ta­nár bácsiról”, s az ügy kipat­tant. A Silviu Stoenescu rendőrszázados vezette vizs­gálat egyértelműen megálla­pította, Franz Mittermayer : szexuális csábítás vádjával I illethető. Amikor erről Mitter­mayer tudomást szerzett, 1500 schillinget ajánlott fel a rendőrnek, csak hogy hallgas­son az ügyről. A százados lát­szólag ráállt az alkura, de a megbeszélt találka helyszíné­re az ügyésszel érkezett. S csattant a bilincs Mittermayer csuklóján. (Aki, hacsak nem mazochista, nem élvezhette túlságosan az aktust.) Az osztrák állampolgárt előzetes letartóztatásba he­lyezték. Jelenleg szabadlábon van — tudtuk meg a Ko­vászna megyei rendőrség szóvivőjétől —, de folyik el­lene az eljárás. A történteket a kézdivásár- helyi árvaház vezetősége is megerősítette, de nem nyilat- koztak. arra hivatkozna.bőgy áz esetnek nem kellene na­gyobb publicitást biztosítani, hiszen a gyerekekkel így is elég mostohán bánt a sors. A Dutroux-ügy azonban igazolta, a botrányok elhall­gatása csak súlyosbítja a ki­alakult helyzetet, nem orvo­solja! A másik botrányos ügy az Olt megyei Davidesti-en tör­tént. A 4 éves Marius C.-t ját­szótársa, a 13 éves Florin, il­letve a 7 éves Evelin lakásu­kon megerőszakolták! Mert így látták a tévében! Az égi csatornákból ránk zúduló pornófilmáradattal szemben egyelőre nehezen tudjuk felvenni a harcot. Ám a fenti eset is tanúsítja, hogy szükség van a szexuális ne­velésre és nem utolsósorban az etikai nevelésre már óvo­dás kortól is. A stockholmi tanácskozá­son Carol Bellamy, az UNICEF ügyvezető igazga­tója kijelentette: „A pedofíli- ás bűnözőkkel — akik maguk követnek el szeméremsértést vagy ilyen témájú filmeket forgalmaznak jó pénzért — szemben nem lehet bocsá­nat...” Négyezer kilométer a szfinx földjén IX. Théba örökösei: Luxor és Karnak A luxori nagytemplom Kangúr Tibor A Nílus jobb partján, körülbe­lül 600 km-re délre Kairótól fek­szik Luxor, az ókori metropolisz, a „százkapus” Théba helyén álló kisváros. Ma már alig harmincezér la­kosú, de az ókor csodáiért ide, és főképp a túlparti, thébai nek- ropoliszba zarándokló turisták hada miatt jóval nagyobbnak tű­nik. Luxor egyetlen igazi látni­valója az idegenvezetők szerint — akiknek mutatós magyaráza­tával az arab nyelv kutatói nem értenek egyet —, a város nevét is adó egykori templomok, pa­loták romjaiban is fenséges osz­lopsora, az „el-quszor”. Akár így van, akár nem, a Líbiai-sivatag­ban lenyugvó nap Luxor homok­kőoszlopait bevonó bíborbárso­nyában minden délután felidéző- dik néhány percre a hajdani fény­kor. Érdemes azért még naplemen­te előtt sétát tennünk a szfinxek újta mentén, amely egykor 3 ki­lométer hosszúságban kötötte össze a luxori és a kamaki temp­lomot. A Luxor belvárosában, közvetlenül a Nílus partján talál­ható templomegyüttes több di­nasztia alkotó kedvű fáraóinak keze nyomát viseli magán. Az épületkomplexumban obelisz- kek, több tucat oszlop alkotta erdő. A hat emelet magasságú oszlopok leggyakrabban a legel­terjedtebb vízinövény, a papirusz stilizált leveleiben végződnek, hengeres kőtestükön pedig áldo­zati jelenetek és a fáraók isteni származására utaló dombormű­vek emlékeztetnek a fénykorra. A kevéssé fennkölt jelen a szállodai szobánk erkélyéről, ahonnan a város több utcát is át­fogó bazárára és piacára nyílik kilátás, jól látható. A kövezetlen, időnként gyűszűnyi poharakból lelocsolt hepehupás utcákon sze­méthalmokat kerget a szél, fiá- keres köcsik lovainak ürülékét kerülgetik turisták és helybeliek egyaránt. A piac kora délutántól hajnalig el nem csendesülő tar­ka sokaságában ezernyi hasznos és haszontalan portéka kapható. Vehetnék zsákszámra gyapotot, tengeri szivacsot, különféle gyógyteákat — később jó lett volna még —, szennyes lével hizlalt dinnyét és hántolatlan rizst is. Kapható az arab férfiak által szívesen és gyakran viselt hosszú ujjú, bő, ingszerű ruha, a galabijja, az eredetieket utánzó papirusztekercs. Több turista né­zegette az állítólag tevebőrből készült, mindenesetre a turista­divatot követő, míves kidolgozá­sú, horribilisen magasra tartott árú hátizsákokat is. Néhány ap­róság megvásárlása és mások hasonló „üzelmeinek” megfi­gyelése után sikerült néhány hasznos tapasztalatra szert tenni. Fontos, hogy bármit vásároljon is a ruhája alapján minden árus számára messziről feltűnő külföl­di, tehát pénzes vásárló, az min­dig fogadja hűvösen, de ne egy-, értelmű elutasítással az árustól legelőször hallott árat. Ha sike­rül az eladóval elhitetni, hogy valóban meg akarjuk venni az alku tárgyát képező cikket, és már elég gyakorlatot szereztünk az alkudozásban, akkor percek múlva akár az eredeti ár negye­déért, ötödéért is hozzájuthatunk a kiszemelt portékához. Ilyenkor fordulhat elő az az eset, hogy bár jóval az első ár alatt vásároltunk, még mindig jócskán értékén felül vettünk meg valamit. Zevenaar segíti Tudósítónktól Néhány éve kezdődött Mátészalka és a hollandi­ai Zevenaar kapcsolata, amely mára testvérvárosi szintre emelkedett. Az együtműködés számtalan esetben nyilvánult már meg, a cserelátogatásoktól a tapasztalatcseréken át az intézmények és magán- személyek anyagi támo­gatásáig. 1990 óta folya­matos és egyre mélyülő a barátság a két város ön- kormányzata, intézményei és diákjai között. A zeven- aariak önzetlen segítésé­gével a szálkái tűzoltók egy korszerű járműhöz ju­tottak, a Rácz-kerti római katolikus templom orgo­nát, a Máltai Szeretet Szolgálat Mátészalkai Szervezete ruhaneműt, a gyermekotthon és az óvo­dák pedig játékokat kap­tak Hollandiából. Most a kapcsolat további erősíté- ?i&én fáradoznak a segítő szándékú hollandok, s en­nek jegyében járt a kö­zelmúltban a tulipánok or­szágában Izsó Ferencné egy küldöttséggel. — A ZOM Alapítvány (Zevenaar segíti Mátészal­kát) hívott meg bennünket — mondja Izsó Ferencné, a Mátészalkai Egyesített Szociális Intézmények igazgatója. — A látogatás legfőbb célja a tapasztalatcsere volt, melynek során meg­ismerhettük a hollandok szociális alapellátó intéz­ményeit, különös tekintet­tel az idősek ellátására. Ez azért lényeges, mert mi ezen a területen tervezünk egy nagyobb fejlesztést, amelyhez a zevenaari in­tézményekben nagyon sok hasznos dolgot tapasztal­tunk. Ezeket — amennyi­ben sikerült kialakítani az intézményt — hasznosít­hatjuk itt, Mátészalkán. — Terveink szerint, a felszabaduló Rácz-kerti bölcsődében alakítanánk ki egy 28 személyes ott­hont bentlakó időskorúak- nak. Ennek berendezésé­hez komoly segítséget ígértek zevenaari baráta­ink. Bútorokat és egyéb értékes berendezési tár­gyakat ajánlottak fel, ame­lyek már az ősz folyamán meg is érkeznének. Kap­csolatunkban az is nagyon lényeges, hogy olyan pá­lyázati lehetőségekhez juthatunk, amelyektől igen komoly eredménye­ket remélünk, de ezen túl­menően módszertani és szakmai segítségüket is felajánlották. Az sem el­hanyagolható, hogy — amennyiben sikerült együttműködnünk az idő­sek ellátása terén — ez a mátészalkai intézmény a kelet-magyarországi régi­óban egy úgynevezett „mintaintézménnyé” vál­hatna, ami mindnyájunk­nak hasznos lehetne.--------------------------------­» *> m

Next

/
Thumbnails
Contents