Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám

1996. szeptember 20., péntek Pénz, piac, gazdaság Amit tudni ülik az ICCH-ról... A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Magyar Nemze­ti Bizottsága Egyesület (ICCH) idén alakult meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére Közép-Eu- rópában elsőként. A szervezet tömöríti a magyar banki, a ke­reskedelmi és az ipari terület legjelentősebb vállalkozásait és szövetségeit. A megalakulás kiemelten jelentős Magyarország OECD- tagsága szempontjából, hiszen egy olyan párizsi központú nemzetközi kereskedelmi szer­vezetnek lett teljes jogú tagja, amely az OECD-nak állandó ta­nácsadó szervezete, illetve az ajánlásai a világ vezető hét ál­lamának útmutatóul szolgál­nak. Az ICC határozza meg töb­bek között a nemzetközi pénz­világ elszámolási rendszerét, a bankgaranciák és banki fizeté­si feltételeket. Az ICC jelentős szerepet vállal továbbá a gaz­dasági visszatérítések feltárá­sában és megelőzésében, és kialakult intézményrendszere komoly garancia a nemzetkö­zi üzleti élet etikai normáinak betartására. Az ICCH a nemzetközi in­formációs csatornái felhasz­nálásával konferenciákat ren­dez. Ez év őszén többek kö­zött a védjegy, minőség és ere­det, valamint a gazdasági bű­nözés témában szeveződik szimpózium. Az ICC Hungary emellett még idén tervezi a legjelen­tősebb nemzetközi kereskedel­mi segédletek kiadását. Ezek olyan gyakorlati útmutatók, melyek konkrét, angol—ma­gyar nyelvű mintaszerződé­sekkel közvetlenül is segíteni kívánják elsősorban a hazai kis- és középvállalkozók napi üzleti tevékenységét. Ugyancsak az ICC Hunga­ry keretén belül, még ebben az évben megnyílik a Tech­nológiai Information Project (TIPS) Kelet-Közép-Európa Technológiai Információs Szolgáltató Központ Magyar Nemzeti Irodája, amely egy­ben arra is lehetőséget nyújt, hogy ennek a térségnek az új központja legyen. Kamara a minőségért A minőségbiztosítás nem cél, hanem eszköz. Azonban olyan fontos, amely nélkül a célt—a folyamatos működést, fejlesztést lehetővé tevő pro­fitot — nem lehet elérni a je­lenlegi és a jövőbeli piaci kör­nyezetben. Az utóbbi években a nyu­gat-európai integrációs törek­vések nyomán a biztonságos, egyenletes minőség megvaló­sításával kapcsolatos elképze­lések megerősödtek. A tagor­szágok felismerték, hogy a vámhatárok eltűnése és az egységes belső piac kialaku­lása egészen új helyzetet te­remt. Ilyen szemszögből egy­fajta védekező reakciónak is felfogható az a szándék, hogy a nem definiált minőségű ter­méket — esetleg a jó minősé­gük ellenére is — kiszorítsák a kereskedelemből, ami a kö­zeljövőben jelentős vesztesé­get okoz majd az exportáló hazai cégeknek. Ennek egyik jogi alapját az ISO 9000jelzésű minőségbiz­tosítási rendszerszabványok adják. Ezek többek között foglalkoznak a vezetői fele­lősségi körök meghatározá­sával, a gyártásfejlesztés kont­rolljával, a gyártási folyama­tok szabályozásával, a szer­vezett információáramlással, az eladás utáni feladatokkal, az oktatással, a személyzeti kérdésekkel stb. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi Iparka­mara segítséget és közvetett támogatást kíván nyújtani ahhoz, hogy tagjaink felis­merjék az említett minőség- biztosítási rendszerek alkal­mazásának piaci szükséges­ségét, továbbá konkrét költ­ségkímélő lehetőségeket ga­rantáljanak a rendszerszabvá­nyokat bevezetni szándéko­zóknak. Az új, és lényegesen olcsóbb eljárások lehetővé te­szik, hogy már a kis- és kö­zépvállalkozásoknak is esé­lye legyen a bevezetésükre. Ezt a célt szolgálja a terve­zett Kamarai Minőségügyi Szeminárium. Az egynapos előadássorozat 1996. novem­ber 28-án kerül megrende­zésre. BÉT — felfüggesztés A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a hét elején felfüggesz­tették a BorsodChem és a kár­pótlási jegyek kereskedelmét. Ezt megelőzően egy szeren­csés vevő 5 forintos árfolya­mon jutott hozzá több mint 300 ezer forint értékű Borsod­Chem részvénycsomaghoz. A felfüggesztés után az automa­tikus kereskedés alatt nyílt kikiáltással már a nap végére 3000 forintos áron cseréltek gazdát az értékpapírok. A kárpótlásijegy-árfolyam ugrása meghaladta a 20 szá­zalékot, emiatt állították le a forgalmazását. Az utolsó üz­letkötéskor a vételi ár 673 fo­rint volt. A hét közepére ren­deződött az értékpapírok ke­reskedelme. BÁT — zuhanó árfolyam A Budapesti Árutőzsde (BÁT) hétközepi gabonapia­cán több mint 600 adásvételi szerződés született, összesen 340 millió forint értékben. A takarmánykukorica elszámo­ló ára két stabil határidő mel­lett árfolyamveszteséget szen­vedett. Á jövő év márciusi, májusi és júliusi időpontok esetében 400 forintos volt a csökkenés. Az étkezési búza kereskedelme során egyedül az októberi lekötési határidő kivételével minden egyes jegyzett időpontra a napi maximális megengedett mértékkel, 400 forinttal zu­hantak az árak. Ezen termé­nyek mellett a takarmányár­pa és a napraforgó is veszí­tett az értékéből. Két év kormányzati munka: sok a változás Hármasra felelt a kabinet Amíg a parlamentben a koalíciós munka két évét összes­ségében pozitívan értékelte a kormányfő, addig az át­lagember ezen időszak alatt egyre szorosabbra húzta a nadrágszíját. Bokros hangulata a stabilizációs csomag­tól csak fokozódott, ami közalkalmazotti, köztisztségvi­selői, hallgatói tüntetéshullámba csapott át. Miközben a Parlament előtti téren e szervezetek egymás kezébe ad­ták a stafétaként használt transzparenseket, addig az agrárpiac átgondolatlan szabályzása miatt állandó pá­nikban élnek a mezőgazdaságból megélni és nem éhez­ni akarók. Miközben a nemzetgazdaság szekere úgy ahogy elkezdett ki­lábalni a totális csőd sarából, addig az átlagemberek — ta­nárok, háziasszonyok, pályakez­dő fiatalok, ügyvezető igazga­tók — kicsit másként élték meg a változásokat. Találomra vá­lasztva, ötven — közülük 48-an az 1994-es választásokon szava­zó — Szabolcs-szatmár-beregi munkaképes korú ember vélemé­nyét kértük ki arról, hogy mikép­pen látják ők az elmúlt két évet, hogyan értékelik a kormányko­alíció működését. Nos, kiderült, hogy nemcsak a gazdaság, hanem az emberek véleménye is változáson ment keresztül. Ha most, ősz elején egy rendkívüli parlamenti választás lenne, akkor a megkérdezettek 24 százaléka a Szabad Demok­raták Szövetségét, 20—20 szá­zaléka a Független Kisgazdapár­tot, illetve a Fidesz-Magyar Pol­gári Pártot támogatva adná le a voksát. A Magyar Szocialista Pártot 12, a Kereszténydemok­rata Néppártot és a Magyar De­mokrata Fórumot 4—4 százalé­kuk tüntetné ki bizalmával. A polgárok 12 százaléka nem tud­na melyik pártra szavazni, s 4 százalékuk nem lenne hajlandó részt venni a választáson. Arról viszont sokkal határo­zottabban megnyilvánult az em­berek véleménye, hogy mely pártban nem bíznának egyálta­lán. E listát az FKgP vezeti 40 százalékos fölénnyel, melléjük az MSZP tornázta fel magát 28 százalékos elutasítással. Az utol­só két számjegyű, 12 százalékos elhatárolódást az MDF kapta. A változást esetünkben az szemléltette a legjobban, hogy az 1994-es választásokhoz ké­pest a válaszadók 68 százaléka most másképpen döntene, mint két évvel ezelőtt. Persze a véleményalkotást ezernyi hatás befolyásolja, de a válaszolók 84 százaléka úgy érezte, hogy csökkent az élet- színvonala, miközben csak 12 százalékuknak javult. Az elhe­lyezkedési lehetőségeik meg­ítélésénél már kevésbé volt kri­tikus a vélemények szóródása. A feleletadók 52 százalékának véleménye szerint romlott, 44 százalékának változatlan ma­radt a munkaerőpiac, s 4 száza­lék javulás tapasztalt a munká­hoz jutási esélyekben. A megkérdezettek a jövedel­mi helyzetük megítélésénél je­lentős visszaesést tapasztaltak, s ezzel együtt a létbiztonságu­kat is többségében veszélyben érzik. Mindent összevetve a válasz­adók egy tízfokozatú skálán ér­tékelve leginkább hármas osz­tályzattal minősítették a kor­mány ez idáig kifejtett tevé­kenységét úgy, hogy hetesnél jobb „jegyet” senki sem volt hajlandó adni... — Erősítést kérünk! Bandába verődött elbocsátott pedagógusok randalíroznak a Klebesberg Kunó utcánál!... Ellehetetlenülnek a megyei termelők „Minden ősszel almaügy?” E kérdéstrír. Szilágyiné Csá­szár Terézia, a Keresztény- demokrata Néppárt képviselő asszonya tette fel a parla­mentben. Katasztrofálisnak ítélte az agrártárca magatartá­sát az almaexport támogatásá­nak megvonása miatt, mert a tapasztalatai szerint emiatt na­gyon sok megyei termelő ke­rül lehetetlen helyzetbe. Az évről évre rendszeresen visszatérő almaügy problémá­ját az alábbi indoklással tá­masztotta alá. Az elmúlt év ka­tasztrofálisan kevés almater­mése után — melynek követ­keztében mintegy 6 hektár al­más maradt ez évben műve­letlenül—40—45 százalékos termésmennyiség-emelkedés várható. Sajnos, a termelők az elmúlt évitől jobb termés el­lenében sem kerültek előnyö­sebb helyzetbe, mivel a terme­lési költségek az első 7 havi tényadatokat elemezve, több mint 50 százalékos emelke­dést mutatnak. Az étkezési alma hagyomá­nyos exportpiaca az Orosz Fö­deráció. Ezen a piacon a lengye­lekkel kell megvívni az árver­senyt, ahol ők 270—280 dol- lár/tonna áron tették meg eladá­si árajánlatukat. Ez messze alat­ta van az 1995-ben elért árak­nak. A sűrítmény piacán meg­határozó USA-vásárlások az előző év hasonló időszakához viszonyítva 30—35 százalék­kal alacsonyabb szinten van­nak. A gyártási, szállítási költ­ségek emelkedése az általános inflációs szintet mutatják, így a sűrítmény-előállítók nem képe­sek a tavalyi felvásárlási árakat tartani. A rendkívüli magas termelési költségemelkedések, és a jelen­tős mértékben csökkenő eladá­si árak — egyik sem a termelők hibájából következett be — a termelőket ellehetetlenítik, a megújulni látszó almatermelést visszavetik, ha a kormány és a parlament nem nyújt nekik se­gítséget. Az étkezési alma és az almasűrítmény exportpiaca csak költségvetési támogatás mellett tartható meg. A támogatást az évenkénti ir­reálisan növekvő ipari és ener­giaárak indokolják, amely emelkedést az exportpiac nem tudja elfogadni. 1996-ban az alma önköltsége körülbelül 20—24 Ft/kg, éppen ezért jo­gos a termelőknek az a kéré­se, hogy az étkezési exportal­mára 8 Ft/kg, az ipari almára 4 Ft/kg támogatást kapjanak. Tavaly ezek az összegek 5 Ft/kg, és 1 Ft/kg támogatást jelentettek. Ebben az évben még ezt is megvonták! Ha a kormányzat nem fog­ja a kért támogatást biztosí­tani, nagyon sok termelő ka­tasztrofális helyzetbe kerül, különösen igaz ez Szabolcs- Szatmár-Bereg megyére, ahol családok százainak a megél­hetési lehetősége kerül ve­szélybe. Becslések szerint a kért támogatás 1,4 milliárd forint. Ez az összeg nem mond ellent a Világkereske­delmi Szervezettel kötött szerződésnek, mely 1996-ra 366 000 tonna alma támoga­tását teszi lehetővé, 1,3 mil­liárd forint értékben. ÚJ KELET Környezetbarát kazán A Taurus Pálma Kft. mintegy 160 millió forin­tos beruházásával meg­építtetett egy új, a legszi­gorúbb környezetvédelmi szabványoknak megfele­lően üzemelő, alternatív tü­zelőanyag felhasználású kazántelepet. A beruházó célja az energiapazarlás megfékezése és az ener­giafelhasználás csökken­tése volt. A létesítmény ün­nepélyes átadása szeptem­ber 20-án, pénteken lesz a gyár területén. A szalagot Tóth László, a Taurus Rt vezérigazgatója és Kovács Zoltán, a kivitelező válla­lat ügyvezető igazgatója vágja át. Felkészítő gyakorlat Hazánkban utoljára ne­gyed százada volt állati száj- és körömfájás jár­vány. Azóta felnőtt egy olyan állatorvos generá­ció, amely nem rendelke­zik az eset kezeléséhez nélkülözhetetlen gyakor­lati tapasztalatokkal. Emi­att a Földművelésügyi Mi­nisztérium Állategészség­ügyi és Élelmiszerellenőr­zési Főosztályának vezető­je országos szimulációs felkészítő gyakorlatsoro­zatot rendelt el, amelyen az állatorvosok és a polgári védelem szakemberei vesz­nek részt. Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében már négy alkalommal megren­dezték a gyakorlatot, amelynek következő hely­színe a szabolcsveresmarti Vígh-tanya lesz szeptem­ber 25-én, szerdán. A me­gyei igazgató főállatorvos által vezetett gyakorlatra a Kisvárda, a Vásárosna- mény és a Záhony körzeti állatorvosokat várják a programvezetők. A felké­szítés alatt angol járvány­ügyi szakemberek által összeállított közös kiérté­keléssel záruló szimuláci­ós gyakorlati feladatokat kell végrehajtaniuk a részt­vevőknek. Beruházási napok A kockázati tőke szere­pe a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei termelők, gazdálkodók életében címmel indított előadásso­rozatot a megyei kereske­delmi és iparkamara, az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési KfL- vel közösen. A hét megyei színhely közül legköze­lebb szeptember 20-án, Mátészalkán, a Szatmár Expo ’96 kiállításon tarta­nak befektetési napot a rendezők. A nap levezető elnöke dr. Oláh János, a kamara elnöke lesz. Az oldalt összeállítottá: Vitéz Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents