Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-19 / 219. szám
2 1996. szeptember 19., csütörtök Világkrónika Patriot-ütegek Kuvaitban Az Egyesült Államok Patriot rakétaelhárító rakétákat telepített Kuvaitban. A Pentagon két Patriot-üteget küldött a térségbe, Scud rakétákkal végrehajtandó esetleges iraki támadások elleni védekezésre. Ezzel egyidejűleg az amerikai szárazföldi hadsereg egy 3500 fős kontingense Kuvaitba indult. Az alakulatok a már ott lévő 1200 fős egységhez fognak csatlakozni. Rifkind figyelmeztetése Az Európai Unió ajtaján kopogtató tagjelöltek egyike sem felel meg és hosszú évekig nem is fog megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a további EU-integrációs menetrend, elsősorban az ezredfordulóra előirányzott közös valutarendszer megvalósításához kellene teljesíteniük — ezzel az üzenettel indult szerdán Svájcba a brit külügyminiszter. Rifkind arra figyelmezteti a társállamok vezetőit, hogy ha gyorsabb egyesülési ütemet diktálnak, mint amilyet Európa népei követni tudnak, azzal nem összekötik, hanem részekre szabdalják a földrészt. Merénylet Poprádon Hétfőn ismét pokolgépes merényletet kíséreltek meg a szlovákiai Poprádon. Egy Opel Corsa márkájú kocsi 46 éves tulajdonosa alatt robbant a szerkezet az indítást követően. Az Opelben és a közelben parkoló hat gépkocsiban kár keletkezett, de szerencsére senki sem sérült meg. Szlovákiában az utóbbi három évében több mint harminc kocsi ellen hajtottak végre — több áldozatot követelő—pokolgépes merényletet, de a rendőrség egyelőre csak egy esetben bukkant a tettesek nyomára. Közös hadosztály Olaszország és Spanyolország 3 ezer főből álló közös tengerészgyalogos hadosztályt állít fel. Az erről szóló megállapodás Romano Prodi olasz kormányfő spanyolországi látogatásakor született. Az II Sole 24 Ore című olasz gazdasági lap a megállapodásról írva hangsúlyozta: a NATO déli szárnya és az egész mediterrán térség stratégiai szempontból fontosabbá vált a „régi kelet-európai frontnál”. A szovjet birodalom összeomlása Keleten és Délen jelentős területeken okozott bizonytalanságot, de míg Kelet-Európát fokozatosan integrálni lehet az Európai Közösségbe és a NATO-ba, a mediterrán térségben — a Kaukázustól kezdve az Arab-öbölig — folyamatos válságmegelőzésre és — kezelésre kell felkészülni. Szerzeteseket tartóztattak le Tibetben letartóztattak 13 szerzetest. A kínai hatóságok arra akarják kényszeríteni őket, hogy ítéljék el a dalai lámát. A Lhásza melletti Szera kolostor szerzeteseinek sikerült kicsempészni egy négyoldalas nyilatkozatot, s ebben közölték, hogy kínai hivatalnokok a hazafiságról tartottak oktatógyűléseket, sürgetve a szerzeteseket, hogy ítéljék el a dalai láma függetlenségi mozgalmát. Azok, akik erre nem hajlandók, nem maradhatnak a kolostorokban. Grúz—orosz viszony A grúz parlament szerdán úgy döntött: felülvizsgálja Oroszországhoz fűződő viszonyát, mert — értékelése szerint — az orosz békefenntartó erők támogatják az abház és dél-oszét szakadárokat, törvényesíteni akarják a Grúziához tartozó autonóm köztársaságok egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. Mintegy tizenötezer orosz katona állomásozik a grúz— abház határon, s további ötezer Grúzia és Dél-Oszétia határán. Korábban a grúz parlament Eduard Sevardnadze elnök nyomására több ízben is meghosszabbította az orosz béke- fenntartó erők mandátumát ezeken a területeken — írja tbiliszi jelentésében az AFP. Egy osztrák volt alkancellár véleménye Morcos lett a sógor Erhard Busek volt osztrák alkancellár szerint megváltozott az osztrákok magatartása Magyarország iránt, már szkeptikusan tekintenek a keleti bővítés lehetőségére, s mindez szomorúsággal tölti el a magyarokat. Busek a Der Standard című osztrák lap szerdai számában jelentetett meg cikket annak kapcsán, hogy a múlt héten Budapesten részt vett egy osztrák—magyar konferencián, amelynek tárgya éppen a két ország 1000 éves szomszédsága volt. MTI A volt alkancellár — akit Ausztriában tekintélyes közíróként tartanak számon, s olyan, a politika első vonalából visz- szavonult személyiségként, akinek érdemes odafigyelni a szavára — cikkében megjegyzi, hogy a magyarok az osztrákokat sógorként emlegetik, s nem mondjuk anyósként, és ez sokat mond. Busek úgy véli, hogy nem a monarchiában szerették meg a magyarok ennyire az osztrákokat, hiszen azt az időszakot a kölcsönös versengés és neheztelés jellemezte, hanem valószínűleg inkább a XX. században, s 1956 után a vasfüggöny átlyuggatása is megtette a magáét. A statisztikák szerint, bár csökken a tendencia, még mindig minden ötödik osztrák érzi valamivel közelebb magához a magyarokat, mint más nemzet fiait. „Bárhogy is vesszük: minden tény egy szoros baráti kapcsolat mellett szól. A keleti tömb felbomlása nemcsak Burgenland határhoz közeli régiói számára járt sok előnnyel; Magyarország az osztrákok kedvenc beruházási helyévé is vált”. Busek azonnal hozzáteszi: erről Ausztriában ma szinte senki nem beszél, csak arról jelennek meg sorra cikkek, hogy egész osztrák üzemek települnek át. „Ahelyett azonban, hogy ez érvül szolgálna Magyarország mielőbbi integrációjához, ahhoz, hogy a két országban a bérszint közeledjen, és azonos feltételek alakuljanak ki, az osztrák felelős személyek egyre szkeptikusabbak az Unió bővítését illetően. A volt alkancellár szerint, az utóbbi időben a vezető osztrák tartományi politikusok is a keleti bővítés ellenzőivé váltak, pedig tudhatnák, hogy a bezárkózásnak Ausztria látja kárát. A magyarok szomorúan látják, hogy egyre kevesebb osztrák politikus látogat el Magyar- országra, s a tőlük hallottak sem igazán töltik el optimizmussal őket az ország EU-ambícióit illetően. Ehhez járul még a határellenőrzések megszigorítása és a tudományos, kulturális érintkezések számának jelentős csökkenése — sorolja Busek. A volt alkancellár felteszi a kérdést: nincs-e más stratégia, nem adhatna-e valamilyen jelet az osztrák (Euró- pa-)politika Budapestnek, s a magyarok valóban csak ilyen bánásmódot érdemelnek-e az osztrák sógoroktól, azt, hogy a hátat fordítsanak nekik? Göncz Árpád nyitotta meg a kiállítást Egy belga „kontaktus” MTI Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében szerdán megnyitották Brüsszel központjában a Dunaholding Belgium S.A. támogatásával létesült új magyar gazdasági, kereskedelmi, kulturális információs központot, rövid nevén: a „Kontakt Pontot”. Mészáros András, a Dunaholding menedzser vezérigazgatója elmondta, hogy a képviselet teljes egészében magánkezdeményezésből jött létre, vagyis üzleti vállalkozás, de nyitva áll olyan, nem profit érdekű rendezvények — például kulturális programok, kiállítások — számára is, amelyek tovább színesíthetik a Magyarországról alkotott képet. — Reméljük, hogy a Kontakt Pont egyfajta „magyar szigetté” válik Brüsszel belvárosában, ahol a helyi üzleti élet csakúgy, A magyar államfő a megnyitón maga is üdvözölte néhány szóban az új magyar képviselet létrejöttét, majd az Európai Unió nevében Hans Beck nagykövet, az EU budapesti missziójának vezetője méltatta a központ megnyitását. A háromszintes „Kontakt Pont” részint konferenciáknak, szemináriumoknak, részint kiállításoknak ad majd helyet, valamint irodákat, hivatali helyiségeket is kínál üzletembereknek, látogatóknak. mint az Európai Unió érdeklődő képviselői, naprakész információkhoz juthatnak Magyarországról, miközben magyar vállalatok és szervezetek az itteni jelenlét előnyeiből profitálhatnak — jegyezte meg a Dunaholding vezérigazgatója. A Dunaholding Belgium S.A. 1994 óta működik Belgiumban, főleg magyarországi vállalkozások belgiumi, és általában európai uniós „kiközvetítésével”, a szükséges kapcsolatok megteremtésével foglalkozik. A cég rendszeresen közbenjár az EU illetékes intézményeinél, és formálisan is a Magyar Gazdasági és Iparkamara képviselőjeként vesz részt az brüsszeli Eurokamara (Eurochambres) munkájában. A legrégibb ep játékfilm MTI Az Amerikai Filmintézet kutatói kedden bejelentették, hogy megtalálták a legrégibb épen maradt amerikai játékfilmet, amely csaknem újszerű állapotban vészelt át Oregon államban, egy alagsori helyiségben több mint harminc esztendőt. A Reuter jelentése szerint a III. Richárd 1912-es feldolgozása csak a második volt az országban gyártott hosszú játékfilmek sorában, az első viszont, amely Shakespeare-darabot mutat be. Egy ritka eljárással még színezték is, amelynek eredményeképpen a film egyes jelenetei pirosas árnyalatúvá váltak. A III. Richárdról azt hitték, hogy teljesen elveszett, mígnem William Buffum, egy, az Oregon állambeli Portlanban élő 77 éves ember az intézetnek adományozta. Buffum, aki egykor, a negyvenes években mozigépész volt, több mint 30 évvel ezelőtt teljes némafilm-gyűjteményét cserélte el a III. Richárdért és az 1919-ben készült, ritkaságszámba menő When Bearcat Went Dry című filmért. Filmjeit házának alagsorában tárolta, évente gondosan újratekercselte őket, megóvandó az összeraga- dástól. Mint elmondta, nem tudott a film fontosságáról, és csak nemrégiben döntött úgy, hogy odaadományozza azok minőségének megőrzése érdekében. Százharminchárom kilogramm heroin MTI 1993 és 1996 között összesen 133 kilogram heroint csempészett „preparált” autókban elrejtve Magyarországról Ausztriába három volt jugoszláv állampolgár. Ügyükben szerdán hozott ítéletet első fokon Bécs- ben a tartományi bíróság. A két férfi és egy nő közreműködésével az évek során Auszriába szállított heroinnal körülbelül 750 ezer embert lehetne megölni, de ez a mennyiség olyan szempontból is óriásinak számít, hogy már öt gramm heroinnal körülbelül ötven embernél lehet függőséget kialakítani — érvelt a bírónő a bécsi tárgyaláson. Az osztrák hatóságok feltételezése szerint, a vádlottak egy szkopjei központú nemzetközi hálózat megbízásából működtek, s az árut Ausztrián keresztül Olaszországba szállították. A bécsi ügy szereplői azt vallották, hogy nem ismerik sem azt a személyt, aki Budapesten rendszeresen átadta nekik a szállítmányt, sem pedig azt, aki Olaszországban átvette tőlük. Miliam /.-re 12 évi, feleségére 6 évi és Bogosav 7 .-re 9 évi börtönbüntetést szabott ki a bécsi bíróság, de az ítélet még nem jogerős. \ Hírről V hírre ÚJ KELET F. Sipos József (Új Kelet) A kurdisztáni harcok ismét Irakra irányították a világ vezető hatalmainak figyelmét. Elsősorban Amerika szeretné újra eljátszani a „vezércsendőr” szerepét, támaszkodva a már bevált brit és francia légierőre. Az öbölháború idején — és most is — felmerült a kérdés, mennyire egységes a Húszéin elleni koalíció. Egyes politikai értékelések szerint, a kuvaiti agressziót követő csapás csak „félmunka” lett, melynek elsődleges oka a franciák eltérő véleménye volt a végső rendezésről. Párizs viselkedése kezdetben most sem volt egyértelmű. William Perry egy régebbi nyilatkozata szerint, Franciaország kivételével az ösz- szes szövetséges partner egyöntetűen támogatja az amerikai elképzeléseket, melyek lényege a dél-iraki tilalmi övezet kiterjesztése a 30. szélességi fokig. Amerika is a békés megoldást emlegeti, viszont a csapatmozgások mást sejtetnek. A legújabb fejlemények szerint, már a franciák is „beálltak a sorba”, tehát ismét egységes a szövetség, ami azt jelenti, hogy az amerikai elképzelések útjából minden akadály elhárult. Történt ez azután, hogy kezdetben Franciaország Ira- kot pártfogolta, és elhatárolta magát az amerikaiak rakéta- támadásaitól. Külpolitikusok, elsősorban az arab államok vezetői félnek Irak feldarabolódásától, mert az a nacionalista erők megerősödését jelentené, ami újabb, a mostaninál talán veszélyesebb helyzetet teremtene. A szaúdi külügyminiszter egyértelműen kiáll Irak területi egységének megőrzése mellett, és egyben szorgalmazza az olajeladási embargó feloldását. Szerinte így megoldható az iraki nép élelmiszer-ellátása. Mint mondta: az iraki nép nem fizetheti meg kormánya hibáit. Eközben Irak Moszkvában keres támogatást. Húszéin megbízottja tárgyalt az orosz külügyminiszter-helyettessel, aki a békés megoldást sürgeti. Biztosította az iraki politikust arról, hogy Washington felé is ezt az álláspontot fogja képviselni, ugyanakkor kiemelte, hogy tárgyalásai nem irányulnak Washington ellen. Mubarak egyiptomi elnök szerint, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a szövetségi erők szét akarják darabolni Irakot. Ezt a szaúdiakkal együtt ellenzi, mert súlyos háborúk elköze- ledtét látja benne. Látszólag ezen az oldalon áll Törökország és Irán is, de egyesek „nyugtalanító jeleket” vélnek felfedezni. Ismét nagyon forró a talaj Irakban, és bármelyik pillanatban fellobbanhat a láng, ugyanolyan várt-váratlanul, mint az öbölháború idején. Ennek egyetlen függvénye van: Húszéin betartja-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait? Valószínűsíthető azonban, hogy Huszeint így is, úgy is kirángatják kuckójából. Ezt alátámasztani látszik az, hogy Mubarak politikai menedékjogot ajánlott iraki kollégájának.
