Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

2 1996. szeptember 19., csütörtök Világkrónika Patriot-ütegek Kuvaitban Az Egyesült Államok Patriot rakétaelhárító rakétákat telepí­tett Kuvaitban. A Pentagon két Patriot-üteget küldött a térségbe, Scud rakétákkal végrehajtandó esetleges iraki támadások elleni védekezésre. Ezzel egyidejűleg az amerikai szárazföldi hadse­reg egy 3500 fős kontingense Kuvaitba indult. Az alakulatok a már ott lévő 1200 fős egységhez fognak csatlakozni. Rifkind figyelmeztetése Az Európai Unió ajtaján kopogtató tagjelöltek egyike sem felel meg és hosszú évekig nem is fog megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a további EU-integrációs menetrend, elsősorban az ezredfordulóra előirányzott közös valutarendszer megvalósításához kellene teljesíteniük — ez­zel az üzenettel indult szerdán Svájcba a brit külügyminisz­ter. Rifkind arra figyelmezteti a társállamok vezetőit, hogy ha gyorsabb egyesülési ütemet diktálnak, mint amilyet Eu­rópa népei követni tudnak, azzal nem összekötik, hanem ré­szekre szabdalják a földrészt. Merénylet Poprádon Hétfőn ismét pokolgépes merényletet kíséreltek meg a szlo­vákiai Poprádon. Egy Opel Corsa márkájú kocsi 46 éves tulaj­donosa alatt robbant a szerkezet az indítást követően. Az Opel­ben és a közelben parkoló hat gépkocsiban kár keletkezett, de szerencsére senki sem sérült meg. Szlovákiában az utóbbi há­rom évében több mint harminc kocsi ellen hajtottak végre — több áldozatot követelő—pokolgépes merényletet, de a rend­őrség egyelőre csak egy esetben bukkant a tettesek nyomára. Közös hadosztály Olaszország és Spanyolország 3 ezer főből álló közös ten­gerészgyalogos hadosztályt állít fel. Az erről szóló megálla­podás Romano Prodi olasz kormányfő spanyolországi látoga­tásakor született. Az II Sole 24 Ore című olasz gazdasági lap a megállapodásról írva hangsúlyozta: a NATO déli szárnya és az egész mediterrán térség stratégiai szempontból fontosabbá vált a „régi kelet-európai frontnál”. A szovjet birodalom össze­omlása Keleten és Délen jelentős területeken okozott bizony­talanságot, de míg Kelet-Európát fokozatosan integrálni lehet az Európai Közösségbe és a NATO-ba, a mediterrán térség­ben — a Kaukázustól kezdve az Arab-öbölig — folyamatos válságmegelőzésre és — kezelésre kell felkészülni. Szerzeteseket tartóztattak le Tibetben letartóztattak 13 szerzetest. A kínai hatóságok arra akarják kényszeríteni őket, hogy ítéljék el a dalai lámát. A Lhásza melletti Szera kolostor szerzeteseinek sikerült ki­csempészni egy négyoldalas nyilatkozatot, s ebben közöl­ték, hogy kínai hivatalnokok a hazafiságról tartottak oktató­gyűléseket, sürgetve a szerzeteseket, hogy ítéljék el a dalai láma függetlenségi mozgalmát. Azok, akik erre nem hajlan­dók, nem maradhatnak a kolostorokban. Grúz—orosz viszony A grúz parlament szerdán úgy döntött: felülvizsgálja Orosz­országhoz fűződő viszonyát, mert — értékelése szerint — az orosz békefenntartó erők támogatják az abház és dél-oszét szakadárokat, törvényesíteni akarják a Grúziához tartozó autonóm köztársaságok egyoldalúan kikiáltott függetlensé­gét. Mintegy tizenötezer orosz katona állomásozik a grúz— abház határon, s további ötezer Grúzia és Dél-Oszétia hatá­rán. Korábban a grúz parlament Eduard Sevardnadze elnök nyomására több ízben is meghosszabbította az orosz béke- fenntartó erők mandátumát ezeken a területeken — írja tbili­szi jelentésében az AFP. Egy osztrák volt alkancellár véleménye Morcos lett a sógor Erhard Busek volt osztrák alkancellár szerint megvál­tozott az osztrákok magatartása Magyarország iránt, már szkeptikusan tekintenek a keleti bővítés lehetőségé­re, s mindez szomorúsággal tölti el a magyarokat. Busek a Der Standard című osztrák lap szerdai számában je­lentetett meg cikket annak kapcsán, hogy a múlt héten Budapesten részt vett egy osztrák—magyar konferenci­án, amelynek tárgya éppen a két ország 1000 éves szom­szédsága volt. MTI A volt alkancellár — akit Ausztriában tekintélyes közíró­ként tartanak számon, s olyan, a politika első vonalából visz- szavonult személyiségként, akinek érdemes odafigyelni a szavára — cikkében megjegy­zi, hogy a magyarok az osztrá­kokat sógorként emlegetik, s nem mondjuk anyósként, és ez sokat mond. Busek úgy véli, hogy nem a monarchiában sze­rették meg a magyarok ennyi­re az osztrákokat, hiszen azt az időszakot a kölcsönös versen­gés és neheztelés jellemezte, hanem valószínűleg inkább a XX. században, s 1956 után a vasfüggöny átlyuggatása is megtette a magáét. A statiszti­kák szerint, bár csökken a ten­dencia, még mindig minden ötödik osztrák érzi valamivel közelebb magához a magyaro­kat, mint más nemzet fiait. „Bárhogy is vesszük: min­den tény egy szoros baráti kap­csolat mellett szól. A keleti tömb felbomlása nemcsak Bur­genland határhoz közeli régiói számára járt sok előnnyel; Ma­gyarország az osztrákok ked­venc beruházási helyévé is vált”. Busek azonnal hozzáte­szi: erről Ausztriában ma szin­te senki nem beszél, csak arról jelennek meg sorra cikkek, hogy egész osztrák üzemek te­lepülnek át. „Ahelyett azonban, hogy ez érvül szolgálna Ma­gyarország mielőbbi integráci­ójához, ahhoz, hogy a két or­szágban a bérszint közeledjen, és azonos feltételek alakuljanak ki, az osztrák felelős személyek egyre szkeptikusabbak az Unió bővítését illetően. A volt alkan­cellár szerint, az utóbbi időben a vezető osztrák tartományi politikusok is a keleti bővítés ellenzőivé váltak, pedig tudhat­nák, hogy a bezárkózásnak Ausztria látja kárát. A magyarok szomorúan lát­ják, hogy egyre kevesebb oszt­rák politikus látogat el Magyar- országra, s a tőlük hallottak sem igazán töltik el optimizmussal őket az ország EU-ambícióit illetően. Ehhez járul még a határellenőrzések megszigorí­tása és a tudományos, kulturá­lis érintkezések számának jelentős csökkenése — sorolja Busek. A volt alkancellár fel­teszi a kérdést: nincs-e más stratégia, nem adhatna-e vala­milyen jelet az osztrák (Euró- pa-)politika Budapestnek, s a magyarok valóban csak ilyen bánásmódot érdemelnek-e az osztrák sógoroktól, azt, hogy a hátat fordítsanak nekik? Göncz Árpád nyitotta meg a kiállítást Egy belga „kontaktus” MTI Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében szerdán megnyitották Brüsszel központjában a Dunaholding Bel­gium S.A. támogatásával létesült új magyar gazdasági, kereskedelmi, kulturális információs központot, rövid nevén: a „Kontakt Pontot”. Mészáros András, a Dunahol­ding menedzser vezérigazgatója elmondta, hogy a képviselet tel­jes egészében magánkezdemé­nyezésből jött létre, vagyis üzleti vállalkozás, de nyitva áll olyan, nem profit érdekű rendezvények — például kulturális programok, kiállítások — számára is, ame­lyek tovább színesíthetik a Ma­gyarországról alkotott képet. — Reméljük, hogy a Kontakt Pont egyfajta „magyar sziget­té” válik Brüsszel belvárosában, ahol a helyi üzleti élet csakúgy, A magyar államfő a megnyi­tón maga is üdvözölte néhány szóban az új magyar képvise­let létrejöttét, majd az Euró­pai Unió nevében Hans Beck nagykövet, az EU budapesti missziójának vezetője méltat­ta a központ megnyitását. A háromszintes „Kontakt Pont” részint konferenciáknak, szemináriumoknak, részint ki­állításoknak ad majd helyet, valamint irodákat, hivatali he­lyiségeket is kínál üzletembe­reknek, látogatóknak. mint az Európai Unió érdek­lődő képviselői, naprakész in­formációkhoz juthatnak Ma­gyarországról, miközben ma­gyar vállalatok és szervezetek az itteni jelenlét előnyeiből pro­fitálhatnak — jegyezte meg a Dunaholding vezérigazgatója. A Dunaholding Belgium S.A. 1994 óta működik Belgiumban, főleg magyarországi vállalkozá­sok belgiumi, és általában euró­pai uniós „kiközvetítésével”, a szükséges kapcsolatok megte­remtésével foglalkozik. A cég rendszeresen közbenjár az EU il­letékes intézményeinél, és formá­lisan is a Magyar Gazdasági és Iparkamara képviselőjeként vesz részt az brüsszeli Eurokamara (Eurochambres) munkájában. A legrégibb ep játékfilm MTI Az Amerikai Filmintézet kutatói kedden bejelen­tették, hogy megtalálták a legrégibb épen maradt amerikai játékfilmet, amely csaknem újszerű állapot­ban vészelt át Oregon ál­lamban, egy alagsori helyi­ségben több mint harminc esztendőt. A Reuter jelentése szerint a III. Richárd 1912-es fel­dolgozása csak a második volt az országban gyártott hosszú játékfilmek sorá­ban, az első viszont, amely Shakespeare-darabot mutat be. Egy ritka eljárással még színezték is, amelynek ered­ményeképpen a film egyes je­lenetei pirosas árnyalatúvá váltak. A III. Richárdról azt hit­ték, hogy teljesen elveszett, mígnem William Buffum, egy, az Oregon állambeli Portlanban élő 77 éves em­ber az intézetnek adomá­nyozta. Buffum, aki egykor, a negyvenes években mozi­gépész volt, több mint 30 évvel ezelőtt teljes néma­film-gyűjteményét cserél­te el a III. Richárdért és az 1919-ben készült, rit­kaságszámba menő When Bearcat Went Dry című filmért. Filmjeit házának alagso­rában tárolta, évente gon­dosan újratekercselte őket, megóvandó az összeraga- dástól. Mint elmondta, nem tudott a film fontosságáról, és csak nemrégiben döntött úgy, hogy odaadományoz­za azok minőségének meg­őrzése érdekében. Százharminchárom kilogramm heroin MTI 1993 és 1996 között összesen 133 kilogram heroint csempé­szett „preparált” autókban el­rejtve Magyarországról Auszt­riába három volt jugoszláv ál­lampolgár. Ügyükben szerdán hozott ítéletet első fokon Bécs- ben a tartományi bíróság. A két férfi és egy nő közreműködé­sével az évek során Auszriába szállított heroinnal körülbelül 750 ezer embert lehetne meg­ölni, de ez a mennyiség olyan szempontból is óriásinak szá­mít, hogy már öt gramm hero­innal körülbelül ötven embernél lehet függőséget kialakítani — érvelt a bírónő a bécsi tárgya­láson. Az osztrák hatóságok feltételezése szerint, a vádlottak egy szkopjei központú nemzet­közi hálózat megbízásából mű­ködtek, s az árut Ausztrián ke­resztül Olaszországba szállítot­ták. A bécsi ügy szereplői azt vallották, hogy nem ismerik sem azt a személyt, aki Buda­pesten rendszeresen átadta ne­kik a szállítmányt, sem pedig azt, aki Olaszországban átvet­te tőlük. Miliam /.-re 12 évi, felesé­gére 6 évi és Bogosav 7 .-re 9 évi börtönbüntetést szabott ki a bécsi bíróság, de az ítélet még nem jogerős. \ Hírről V hírre ÚJ KELET F. Sipos József (Új Kelet) A kurdisztáni harcok ismét Irakra irányították a világ ve­zető hatalmainak figyelmét. Elsősorban Amerika szeretné újra eljátszani a „vezércsend­őr” szerepét, támaszkodva a már bevált brit és francia lé­gierőre. Az öbölháború idején — és most is — felmerült a kérdés, mennyire egységes a Húszéin elleni koalíció. Egyes politikai értékelések szerint, a kuvaiti agressziót követő csapás csak „félmunka” lett, melynek elsődleges oka a franciák eltérő véleménye volt a végső rendezésről. Párizs viselkedése kezdet­ben most sem volt egyértel­mű. William Perry egy régeb­bi nyilatkozata szerint, Fran­ciaország kivételével az ösz- szes szövetséges partner egy­öntetűen támogatja az ame­rikai elképzeléseket, me­lyek lényege a dél-iraki tilal­mi övezet kiterjesztése a 30. szélességi fokig. Amerika is a békés megoldást emlegeti, viszont a csapatmozgások mást sejtetnek. A legújabb fej­lemények szerint, már a fran­ciák is „beálltak a sorba”, te­hát ismét egységes a szövet­ség, ami azt jelenti, hogy az amerikai elképzelések útjából minden akadály elhárult. Történt ez azután, hogy kezdetben Franciaország Ira- kot pártfogolta, és elhatárolta magát az amerikaiak rakéta- támadásaitól. Külpolitikusok, elsősorban az arab államok vezetői félnek Irak feldarabolódásától, mert az a nacionalista erők megerő­södését jelentené, ami újabb, a mostaninál talán veszélye­sebb helyzetet teremtene. A szaúdi külügyminiszter egyértelműen kiáll Irak terüle­ti egységének megőrzése mel­lett, és egyben szorgalmazza az olajeladási embargó feloldását. Szerinte így megoldható az ira­ki nép élelmiszer-ellátása. Mint mondta: az iraki nép nem fizet­heti meg kormánya hibáit. Eközben Irak Moszkvában keres támogatást. Húszéin megbízottja tárgyalt az orosz külügyminiszter-helyettessel, aki a békés megoldást sürgeti. Biztosította az iraki politikust arról, hogy Washington felé is ezt az álláspontot fogja képvi­selni, ugyanakkor kiemelte, hogy tárgyalásai nem irányul­nak Washington ellen. Mubarak egyiptomi elnök szerint, bizonyos jelek arra mu­tatnak, hogy a szövetségi erők szét akarják darabolni Irakot. Ezt a szaúdiakkal együtt ellen­zi, mert súlyos háborúk elköze- ledtét látja benne. Látszólag ezen az oldalon áll Törökország és Irán is, de egyesek „nyugtala­nító jeleket” vélnek felfedezni. Ismét nagyon forró a talaj Irakban, és bármelyik pilla­natban fellobbanhat a láng, ugyanolyan várt-váratlanul, mint az öbölháború idején. Ennek egyetlen függvénye van: Húszéin betartja-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait? Valószínűsíthető azonban, hogy Huszeint így is, úgy is kirángatják kuckójából. Ezt alátámasztani látszik az, hogy Mubarak politikai menedék­jogot ajánlott iraki kollégá­jának.

Next

/
Thumbnails
Contents