Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

UJ KELET Közelkép 1996. szeptember 18., szerda 9 A városüzemeltetés kérdése Melyik úton? A napokban ülést tartott a városüzemeltetési bizottság, négy előterjesztést tárgyaltak. Az ott történtekről Tormássi Géza elnök a következőket mondta el. Munkatársunktól — Az első három napiren­di pont a városüzemeltetési cégek félévéről szólt. Üzleti titkokat nem sérthetek meg, de annyit elárulhatok, hogy a Temetkezési Vállalatnál, a Köztisztasági Kft.-nél és a Nyírtávhőnél az év elején el­fogadottak szerint halad a munka. — Lesz-e áremelés ősszel a Nyírtávhőnél? —Ebben az évben nem va­lószínű, de jövőre minden­képpen. Az áremelés mérté­kéről most korai lenne bár­mit is mondani. — A negyedik napirendi pont a vagyongazdálkodási előterjesztés volt. Alakult-e ki erről közös vélemény? — Nem került sor állásfog­lalásra, mert javaslatomra a bizottság két fordulóban tárgyalja a tervezetet. Ezt egyrészt az indokolja, hogy, nagyon komoly kérdésről van szó, másrészt viszont, a vagyongazdálkodás kidolgo­zására alakult ad hoc bizott­ság utánunk egy nappal ülé­sezett, és az ad hoc bizottság adatainak, véleményének is­meretében akartuk meghoz­ni döntésünket. A lehető­ségek egyébként a követke­zők: a városüzemeltetésre és a vagyongazdálkodásra egy közös gazdasági társaság ala­kul, a második alternatíva az, hogy külön városüzemelteté­si és külön városgazdálkodá­si cég jön létre. A harmadik elképzelés szerint, marad minden a „régiben”. — Olyan információk ju­tottak el hozzánk, hogy a vá­rosüzemeltetési bizottság nem igazán támogatja az át­alakulást, mert ezzel csorbul­na a tekintélye, kevesebb fel­adata lenne. Mi igaz ebből? — Ezt még nem hallottam. Szeretnék azonban mindenkit emlékeztetni arra, hogy az egészet Szentesi Péter képvi­selőtársammal én indítottam el. Az más kérdés, hogy én nem teljesen ezt szerettem volna, ahová most fejlődik a dolog, mi Péterrel elsősorban a városüzemeltetési kérdése­ket vizsgáltuk. Nem hiszem, hogy az átalakulás után keve­sebb lenne a munkánk, van Nyíregyházán városüzemel­tetési tennivaló bőven. — Ón a képviselő-testület­ben a KDNP frakcióvezetője. Van-e már KDNP-vélemény? — Van, a KDNP tudja tá­mogatni az első alternatívát, bár ebben az esetben félő, hogy túl nagy gazdasági ha­talom összpontosulna, illetve potenciális kádertemető lehet a cég. A második alternatívá­ban is lehetőség, de ehhez az kell, hogy a városüzemelteté­si közhasznú társaság olyan kondíciókkal jöjjön létre, hogy a későbbiekben ne játsz- szon alárendelt szerepet a vá­ros költségvetésében. Az alá­rendelt szerep esetén a város- üzemeltetés teljesen ellehetet­lenül. A harmadik változat­nak is van realitása. Nyilván az, hogy melyik változat ke­rül elfogadásra, a koalíción múlik. Van egy olyan megér­zésünk, hogy ők inkább sze­mélyekhez akarják kötni a cégeket, nem cégekhez a sze­mélyeket. Nem szeretnénk, ha a nagy sietségben rossz döntés születne, éppen ezért nem tartjuk fontosnak, hogy január elsejével az átszerve­zés megtörténjen. Egyébként pedig, amíg a Házkezelő — mint a legrosszabb helyzet­ben lévő cég—sorsa nem dől el végérvényesen, addig az első két alternatívában óriási problémát jelenthet. Az alapítvány segít K. Z. (Uj Kelet) Nyíregyháza önkormányza­ta húsz középfokú oktatási in­tézményt és 11 kollégiumot tart fenn. Az intézmények kivétel nélkül fogadják a városkörzet, a megye, sőt, a tágabb régió tanulóit is. A problémák csök­kentésére a városi képviselő- testület jóváhagyása alapján még a nyár elején Közoktatási Közalapítvány kezdte el mun­káját. Az alapítvány kuratóri­umának titkára, Hajdú Sándor, a polgármesteri hivatal humán irodájának vezetője elmondta: — A közalapítványt kezde­ményezésünkre a megyei ön- kormányzattal és a középfokú oktatási intézményeket fenn­tartó településekkel együtt hív­tuk életre. Célunk a körzeti fel­adatokat ellátó középiskolák, kollégiumok támogatása. Az alapítványt a héttagú kuratóri­um irányítja, amelyben helyet kapott a megyei és a városi közgyűlés egy-egy tagja is. Az indulóvagyon 6 millió forint, amelyet fele-fele arányban „állt” a megye és a város. —Ez nem sok... — Megyénk városai jelez­ték, hogy jövő évi költségve­tésükben lehetőségeikhez mér­ten tervezik az alapítvány tá­mogatását. Ezt egyébként bár­ki megteheti. Közel 100 mil­lió forintra nyújtottunk be pá­lyázatot a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumhoz a közoktatási célok támogatásá­ra. Várhatóan októberben már eldől, hogy nyertünk-e és mennyit, novemberben pedig alapítványunkhoz lehet pályá­zatot benyújtani az intézmé­nyek vezetőinek. Jövőre, ha nem is nagy összeggel, de köz­ponti pénzek is gazdagítják kasszánkat. Elsősorban a kol­légiumok berendezési eszkö­zeit és a számítógépparkokat szeretnénk fejleszteni. —Az oktatási törvény módo­sítása hozott változást az ala­pítvány munkájában? —A törvény kötelező jelleg­gel úja elő minden megyében és a fővárosban a közoktatási alapítvány megalakítását. Tehát mi egy kicsit a jog előtt jártunk. Alapító okiratunkat a nyíregy­házi képviselő-testület legköze­lebbi ülésén módosítja. Újabb E-misszió hulladékgyűjtési akció s Életveszély a kukában Az E-misszió Természetvédelmi Egyesület immár negye­dik alkalommal szervezi meg a lakossági veszélyes hulla­dékok gyűjtését a városban szeptember 28-án, reggel ki­lenc és délután egy óra között. Sikli Tímea (Új Kelet) _____ Az idén a Zöld Elefánt disz­kont, a Bánki Donát Szakkö­zépiskolával szemközti ABC, a Damjanich utcai ABC, a Fé­szek utcai ABC, a Mentőállo­mással szembeni ABC mellett, valamint Örökösföldön, a 21- es Számú Általános Iskola előt­ti téren helyezik el a gyűjtőkon­ténereket. Az akciót azonban senki ne keverje össze az őszi lomtalanítással. A kirakott edé­nyekbe csak a lejárt szavatos­ságú gyógyszereket, a használt sütőolajat, a fáradtolajat, az ola­jos rongyokat, akkumulátoro­kat, festékes-hígítós göngyöle­geket, törött hőmérőt és rossz fénycsöveket lehet beletenni. Mivel csak nagyon kevés helyen működik szelektív sze­métgyűjtés, ezért az egyesület egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a veszélyes hulla­dékoknak legalább egy részét kiszűrjék a néhány óra alatt. A gyűjtés másik célja, hogy meg­próbálják ráébreszteni a lakos­ságot arra, mennyi veszélyes hulladékot tartanak környeze­tükben, és hogy ezeket a későb­bi problémák elkerülése végett megfelelően kell kezelni. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy bár elég nehe­zen indult be a lakosság részé­ről a veszélyes hulladékok sze­lektálása, ma már igénylik az évenkénti gyűjtést. Áz alapve­tő problémát az adta, hogy az emberek kevés információt kap­nak környezetükről, s így sokan nem értik meg, hogy maguk is tehetnek valamit élőhelyükért. Elsősorban nekik próbál segíte­ni az E-misszió nemrégiben megalakult lakossági környe­zetvédelmi tanácsadó szolgála­ta. A „Zöld telefont” minden kedden, munkaidőben lehet hívni a 42/402-107-es telefon­számon. A tanácsadó képzett szakemberei ez idő alatt többek között természetvédelmi, állat- védelmi, energiahatékonysági, közlekedési, építkezési, jogi, kömyezetnevelési és hulladék- gyűjtéssel kapcsolatos kérdé­sekre adnak választ. Nincs egyetértés vagyonügyekben Hétfőn tárgyalja a nyíregyházi közgyűlés a vagyongaz­dálkodásról szóló előterjesztést. Előzetes információink szerint, a koalíció nem egységes. Erről kérdeztük Lövei Csabát, a szabaddemokraták frakcióvezetőjét. Száraz Attila (Uj Kelet) — Egység egy kérdésben van, abban, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni kell. Nem maradhat szétaprózott a város vagyonának kezelé­se és a közüzemi szolgálta­tás. Különbség a szabadde­mokraták, illetve a szocia­listák és a függetlenek kö­zött a hogyan kérdésében van. Álláspontunk szerint, egy komplex város- és va­gyongazdálkodási társaság­nak kell a feladatokat ellát­ni. Érdemes megjegyezni, hogy a kérdés vizsgálatára alakult szakmai bizottság ezt látja indokoltnak. Koalíciós parnereink két cégben, külön vagyonke­zelő, és külön városgazdál­kodási társaságban gondol­kodnak. Ezentúl még egy kérdést látunk másként: fon­tosnak tartjuk — függetlenül attól, hogy egy vagy két cég alakul a közgyűlési döntés után —, az üzlethelyiségek bérbe adási és üzemeltetési feladatait „ki kell vinni a városházáról”, és a tulajdon­jog megtartása mellett az ala­kuló új cégre bízni. Nyíregyházán az üzlethe­lyiségek bérbe adása, a piac működtetése, illetve kisebb mértékben a Parkoló Kft. hoz nyereséget. Más cégeink veszteségesek, önkormányza­ti támogatásra szorulnak. Ugyanakkor olyan városüze­meltetési feladatokat látnak el, amelyekre szükség van. Egy komplex vagyonkezelő társaság megalakulásával le le­hetne építeni a párhuzamosan meglévő belső szervezeteket, a rendelkezésre álló eszköz­park célszerűbben, hatéko­nyan felhasználható lenne, csökkene a felső vezetői és a felügyelő bizottsági helyek száma. Nyilvánvaló, hogy eb­ben a megközelítésben egy cég — ha mégoly nagy szervezet -— működtetése olcsóbb, mint kettőé, a ma meglévő hely­zetről nem is beszélve. Bár az önkormányzatnak ezután is jelentős támogatást kell adni —; többek között a köztiszta­sági feladatok ellátásához —, mégis könnyebb lesz a nyere­séges területek bevételeit cé­gen belül más feladatokra át­csoportosítani. Az üzlethelyi­ségek bérbe adását és üzemel­tetését egy gazdasági társaság, ahol esetleg az ügyintéző állá­sa, jövedelme függ a minél na­gyobb bevételtől, vélemé­nyünk szerint sokkal hatéko­nyabban látja el, mint egy, a városházán dolgozó köztiszt­viselő, akinél nincs meg ez az érdekeltség. így visszaszorul­hatna az a jelenség, amikor a polgármesteri hivatal a ma­gánszférákban kialakult bér­leti díjak töredékét sem tud­ja beszedni. — Az előterjesztésekben nincs szó a Metropol Rt.-ről, illetve a Sóstó Fejlesztési Rt.- ről. Pedig nyilván ezeket is azért hozták létre, mert a két vállalkozástól komoly bevé­telt remél a város. — Az előterjesztésben több, városi érdekeltségű cégről nincs szó, mint példá­ul a Nyírtávhő, vagy a Nyit- vicsav, így az említett kettőt akár ezek sorában is említ­hetnénk, de nem akarok kitérő választ adni. Az ok az, hogy ezek a cégek egyelőre inkább viszik a pénzt, mint hozzák, így egy alakuló, új céget nem akarunk az rt.-k gondjaival megterhelni. — Mi lesz akkor, ha a köz­gyűlés nem fogadja el a sza­baddemokraták javaslatát? — Sajnálni fogjuk, hogy egy kévésbé ésszerű változat kap többséget. Bár a jelenle­gi helyzetnél az is jobb lesz. Egy „kétcéges” változatnál mindenképpen fontos lenne, hogy ne keveredjenek a vá­rosüzemeltetési, illetve va­gyongazdálkodási feladatok. Azaz a köztisztasági, a für­dő-, a parkoló-, a piacmű­ködtetés, illetve más egyéb feladatok, valamint a házke­zelés, üzlethelyiségek, rész­vények, üzletrészek kezelé­se különüljön el egymástól. Nemzetőrség Lefíer György (Új Kelet) „Süvegemen nemzetiszín rózsa” — ismerős Arany Já­nos Nemzetőr dalából, noha Nyíregyházán nemigen tar­tozik a nemzetőrség tagjai­nak a ruházatához sem a sap­karózsa, sem a csók. A me­gyeszékhelyen nem újdon­ság a nemzetőrség léte, az 1991-ben alakult szervezet mintegy nyolcvan tagot számlált. A személyi prob­lémák az idő előtti sorvadá­sát hozták, mígnem a kö­zelmúltban az újjáéledéséről döntöttek szorgalmazói. Ez év szeptember 13-án a zöld irodaházban megtartott ala­kuló ülésen a nemzetőrség parancsnokává ismét Foga- rassy Gyulát, elnökévé Ba­logh Artúrt, tiszteletbeli el­nökévé pedig Kovács Lász­lót, a Nagy Imre Társaság megyei elnökét választották meg. Utóbbi, 1956-ban a borsodi bányavidéken látott el nemzetőrparancsnoki szolgálatot. A nemzetőrség teljesen po­litikai szervezetként kíván működni, a célja és feladatai között a diszkrimináció elle­ni harc szerepel, megmutat­ni az embereknek, hogy mi­ként lehet a különböző társa­dalmi csoportokhoz tartozók­nak együttélniük. A tapasz­talt visszásságokról a polgár- mesteri hivatalt folyamatosan tájékoztatják. A mozgalom­má terebélyesedő szervezet­hez ezúttal a nyíregyházi ci­gány kisebbségi önkormány­zat is csatlakozott. Nonprofit Új Kelet-információ A Társadalmi Egyesülé­sek Szövetsége megyei szer­vezete és a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület a tagegyesületei, valamint a civil szervezetek részére szeptember 19-én, csütörtök délelőtt 10 órától előadást tart a nonprofittörvény kon­cepciójáról. Az együttes ülés helye: Nyíregyháza, Hősök tere 9., II. em. 210. sz. 12 ezer utcai lámpája után a lió forintos villanyszámlát fi­zet ki éves viszonylatban -— tudtuk mee.Deák Zoltántól, a Titász Nyíregyházi Üzem- igazgatóság vezetőjétől. A közvilágítási hibák kiküszö­bölését — az áramszolgálta­tó szokásos ellenőrzésein kí­vül — a lakossági bejelenté­sek segíthetik. Ha a környe­zetében nem ég az utcai lám­pa, a fenti, ingyenes telefon­számot hívhatja: ezzel a vá­rosnak spórolhat, s a hiba megjavítása is hamarabb tör­ténhet. Az üzenetrögzítőre a sípszó elhangzása után ele­gendő csupán a kérdéses ut­cát és az épületet megnevez­ni. Az üzemigazgatóság veze­tője szólt az utcai lámpák el­leni gyakori „merényletek­ről”. Nyírturán például a ti­zenkét kihelyezett legmoder­nebb kontakt fénycsőből va­lamennyit használhatatlanná tették. Egyszerűen kilőtték...

Next

/
Thumbnails
Contents