Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-18 / 218. szám
Hallo, Penyige?! Halló! Itt X. Y. beszél Penyigéről! Azaz, csak beszélne, de hiába fizettek elő már több mint fél éve a telefonra, mind a mai napig nem kapcsolták be őket az országos távközlési hálózatba. Felháborodásuknak hangot adva kérték lapunkat, hogy az illetékeseket megszólaltatva írjunk problémájukról. Úri Mariann (Új Kelet) Kérésünkre Benkei László, a Matáv mátészalkai távközlési centrumának vezetője elmondta, Penyige mellett Kömörő és Mánd községek is hasonló cipőben járnak. A térség a Matáv fejlesztési koncepciója alapján az úgynevezett RLL-rendszerrel kapcsolódna be a távhívásba, azaz nem vezetékes, hanem falra szerelhető, rádiófrekvencián működő telefonokat kapnak az előfizetők. Ehhez kijelölt helyeken a Westelhez hasonló tornyokat és bázisállomást kell kiépíteni. A beruházásra — amelynek legkésőbb 1995 végéig be kellett volna fejeződnie — kiírt tendert a Motorolla nyerte el, de már több mint fél évet késtek az átadással. Bízva a Motorollát is kötelező határidő betartásában, a Matáv beszedte a várakozóktól a belépési díjakat. Azzal, hogy a Motorolla cég még mindig nem teljesítette a megbízását, kellemetlenséget okozott a lakosságnak és a Matávnak is. Ez utóbbi ugyanis nemcsak, hogy komoly pénzektől esett el az eltelt idő alatt, de az előfizetőknek immár jelentős összegű kötbért is kell fizetniük, amit utóbb behajthatnak a beruházást végző cégen. Benkei László elmondta, hogy a bázisállomás építése folyamatban van, Fehérgyarmaton már áll a torony, csak a technikai munkálatok vannak hátra. Bízik benne, hogy legkésőbb október közepéig átadják az állomást. Szerettük volna megszólaltatni a Motorolla képviselőjét is, de többszöri hiábavaló próbálkozás és üzenethagyás után felhagytunk keresésével. Óvodapedagógusok fóruma Minden gyerek fejleszthető! Az ovodai nevelesi evet megnyitó szakmai napot szervez a megyei pedagógiai intézet szeptember 24-én, kedden a megyei óvodavezetőknek és helyetteseiknek a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ nagytermében. A fórum három kiemelt témája: az oktatási törvény, a másság kezelése és az óvodai nevelés alapprogramjára épülő helyi tervek fejlesztése. Új Kelet-információ _____ A rendezvény az óvodapedagógusok előtt álló ez évi új feladatok szakmai megvitatásának jegyében szerveződött, úgy, hogy az elképzelés szerint nyílt vitában felszínre kerülnek az óvónőket foglalkoztató legfontosabb problémák. Az oktatási törvény módosításáról, a szabályzatban foglalt feladatokról és követelményekről szóló beszélgetést Pethő Agnes, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa vezeti. A másság elfogadásáról és az átlagtól eltérő gyermekek fejlesztési lehetőségeiről Tárnái Ottóné gyógypedagógus tart előadást, aki a saját tapasztalatait állítja szembe a nemzetközi gyakorlattal. Az oktatási törvény szellemében kialakított országos óvodai nevelési alapprogramról Deliné dr. Fráter Katalin főiskolai tanár tart ismertetőt, kiemelten foglalkozva az egységes elképzelésre épülő helyi nevelési programok készítésének stratégiájával. Más szemmel A közoktatási rendszer átalakítása, az oktatás-nevelés lényegi elemeinek új alapokra helyezése lesz a vezérgondolat a megyei pedagógiai intézet szeptember 25-én kezdődő kétnapos tanácskozásának. Új Kelet-információ Az oktatási-nevelési rendszer tartalmi szabályozásáról, annak minőségi változásairól Szűcs Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője tart előadást a tanácskozás első napján. A szakember a konzultáció alatt kitér a sokat vitatott államháztartási reform részeként megalkotott közoktatási törvényre s annak a várható további változásaira is. Hogyan fejlődhet egy iskola dinamikusan, a mindenkori piaci elvárásoknak megfelelően, hogyan alkalmazkodhat az egyre nyitottabbá váló társadalom szükségleteihez? E kérdésekre a választ Hegedűs Gyula, a baktalórántházi általános iskola igazgatója adja meg a rendezvény második napján. Az előadáson az igazgató a saját tapasztalatai mellett szól a nemzetközi gyakorlatról is. A változás, a fejlődés oktatásügyi problémáinak megvitatásához kap- csolódva Mihály Ottó, az OKI főigazgatója tart előadást a legújabb pedagógiai kutatási eredményekről, amelynek központi témája a nevelés és a Nemzeti Alaptanterv összhangja lesz. Feketén a Zöld Báróknál (Folytatás az 1. oldalról) Kótaj határában már messziről látszott, hogy a több hektár kiterjedésű paradicsomföldön népes csapat szorgoskodik a szedéssel. Közelebb érve jól láthatóan elkülönültek egymástól a hazai és a külföldi brigádok, akik néhol bokán felül süllyedtek a sárban, hogy a pirosló lecsónakvalót leszedjék. így a rendőröknek és a munkaügyi központ ellenőreinek nem volt nehéz dolga, hogy a határ másik oldaláról érkezett munkásokat kiszűrjék, bár akadt köztük olyan, aki azt mondta, hogy a közeli faluból szegődött el napszámba. A kegyes félrevezető manőverek hamar kiderültek, majd a rendőrök a seregnyi embert udvariasan a szállásukra kísérték, ahol már előkerültek az útlevek és egyéb okmányok is, de arra jogosító papír senkinél sem volt, hogy Magyarországon munkát vállalhat. — Már éppen ideje, hogy ha- zaküldik innen őket, mert az ukránok elveszik tőlünk a munkát és a konténereket, a földre, kupacba vagyunk kénytelenek szedni a paradicsomot — szólal meg egy paszabi asszony, akit több társával együtt a munkaügyi központ közvetített ki paradicsomot szedni. — Itt vagyunk a múlt hónap 15-étől, de még ötezer forintot sem kerestünk. Egyszerűen nem biztosítanak megfelelő munkakörül- ményket, akkor meg miért nem mondanak fel nekünk. Nem sajnáljuk mi tőlük, amit megkeresnek, de tavaly nem voltak ennyien az ukránok. Van itt, Szabolcsban elég munkanélküli, akkor minek hozzák ide őket? A mi szánktól veszik el a kenyeret — teszi hozzá egy ibrányi, volt munkanélküli. —Nem akarom bántani az itteni magyarokat, de azok nem szeretnek dolgozni. Míg mi megszedünk fejenként 3—4 konténert, addig ők csak a szájukat jártatják, hogy sár van, esik az eső, kevés a fizetség... Meg azt is mondják, hogy több segélyt kaptak, mint amit a paradicsomszedéssel keresnek — próbálja védeni magát és társait egy beregszászi asszony. — Átjött egy ember, és embereket toborozott az itteni munkára. Azt mondták, hogy a munkavállalási engedéllyel ne törődjünk, majd azt ők elintézik. Örömmel jöttünk, hiszen Ukrajnában semmi lehetőségünk nincs. A családot meg valahogy el kell tartani, két kicsi gyerekem várja, hogy enni vigyek nekik — kesereg egy Ukrajnában élő magyar férfi, aki tehetetlen dühében földhöz vágja a szedővedret, már sejti, hogy ennek a pénzkereseti lehetőségnek lőttek, és elindul a többiek után a szállás felé. A szállás? Valami raktárfélében több száz emeletes ágy sorakozik szorosan egymás mellett, az éjjeliszekrény pár tégla. Kis lábaskákban ki-ki a munka végeztével itt készítette el szegényes vacsoráját, ami legtöbbször lecsó volt. Aránylag meleg, és tisztálkodási lehetőség is van. A több mint száz határon túli magyar mégis elégedett, nem azért jöttek, hogy panaszkodjanak, dolgozni akarnak és boldogulni. Holnap már szinte elnéptelenedik a paradicsomföld, mert a magyar munkanélküli (tisztelet a kivételnek) arra vár; ráírják a papírjára, hogy nem tudják foglakoztatni... De akkor ki szedi le a paradicsomot? Ez is a magyar gazdaságot gyarapítja... APEHigazolvány (Folytatás az 1. oldaltól) A további részletekről Szi- kora János, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei APEH igazgatóhelyettese tájékoztatta lapunkat. — Az azonosító jelet az APEH közli az állampolgárokkal, ezen az igazolványon az ún. adókártyán csak a magánszemélyek adatai, így családi és utóneve, anyja neve, születési helye és ideje, valamint a kiállítás kelte szerepel. Az adóhatóság köteles ez év szeptember 30-áig a nyilvántartásában találhatóknak megküldeni a kártyát. Tekintettel arra, hogy a polgárok többsége valamilyen módon már kapcsolatba került a hivatallal — bevallást adott be, vagy a munkáltatója szolgáltatott információt az éves ; adókötelezettségéről—az ál- i lampolgárok nagyobb része postán kapja kézhez az igazol - ványokat. A kártyákat ezen a héten küldik ki és várhatóan két héten belül az utolsót is fel- adják. Naponta mintegy ötszázezret adnak postára a resti központból, ez országosan 7—7,5 millió, a megyénk ben pedig kb. 350 ezer embert érint. Azok a magánszemélyeknek, akiknek a hivatal nem küldte el az igazolványt — akár azért, mert korábban nem álltak kapcsolatban az APEH-el, akár mert időközben elköltöztek —, egy külön erre a célra szolgáló adatlapon igényelhetik a hivatal kijelölt ügyfélszolgálati irodáin, illetve kirendeltségein. Sőt, akik október közepéig sem kapják meg, azok ellen joghátrányt nem alkalmazunk. Megyénkben erre Nyíregyházán, az igazgatóságon, Mátészalkán és az új helyre költözött kisvárdai kirendeltségen nyílik lehetőség. Ugyancsak ezeket a kirendeltségeket kell felkeresni akkor is, ha a kézhez kapott igazolványon téves adatok szerepelnek, vagy valaki az adókártyáját elveszítette. Végezetül szeretném kijelenteni, az igazolvány első kiküldése ingyenes, ám ha ezt már átvették, s később elhagyták, annak pótlása már illeték fizetése mellett lehetséges, illetve fontos megjegyezni, a kártya csak személyi igazolvánnyal együtt érvényes. Vendégek Dániából Gál A ttila (Új Kelet) Giba Tamás Nyíregyháza alpolgármestere tegnap délután egyeztető tárgyalást folytatott a Nyírinköz és a Nyírber vezetőivel. A találkozás apropóját a lakásépítések finanszírozásának áttekintése adta. Mint arra Giba Tamás rámutatott, az elmúlt időszak — a Kormány kényszerű megszorító intézkedéseinek köszönhetően — megnehezítette a gazdálkodó szervezetek lakásépítési lehetőségét. A fent említett két cég vezetője arról is beszámolt, hogy az egyre ellehetetlenülő helyzet arra kényszerítette őket, hogy levélben forduljanak a miniszterelnökhöz és az Alkotmánybírósághoz. A tárgyalás után az alpolgármester fogadta azt a három fős dán delegációt, amelyet a PHARE-program várostól-városig elnevezésű szervezés keretében, Hols- terbroból érkezett. A magyar partnerrel közösen a vendégek részt kívánnak venni azon a pályázaton, melyet az energiaracionálás jegyében írtak ki. Az ehhez szükséges projekt megvitatása miatt találkoztak a városházán. Eredményes razzia a paradicsomföldön